Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

PALLANG GABRIELLA

2018. január 17., szerda 19:26

Nyelvtanulás Dublinban - iskolatitkárként

2017. augusztusában abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az Erasmus+ KA1 projekt részeseként két hetes nyelvtanfolyamon vehettem részt a smaragdzöld Írország fővárosában, Dublinban.

Két dolog volt, amire nem voltam kellőképpen felkészülve:  az egyik a csaknem 30 °C-os hőmérséklet-különbség Ferihegy és Dublin között (a telefonom országok szerinti előrejelzését nézegetni egész más, mint megtapasztalni), a másik pedig a szervezetemet maximálisan igénybe vevő,  csaknem egy hétig tartó magas láz. Már a repülőgépen vacogtak a fogaim, de mire az ír fővárosban megtaláltam Broadstone Hall névre hallgató - amúgy igencsak korrekt felszereltségű kollégiumi szállásomat, nem volt kétséges, hogy lázam van.

Hétfő reggel, a szóbeli és írásbeli nyelvi teszt után  az Alpha College összes tanulója busszal varázslatos kirándulásra indult a misztikus Glendalough-ba, amin én menedzseri javaslatra nem vettem részt, ehelyett  szállásomon lábadoztam.  Utólag már látom, hogy jobb lett volna fogadó családnál lakni, és nem egyedül átvészelni ezeket a napokat. Mivel eldöntöttem, hogy nem adom fel, a nyelvtanfolyamon minden nap megjelentem, mivel a lázon kívül más tünetem nem volt.

A tanulócsoportom 17-30 év közötti francia, olasz, spanyol , török és arab tanulókból állt. Néhányan közülük több hónapja tanultak már az Alpha College-ban. Az órák rendszerint 9 órakor kezdődtek, és 13 órakor értek véget, heti két alkalommal pedig  szókincsfejlesztő foglalkozásokon vehettünk részt 16 óráig. Ahogy múltak a napok, egyre magabiztosabban beszéltem angolul, valóban sokat számított, hogy a képzés egynyelvű volt.  A tanárok  felkészülten és kreatívan oktattak – itt találkoztam például először interaktív táblával. A második héten összebarátkoztam egy olasz lánnyal, vele a mai napig tartom a kapcsolatot.

Dublin a maga 151 km2-vel lényegesen kisebb, mint Budapest, mégis számtalan bevándorló él itt. A város jellegzetessége a házak hangulatos színes kapuja, sokszor az eredeti kilinccsel és kopogtatóval, valamint a rengeteg virág az ablakokban. Hosszabb sétát először szombaton tettem, addig csak az Alpha College-szupermarket-Broadstone Hall – „arany háromszöget” ismertem. Ekkor azonban végre ellátogattam a Dublin délkeleti részén található Trinity College-ba, melyet I. Erzsébet királyné alapított 1592-ben, egy Ágoston-rendi kolostor helyén. Ezen egyetem diákja volt például Oliver Goldsmith és Samuel Beckett drámaíró is. Az impozáns belső parkban lehunyt szemmel adtam át magam a környék atmoszférájának, és mosolyogva szívtam magamba a frissen nyírt fű illatát.

Érdekes volt a minden utcán hömpölygő masszaként mozgó rengeteg turista, főleg ahogy - akárcsak én - próbálták elsajátítanii a jobb oldali közlekedés szabályait. A Temple Bar - művésznegyed macskaköves utcáin szokatlan színű éttermekre, és eddig sosem látott boltokra lettem figyelmes. A Dublin minden szegletéből jól látható, 120 méter magas Sphere, avagy a Fény  (fém)tornya  pedig remek támpontot adott ahhoz, hogy ne tévedjek el, bármerre is járok.

 Mindent egybevetve ezt az utazást életem egyik nagy kalandjaként tartom számon, sok olyan pillanattal karöltve, amikor csak magamra számíthattam.  Köszönettel tartozom az Alpha College egész stábjának, főként  Mary O’Sullivan adminisztrátornak,  Liam Moulton menedzsernek, a „Tanártovábbképzés.hu” részéről  Véghné Juhász  Krisztinának, aki telefonon tartotta bennem a lelket, és az Erasmus-program révén a második hetemen szintén Dublinban állomásozó figyelmes kolléganőmnek, Becsei Annának.

 

Iskolánk linkje: http://www.kodaly-bp.sulinet.hu/