Elemek megjelenítése címkék szerint: Firenze

  Nevem Pungor Krisztina. Vizuális kultúrát, valamint Hon- és népismeretet tanítok általános iskolában.  Először vettem részt Erasmus+ továbbképzésen. Firenzébe utaztam, ahol a Művészetterápiával, a művészet, mint terápiás eszköz felhasználásával ismerkedtem meg a kurzuson. Nagyon vártam már az utazást, mert a témakör régóta foglalkoztat, de nem utolsó sorban a város, és annak művészettörténeti jelentősége is nagyon vonzott. Hatalmas élmény volt élőben látni mindazt, amit tanítok, amit korábban csak könyvekben láttam. Szerencsére a vírushelyzet is mérséklődött annyira, hogy a múzeumok korlátozásokkal, de fogadtak látogatókat.

 Oktatónk nagyon szimpatikus volt, felkészült, nyitott, rugalmas. A frontális oktatás mellett mindig helyet kaptak kérdéseink, egyes témaköröket különösen részletesen átbeszéltünk. Csoporttársainkkal személyes tapasztalatainkat, módszereinket is megosztottuk egymással, ami nagyon hasznos volt számomra. A kurzus után közös csoportot is alakítottunk egy közösségi oldalon, ahol kapcsolatban maradhatunk, úgyhogy mondhatom azt, hogy új barátokat is szereztem.

  Minden napra kaptunk egy-egy kreatív, művészi feladatot is, ami akár tanórai gyakorlatba is beilleszthető. Nagyon tetszett, hogy személyes tapasztalatokat szerezhettem, saját önkifejezés útján. Érdekes volt olyan művészi tevékenységeket végezni, ahol nem feltétlen az eredmény, hanem az alkotás folyamatán, a közben szerzett élményen, a korlátok nélküli önkifejezésen van a hangsúly.

  Megismerhettem az irányított meditációt, amit minden alkotási folyamat előtt alkalmaztunk. Szintén érdekes élmény volt, és biztos vagyok benne, hogy iskolai gyakorlatban is alkalmazni fogom, vagy legalább is megpróbálom. ?

 Rengeteg új élménnyel, tapasztalattal, új módszerekkel lettem gazdagabb. Csak ajánlani tudom mindenkinek a továbbképzést! Nagyon várom, hogy újra mehessek.

Bollito a Casinonál, ária a Corso-n, napsütötte szökőkút a Boboli-kerben, vacsoraidőben egyre szaporodó kiülős asztalok a járdákon – mintha egy stop motion video peregne az egyszeri turista szeme előtt… fantasztikus montázs, ami örökre beég az ember retinájába, ha Toscana fővárosába látogat egy Erasmus +- tanulmányút keretében… és akkor még egy szó sem esett arról a sok, ott felhalmozott csodáról, ami a Reneszánsz születési helyét olyan különlegessé teszi. Íme néhány pillanatkép a szerzett tapasztalatokról.

Klíma és utazás

A Covid-miatt egy évvel elhalasztott utazásra végül augusztus utolsó hetében került sor. Bár az útikönyvem óva intett a nyári Firenzétől: a város katlanvölgybeli fekvése miatt igencsak fülledt klímájúvá válik nyáron - akár 40 Celsiusra is felmehet a hőmérséklet. Emiatt voltak is félelmeim, de a meleg addigra már elviselhető lett, a kora reggeli 20 fok körüli hőmérséklet egészen kellemes felüdülést jelentett, és hasznos volt, hogy nem kellett meleg holmit pakolnom.

Környezetbarát módon több átszállással, éjszakai vonattal utaztam oda-vissza, a kora reggeli érkezéssel és a késő esti hazaindulással további egy-egy nappal tudtam meghosszabbítani a szabadidőmet, ez árban és kényelemben is –akár a repülős utazáshoz viszonyítva - rentábilis volt.

Covid-veszély és tömeg

A Covid 3. hullámának csillapodásához nagyban hozzájárult a védőoltás, ezért én is időben oltattam, hogy biztonságban érezhessem magam és szeretteimet, és legyen esélyem utazni is. Furcsa, de valahogy megnyugtató is volt előzetesen regisztrálnom az országba való beutazáshoz a helyi egészségügyi hatósághoz, maszkot viselnem a szállásomon -a reggeli idejét kivéve-, a képzése alatt a tanteremben vagy egyes múzeumokban, ahová emellett belépéskor a védettségemet az EU tagországok által kialakított Green pass-szal kellett igazolnom.

És ha valaki maga elé képzeli a nyári, balatonparti szabadstrand zsúfoltságát, legalább annyi, éjjel és nappal folyamatosan érkező, sétáló, különféle nációjú turistát képzeljen maga elé Firenze utcáira főszezonban– mégiscsak egy idegenforgalmi szempontból frekventált városról beszélünk! A helyiek ilyenkor inkább elköltöznek, és csak a turistaáradatot kiszolgáló-ellátó, abból élő lakosok maradnak. A sok külföldi mellett feltűnő volt a sok olasz turista jelenléte is, az ország különféle részéről érkeznek ilyenkor ők is a városba.

Szállás, étkezés, nyelvhasználat

A neten előzetesen lefoglalt, „low budget” típusú szállásom és a napi bevásárlásaim, étkezéseim költségeit a pályázaton nyert összegből kényelmesen fedezni tudtam, bár Firenze nem olcsó hely, mindennek megkérik az árát. Középfokú körüli angol nyelvtudással kényelmesen el lehet boldogulni gyakorlatilag mindenhol, és ha még néhány olasz kifejezéssel is gazdagítjuk mondandónkat, a helyiek hálásan válaszolnak.

A múzeumokban, piacokon, boltokban, éttermek étlapjain mindenütt célt érhetünk az angollal, de ha az igazi toszkán lélek mélyebb megismerése és megértése a vágyunk, akkor az útikönyvek világán kívülre kell merészkednünk. Ehhez a fordulatokban gazdag történelem és a helyi kereskedőcsaládok, faragó- és festőműhelyek és világhíres művészeik ismerete, az itteniekre oly jellemző olasz nyelvi különlegességek, rövidítések, a fantasztikus templomok és paloták freskóinak bibliai ábrázolásai, a pacalos olasz ételek és étkezési szokások, a vallási hiedelmek megértése feltétlenül szükséges. Utazásom néhány napja arra volt elegendő, hogy megfogalmazódjék bennem, ehhez máskor is vissza kell térnem erre a környékre.

Szakmai tevékenységek, kiegészítő programok

Választott kurzusom eredetileg tanteremben megvalósítható fotó és videokészítéssel kapcsolatos témákat ölelt fel, a pontos tartalmát csak pár nappal indulásom előtt, képzőmtől, e-mailben kaptam meg. Aztán a helyszínen ez is változott a csoport igényeihez igazodva. Ott tudtam meg, hogy társaim nagyrészt már egy hete ismerik egymást lévén, két hetes tanfolyamra jöttek, de nekem sem okozott gondot a beilleszkedés közéjük a 2. hétre.

A tanítási órák végig jó hangulatban teltek, a képzés ötször fél napig tartott (3x délután és 2x délelőtt) az Europass firenzei iskolájában; nyolcan -4 lengyel,1 litván és 2 magyar kolléganővel együtt- hallgattuk képzőnk, Riccardo magyarázatait az oktatásban felhasználható multimédiás szoftverekről, és közben párokban igyekeztünk megvalósítani a számunkra összeállított-kigondolt, elméleti ismereteket gyakorló és filmkészítős faladatait. Végül ezeket be is mutattuk egymásnak.

Az eredetileg gondolthoz képest a tanultak kevés jól hasznosítható újdonságot eredményeztek számomra: a videokészítés mélyebb rejtelmei helyett inkább az általános iskolai korosztályok tanórai munkáltatásához alkalmas, néhány ingyenes, gyorsan alkalmazható videokészítő szoftverről volt szó, amelyek persze sok otthoni szaktanári előkészítést igényelnek.

Az oktatás kiegészítéseként egy délelőtt az iskola vezetett helyi városnézést, valamint egy egész napos, borkóstolással egybekötött toszkánai buszos körutazást is szervezett. Ez a fantasztikus út Pisa-t, San Gimiano-t és Siena-t is érintette, és csodás örök emlékként marad meg számomra.

További fantasztikumok és negatívumok

Kevés szó esett eddig a Medici-pápák több évszázados hatalmáról, gazdagságáról, a firenzei reneszánsz festészet és szobrászat remekműveiről és alkotóiról Leonardo-tól Raffaello-n és Galilei-n át Dantéig, Tiziano-tól Boticelli-n át Michelangelo-ig, a fantasztikus építésű Dóm-tól az Arno-ig, a Ponte Vecchio-ig, a Boboli-kertig és a többi ott látható remekműig – idő híján esélyem sem volt mindent megnézni. Különben is célszerű tervet készíteni, és otthonról előre belépőt venni - jó pénzért - ahhoz, hogy némi sorbanállás után bejusson az ember a „Covid-időben” is sokak által vágyott kiállításokra.

Utam során két másik, kisebb, de tolerálható nehézség is adódott még számomra. A belváros Róma óta meglévő, kikövezett szűkös utcái mellett kevés a szabadon látogatható közpark, a hűsölésre alkalmas, árnyékos zöld felület. Ezért a helyi négylábúak esti gazdás sétáik alkalmával jobb híján a kövezetre, csatornalefolyókba stb. ürítenek; és bár gondos igyekvéssel, az éjszaka folyamán igyekszik világvárosi rendet tartani, feltakarítatni a városvezetés, ez csak hellyel-közzel sikerül; helyenként kellemetlen illat - vagy inkább szag - marad vissza. A második ennek - is - a következménye: a turistaáradat a nyári meleg, párás, áporodott levegővel együtt remek életkörülményeket biztosít a csípős szúnyogok számára, amelyekkel én örök küzdelmet folytatok. Ugyanakkor általuk lesz 100%-ban teljes a toszkán életérzés mindenki számára!

Utazásom megvalósulásáért köszönettel tartozom iskolámnak, hogy támogatta részvételemet, iskolai pályázati koordinátoromnak és a Hungary Expert kollégáinak a pályázat előkészítéséért és megvalósulásának segítéséért, az Európai Uniónak és a Tempus Közalapítványnak az Erasmus+ mobilitás lehetőségének biztosításáért.

Sándor István

Az Erasmus+- program fő paraméterei:

Szervező: Europass Teacher Academy

Kurzus címe: Photo and Video Making in your Classroom: the Educational Power of Multimedia

Helyszín és időpont: Firenze, 2021. 08.23-28.

A gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola, AMI, Óvoda 2020-as sikeres Erasmus + pályázata a világjárvány miatt 2021-ben valósulhatott meg. Augusztus 2-7-ig Firenzében az Europass nemzetközi nyelviskola Soft skills for strong teachers kurzusán vettem részt. A téma a tanári és vezetői munka során az együttműködéshez elengedhetetlenül szükséges ún.soft készségek megismertetését célozta meg. A csoporttársaim magyar, német, lengyel, cseh és madagaszkári kollégák voltak. A Covid miatt az iskolában és zárt helyeken egyaránt maszkot kellett viselnünk, ami nem könnyítette meg a kommunikációt. Az órákon javarészt a tanárnő adott elő, kevés gyakorlati feladat volt. Az idegen nyelvi környezetben a kapcsolatépítés, az eszmecserék, a kapcsolatépítés alatt sokat fejlődött az angol nyelvhasználatom.
Egy hét rövid idő ahhoz, hogy Firenzét alaposan megismerjük. Ahhoz viszont elég, hogy a város reneszánsz légkörét megérezzük. A kollégákkal bejártuk a nevezetes tereket, helyeket, kilátópontokat, sikerült eljutnom az Uffizi képtárba, a Medici és a Pitti palotába.
Az iskola szervezésében egynapos toszkán körúton Pisába, San Gimignanoba és Sienába kirándultunk. Rész vettünk egy igazi toszkán ebéden és borkóstoláson is.

Bővebben a www.zsuzsa-firenze-europass.webnode.hu-n.

Fellegajtó nyitogató Firenzében

Ha majd egyszer nyugdíjasként a kandalló mellett üldögélünk a férjemmel, hogy felidézzük a régi szép emlékeinket, akkor bizonyára a firenzei utazásunkat emlegetjük majd. Most is alig hiszem el, hogy nyelvtudás és kíséret nélkül, csak úgy kettesben nekivágtunk az útnak.

Váratlanul augusztus elején, egy kolléganőm helyett, aki nem tudott családi okok miatt élni a megnyert pályázat adta lehetőségével, mást kellett választani a tanári továbbképzésre. Addig még a gondolat sem merült fel, hogy jelentkezzek, mert úgy képzeltem, hogy csak biztos nyelvtudással érdemes külföldi képzésen részt venni.

Az első meglepetés akkor ért, amikor megtudtam, hogy a „Szoft készségek erős tanároknak” hetet magyar tréner vezeti, aki Erdélyből érkezik. Sok időm nem maradt a csodálkozásra, mert gyorsan kellett arról dönteni, hogy vállalom-e ezt a kihívást. Mint minden fontos döntés előtt, most is rengeteg kimondott és ki nem mondott vélemény, tanács, biztatás és figyelmeztetés közepette jutottam el oda, hogy lehetőségként tekintsek erre a tanulmányútra. Titkon azért reménykedtem, hogy a jelentkezők közül másra esik majd a választás, én pedig elmondhatom, hogy legalább megpróbáltam.

Mikor megkaptam a lehetőséget, hirtelen úgy éreztem magam, mintha egy érzelmi hullámvasútra szálltam volna fel, összekapaszkodva a férjemmel, aki vállalta, mint már annyiszor, hogy most is biztos támaszom lesz. Hol arra gondoltunk, hogy milyen izgalmas napokat élünk majd meg, hol pedig arra, hogy milyen felelőtlenek vagyunk, hogy meggondolatlanul megyünk fejjel a falnak. Közben az iskolai pályázataink felelőseitől, Katától és Zsuzsitól bátorítást és rengeteg konkrét segítséget, praktikus tanácsot kaptam. Mikor őket hallgattam, akkor egyszerűnek és világosnak tűnt minden.

A készülődés napjaiban felváltva éltem meg a „képes vagyok rá” örömét és a „mi lesz, ha…” kétségbeesett bizonytalanságát. Ha most indulnék, fele annyi csomagot vinnék, és a lelkemet sem pakolnám tele annyi aggódással. A kurzus témái éppen erre az állapotomra rímeltek, hiszen arra kerestük a választ, hogy hogyan tehetünk szert olyan készségekre, amelyek segítséget nyújthatnak nemcsak a pedagógiai munkánk során, hanem a mindennapi életünkben is a döntéseink meghozatalában, a sikeresebb kommunikációhoz, a stresszkezeléshez és a problémamegoldásokhoz. Ez alatt a néhány nap alatt olyan útravalót kaptam a még előttem álló életfeladataim teljesebb megéléséhez, amit remélni sem mertem. Lidia, a fiatal trénerünk korát meghazudtoló bölcsességgel, türelemmel és biztos szakmai tudással vezette a csoportot, akik az ország különböző tájairól, tanítótól középiskolai igazgatóig, az oktatás szinte minden területéről érkeztünk, hoztuk a tapasztalatainkat, a megoldatlannak tűnő problémáinkat és a vágyat, hogy kilépve a napi rutinból, jobban csináljuk.

A foglalkozások során gyorsan kiderült, hogy nemcsak azért beszélünk egy nyelvet, mert mindannyian Magyarországról érkeztünk, hanem azért is, mert a saját területünkön erős tanárkén próbálunk helytállni, de időnként valami észrevétlenül elszívja az energiánkat. Sokirányú segítséget kaptunk ahhoz, hogy hogyan érhetjük tetten ezt a folyamatot és hogyan segíthet bennünket már csupán az is, ha tudatosan figyelünk magunkra és a bennünket gyengítő erőket tetten érjük, a veszélyhelyzeteket felismerjük, ugyanakkor újra rátalálhatunk a régi erőforrásainkra, vagy újakat fedezhetünk fel. Nemcsak elméleti tudást, hanem saját élményű tapasztalatokat is szereztünk. Az időkeretek pontos betartása, a precíz, igényes előadások, az érdekes feladathelyzetek és az előadó ízes magyarságú beszédstílusa, mind-mind közelebb vitt bennünket egymáshoz, a hivatásunkhoz és nem utolsósorban önmagunkhoz. A saját példák segítettek abban, hogy sokszor katartikus pillanatokat éltünk meg.

A város már önmagában is élményt adó hely, amit az olasz emberek mentalitása, segítőszándéka, vendégszeretete igazán felejthetetlenné tett. Itt még eltévedni is megérte, mert olyan szépségekre bukkantunk, amit célirányosan sétálva nem láthattunk volna.

A képzés hétfőn kezdődött és egy szombati közös kirándulással ért véget, aminek gazdag programja, a másik magyar csoporttal való találkozás és a profi idegenvezetés koronázta meg a hetet.

Köszönöm a Karolina Iskola vezetőségének, hogy nemcsak magát a lehetőséget kaptam meg, hanem bizalmat és biztatást is. Hálás vagyok a férjemnek, hogy velem fedezte fel Firenzét, hogy együtt tévedtünk el, majd találtunk vissza a „Rózsák kertjébe”, azért pedig különösen, hogy türelemmel és érdeklődéssel hallgatta az élménybeszámolóimat arról a lelkiutazásról, amit a képzés alatt megéltem. Köszönet még a felnőtt gyerekeinknek is, akik aggódva kísértek bennünket itthonról, ugyanakkor büszkén jegyezték meg „ti aztán tudtok élni”.

Igen, egy életre szóló csomaggal tértünk haza, amit még sokáig bontogatunk majd, hogy minden kincsét felfedezhessük, minden élményét emlékként megőrizhessük és minden gazdagságát magunk és a ránk bízottak hasznára tudjuk fordítani.

Ha néhány sorba kellene sűrítenem, amit 2021. augusztus elején megéltem, akkor Weöres Sándor versét hívnám segítségül:

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni,

cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.”

Ez mind megadatott, annyit tettem, hogy elindultam, vállaltam az ismeretlenséget, bízva abban, hogy megkapom a segítséget, amikor szükségem lesz rá.

Nem marad más hátra, mint megköszönni a társakat, akik mellé társként szegődhettem.

Gáborné Puskás Julianna tanítónő Szegedről

Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, AMI és Kollégium

ZUBOR-KOLOZSI RÉKA

FIRENZE

EUROPASS TEACHERS ACADEMY:  JÁTSZD EL, RAKD KI, ÉPÍTSD FEL… – MATEMATIKA AZ ALSÓ TAGOZATBAN – 1-2. OSZTÁLYOS TANÍTÓKNAK

HTTPS://MEIXNERISKOLA.HU//ERASMUS-MOBILITY

2021. 08.02-08.13

A Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítójaként a 2019-es Erasmus+ pályázat keretein belül lehetőségem nyílt arra, hogy Olaszországba utazzak egy kéthetes mobilitásra. A választott kurzuson, matematikai továbbképzésen vettem részt, melynek a neve: Játszd el, rakd ki, építsd fel… – Matematika az alsó tagozatban – 1-2. osztályos tanítóknak  az Europass Teacher Academy szervezésében.

2. osztályos matematikát is tanító pedagógusként rendkívül fontosnak tartom a játszva tanulás elvét, így nagyon örültem ennek a 2 hetes mobilitásnak, ahol tudásomat elmélyíthettem, valamint új ötletekkel lehettem gazdagabb. A matematikai kurzus magyar nyelven zajlott, így a hozzá kapcsolódó angol tanfolyamot is nagyon hasznosnak találtam.

A matematika órák 8:00-9:30 ig, az angol pedig minden nap 9:45-11:30-ig tartott. A matematikai szemlélet, amit az oktatónk képviselt, már ismert volt számomra, hiszen jómagam is a Varga féle szemléletrendszerben tanítom a matematikát. A kifejezetten erre a módszerre épülő matematika könyv, amit -a tanfolyamon tanító oktató is írt- pedig alap felszereltség a tanóráimon.

A matematika feladatok, játékok nagy többsége egyszerű, bármikor elkészíthető, könnyen beszerezhető eszközökön alapszik, aminek a mozgatórugója a tevékenykedtetés. A tudást pedig mi magunk is tevékenységgel sajátítottuk el. Rengeteg játékot, feladatot eljátszottunk, magunk is tapasztaltuk a velük járó nehézségeket, vagy éppen a differenciálási lehetőségeket.

Külön kiemelnék néhány játékot, amit a matematika órák hasznos részei lehetnek:

Tenzi

2 játékos játssza a játékot. 10 db dobókockára van szüksége minden játékosnak. Egyszerre dob a két játékos mindkét kockával. Amikor dobtak a kockákkal, gyorsan kiválasztják azt a számot, amiből a legtöbbet dobták. Ezeket a kockákat a játékterület szélére rakják, és a maradék kockákkal újra dobnak. Ez mindaddig folytatódik, amíg mind a 10 kockájuk nem ugyanazt a számot mutatja. Ha valakinek mind a 10 kockáján ugyan az a szám található, bekiabálja, hogy Tenzi. Ekkor véget ér a játék.

Rontó játék

Kirakunk néhány dolgot. Az egyik játékos mond róluk egy igaz állítást. Ezután a következő játékos valahogyan módosít a kitett elemeken úgy, hogy az előbbi állítás már ne legyen igaz. Ezután a változtató játékos megfogalmaz egy újabb igaz állítást. Már elhangzott állítást ismételni nem lehet. Így megy ez addig, amíg tudják folytatni

Latolgató

6 db kört rajzolunk egy lapra, majd beleírunk minden körbe egy számot 1-6.

A játékosok célja: megszabadulni a gyufaszálaiktól. Aki elsőként teszi le az utolsó gyufaszálát a játéktábla valamelyik mezőjére, az lesz a győztes. Minden körben a játékos dönti el, hogy egyszer, kétszer vagy háromszor dob-e a dobókockával. (Nem kell előre eldönteni, bármikor meg lehet állni. Egyszer dobni azonban kötelező.) Egy dobás után, ha a dobott számnak megfelelő mező üres, akkor rá lehet helyezni egy gyufaszálat. (Megszabaduljunk egy gyufaszáltól.) Viszont, ha a dobott számnak megfelelő mezőn már van egy gyufaszál, akkor azt fel kell venni „kézbe”. (Kapunk egy gyufaszálat.) Kivétel ez alól a 6-os mező, ugyanis az „kút”, onnan sosem kell felvenni, gyűlhetnek benne a gyufaszálak. (Végleg megszabadulunk egy gyufaszáltól.)

Az angol kurzus is nagyon pozitív volt számomra. Életem folyamán mindig olyan angol csoportokba jártam, ahol kevésbé volt sikerélményem, és a szóbeli kommunikáció sokszor félelmet keltett bennem. A tanfolyam egy szóbeli szintfelméréssel kezdődött, ahol hétköznapi témákról kellett beszélgetnünk vetésforgó szerűen egymással. A felmérés után az erősebb csoportba soroltak. A képzést egy amerikai fiatal lány tartotta, aki rendkívül kedves és segítőkész volt. A szokásos félelmem hamar elmúlt, így élveztem és nagyon hasznosnak találtam az itt töltött időt. Az elején egy közvéleménykutatást végzett az oktató, hogy ki miről szeretne tanulni a 2 hét alatt. A többség nyelvtant, művészeteket valamint kommunikációt szeretett volna tanulni, így a két hetünk nagyjából erre a három részre tagolódott. Mivel Firenze a művészetek városa, így egy angol idegenvezetésen vettünk részt, ahol nagyon jó és érdekes dolgokat tudhattunk meg a városról az olasz művészekről, valamint az ott élőkről. Az utolsó napon búcsúzóul egy nagyon hasznos és szórakoztató telefonról játszható játékot játszottunk, amelynek a neve: GooseChase. A telefonra felrakható alkalmazás segítségével csapatokra bontottak minket, és Firenzében kellett különböző dolgokat keresnünk, majd lefényképezni és feltölteni azokat. A játék időre ment, és a végén pontokat kaptunk a feltöltött képek alapján. Ez a program nem csupán nagyon szórakoztató, de hasznos is volt nyelvtanulás szempontjából, valamint nagyon jól összekovácsolta a végére a csapatokat.

Az angolképzés után általában a nyakunkba vettük a várost, és próbáltunk minél több érdekességet, látnivalót megnézni. A kötelező látványosságok, gyönyörű templomok és festmények között azonban igyekeztünk a Toszkán vidék természeti kincseit is magunkénak tudni, így Firenze környezetében Fiesole-t valamint az agglomerációban található kis parkokat is megnéztük, ahol a nagyváros zajától távol kicsit elcsendesedhettünk. Hétvégén egy irányított buszos utazáson vettünk részt, ahol Pisa-t, San Gimiano-t valamint Sienna-t is megnéztük. Ezen kívül egy borkóstolón és egy olasz ebéden is részt vettünk, ahol maradandó emlékekkel lettünk gazdagabbak.

Összességében a Firenzében töltött két hét nagyon hasznos és élményekkel teli kikapcsolódás volt. A matematikai játékok és tevékenységen alapuló cselekvő tapasztalatszerzés mellett az angol tudásom is sokkal magabiztosabb lett. Mivel az oktatás nem húzódott el nagyon sokáig, volt időnk a várost is megismerni, valamint felfedezni a környék nyújtotta lehetőségeket. A problémamegoldó képességre folyamatosan szükség volt, valamint sok-sok új, értékes emberrel ismerkedtem meg az út során.

A Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képviselőjeként a 2019-es Erasmus+ pályázat keretein belül lehetőségem nyílt arra, hogy Olaszországba utazzak egy egyhetes továbbképzésre. Az általam választott kurzust „Designing Inclusive Learning Environment”, az Europass Teacher Academy szervezte Firenzében.

Már az első nap magával ragadott a képzést vezető tanár személyisége, tanításhoz való hozzáállása és felkészültsége. A kurzus tematikáját átláthatóan és logikusan építette fel, az ismeretek egymásra épültek. Fokozatosan vezetett be minket az inklúzió és a differenciálás egyre mélyebb rétegeibe. A találkozáskor bemutatott prezentációk segítettek megismerni hallgató társaimat, szakmai munkásságukat és küldő intézményüket. Átbeszéltük a szegregáció, integráció és inklúzió közötti különbséget, illetve a lehetséges gátakat és akadályokat. A délután igazán kellemesen telt, bejártam Firenze főterét és élveztem a BL döntő nyereségéből fakadó nemzeti focihangulatot. A második nap különböző stratégiákat tanultunk az összegyűjtött akadályok leküzdéséhez és az erősségek megerősítéséhez. A harmadik nap változatos stratégiákat, eszközöket és módszereket ismerhettünk meg, melyek segítséget nyújthatnak a speciális igényű tanulók oktatásához (nagy hangsúlyt fektetve a motiváció témakörére). Játszottunk néhány csapat építő játékot, melyek megerősítették a csoportkohéziót, illetve inspiráló ötleteket adtak az osztályközösség építéséhez. A negyedik napon egy vezetett városnézésen vehettem részt, ahol érdekes történeteket halhattam Firenze híresebb és kevésbé ismert épületeiről. Délután további, az órai differenciálást elősegítő módszereket tanultunk, illetve megismerkedtünk az inklúziós index-el. Ezt követően nagyon érdekes volt saját iskolánkat megvizsgálni az inklúziós index tükrében: milyen szintű az iskolai inklúzió, milyen területeken szükséges fejlődni. Az ötödik nap délelőttjén Fiesole gyönyörű városában jártam. Délután a képzést tartó tanár különböző internetes oldalakat mutatott nekünk, amelyek remekül alkalmazhatók az órai differenciáláshoz, illetve saját anyagok gyártásához. Zárásként önállóan terveztünk egy differenciált órát. A tervezetek bemutatását követően megkaptuk az okleveleket, megosztottuk egymással elérhetőségünket és elbúcsúztunk egymástól. Szombaton egy fantasztikus Toszkán utazáson vehettem részt, ahol újabb nemzetközi barátokkal gazdagodtam. Egy túravezető segítségével felfedeztük Pisa, San Gimignano és Siena városát, illetve egy borkostolóban és egy klasszikus olasz ebédben is részesülhettem.

Az utazásra nagy elvárásokkal indultam, melyek maradéktalanul megvalósultak. Sikerült új ismereteket és ötleteket elsajátítanom, amelyeket alkalmazva elősegíthetem az iskolánkba járó speciális igényű tanulók inklúzióját. Új módszereket tanultam, amelyeket hasznosítani tudok az órai differenciálás során. Sokat fejlődött az angoltudásom. Megismerkedtem és érdekes eszmecseréket folytattam külföldi pedagógusokkal, valamint online kapcsolatba léptem egy román, egy amerikai és egy görög tanárral. Úgy érzem az Erasmus+ pályázatnak köszönhetően a Firenzében töltött idő alatt rengeteg tapasztalatot szereztem az önállóság, a kapcsolatteremtés és a szakmai ismeretek terén.

ZUBOR- KOLOZSI RÉKA

FIRENZE

EUROPASS TEACHERS ACADEMY:  JÁTSZD EL, RAKD KI, ÉPÍTSD FEL… – MATEMATIKA AZ ALSÓ TAGOZATBAN – 1-2. OSZTÁLYOS TANÍTÓKNAK

HTTPS://MEIXNERISKOLA.HU//ERASMUS-MOBILITY

2021. 08.02-08.13

A Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítójaként a 2019-es Erasmus+ pályázat keretein belül lehetőségem nyílt arra, hogy Olaszországba utazzak egy kéthetes mobilitásra. A választott kurzuson, matematikai továbbképzésen vettem részt, melynek a neve: Játszd el, rakd ki, építsd fel… – Matematika az alsó tagozatban – 1-2. osztályos tanítóknak  az Europass Teacher Academy szervezésében.

2. osztályos matematikát is tanító pedagógusként rendkívül fontosnak tartom a játszva tanulás elvét, így nagyon örültem ennek a 2 hetes mobilitásnak, ahol tudásomat elmélyíthettem, valamint új ötletekkel lehettem gazdagabb. A matematikai kurzus magyar nyelven zajlott, így a hozzá kapcsolódó angol tanfolyamot is nagyon hasznosnak találtam.

A matematika órák 8:00-9:30 ig, az angol pedig minden nap 9:45-11:30-ig tartott. A matematikai szemlélet, amit az oktatónk képviselt, már ismert volt számomra, hiszen jómagam is a Varga féle szemléletrendszerben tanítom a matematikát. A kifejezetten erre a módszerre épülő matematika könyv, amit -a tanfolyamon tanító oktató is írt- pedig alap felszereltség a tanóráimon.

A matematika feladatok, játékok nagy többsége egyszerű, bármikor elkészíthető, könnyen beszerezhető eszközökön alapszik, aminek a mozgatórugója a tevékenykedtetés. A tudást pedig mi magunk is tevékenységgel sajátítottuk el. Rengeteg játékot, feladatot eljátszottunk, magunk is tapasztaltuk a velük járó nehézségeket, vagy éppen a differenciálási lehetőségeket.

Külön kiemelnék néhány játékot, amit a matematika órák hasznos részei lehetnek:

Tenzi

2 játékos játssza a játékot. 10 db dobókockára van szüksége minden játékosnak. Egyszerre dob a két játékos mindkét kockával. Amikor dobtak a kockákkal, gyorsan kiválasztják azt a számot, amiből a legtöbbet dobták. Ezeket a kockákat a játékterület szélére rakják, és a maradék kockákkal újra dobnak. Ez mindaddig folytatódik, amíg mind a 10 kockájuk nem ugyanazt a számot mutatja. Ha valakinek mind a 10 kockáján ugyan az a szám található, bekiabálja, hogy Tenzi. Ekkor véget ér a játék.

Rontó játék

Kirakunk néhány dolgot. Az egyik játékos mond róluk egy igaz állítást. Ezután a következő játékos valahogyan módosít a kitett elemeken úgy, hogy az előbbi állítás már ne legyen igaz. Ezután a változtató játékos megfogalmaz egy újabb igaz állítást. Már elhangzott állítást ismételni nem lehet. Így megy ez addig, amíg tudják folytatni

Latolgató

6 db kört rajzolunk egy lapra, majd beleírunk minden körbe egy számot 1-6.

A játékosok célja: megszabadulni a gyufaszálaiktól. Aki elsőként teszi le az utolsó gyufaszálát a játéktábla valamelyik mezőjére, az lesz a győztes. Minden körben a játékos dönti el, hogy egyszer, kétszer vagy háromszor dob-e a dobókockával. (Nem kell elő[1]re eldönteni, bármikor meg lehet állni. Egyszer dobni azonban kötelező.) Egy dobás után, ha a dobott számnak megfelelő mező üres, akkor rá lehet helyezni egy gyufaszálat. (Megszabaduljunk egy gyufaszáltól.) Viszont, ha a dobott számnak megfelelő mezőn már van egy gyufaszál, akkor azt fel kell venni „kézbe”. (Kapunk egy gyufaszálat.) Kivétel ez alól a 6-os mező, ugyanis az „kút”, onnan sosem kell felvenni, gyűlhetnek benne a gyufaszálak. (Végleg megszabadulunk egy gyufaszáltól.)

Az angol kurzus is nagyon pozitív volt számomra. Életem folyamán mindig olyan angol csoportokba jártam, ahol kevésbé volt sikerélményem, és a szóbeli kommunikáció sokszor félelmet keltett bennem. A tanfolyam egy szóbeli szintfelméréssel kezdődött, ahol hétköznapi témákról kellett beszélgetnünk vetésforgó szerűen egymással. A felmérés után az erősebb csoportba soroltak. A képzést egy amerikai fiatal lány tartotta, aki rendkívül kedves és segítőkész volt. A szokásos félelmem hamar elmúlt, így élveztem és nagyon hasznosnak találtam az itt töltött időt. Az elején egy közvéleménykutatást végzett az oktató, hogy ki miről szeretne tanulni a 2 hét alatt. A többség nyelvtant, művészeteket valamint kommunikációt szeretett volna tanulni, így a két hetünk nagyjából erre a három részre tagolódott. Mivel Firenze a művészetek városa, így egy angol idegenvezetésen vettünk részt, ahol nagyon jó és érdekes dolgokat tudhattunk meg a városról az olasz művészekről, valamint az ott élőkről. Az utolsó napon búcsúzóul egy nagyon hasznos és szórakoztató telefonról játszható játékot játszottunk, amelynek a neve: GooseChase. A telefonra felrakható alkalmazás segítségével csapatokra bontottak minket, és Firenzében kellett különböző dolgokat keresnünk, majd lefényképezni és feltölteni azokat. A játék időre ment, és a végén pontokat kaptunk a feltöltött képek alapján. Ez a program nem csupán nagyon szórakoztató, de hasznos is volt nyelvtanulás szempontjából, valamint nagyon jól összekovácsolta a végére a csapatokat.

Az angolképzés után általában a nyakunkba vettük a várost, és próbáltunk minél több érdekességet, látnivalót megnézni. A kötelező látványosságok, gyönyörű templomok és festmények között azonban igyekeztünk a Toszkán vidék természeti kincseit is magunkénak tudni, így Firenze környezetében Fiesole-t valamint az agglomerációban található kis parkokat is megnéztük, ahol a nagyváros zajától távol kicsit elcsendesedhettünk. Hétvégén egy irányított buszos utazáson vettünk részt, ahol Pisa-t, San Gimiano-t valamint Sienna-t is megnéztük. Ezen kívül egy borkóstolón és egy olasz ebéden is részt vettünk, ahol maradandó emlékekkel lettünk gazdagabbak.

Összességében a Firenzében töltött két hét nagyon hasznos és élményekkel teli kikapcsolódás volt. A matematikai játékok és tevékenységen alapuló cselekvő tapasztalatszerzés mellett az angol tudásom is sokkal magabiztosabb lett. Mivel az oktatás nem húzódott el nagyon sokáig, volt időnk a várost is megismerni, valamint felfedezni a környék nyújtotta lehetőségeket. A problémamegoldó képességre folyamatosan szükség volt, valamint sok-sok új, értékes emberrel ismerkedtem meg az út során.

A hír hallatán, hogy iskolánkból távozó kolléga helyett én vehetek részt egy mobilitáson, vegyes érzések vettek erőt rajtam. Egyrészt örültem és nagy megtiszteltetés volt számomra, másrészt kissé megijedtem, mert nagy kihívásnak éreztem.

A kolléga által választott eredeti helyszín Verona lett volna, ám sok töprengés után végül Firenzére esett a választásom. A kurzus változatlanul az Europass szervezésében „ICT as a Tool for a Student-Centered Classroom”. A vírushelyzetre való tekintettel sokáig bizonytalan volt a megszervezése. Naponta figyeltem a schooldrive üzeneteket, reménykedve, hogy visszaigazolják.

Közben sikerült jó áron szállást találni, és mivel az érkezés napjának délelőttjéig ingyenesen lemondható volt, lefoglaltam. Nem bántam meg, kellemes, tiszta szobát kaptam, bőséges, finom reggelivel. Naponta takarítottak és cserélték az ágyneműt, törölközőt. Az iskolába 15-20 percnyi sétával jutottam el, és szinte minden gyalogosan is könnyen megközelíthető volt.

A bizonytalanságban töltött várakozási idő alatt több megbeszélés is volt, ahol a koordinátortól kapott információkból próbáltam összerakni a képet. Minden új volt számomra, és olyan kaotikus, hogy nem tudtam, képes leszek-e egyedül megszervezni mindent.

Végre megtört a jég: lesz kurzus. Innentől indult a lavina. A tanfolyamhoz szorosan kapcsolódó ügyintézés, dokumentáció elkészítése mellett Revolut számla, repjegyfoglalás, biztosítások, uniós védettségi igazolvány letöltése, beutazási nyilatkozat kitöltése. Már mást se láttam magam körül, mint „kitöltés”, „letöltés”, „betöltés”.

Életem legnagyobb kalandja volt. Ennyi idősen először így, egyedül idegen országba, ismeretlen helyre, repülővel. Ha kihívás, hát legyen kihívás!- ennek égisze alatt nem kértem reptéri transzfert. Első két nap nem működött a mobilnetem. Erre nem számítottam, de jó szolgálatot tettek az előre kinyomtatott útvonaltervek, így viszonylag könnyen jutottam el tömegközlekedéssel a szállásra.

Kánikulából a kellemes hűvös szobába lépve végre fellélegeztem: igazából minden simán ment, nem is tudom, mitől aggódtam annyira. Talán az ismeretlentől.

Frissítő zuhany és rövid pihenés után elindultam felderíteni a terepet. Kezemben a szállodai recepciós hölgytől kapott térképpel, amin bejelölte a fontosabb pontokat, egész jól boldogultam. Lévén vasárnap, kellemes hangulat uralkodott mindenfelé kedélyesen beszélgető, borozgató vagy éppen ráérősen vacsorázó emberekkel, térzenével. Aznap csak az iskoláig merészkedtem el, majd hagytam magam elmerülni ebben az édes semmittevésben. Próbáltam magamba szívni ezt a laza, életvidám hangulatot.

Másnap reggel az iskolában derült ki, hogy a mi csoportunknak első 3 nap délután van a kurzus, így elindultam a Dóm tér felé, ami az iskolától pár percnyi gyaloglással elérhető. Képeket nézegetve, adatok ismeretében nem élhettem át azt a leírhatatlan érzést, amivel a valóság negtapasztalása árasztott el. A szűk utcákon áthaladva egyszercsak ott állt előttem teljes életnagyságában az a monumentális épület, melyről gyerekkorom művészettörténet óráin annyit hallottam. Ez volt az első, de nem az egyetlen ilyen megélésem a városban. Az Uffizi Képtár szobor- és festménygyűjteménye, a Szépművészeti Akadémia a Dávid szoborral, a Ponte Vecchio, a Palazzo vecchio, a Michelangelo tér, a Dantet kívülről szavaló utcai mutatványos, a templomok, az utcák, a táj – egyszerűen minden lenyűgözött. Több mint száz kilométert gyalogoltam az ott töltött idő alatt. Bármennyire fáradtan is tértem haza a szállásra, még az esti órákban is újra és újra kimentem és térképpel a kezemben róttam az utcákat, majd minden utcasarkon rácsodálkozva valamire.

Félelmem, hogy a nyelvi tökéletlenségem miatt nem fogom érteni a tanultakat, a kurzus első napján szertefoszlott. Minden résztvevő a „saját nyelvén” beszélt angolul, észrevehető volt az akcentus. Talán éppen ez adott elég lendületet és bátorságot, hogy gátlások nélkül merjek megszólalni. A kurzus nyelvezete teljesen érthető és követhető volt számomra.

A három litván kolléga egy intézményből érkezett, ugyanígy a négy román is, így ők már csoportban voltak. Én egy horvát és egy spanyol kollégával kerültem közelebbi kapcsolatba, csoportmunkában is együtt dolgoztunk. Ők is egyedül jöttek, akárcsak én. Örültem, hogy nem ismerős kollégákkal vagyok, akkor valószínű nem nyitottunk volna ennyire az új ismeretségek felé, és egy nagy tapasztalattal szegényebb lennék.

Az órák jó hangulatban teltek. Sok új információt szereztem, ezek egy részét igyekszem beépíteni a tanítási gyakorlatomba. Új programokat, platformokat, munkamódszereket ismertünk meg.

Az utolsó kurzusnap, szombat volt a hét fénypontja. A kurzus részét képező egésznapos toszkánai kirándulás idegenvezetéssel felejthetetlen, ugyanúgy, mint az általam választott szabad programok, vagy csak egyszerűen a csellengés Firenze utcáin.

A képtárak látogatása vasárnapra maradt. Ezután még gyorsan végigjártam a szívemnek legkedvesebb helyeket.

Vasárnap délelőtt úgy indultam a reptérre, mint aki tündérmeséből ébred. Bécsben 4 óra átszállási időm lett volna, de kiderült, hogy a járatot törölték és csak másnap reggel indul a legközelebbi. Mivel nem értesítettek, kaptam egy gyönyörű szobát büfévacsorával és svédasztalos reggelivel. Így késő este helyett másnap délelőtt kipihenten érkeztem Budapestre.

Nagy tapasztalat volt számomra. Ha tehetem, máskor is szívesen veszek részt Erasmus kurzuson, és erre bátorítok mindenkit.

Sikeres intézményi pályázat eredményeképpen utaztam Firenzébe az angol nyelvű Konfliktuskezelés, érzelmi intelligencia és a zaklatás megelőzése című képzésre.

A kurzussal az volt a célom, hogy a kommunikációval, azon belül is a konfliktuskezeléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudásomat bővítsem és kompetenciáimat fejlesszem. A hatnapos (igen intenzív kurzus, valójában inkább műhelymunka) az alábbi főbb területeket foglalta magába:

• A társak megismerésének különleges lehetőségei
• A csoportdinamika sajátosságai, a konfliktus, az agresszió, a zaklatás jellemzői
• A csoportkohézió fejlesztése, egy „csapat” létrehozásának lehetőségei
• Hogyan tekinthetünk úgy egy konfliktusra, mint fejlődésre, lehetőségre?
• Az empátia, az aktív hallgatás, a szerepjáték alkalmazása
• Társas mediálás, módszerek a feszültség oldására
• A saját személyiség megismerése, fejlesztése, jövőkép ábrázolása

Kulturális programok is szerepeltek a kínálatban: firenzei városnézés különös tekintettel a történelmi eseményekre és a középkori ember mindennapi életére, valamint toszkánai kirándulás városnézésekkel olyan csodás helyekre, mint Pisa, San Gimignano és Siena.

A képzés minden elvárásomat teljesítette. A tanárnő, Susan Gagliano, kiváló érzékkel nyúlt a témákhoz. Az Europass ügyintézése a Covid járvány ellenére gördülékeny és rugalmas volt, Firenze és Toszkána pedig magával ragadó. Örülök, hogy a mobilitás egy év csúszással, de megvalósulhatott.

Széleskörű disszeminációt tervezünk: az iskolánkban, valamint tanári rendezvényeken és külföldön is megosztjuk a képzés tapasztalatait, illetve a megszerzett tudást, amelynek az iskolai munkámban is nagy hasznát veszem majd.

Köszönöm az Erasmus+ koordinátorunk, Kaján Klára munkáját, és a Hungary Expert munkatársainak, Förster Anitának és Véghné Juhász Krisztinának a sok segítséget. (Rajtuk keresztül elértek, ha bővebb információt szeretnétek a kurzusról és Firenzéről.)

A mobilitás főbb adatai

• A mobilitás célországa: Olaszország
• A választott továbbképző kurzus helyszíne: Europass Teachers Academy, Firenze
• A mobilitás keretében elvégzett kurzus neve: Conflict Management, Emotional Intelligence and Bullying Prevention (Konfliktuskezelés, érzelmi intelligencia és a zaklatás megelőzése)
• A mobilitás időtartama: 2021. augusztus 30. – szeptember 4.
• A blogom, ahol a képzésről és Firenzéről olvashattok: https://zuboramartafirenze.blogspot.com/
• Az iskolánk neve és címe: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1022 Budapest, Marczibányi tér 1
• A projektünk címe: Hatékony kommunikáció az együttműködés érdekében és a Kodály Iskola nemzetköziesítése
• A projektjeinkről itt olvashattok: http://www.kodaly-bp.sulinet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=281&Itemid=540

Második alkalommal adódott lehetőségem részt venni az Erasmus+ továbbképzésen. Sajnos a járványhelyzet miatt egy évet csúszott a továbbképzés, és az eredetileg tervezett helyszín is változott, Dublin helyett Firenzébe utaztam, immár másodjára, mivel az első továbbképzésem helyszíne is ugyanitt volt. A kurzus két hétig tartott viszonylag kis létszámú csoportokban, családias légkörben. A kéthetes időtartam lehetővé tette, hogy az anyagot kényelmes tempóban dolgozzuk fel, így nem volt annyira megterhelő, mint az egyhetes kurzus. A képzés témája a Játszd el, rakd ki! című Varga Tamás és C. Neményi Eszter nevéhez fűződő matematika tanítási módszerén nyugvó, a mai kor követelményeihez igazodó, tehát az új NAT-hoz igazított módszertana volt. A másik része a képzésnek pedig angol nyelvi kommunikációs gyakorlat volt, mely során az angol nyelvtudás fejlesztésére, különösen a szóbeli kifejezőkészségre fektették a hangsúlyt.

Egyszerre több magyar nyelvű képzés is folyt az Europass Teachers épületében, de voltak magyarok, akik angol nyelvű képzésen vettek részt ugyanebben az időben. Az angolosokat is további csoportokra bontották tudásuk szerint. Habár az ország különböző területeiről érkeztek a kollégák, mégis létrejött egy összetartó közösség, akikkel naponta beszélgettünk, közös programokat szerveztünk, fontos tudnivalókat osztottunk meg egymás között, segítettük egymást. Már a képzést megelőzően közös Messenger csoportban sorakoztunk fel, ahol nagyszerűen tudtunk tájékoztatást adni és kapni, de a későbbiekben gyakorlatias szempontból tematika szerinti csoportok is létrejöttek, hiszen csoportbontásban történtek az órák is. Ide felkerültek hasznos jegyzetek, fotók az órákról, fontos információk, videók, amiket a későbbiek során bármikor újra és újra átböngészhetünk felelevenítendő a továbbképzésen tanultakat.

Mindkét tárgyból kitűnő tanáraink voltak, akik nemcsak tudásukkal, hanem személyiségükkel is hozzájárultak a továbbképzés sikeréhez, eredményességéhez. Lelkesedésük és szakmai elköteleződésük áthatotta a mondanivalójukat, így hitelesen képviselték saját tárgyukat.

A matematika órákat Dr. Kivovicsné Horváth Ágnes gyakorlott előadó tartotta, aki már Finnországban is tartott előadás sorozatokat a Varga-féle módszerről, mely nem csak gyakorlatokat és érdekes feladatokat mutat be, hanem egy az egész alsó tagozat matematikatanítás egészét átszövő szemléletről szól. Természetesen rengeteg gyakorlatot és játékos feladatot is kipróbáltunk, eljátszottunk, és rengeteg segítséget kaptunk az életkori sajátosságokhoz igazodó módszertanhoz, melynek alapja a tapasztalati úton való tanulás, a valósághoz köthető feladatok megoldása, mely kihagyhatatlan a számországban való jártasság és biztos tudás elsajátításának folyamatában.

Az angol nyelvtanulás az Erasmus program sarkalatos pontja, mert angol nyelvtudással a lehetőségek is tágulnak, hiszen rengeteg angol nyelvű rendkívül hasznos és érdekfeszítő továbbképzés közül lehet válogatni, míg nyelvtudás nélkül igencsak leszűkülnek a lehetőségek. Ezért is örültem, hogy a matematika mellett az angol nyelv is porondra került. Mivel itt a kommunikatív nyelvi kompetenciákra fektették a hangsúlyt, ezért nem csak a tanteremben tanultunk, hanem a való életben is, úgymond terepen gyakoroltuk az idegen nyelvű kommunikációt, és több ízben vettünk részt városnézésen is, ahol angol nyelven hallgathattuk az idegenvezető előadását olyan helyekről és rejtett érdekességekről, melyet csak itt hallhattunk a városról, emberekről, szokásokról, kultúráról. És el is érkeztem a szavakkal leírni lehetetlen csodálatos Firenzéhez, melyet nem elég egyszer látni. Annyi szépség, annyi történelem, annyi művészet, annyi dráma bújik itt meg, hogy tátva marad a szánk, és próbáljuk magunkba szívni a kultúrát, a szépséget, feltöltekezvén a következő ilyen lehetőségig, amit (számomra) talán csak az Erasmus program tud nyújtani.