Nagyon izgatottan vágtam neki az útnak, hisz még sosem voltam egyedül külföldi tanfolyamon. Bátorságom elnyerte jutalmát, emlékezetes utazásnak lehettem részese.

   Dublin egy kiadós esővel várt rám, de utána végig szerencsém volt a kellemes, tavaszias időjárással. Csak az esőkabátot nem szabad soha otthon felejteni.

      Angol nyelvtanfolyamra jelentkeztem. Az Emerald Cultural Institute fogadott, ahol csupa kedves és segítőkész ember támogatta a kurzusok résztvevőinek eligazodását. Mindig türelemmel kommunikáltak velünk, ami nagyon megnyugtató az újoncok számára. Egy már összeszokott csoportba csöppentem bele két varázslatos hétre. Egy igazán nemzetközi csoportba kerültem, így az ír kultúrán és szokásokon kívül kóstolót kaptam a brazil, japán, török, olasz, madagaszkári, panamai, koreai és thai hagyományokból is. Rengeteget tanultunk (nyelvtan, szókincs és élőnyelv terén is), de mivel tanáraink rendkívül jó humorérzékkel rendelkeztek, sokat nevettünk is.  Az órákon nagy hangsúlyt fektetnek az együttműködésre, ezáltal is fejlesztve beszédkészségünket és hallás utáni szövegértésünket is. Néha kicsi volt a pad a laptopnak, könyvnek, füzetnek és még a mobilt is kellett használnunk, de valahogy mégis elfértünk. Nagyon élveztem azokat a nyelvi finomságokat, apróságokat, amikre csak egy anyanyelvi tanár tudja felhívni a figyelmet. Örömmel vettem észre, hogy napról napra egyre könnyebben és egyre több mindent értettem meg mind a tanfolyamon, mind a városban sétálva.

      A délutáni, hétvégi kalandozásaim során megbizonyosodhattam róla, hogy az ír nép nagyon elfogadó, ragyogóan megvalósul náluk az „Élni és élni hagyni” íratlan törvénye.

   Rengeteg látnivalót tartogat a város. Múzeumok, templomok, kiállítások, élményprogramok, a híres Trinity College, ahol a világ legszebb könyvei közé sorolható középkori ír kódexek is találhatóak, a hatalmas Főnix Park és még sorolhatnám. Üdítő látvány a városban a rengeteg virág az utcákon, a parkokban, ablakokban, kirakatok felett. Nagyon hangulatossá teszik a dublini utcákat színes ajtók is. Állítólag azért ilyen tarkák, hogy a pubból könnyebben hazataláljanak a férjek.

   Buszos kirándulásra is beneveztem, így eljutottam a lenyűgöző Moher-sziklákhoz is.

       Köszönöm a lehetőséget és a segítséget a mobilitás megvalósításában!