Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

csütörtök, 19 december 2019 11:05

Olaszország, Firenze, Művészetterápia

Írta: Gál Nóra
  • Helyszín: Firenze
Firenzében megérkezés napján Firenzében megérkezés napján Gál Nóra

ERASMUS+ pályázatERASMUS+ pályázatOlaszország, Firenze2019“Art as therapy: Self-expression and special needs in art education”

Részt vettem az intézmény ERASMUS+ Mobilitási Pályázatában, amit sikeresenmegnyertünk, így lehetőségem volt egy hetet eltölteni Firenzében 2019. július 14-21. között.Választott kurzusom egy művészetterápiával foglalkozó angol nyelvű képzés, amelykörbejárta a művészet, mint terápia lehetőségeit az önkifejezés során és a sajátos igényekesetében a művészeti oktatás keretein belül. 15-19.-e között tartott maga a kurzus, amit egyegész napos toszkánai kirándulással zártunk szombaton (ellátogattunk San Gimignanoba,Sienaba és a Chianti borvidékre).

Az elvárt tanulási eredmények meghatározása a mobilitás tervezési szakaszában:

Megismerek művészetterápiás módszereket és eljárásokat.Az adott korcsoport számára kiválasztom a megfelelő művészetterápiás eljárást.Felismerem a módszerek alkalmazási lehetőségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében.A helyzetnek megfelelő művészetterápiás módszereket alkalmazok.

A kurzuson tizenöten vettünk részt, Finnországból, Hollandiából, Csehországból,Lengyelországból, Németországból, Spanyolországból és Magyarországból érkeztünk, igazi multikulturális közösséget alkotva. Olasz pszichológus oktatónk remekül összefogta atársaságot és jó érzékkel mérte fel, hogy mikor érdemes kerekasztal beszélgetéstkezdeményeznie, frontálisan előadnia vagy alkotói tevékenységbe vonnia bennünket, holegyéni, hol páros, hol csoportos munkában.A képzés részben elméleti részekből állt, de főképp a gyakorlati elemek voltak ahangsúlyosak, amik a taglalt témákhoz kapcsolódtak. Körbejártuk, mi a művészet és választkerestünk arra, hogy mi a művészetterápia és a művészet, mint terápia közötti különbség.Művészet, mint eszköz és nem csak mint eredmény, Gestalt-elmélet a művészetben - afolyamat sokkal fontosabb, mint a végeredmény, a tudatosságnak kulcsszerepe vanéletünkben. Feltártuk a “handicap” eredeti jelentését, a hátrányok kompenzálási lehetőségeit,és megvitattuk a környezet és társadalom jelentőségét a sajátos nevelési igényű tanulókesetében.“Pattern method” megismerése - ismétlődő formák, minták, különböző léptékbenmegjelenítve, terepmunka során. Izgalmas volt minták után kutatni a városban, a végére márakkor is mintákat észleltünk, amikor már aktívan mással foglalkoztunk.Kielemeztük, kivel és mivel, hogy osztunk meg magunkról információt, hogyan és mitfejezünk ki magunkról, ezen felül mi a kapcsolat a szorongás és “oversharing” (túlzottmegosztás) között. Mi az üzenetünk és hogy lehet dekódolni? Feltètelezèsek és hibáskövetkeztetések szerepe a kommunikációban."A kedvenc színem a narancssárga, ennyit mondok. Ebben benne van az számomra, hogygyerekkorom óta a kedvenc színem, és boldoggá tesz, hogy ezt megoszthatom Veletek. Te neakarj más üzenetet, mögöttes tartalmat megfejteni hozzá, hiszen csak annyit mondtam, ez akedvenc színem. Csak kifejeztem magam."Tananyagunk számottevő részét a mindfulness bemutatása és alkotás során alkalmazható technikái tették ki. A tudattalan, ösztönös alkotás adta művészeti és terápiás lehetőségek jelentőségéről is elbeszélgettünk, majd ezt követően intuitív rajzolás következett csukott szemmel, először önállóan, majd párban közös lapra. El kellett nevezni, mert oktatónk szerinta cím mindig ad egy keretet, egy értelmezési tartományt. A közös intuitív rajzolás eredménye nagyon tetszett nekünk német párommal - nem csak a hozzánk közel eső részén rajzoltunk csukott szemmel a közös lapra, hanem bátran áttértünk a másik "térfelére" is.Változatos eszközökkel dolgoztunk, rajzoltunk tollal és filctollal, festettünk, gyurmáztunk,fonallal ábrázoltunk életpályát, fényképeztünk mintákat keresve, minden napra jutott legalábbegy kreatív feladat. Olykor elhagytuk az iskolát, és a város különböző pontjain tartott előadást oktatónk, vagy a környezethez kapcsolódó témán kellett dolgoznunk.Kifejezetten tanulságos és inspiráló volt, hogy minden résztvevő prezentált és bemutattuk magunkat, az iskolánkat és a munkát, amit végzünk. Érdekes volt végre egy finn tanártó lhallani a nevezetes finn módszerről, és a saját prezentációm is nagy sikert aratott tanulóimlátványos alkotásaival és művészetterápiás, érzékenyítő törekvéseimmel. A tudásmegosztást folytatva, egyik délután összeültünk páran a szállásomon (mivel az iskola mellett laktam, ezkézenfekvő helyszínnek bizonyult) ötletbörzézni. Beszélgettünk az országunk edukációjáról,lehetőségeinkről, mint tanár és megosztottunk ötleteket rajzórákhoz, alkotásokhoz. Izgalmasvolt összevetni a munkásságunkat, meglepő hasonlóságok és különbségek vannak a különféleuniós országok módszerei között. Létrehoztunk egy levelezőlistát, hogy a későbbiekben istudjunk ötleteket megosztani egymással - azóta folyamatosan gyarapodik a linkgyűjteményünk és jó gyakorlataink száma.

A tanulási eredmények értékelése a mobilitás után:

A megismert módszereket össze tudom kapcsolni és alkalmazni a gyakorlatban a tanórákon,művészeti iskolai foglalkozásokon. Igény szerint alakítható technikákkal ismertettek meg,amiket sikeresen beemelhetek a diákokkal való munkámba. A mindfulness, mint pedagógiai eszköz gyakorlati lehetősége és alkalmazása, kiemelt jelentőséggel az önismereti témáknál.Hogyan alkalmazhatóak a mobilitás során megszerzett tanulási eredmények a sajátmunkámban, illetve a küldő intézmény gyakorlatában?A rajzórai kereteken belül beépítem a művészet, mint terápia adta lehetőségeket, kiemeltfigyelemmel az önismeretet illető feladatoknál. Kooperatív munka során empátia és kommunikáció fejlesztése.Szakmai műhelymunka során művészeti munkatársaimmal és a fejlesztő pedagógusokkal megosztom a megszerzett tudást és közös ötletbörzét tartunk az alkalmazást illetően. Azoktatótól kapott “mindful workbook” megosztom kollégáimmal és gyakorlatban alkalmazom a gyerekekkel.

Kapcsolódó elemek

Új hozzászólás