Vezetés a 21. században

Rovinj (Horvátország) 2024.07.21-27.

Ezt a képzést azért választottam, mert nem régóta vagyok vezető és szeretném jól csinálni. Ezen a kurzuson a fogalmak tisztázódtak a fejemben pl.: mi a különbség a vezetés és a menedzsment között. Nagyon sok területet érintettünk azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan kell csinálnia egy jó vezetőnek. A képzésen nagyon jó arányban volt jelen az elmélet és a gyakorlat. Nagyon sokat tanultunk egymástól, mert nagyon különböző területekről jöttünk pl.: felvidék, főváros, vidék, általános iskola, középiskola. Megismerkedtünk a SMART mozaikszó betűinek jelentésével. A közoktatás vezetői képzésen megismerkedtünk három vezetői stílussal, most megtudtam, hogy sokféle van, és mindig azt kell használnom, amit a feladat megkíván. Teljesen új dolog volt számomra a DISC, ön- és emberismereti kérdőív. Ennek a kérdőívnek a segítségével megtudom a kollégáimról, hogy a 4 közül melyik jellemző rá, és annak megfelelően tudok bánni vele, Természetesen itt is átmenet van a csoportok között. Fontos téma volt a kapcsolatok (vezető-tanár, vezető-diák, tanár-diák). A stakeholder analízis segítségünkre lehet abban, hogy egyes kollégánk melyik csoportba esik (hatalom-tudás, magas alacsony) a négy közül, ha jól sorolom be, akkor tudni fogom, hogy mennyire kell rá figyelni, mik az elvárásaik. Végre megismertem a mediálás menetét. Eddig ezzel a területtel nem foglalkoztam, viszont azt is tudom, hogy saját kollégáim között nem lehetek jó mediátor. A konfliktusok kezelését szituációs játékokkal is gyakoroltuk. Így megtudtuk azt, hogy mások milyen technikával kezelik a konfliktusokat. A motiváláshoz megismerkedtünk öt modellel, ezek közül a P.G. modellt és PERMA modellt tartottam testhezállónak. Ezekkel a kiégést tudom felismerni és valamilyen szinten kezelni. A következő nagy terület a tanári értékelés volt. Itt pipalistát akartunk csinálni, hogy mit kell nézni egy tanárnak, hogy mi valósult meg az órán. Kiderült, hogy a gyakorló iskolákban van ilyen, illetve felvidéken is használják. Ezt a jógyakorlatot mi is átvettük. Megtudtam azt, hogy hibázni szabad, mert a saját hibáinkból is tudunk tanulni. Megismerkedtünk a stressz fogalmával, tüneteivel, típusaival, kapcsolódó tüneteivel, stresszforrásokkal, védelmi stratégiákkal. Készítettünk időgazdálkodási mátrixot, aminek segítségével el tudom dönteni a feladatok fontosságát (fontos-sürgős, fontos-nem sürgős, nem fontos-sürgős, nem fontos-nem sürgős). Beszéltünk arról is, hogy a feladatokat le kell osztani a kollégáknak, csak azt kell tudnunk, hogy kire bízhatjuk rá, ha azt akarjuk, hogy elkészüljön. A nemet mondás is része kell, hogy legyen az éltünknek. A döntéshozás mechanizmusával is megismerkedtük, nekem a „hat gondolkodó kalap” tetszett a legjobban. Ennek segítségével végig gondoltam egy döntési helyzetet. Nagyon sokat segített. Egy kedvenc „játékomat” is játszottunk, a vezetői pajzsot. Ennek a feladatnak a megbeszélésénél nagyon sok mindent megtudtunk még a többiekről.

Az angol nyelvi kompetenciánkat a szabaduló szoba játékkal és a kirándulásokkal fejleszthettük. Ezen alkalmak során más kurzus résztvevőivel is megismerkedtünk.

Nagyon sokat tanultam a kurzus alatt, és tudom hasznosítani a vezetői munkámban. A képzésvezetőm, profi módon összeszedett programot adott át nekem, tudok belőle profitálni.