Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

Horváth Szabolcs

2018. augusztus 28., kedd 12:27

Két hét Dublinban

Két hetet volt szerencsém Dublinban tölteni, ami mindenképp életem egyik meghatározó élményévé vált. Bár ez már a második mobilitásom volt, mégis féltem a rám váró helyzettől, ehhez képest mondhatom, sok tapasztalatot szereztem, új embereket, kultúrákat ismerhettem meg. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy ilyen jellegű továbbképzés során nemcsak az adott országot, várost ismerhetjük meg, ahova utazunk, hanem a többiekét is, akikkel ugyanazt a képzést választottuk. Jelen esetben rajtam kívül volt egy másik magyar tanár is, illetve találkoztam egy német, egy lengyel és három olasz kollégával is. Kis csapatunk élén állt David O’ Connor, tanárunk, aki szakmailag végig magas szintet képviselve tanított, magyarázott nekünk. Az órák tartalmilag az ír kultúrával foglalkoztak, olyan szerzők életművét tanulmányoztuk, mint Jonathan Swift, Bram Stoker, William Butler Yeats vagy James Joyce, de szintén sokszor került szóba az írek történelme, angolokkal való kapcsolatuk. Az órákon leginkább csoportokban, párokban dolgoztunk, először közösen beszéltük meg a versekhez, novellákhoz, témákhoz kapcsolódó véleményünket, majd együtt folytattunk diskurzust. David végig nyitott volt a kérdéseinkre, ráadásul komolyan érdeklődött a mi kultúránk iránt is, így búcsúzólag ajándékként könyvecskét kapott tőlünk, melybe mindenki írt egy verset a saját nyelvén és angolul is. A csapat remekül dolgozott együtt, mindenki másban volt ügyes. Volt, aki lexikai tudásával, más inkább kreativitásával vagy érdekes kérdéseivel, értelmezéseivel emelkedett ki. Jó hangulat uralkodott az órákon, az egyik kedvencem Samuel Becket Godot-ra várva c. darabjából vett részletek előadása volt, amit sok nevetés kíséretében prezentáltunk.

A délutánokon vagy magunktól fedeztük fel Dublint vagy az iskola idegenvezetőinek segítségével, irányított útvonalon térképeztük fel a nem mindennapi várost. Múzeumokat, katedrálist, könyvtárat láthattunk, illetve kirándulni is elvittek minket. Először úgy éreztem magam, mintha Londont látnám „kicsiben”, aztán rádöbbentem, hogy Dublint fel kell magamnak fedezni és rengeteg kulturális, történelmi érdekességet rejt magában. Ahogy teltek a napok egyre biztosabbá vált számomra a gondolat, hogy boldog lennék, ha visszajöhetnék még ide.

Külön élményt, tapasztalatot jelentett a vendéglátómmal való kapcsolatom. Hétvégén elhívott magával kirándulni az egyik közeli faluba (Howth), ami a tengerparton található, mesés látványt nyújtva a túrázók számára. Egy másik alkalommal pedig egy pubba invitált, ahol barátaival szokott zenélni, énekelni, amit az este során volt szerencsém meghallgatni. Sokat beszélgettünk, kedves, őszinte embert ismerhettem meg a házi nénim, Eilish Organ személyében. A házában rajtam kívül egy japán és egy szaud-arábiai lakott, velük nem igazán beszélgettem, mivel másik iskolába jártunk különböző órarenddel, programokkal. Viszont fontos tapasztalat volt számomra, a szállásadóm problémáinak megismerése lakótársaimmal kapcsolatban. A szállás fél órára volt az iskolától, de ez a napi utazás egyáltalán nem zavart, sőt, élmény volt megfigyelni az itteniek viselkedését, a város mozgását, mindennapjait.   

Összességében felejthetetlen élményt nyújtott a képzés, hasznosnak érzem, hiszen jó pár módszert fogok tudni kipróbálni az irodalom tanítása során diákjaimmal. Csak ajánlani tudom Kollégáimnak a programot! Ezúton szeretném megköszönni a Hungary Expert A Tanárokért Tanárképző központnak, Véghné Juhász Krisztinának és Kollégáimnak a segítséget.