Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

szerda, 30 augusztus 2023 11:12

Language and Culture Experience -- Dublin

Írta:

Iskolánk az idei tanévben először nyert Erasmus+ pályázatot, aminek keretein belül alkalmam nyílt Írországba látogatni. A kurzus fő fókusza az ír kultúra megismerése és a nyelvfejlesztés volt, különböző innovatív módszerek alkalmazásával.

Július első napján utaztunk Írországba, és bár ez két nappal a tanfolyam kezdete előtt volt (szombaton), végül örülök, hogy emellett a repülő járat mellett döntöttünk, mert így a vasárnapi napunk szabadon telhetett a város -legalább minimális- feltérképezésével. Megnéztük, hogy a szállástól hogyan jutunk el a nyelviskoláig, ami majd a tanfolyam helyszíne lesz, illetve ellátogattunk a Phoenix parkba. Ez utóbbi Európa legnagyobb városi parkja (nem is sikerült végig bejárnunk) és egyedülálló abban a tekintetben is, hogy a parkban szabadon élő szarvasokkal, lehet találkozni, akik teljesen hozzá vannak szokva a látogatókhoz, így nagyon közel engedik magukhoz őket. Sajnos nekünk nem volt ekkora szerencsénk, elkerültük az állatokat, cserébe viszont barangolás közben megnéztünk egy éppen zajló lovaspóló meccset. Mivel élőben még sosem láttam ilyet, nagy élmény volt, annak ellenére, hogy csak nagyjából tudtuk követni, mi történik a pályán. A parkban ízelítőt kaptunk az ír időjárásból is – az esős időből, ami egész ott tartózkodásunk alatt ki is tartott.

Hétfőn aztán megkezdődött a tanfolyam. A csoportunkban spanyol és német kollégákkal voltunk, illetve velünk kezdett még egy budapesti kolléga is. Az oktatónk, Lucia, egy sokat mosolygó, segítőkész tanár volt, akivel hamar találtunk kapcsolódási pontot: Szlovákiából költözött évekkel ezelőtt Írországba, így nagy érdeklődéssel fogadta, hogy egy szlovák nemzetiségi általános iskola tanáraiként érkeztünk.

A kölcsönös bemutatkozás után nyelvi játékokkal nyitottunk. Ezeket különösen hasznosnak érzetem, mert ahogy egy angol órán, itt is sok különböző nyelvi szinten álló „diák” volt, a játékok viszont olyanok voltak, amikbe minimális nyelvismerettel is be lehet kapcsolódni, sőt, sikerélményt lehet szerezni. A délelőtt első fele hamar el is repült, majd a szünet után Lucia ismertette a heti feladatunkat: egy blogot kellett közösen készítenünk, ami a dublini élményeinket, tapasztalatainkat mutatja be. Ez a projekt feladat új kihívást jelentett, mert a blogszerkesztés eddig ismeretlen terep volt számomra. De mivel a többiekkel hamar megtaláltuk a közös hangot, bizakodóan vágtam neki a feladatnak.

A hét többi napján hasonlóképpen telt a délelőtt, mint hétfőn: sok játékos nyelvfejlesztő feladatot vettünk (ezeknek külön örültem, mert mind jól használhatók gyerekekkel), illetve végeztünk online feladatokat, játékokat is. Ezeken keresztül ismerkedtünk meg Írország nyelvi sajátosságaival, történelmével és kultúrájával, népmese hagyományaival, legendáival. Az órák gyakorlat központúak voltak, és mivel a csapat vidám, aktív társaság volt, a hangulat is mindig jó volt. A különböző játékokat, módszereket örömmel próbáltuk ki, segítettük egymást és közösen ötleteltünk. A délelőtti blokkok záró része mindig az volt, hogy a blogunkon dolgoztunk, ami a hét végére egy színes úti naplóvá állt össze, tükrözve mindannyiunk élményeit.

A napok azonban nem értek véget a délelőtti órákkal: délutánonként szervezett programokon vettünk részt több napon is. Hétfőn körbe vezettek Dublin belvárosában, ahol megnéztük a főbb nevezetességeket – csak egy gyors bemutató volt, hogy tudjuk, mit kell újra, jobban megnézni a héten. Viszont ezen a sétán keveredtünk el ahhoz a helyhez, ami az egyik kedvencem lett: a Love Lane-hez.

Kedden egy Dublin melletti kisvárosba, Howth-ba látogattunk spanyol csoporttársainkkal. Gyönyörű tengerparti ösvényen (a másik kedvencem lett) sétáltunk, és az időjárás is kegyes volt – annyira még a nap is kisütött, hogy szivárványt rajzolt a tenger fölé.

Szerdán a GPO múzeumot, csütörtökön a Dubliniát látogattuk meg. Mindkét múzeum az ír történelem egy - egy fontos állomásának állít emléket: előbbi az 1916-os húsvéti felkelésnek, utóbbi a hódító vikingeknek, és a középkori életnek.

Csütörtökön a Szent Patrik Katedrálisba is ellátogattunk, ahol különösen tetszett, hogy sok különböző korból származó emléket vonultat fel, és még egy interaktív, kisebbek számára kialakított kiállításrész is van – mindez egy templomon belül!

Pénteken aztán eljött a búcsúzás ideje: lezártuk és publikáltuk a blogunkat, és hivatalosan véget ért a kurzus. Lucia zárásképpen elmondta, hogy a csapatmunkánk és aktivitásunk kiemelkedő volt, ami látszik is a végeredményen. „Like a house on fire” -így jellemezte a csoportot, ami annyit tesz, hogy nagyon könnyen összebarátkoztunk, és különösen jó hangulatban tudtunk együtt dolgozni.

Számomra is hasonló élmény volt a kurzus, mint ahogy Lucia leírta. Szuper csapat jött össze, és úgy érzem sok mindennel gazdagodtam köztük, nem csak nyelvi, módszertani szempontból. Minden kultúra, mentalitás más és más. Ezt megtapasztalni, tanulni tőlük valamit – számomra ez volt az első Erasmus+ mobilitásom egyik fontos élménye. A Dublinban töltött hét fényében biztos vagyok benne, hogy ha adódik, a jövőben is, élni fogok a mobilitási lehetőséggel. Rengeteg hasznos élménnyel, ismerettel és módszerrel gazdagodva térhettem haza, de tudom, hogy mindig van következő lépcsőfok.

További információk

  • Helyszín: Future Learning - Dublin - Írország

Új hozzászólás