Applikációk az oktatásban, avagy "Van egy appunk" kurzuson vettem részt Barcelonában. A kihívásokat magam vállaltam, részben, és meg is dolgoztam értük :)

Az elsőszámú kihívás maga az utazás volt, a repülőgépet elvetettük, autóval vágtunk neki a 2000 km-es odaútnak. Nagyon-nagyon fárasztó volt, de megérte! 

Szlovéniában szálltunk meg első éjszaka, hiszen még aznap délelőtt dolgoztunk, 450 km pont elegendő volt első napra. Megálltunk egy finom kávéra Mariborban, de másra nem maradt időnk.

Másnap a zuhogó esőben keresztülbotorkáltunk Nizzán, majd beláttuk, jobb, ha az autópályán száguldunk tovább. Második éjjel a szépemlékű Nimes várt ránk. Sajnos óriási csalódás volt, nem sok francia szót hallottunk, hiányzott egy kockás abroszos kisvendéglő. Helyette maradt a gyorsétterem, majd a gyorselalvás, hiszen másnapra még szép terveink voltak.

A harmadik napon olyan jól haladtunk, hogy bevállaltunk egy nagyobb kitérőt Andorrába. Megérte! A Pireneusok gyönyörű hegyvonulatai, a nyüzsgő kicsi ország friss levegője, no és egy jó kávé várt minket.

Estére értünk Barcelonába, ahol a szállásunk álomszerű volt, a Sagrada Família tövében, egy apartmanház legfelső emeletén, az erkélyen vacsorázva töltöttük az első estét.

Másnap a tanfolyam indulása jelentett komoly kihívásokat, de a jó társaság oldotta a szorongásomat. Leginkább az angol nyelv volt a nehéz, a csoportból többen angol nyelvtanárként érkeztek Európa számos országából. 

Az iskola nagyon szűkös volt, a teremben alig fértünk el. Valóban szerencse, hogy sok kedves ember vett körül. Maga a tanfolyam hasznos volt, sok programot, applikációt használtunk játékosan, amiket már ott láttam, hogy hogyan tudok a munkám során is hasznosítani.

Második napra sajnos belázasodtam, így egy következő kihívás várt rám, de ez is elmúlt, a városnéző programok és a sok kedves ember, a csodás utcák és látnivalók feledtették a betegséget.

A hét végére összeszokott kis csapaptként tanultunk együtt. Végül sajnáltuk, hogy el kell válnunk, de  minden jónak végeszakad egyszer. Elkészültek a búcsúképek, átvettük a tanusítványainkat, majd másnap reggel indultunk haza.

Visszafelé nem volt kecmec, két nap állt rendelkezésünk a 2000 kilométer leküzdésére. Mit mondjak, nem volt kedvünk utána néhány napig ücsörögni. De a gyönyörű táj, az addigra hóval borított Andorra, a francia tengerpart, az olasz kisvárosok és egy búcsúvacsora a csodás Garda-tó mellett. 

Gyönyörű és kihívásokkal teli egy hét volt, örök emlék marad!