Idén már másodszor volt alkalmam csatlakozni az Erasmus+ pedagógusoknak szánt pályázati programjához. Nyelvtanárként elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy időről időre alkalmam legyen a német nyelvet anyanyelvi környezetben megtapasztalni, szembesülni a nyelvi változásokkal, első kézből ízelítőt kapni az aktuális közéleti és kulturális eseményekről. Idén Lindauban, a Boden-tó partján, a Dialoge nyelviskolában vettem részt a „Sprache und Methode” című képzésen.

Délelőttönként kimondottan a nyelvtudás tökéletesítéséről szólt a tanfolyam, itt a nyelviskola többi hallgatójával együtt voltunk csoportokba osztva, így sokféle nemzet tagjaival tanulhattam együtt. Sőt, két kínai fiatalember mindennap online csatlakozott a kurzushoz.
Két délután csak nekünk, tanároknak volt tanítás, ahol módszertani ötletekkel, újdonságokkal, országismereti információkkal gazdagodhattunk. A csoport kelet-európai, cseh, szlovák és magyar kollégákból állt, Nyugat-Európát egy olasz kolléganő képviselte. A magas fokú szakmaiságot és színvonalat a nyelviskola több évtizedes múltja, precízsége, és tanárainak felkészültsége biztosította. Felejthetetlen és hasznos napokat töltöttünk együtt, megismerve saját nyelvtudásunk esetleges hiányosságait, de egyben orvosolva is ezeket, de ízelítőt kaphattunk a különböző országokban folyó nyelvtanári munka nehézségeiről,
örömeiről, hasonlóságairól és különbségeiről.

Meglepődve tapasztaltam, hogy mennyi kínai fiatal érkezik Németországba, hogy éveken át itt tanulva elsajátítsák a német nyelvet. A mi csoportunkban öt kínai fiatal tanult, plusz a két online jelenlévő, akik kamerákon keresztül próbáltak beilleszkedni a csoportba, és maradéktalanul részt venni a munkában.

Az iskola modern, jól felszerelt, odafigyelnek a hallgatók igényeire. Mi, tanárok az egyik délelőtti órán külön feladatot kaptunk. Egy adott témáról (Burschenschaften in Deutschland) kellett felkészülnünk, és arról 45 perces órát tartanunk a csoport többi tagjának. Komoly kihívás volt úgy tanítani, hogy nem volt más közvetítő nyelv, - mint itthon az anyanyelvünk, - ami kisegíti a tanárt és a diákot is, ha kommunikációs nehézségek adódnának.

A Boden-tó országismereti szempontból nagyon különleges hely. Itt találkoznak össze a német nyelvű országok, Ausztria, Németország, Svájc és Liechtenstein. Bár Lindau Bajorországban található, a tóparti kerékpárúton némi gyaloglás után elérhetjük az osztrák határt, és akár elsétálhatunk Bregenzig is. És ha már Bregenzben vagyunk, felülhetünk a Pfänderbahn nevezetű felvonóra, ami felvisz a Pfänder nevű hegyre, ahonnan fentről is megcsodálhatjuk a tavat, illetve az Alpok környező vonulatait.

  Lindau városa egy kis szigeten található a Boden-tóban. Mindössze két híd vezet a szigetre. Egy vasúti híd és egy az autók számára. A várost minden este körbesétáltuk, és minden este más arcát mutatta. Egyszer a mediterrán fürdőváros arcát, egyszer a viharos, esős arcát, máskor a fiatalos fesztiválosat. Nem lehetett megunni. 

Az egy hét alatt is annyi új ismeretet és élményt szerezhettem, hogy azt gondolom, ezeket a lehetőségeket érdemes megragadni, mert egy nyelvtanár számára ezek a képzések jelentik a megújulás, a feltöltődés lehetőségét, a tanulás, a nyelvi kompetenciák fejlesztésének módját.