CLIL tanfolyam Londonban

 2017. július 24, valamint augusztus 5. között, Londonban egy két hetes CLIL (Content and Language Integrated Learning) tanfolyamon vettem részt. A tanfolyamot az International House London hirdette meg és az Erasmus+ program keretében valósult meg.

A csoportban tizenketten voltunk különböző országokból, úgy mint, Spanyolország, Egyesült Királyság, Kína, Szomália, Ausztria, Törökország, Lengyelország és Magyarország.

Nagyon szimpatikus dolog volt, hogy tanárunk, Duncan már a kezdés előtt néhány héttel érdeklődött e-mailben a csoport tagjainak igényeiről, és a tematikát ennek megfelelően igyekezett kialakítani a két hétre. Annál is inkább jelentett ez sokat számunkra, mivel a csoport nagyon heterogén volt, matematika, fizika, kémia, angol nyelvtanár is volt a csoportban, sőt még egy geológus is akadt. Így a CLIL tematika mellett sok nyelvtani, szókinccsel kapcsolatos feladat is helyet kapott az órákon, sőt egy alkalommal a csoport Duncant, a brit és az amerikai kiejtéssel kapcsolatos kérdésekkel és konkrét példákkal is „tesztelte”.

Már az első órán hármas csoportokba lettünk beosztva - én például a szomáliai és az osztrák kolleganőkkel való beszélgetés nyomán kellett bemutassam magam, illetve közös érdeklődési köreinket. A csoportos tevékenység végig jellemző volt, ezért a kommunikációhoz az angol nyelv használata elengedhetetlen volt. Emiatt és hiányos nyelvtudása miatt egy kolléganő már az első nap után egy másik csoportba iratkozott át.

Igyekeztem csoporttársaimmal minél többet beszélgetni, gyakorolni az angol nyelvet, információkat szerezni országukról, a tanügyi rendszerükről, iskolai életük sajátosságairól, londoni tapasztalataikról. Ezek a beszélgetések nagyon hasznosnak bizonyultak nemcsak a nyelv gyakorlása szempontjából, hanem a szabadidőm hasznos eltöltésére is jó tippeket lehetett szerezni. Például szintén fizikus spanyol kollégám mesélte, hogy délelőttjeit az ingyenesen látogatható londoni múzeumokban tölti. Így jutottam el én is a British Museumba, illetve a tudománytörténeti múzeumba, ahol az Ipari Forradalom megannyi találmánya mellett az első autók, repülőgépek, gőzmozdonyok is megtekinthetők, melyekről fizika órákon oly sokszor esik szó.

Az órák minden nap délután fél egy és öt óra között zajlottak London központjában, így, mivel a meglátogatott ország kultúrájának és mindennapi életének megismerése is fontos szerepet játszik az Erasmus+ programokban, és mivel az órák úgymond „kettévágták” a napot, igyekeztem délelőttönként és délutánonként annyi nevezetességet megtekinteni, amennyi csak lehetséges volt. London hemzseg a híres történelmi épületektől és látnivalóktól ezért nem volt nehéz úti célokat találni erre a két hétre. Ennek keretében látogattam meg a Westminster Abbey-t, a Parlamentet, a Towert, a Wembley stadiont, a Buckingham palotát, a királynő londoni rezidenciáját, a Globe színházat, melyet Shakespeare-korabeli módon állítottak helyre, Churchill második világháború alatt használt földalatti bunkerét, illetve a Harrods áruházat.

Szombati és vasárnapi napokon lehetőség nyílt London környéki nevezetességeket is meglátogatni, így a híres Windsor-i kastélyt, a királynő másik rezidenciáját, Stonehenge-t, Bath-t, a Canterbury katedrálist, illetve a híres egyetemi várost, Oxfordot. Fantasztikus érzés volt azt az 1500-as évekbeli Shakespeare szülőházat bejárni Stratford-upon-Avonban, ahol a legnagyobb angol drámaíró született és a gyermekkorát töltötte. Angoltanárként, az addig csak tankönyvekből ismert Shakespearrel kapcsolatos helyek bejárása, és a ház udvarában fiatal színészek által előadott jelenetek nagy élményt jelentettek.

Szintén érdekes volt látni a King’s Cross pályaudvar Harry Potter könyvekből ismert 9 és ¾- ik vágányát, ami fotózás szempontjából a távol-keleti turisták körében volt kiemelkedően népszerű.

London egy multikulturális nagyváros, ami már az első napon kiderült, hiszen szállásadóim közül a hölgy lengyel származású volt, akinek a felmenői a második világháború idején menekültek Angliába, míg a férje dél-afrikai búr származású. Bár a város tele van bevándorló munkavállalókkal is, mégis egy alkalommal a vonat állomáson személyzethiány miatt („due to lack of staff” - mondta a hangosbemondó) nem indult a vonatom. (Magyarországon a MÁV még csak „szerelvényhiány” miatt mondott csődöt egy alkalommal.)

A tanfolyam elején megismertük a CLIL négy alappillérét, a négy C-t: Content, Communication, Cognition, Culture. A foglalkozások során kiderült, hogy a „hétköznapi” angol órákhoz hasonlóan, a CLIL típusú órákon a hallott és olvasott szövegértés, a beszéd – és íráskészség, a szókincs fejlesztő, nyelvtani és kiejtési gyakorlatok szintén nagyon jól és hatékonyan használhatók.

A CLIL foglalkozások keretében egy George Washingtonnal kapcsolatos történelemórán, egy sík és térbeli idomokat feldolgozó matematika órán, egy növényeket és állatokat magában foglaló, táplálékláncról szóló biológia órán, illetve egy, az emberi kapcsolatok sokrétűségét boncolgató pszichológia – osztályfőnöki órán vettünk részt.

Végső konklúzióként azt szűrtem le, hogy CLIL típusú foglalkozás egy széles spektrumban használható, ahol a szaktantárgy segítségével a nyelv elsajátítása a cél, illetve ahol a szaktantárgy elsajátítása az illető idegen nyelv segítségével történik. Az én konkrét esetemben angol-fizika szakos tanárként fizika témájú leckéket felhasználva az angol nyelv tanítása érdekesebbé válhat, illetve a fizika tanítása angol nyelven is történhet.

„Use the subject to learn the language and use the language to learn the subject”.

Végezetül köszönöm kollégám Horváth Zsolt és Véghné Juhász Krisztina, a pályázat életútja alatt nyújtott sokrétű segítségét.