Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

2018. augusztus 27., hétfő 09:35

Egy virágos angol kisváros, Cheltenham - Erasmus+ kurzus beszámoló

Írta: Németh István
  • Helyszín: Cheltenham - Egyesült Királyság
Cheltenham Cheltenham Németh István

Az Erasmus plusz pályázat és programok keretében 2018.07.01-14 között egy igazi angol kisvárosban Cheltenham-ben volt alkalmam tanulni és egy kicsit ott is élni. A két hét során nemzetközi csoportban fejleszthettem nyelvtudásomat és ismerkedhettem a brit pedagógia módszerekkel és iskolai körülményekkel. Elsősorban megismertük a különbséget a kétnyelvű gimnáziumok elterjedt módszere és a CLIL között. A lényeg, hogy a CLIL nem jelenti egy adott tantárgy kizárólagosan idegen nyelven való tanulását. Elég, ha egy témakör vagy az óráknak egy része folyik idegen nyelven.

Az utazásról annyit, hogy éppen azzal a légitársasággal utaztam, amiről a napokban sok negatív hír érkezik sztrájkról, járat törlésekről és csomagok el nem szállításáról. Nos, nekem semmilyen rossz tapasztalatom nem volt velük. A pilóták és a személyzet további tagjai jól, gondosan végezték a dolgukat. Megkönnyebbült fellélegzések megvoltak, amikor a gép levegőbe emelkedett, amikor leszállt, amikor a csomag megvolt, meg persze amikor a szigorú biztonsági ellenőrzésen túljutott az ember.

Cheltenham dél-nyugat Angliában, a Ravens folyótól nem messze elhelyezkedő 120 ezres lakossággal rendelkező település. A 18. században felfedezték, hogy az itt felszínre törő ásványvíznek gyógyító hatása van. Ez akkor keltette fel igazán az emberek érdeklődését, amikor a reklám arról szólt, hogy egy híres ember itt járt és az itteni vizet gyógyászati célokra használta. Ez a híres ember III. György angol király volt. Személyében a király akkor öt hétre is elhagyta a fővárost, hogy kúrálja magát az itteni víz rendszeres fogyasztásával és a benne való fürdéssel. Az ásványvíz kapcsán a 19. században kiépült infrastruktúra ma is vonzza az angolokat, hogy ide jöjjenek kikapcsolódni. A célközönség inkább a tehetős, előkelő társadalmi réteg.

A városközponthoz közel, – mint ahogy Londonban is – több nyilvános park van, ahova kisebbek-nagyobbak, különböző emberek kijönnek pihenni, találkozni, beszélgetni. Sőt láttam, hogy valami táncpróbát is tartottak az egyikben. Ezek a parkok azzal, hogy gondozottak, virágosak jól szolgálnak arra, hogy a városlakók társasági életét színesítsék. Magyarországon is lehetne több ilyen park.

Cheltenham-ben nagyon sok különböző programot és fesztivált rendeznek, Lóverseny, krikett verseny, zenei fesztivál, művészeti, irodalmi fesztivál létezik. Sőt tudományos fesztiválról is meséltek a vendéglátóink.

Angliában sok különféle iskola van, amik például fenntartóban, képzési célban különböznek egymástól. Egy olyan városban, mint Cheltenham a szülők nagy gonddal választhatják meg a 12-19 éves gyermekeik számára a megfelelő iskolát. Miközben egy iskolának megvan a saját körzete, ahonnan még gyalog be lehet járni és ahol a magyar viszonyokhoz hasonlóan egy állami iskolának kötelezettsége is van a jelentkező tanulók felvételére. Viszont, ami a magyar szokásoktól eltér, hogy ha a szülők kinéznek gyermeküknek egy jó iskolát, akkor hajlandóak annak a közelébe költözni. Mi a Balcarras iskolát látogattunk meg, ami az úgynevezett vocational kategóriába tartozik. Ennek körzetében történetesen magasak az ingatlanárak az iskolaválasztás során odaköltözők nagy száma miatt. Az iskolát volt alkalmunk megnézni kívül-belül. Ottjártunkkor az egyik teremben gyakorlatias óra keretében kicsik éppen fonni tanultak, egy másikban pedig játék rakétát készítettek, amit aztán röptettek is az iskola udvarán. Az iskola napelemeket használ, az energiatermelési adatok diákok számára is tanulmányozható az aulában elhelyezett kijelző segítségével.

Gyerekbarát, jól felszerelt, jól szervezett, nagyon sok részletben szabályozott működésű iskolát láttunk. A tanulóknak két hétre 50 órájuk van, így minden napra öt óra jut. Igaz ezek 60 perces órák. Nem fér ide, hogy a meglátogatott órákról részletesen beszámoljak, de az egyik megfigyelésem leírom: 11-esek matematika órán először nem füzetbe írták a saját megoldásukat, hanem filctollal gyorsan törölhető kis táblákra. Ha nálunk is így lenne, akkor vajon növekedne a tanulók órai aktivitása?

A két hét legfontosabb része a tanulás volt. Többek között cseh, lengyel, szlovák, lettországi kollégák voltak egy csoportban, akikkel angol nyelvet és pedagógiai módszereket tanultunk. Elsősorban megismertük a különbséget a kétnyelvű gimnáziumok elterjedt módszere és a CLIL között. A lényeg, hogy a CLIL nem jelenti egy adott tantárgy kizárólagosan idegen nyelven való tanulását. Elég, ha egy témakör vagy az óráknak egy része folyik idegen nyelven. A visszajelzések alapján ez hasznos és érdekes. Hasznos, például azért. mert az idegen nyelv segítségével a tantárgyhoz kapcsolódó idegen nyelvű anyagok is elérhetők és az idegen nyelvi kompetencia a nyelv használata közben fejlődik. És érdekes pedig például azért, mert egy idegen nyelvű feladat többrétű kihívás és ezért nagyobb sikerélmény a megoldása.

Angliára jellemző egyfajta kettősség. A hagyományokhoz való ragaszkodás és modernség. Jellemző például, hogy az épületekre, autókra a régies hagyományos kinézet, miközben belül megvan a modern felszerelés. Ezt a kettősséget jelenik meg az egyik képemen, amin egy hagyományos piros telefonfülke látszik. Ebben vonalas telefonkészülék helyett defibrillátor van elhelyezve. Ugyanez a kettősség látszott számomra az oktatásban is. A náluk megszokott hagyományos keretek között, hozzánk hasonló. nehézségekkel néznek szembe és keresnek XXI. századi megoldásokat. Például ahogy nálunk, náluk is csökken a természettudományi tárgyak iránti érdeklődés. Örülök, hogy a két hétben láthattam, hogy miképpen próbálják érthetővé és érdekessé tenni ezen tantárgyak anyagát és várom az alkalmat, hogy ősszel megoszthassam a részleteket kollégáimmal. Iskolánk tanárainak mobilitás beszámolói itt találhatók: https://szilady.net/erasmus

Kapcsolódó elemek

Új hozzászólás