2024.08.04-10-ig egy hetet töltöttem el Horvátországban, Split városába, az Erasmus + program keretében. A Europass Teacher Academy szervezésében  a Learning in Motion: Exploring the Link Between Movement, Play, and Academic Success. c. képzésen vettem részt.

A kurzus hétfőn a regisztrációval kezdődött Split belvárosában, majd egy rövid ismerkedéssel folytatódott a helyszínen lévő hallgatók között. Nemcsak a saját csoportunkat, hanem a másik csoport tagjait is megismerhettük egy Bingó játék segítségével. Szerencsére klimatizált helyen zajlott a program minden napja, mert ezen a héten extra meleg volt Horvátországban.

Ezután a megszokott bemutatkozás, országismertetés, az országok oktatási helyzetének megismerése következett már a képzési csoportban. A nemzetköziséget portugál, spanyol, bolgár, litván, kanadai, magyar hallgatók biztosították.

Mivel a téma sok gyakorlati elemet tartalmazott, ezért a képzés a második naptól egy jól felszerelt, kisgyermekek számára kialakított mozgásstúdióban folytatódott. A helyszín, a képző felkészültsége és szakmai tudása is biztosította a pozitív tanulási élményt.

Jól felépített, elméleti, kutatási eredményekkel alátámasztott módszert ismerhettünk meg, amit sok gyakorlattal tett élményszerűvé a képző.

Ivana, a trénerünk, komoly szakmai tudással, tapasztalattal rendelkezik és minden nap felkészülten várta a csoportot. Emberként is nagyon szimpatikus volt a viselkedése. Elfogadó, mindenkire odafigyelő, kedves természete, nyitottsága oldott légkört teremtett.

A képzés minden napján sikerült új ismereteket tanulnom. Főként az új játékok megismerését tudom hasznosítani majd a mindennapi munkámban.

A pénteki napon, egy kisebb kulináris élményben is részünk lehetett, a szervezők ajándékaként sajtokat, sonkát, helyi pálinkát kóstolhattunk.

A képzés mellett, lehetőségünk volt megismerni Split történelmét és nevezetességeit egy helyi idegenvezető segítségével. Szombaton, az utolsó napon a program zárásaként pedig Sibenikbe utazhattunk, ahol szintén idegenvezető segítségével ismerkedhettünk a várossal és a történelmével. Majd egy igazi tengerparti kisvárosban strandolhattunk.

Köszönöm iskolámnak a Szent Gellért Gimnáziumnak a lehetőséget, Kovács Petra koordinátornak a hatékony támogatását, előkészítő munkáját és a Hungary Expert csapatának a közvetítést!

2023. augusztus 6-12. között Spanyolországban, Alicante városában vettem részt egy egyhetes kurzuson a PMS Erasmus Plus szervezésében, a  Body-Mind-Nature connection: WellBeing for a fully awareness and healthy lifestyle. Outdoor and environmental sessions.
A kurzus vezetője, Helena, egy fiatal, spanyol nő volt, aki nagyon jól tudta képviselni az általa tanított wellbeing szemléletet.  A csoport létszáma nagy volt, 35-en voltunk. A hasonló szakos, és mozgást kedvelő csapatnak köszönhetően, jó hangulatban telt az együtt töltött idő. Sőt a kapcsolatépítés az órákon kívül a délutáni és esti órákban is folytatódott. Így sokat megtudtunk egymás iskoláiról, tanítási, tanulási módszereiről, a hasonló erőfeszítésekről, amelyek a jelen kihívásaiból adódnak. A résztvevő csapat nagyon színes volt, testnevelők, nyelvtanárok, de természettudományos tárgyakat tanítók is voltak a csoportban. A nemzetköziséget a magyar, svéd, cseh, lengyel, olasz, német, francia és a népes ír csoport képviselte.

A képzés beltéri központja az Eurostars Lucentum Hotel volt.  Ami egy impozáns belvárosi hotel, szemben a híres piaccal. Itt zajlott az elméleti képzés. Az outdoor tevékenységhez a Costa Brava híres fehér homokja, és a kék tenger adta a helyet.

A résztvevők szállásai általában a belváros környező utcáiban voltak. Így egy-egy tengerparti reggeli mozgás után, az átöltözésre is volt lehetőség. A szállásom 20 perc sétára volt a hoteltől, nem messze a bikaviadal arénájától. Olyan szerencsénk volt, hogy a képzés alatt koncert volt az arenában, amire a csapatból többen is vettünk jegyet, így azt is meg tudtuk nézni.

A napokat általában vagy a hotelban vagy a tengerparton kezdtük, és az egészséges reggeli is része volt a képzésnek, és a képzési díjnak. Elgondolkodtató volt és tapasztalatból mondhatom, hogy eredményes, hogy a cukormentes étkezést követően, mennyivel hatékonyabbak voltak az óráink. Az étkezéseinket megbeszéltük, és dietetikai szempontból is elemeztük.

A testmozgás is része volt a napoknak. Sokat gyalogoltunk. Megismertünk olyan feladatokat, amelyek mozgás közben mindkét agyféltekét megmozgatják, ezért nagyon hasznosak és fejlesztő hatásúak, ráadásul szinte bármilyen óratípusba beépíthetők. Általában 8-tól 13:00-ig tartottak a foglalkozások. Jellemző volt a változatosság.

A nevezetességek megismerése is része volt a képzésnek.

A képzés fókuszában a jóllét volt, amit a légzés, táplálkozás, mozgás, a szabad alkotás tudatossá tételével képesek lehetünk elérni. Ez pozitívan hat a személyiségünk alakulására, és egy kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb létezést tesz lehetővé.

Magó Kinga

Július utolsó napján érkeztem Helsinkibe, hogy augusztus elsején elkezdjem tanulmányozni a finn oktatási modellt az Erasmus+ támogatásával. Fiatal korom óta terveztem, hogy elutazom Finnországba, kifejezetten az oktatásukat tanulmányozni. Ezért is örültem nagyon a lehetőségnek!

A szállásom kicsit távolabb volt az iskolától, amit magamnak kerestem, de a remek közlekedésnek köszönhetően, egy villamos a szállástól az iskoláig vitt.

A belvárosban található lakóház emeletén rendezték be az iskola termeit. Az egyszerűség, természetesség, és a tisztelet, ami legelőször eszembe jutott a város és az emberek kapcsán. Valahogy az első pillanattól otthonosan éreztem itt magam.

A képzésen már kevésbé volt ilyen komfortos a hangulat. A csoportban 2 spanyol, egy görög és 12 bolgár volt, akik közül csak ketten beszéltek más nyelvet a bolgáron kívül.

A bemutatkozás, jégtörők a szokásos módon zajlottak, angolul és bolgárul.

Engem egy kérdés foglalkoztatott igazán, mi a finn oktatási modell titka? Erre nehéz lenne egy oldalon válaszolni, de az egy hét elég volt számomra ahhoz, hogy megértsem a lényegét.

Kaptunk elméleti útmutatást a finn oktatási rendszerről, ami tanulságos és elgondolkodtató volt. Elég távol áll a mi magyar valóságunktól.

 A 2. nap végén egy projektet dolgoztunk ki, a finn modell szerint. Amelyben az együttműködésen, kreativitáson, és leginkább a folyamaton és nem a végeredményen volt a hangsúly.  A hallottak, látottak leginkább az általam csak kicsit ismert Waldorf iskolákban használt módszerekhez hasonlítottak.

Foglalkoztunk az info-technológia alkalmazásával az iskolákban, megismertünk App-okat, amelyek segítik a tanárokat az óratervezésben.
A tempó jellemzően megfontolt itt, a folyamat a fontos nem az eredmény. Ehhez a nyugodt, kiszámítható, biztonságos környezet adja az alapot. A tananyagleadás, és számonkérés módja szabályozott követhető. Nincsenek váratlan dolgozatok, félelmetes felelések, büntető eljárások. A hangsúly a pozitív minták megerősítésén van. A tanárok nyugalma, jólléte is igen fontos eleme a rendszernek. Nemcsak a fizetésben, a munkakörülményekben, hanem a rekreációs lehetőségekben is. A munka-terheket is viselhetően osztják el. A magas színvonalú oktatáshoz, a felkészüléshez idő kell. Ezért felesleges elvárásokat nem támasztanak a tanárok elé. Az adminisztrációt például nem a tanárok végzik.
A 3. nap végén négy csoportban, egy finn módszerű problémamegoldást kellett a csoportnak elvégezni. A feladat végén a megoldást legókkal raktuk ki. Ez azon túl, hogy szórakoztató volt, teret adott a nyelvi nehézségek leküzdésére is.

Egyik délután városnézésre is volt lehetőségünk. A helyi idegenvezetőnk sok érdekes és különleges dolgot megmutatott a városról.
A soft skills és az outdoor aktivity sem maradt ki a programból, ami szerves eleme a finn modellnek.

A szombati kirándulásunk a skanzenbe, az eső ellenére is csodálatos élmény maradt.

Ami biztos, hogy az itt élők sokkal közelebb vannak a természethez, a természetes élethez, mint mi. Az egyszerűség, az őszinteség még a kissé távolságtartó emberek viselkedésen is átsugárzott. Számomra a legmeghatározóbb élmény a városban a rengeteg ingyenes könyvtár, ahova sokan járnak, nyitva állnak mindenki előtt. És ennek a legfantasztikusabb darabja a városi könyvtár, ahol zajlik az élet.

Talán a mottó az lehetne: „ a tudás mindenkié”.

„NO PROBLEM” - Ez lehetne mottója annak a két hétnek, melyet az Erasmus+ projekt keretében, a budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium testnevelő tanáraként, 2018.07.02-13-ig Dublinban tölthettem. Iskolánk projektjéhez kapcsolódóan, mely az „Együttműködések fejlesztése”, angol nyelvtanulási és testnevelés módszertani képzésen vettem részt, az Alpha College of English szervezésében.

Számomra ez a két hét több hozadékkal járt, mint maga a nyelvtanulás vagy módszertani fejlődés. Egy új lehetőséget nyitott meg, az önállóság és az idegen nyelvi környezetben való eligazodás világát. Olyan bátorságra tettem szert, amire régóta vágytam.

„No problem”, ezt éltem meg a két hét alatt. Mosolygós, nyitott emberekkel találkoztam, akiknek tényleg semmi nem okozott problémát vagy legalábbis nem éreztették velünk, hogy bármi is probléma lenne.

Már az érkezésemkor megtapasztaltam ebből valamit. A szállásra előre rendelt transferrel érkeztem, ahol jelezték, hogy személyenként egy kis bőröndöt tudnak szállítani. A kocsiban osztrák és brazil lányokkal utaztam, akik óriási csomagokkal érkeztek. A sofőr nem veszekedett, nem akadékoskodott, kis csodálkozás és töprengés után, addig puzzlézott a csomagokkal, hogy sikerült bepakolnia. A kocsiban a lányokkal beszélgetést kezdeményeztem, hogy kezdjek gyakorolni. Nagyon élveztem, hogy máris kapcsolatba kerültem idegen nyelvűekkel.

Kicsit féltem, hogy mi lesz, ha nem tudnak rólam a szálláson vagy valami nem lesz rendben és kérdeznem, magyarázkodnom kell, de szerencsére a szálláson nagyon egyszerűen ment minden. Ott is megtapasztaltam a szívélyességet!

Másnap a közeli nyelviskolába sétáltam, örültem, hogy ezt a szállást választottam, mert nagyon kényelmes és egyben közeli (5 perc séta) volt. A nyelviskola felkészülten fogadta a tanulóit. Az első nap szintfelmérője és szóbeli elbeszélgetés annak ellenére is flottul működött, hogy több mint 100 diák kezdte meg azon a héten a tanulást a nyelviskolában. Amikor a terembe lépve megtapasztaltuk a létszámot, elsőre elképzelhetetlennek tűnt, hogy itt 1-2 órán belül, szintünknek megfelelő csoportba kerülünk. Ezt az akkorra már egymást felfedező magyarok gondoltuk. Ez az előítéletünk hamar megdőlt, mert déltől már a saját nyelvi csoportunkban kezdtük meg a tanulást.

Csoportunk nyelvtanárát Billnek hívták, aki tapasztalt tanár és történelemkedvelő ember benyomását keltette már az első napon. Úgy beszélt angolul, hogy a 2. óra végén azt gondoltam, hogy én értem ezt a nyelvet. A délutáni órákat a következő két hétben ő tartotta, sok történelmi eseményt, tényt, érdekességet az ír kultúrát megismertetve velünk. Másik nyelvtanárunk egy angol férfi volt, akinek jóval nehezebb volt megérteni az angolját, és talán a gondolkodását is. Lehet, hogy ez a nyelvtanulás kulcsa? Az együttműködés kulcsa? Ha értjük és ismerjük egy nép kultúráját, egymás gondolkodását könnyebb megértenünk a nyelvét is?  Az együttműködés nyelvi és szakmai szinten is egy új nézőpont megismerését és elfogadását jelenti?

Délutánonként, a testnevelők közösen vettek részt programokon.

Az első két nap városnézésen vettünk részt, meglepő interaktív formában, a harmadik naptól a programok jobban fókuszáltak a testnevelés sajátosságaira. A koraestéket a labdarúgó VB jegyében, közös meccs-nézésekkel töltöttük.

A nyelvi csoportunkban lengyelek, olaszok, egy reunioni, egy brazil és 2 magyar volt. Ebből már a csoportban kiderült, hogy öten a tesis különítményhez is tartozunk.

A testneveléssel kapcsolatos programok a hét közepétől váltak érdekesebbé. A stadionlátogatás, és a tradicionális ír sportok megismerése, majd a gyakorlatban történt elsajátítása, már valóban közel ált hozzánk. Kicsit hiányoltuk a megbeszéléseket, megosztásokat, testneveléssel kapcsolatos közös projektek munkát, erre csak az utolsó délután került sor. Javasoltuk is a helyi szervezőknek, hogy mivel ez a délután nagyon hasznos volt, későbbi képzéseikbe, teremtsenek több lehetőséget az ilyen típusú találkozásra.

A második hét már csak a nyelvi képzésről szólt. Természetesen két hetet idegen nyelvi környezetben tölteni, akkor is nagyszerű dolog, ha nem történik semmi más „szórakoztató” program. A nyelviskola szinte minden délutánra, estére szervezett lehetőséget tanulói találkozására, ismerkedésre, klubéletre. A szombati napokra pedig egésznapos kirándulást. Ezek is kiváló lehetőséget biztosítottak a nyelvtanulásra, kapcsolatteremtésre, az ír kultúra megismerésére.

Összességében felejthetetlen élményt, tapasztalatot és lehetőséget kaptam az Erasmus+ által. Egy új látásmódot, melyben magára az együttműködésre is más szemmel tekintek. Megismerhettem azt a szemléletet, melyben a tradicionális ír sportok (hurling, gaelic football), nemcsak egy csapatsportot jelentenek, hanem egy közösséghez tartozást, egy kultúrához, egy néphez tartozást is. A sport, zene, néptánc nemzeti összetartó erejét.

Az ír emberek történelem ismerete, az a büszkeség, ahogy megélik „írségüket”, ahogy tekintenek természeti és kulturális értékeikre, a kis nemzetek megmaradásának kulcsa lehet. Ez is tanulságos volt számomra.

Lehet, sőt kell úgy együttműködni másokkal, hogy értékeljük és tiszteletben tartjuk őket, miközben nem értékeljük le magunkat, sőt büszkék vagyunk történelmünkre, a világot alakító hírességeinkre, arra hogy hova születtünk, hol élünk.

Thanks for that! No problem! – ahogy az írek mondják.

Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, iskola erasmus blogja sztgerasmus18.blogspot.com