Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

Orosz Andrea

2018. szeptember 11., kedd 06:35

Aktív művészet Barcelonában

Iskolánk „Informális Nyelvi Fejlesztés” címmel nyert Erasmus + pályázata révén egy 5 napos művészetpedagógiai tanárképzésen vettem részt júliusban. A képzés címe: Active Art: Understanding and Enjoying Art in the classroom and beyond.

A 6 résztvevő (egy portugál, két német, három magyar) közül négy középiskolai rajztanár, egy tanító, illetve egy napközis nevelő két tanítási nyelvű (angol) általános iskolákból. A csoport fele egy másik, az Art as Therapy: self-expression and special needs in art education című képzésre jelentkezett – tanárunk, Marta Mandolini pszichológus - művészet terapeuta egy rendkívül jól strukturált esszenciális képzést állított össze a vegyes csoportnak.

A csekély létszámú résztvevők között már az első naptól oldott és baráti légkör uralkodott, ami az intenzív közös munka során csak fokozódott. Ez segítette a nyíltságot feltételező önismereti foglalkozásokat és az elmélyülést igénylő kreatív gyakorlatokat. Marta szakmailag felkészült, dinamikus és jól motiváló oktató, közvetlen és elfogadó személyisége a legjobbat hozta ki a tanuló tanárokból.

A túlnyomórészt kortárs képzőművészek perspektívát szélesítő alkotásainak bemutatása után megvitattuk a művészetpedagógia és –pszichológia aznapi fogalmait, majd a pont és vonal, forma és szín, sík és tér dimenzionális analógiáját követve elkészítettük és magyaráztuk saját alkotásainkat, míg végül megemlítettünk arra vonatkozó ötleteket is, miként lehet tapasztalatainkat iskolai keretek között alkalmazni.

Az angol nyelven folyó interaktív képzés hozzásegített ahhoz, hogy napközis nevelői munkám során szabadabban alkalmazzam az idegen nyelvet a gyermekekkel való kommunikációban.

Az 5x 4 órás kurzus – ugyan az idő rövidsége miatt csak ízelítőt adhatott - végleg meggyőzött a művészet, mint másként látás illetve alkotó tevékenység terápiás hatásáról, valamint annak szükségességéről, hogy stressz-oldó és az önkifejezést, önismeret fejlődését segítő kreatív gyakorlatokat tudatosan alkalmazzuk pedagógiai munkánkban, szabadidős tevékenységek során, vagy akárcsak, mint megközelítési módot, a pedagógusi attitűd és kommunikáció szintjén.

Minthogy a képzés szervezői számoltak Barcelona varázslatos szépségű látnivalóinak inspiráló hatásával és a tanultak során szerzett tapasztalatok leülepedési idejével, jócskán hagytak számunkra szabadidőt a városnézéshez és a csoporton belüli kapcsolatépítéshez.

Két estén még opcionális programmal is készültek: a pezsgő művész-életről híres kerületben, a Barri Graciában tettünk sétát, és művészeti vezető kíséretében a szecesszió építészeti alkotásaihoz látogattunk el.

Lejártam a lábam, csordultig teltem élménnyel és szépséggel, barátra leltem, a spanyol tudásomat is felfrissítettem, megerősítést nyertem, hogy pedagógusként a jó úton járok – és minden pillanatban, amikor azt éreztem, hogy gazdagodtam valamivel, hálásan azt mondtam magamban: Köszönöm, Erasmus!

Részletek a naplómból:

„Park Joan Miró. Kietlen, forró, száraz lugas fenyőkkel, padokkal az apró kavicsos homokos talajon, focizó gyerekekkel, guggoló kutyákkal és vörös porban lubickoló zöld papagájokkal.” „Palau Nacional de Montjuic. Első sokk a gyönyörűségtől. Szökőkutak, cifrán faragott kövek… két nőalak ejtőzik lustán a lépcsősor tetején megbillenő vakító napsütésben, kőtestük az anyag és a lélek megtestesült ellentmondása, kőszemükkel az alant terülő várost vigyázzák. Nincs mobilnetem.” „Könnyű a metrózás, simán megy, és oda visz, ahova akarom.” „ A szállás kellemetlen. Egy gardróbszobában lakom, ablak nincs.” „Cellámban borzalmas az éjszaka. Kínlódom a levegőtlen hőségtől. Patkány cikkantgat a lépcsőházban.” „Végigfotózom a tenger sötétkék sávját Port Velltől a Port Olimpic-ig. A kikötőkben sorakozó vitorlások árbocai különös rendet teremtenek. A hajótestek, mint fényes heringek, a víz fölött levegőt szipognak, és békét ringanak.” „Este 9-kor az italozók utcai asztalainál öreglányok ürítgetik jéghideg söröskorsóikat. Harsányan trécselnek, és nevetnek. Nevetnek!” „Park de la Ciutadella. Barcelona szíve itt lüktet ebben az elvarázsolt kertben. Századok képeslapjai elevenednek körkörös mozgásba. Táncos párok a pavilonban, táncoló csónakok a kerek tavacskán. Gaudí kősárkányai okádják a vizet, a föléjük magasodó kőparipák vízködöt prüszkölnek, sörényüket galambok csipkedik.” „ La Pedrera! Gaudí neve legyen áldott!” „Oh, Park Güell! Mámor, melyben az ember eggyé válik a Természettel, anyaggal és szellemmel. Gaudí gyógyító energiája!” „ La Sagrada Familia. Ne féljetek, emberek!”