Vezetés a 21. században

Rovinj (Horvátország) 2024.07.21-27.

Ezt a képzést azért választottam, mert nem régóta vagyok vezető és szeretném jól csinálni. Ezen a kurzuson a fogalmak tisztázódtak a fejemben pl.: mi a különbség a vezetés és a menedzsment között. Nagyon sok területet érintettünk azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan kell csinálnia egy jó vezetőnek. A képzésen nagyon jó arányban volt jelen az elmélet és a gyakorlat. Nagyon sokat tanultunk egymástól, mert nagyon különböző területekről jöttünk pl.: felvidék, főváros, vidék, általános iskola, középiskola. Megismerkedtünk a SMART mozaikszó betűinek jelentésével. A közoktatás vezetői képzésen megismerkedtünk három vezetői stílussal, most megtudtam, hogy sokféle van, és mindig azt kell használnom, amit a feladat megkíván. Teljesen új dolog volt számomra a DISC, ön- és emberismereti kérdőív. Ennek a kérdőívnek a segítségével megtudom a kollégáimról, hogy a 4 közül melyik jellemző rá, és annak megfelelően tudok bánni vele, Természetesen itt is átmenet van a csoportok között. Fontos téma volt a kapcsolatok (vezető-tanár, vezető-diák, tanár-diák). A stakeholder analízis segítségünkre lehet abban, hogy egyes kollégánk melyik csoportba esik (hatalom-tudás, magas alacsony) a négy közül, ha jól sorolom be, akkor tudni fogom, hogy mennyire kell rá figyelni, mik az elvárásaik. Végre megismertem a mediálás menetét. Eddig ezzel a területtel nem foglalkoztam, viszont azt is tudom, hogy saját kollégáim között nem lehetek jó mediátor. A konfliktusok kezelését szituációs játékokkal is gyakoroltuk. Így megtudtuk azt, hogy mások milyen technikával kezelik a konfliktusokat. A motiváláshoz megismerkedtünk öt modellel, ezek közül a P.G. modellt és PERMA modellt tartottam testhezállónak. Ezekkel a kiégést tudom felismerni és valamilyen szinten kezelni. A következő nagy terület a tanári értékelés volt. Itt pipalistát akartunk csinálni, hogy mit kell nézni egy tanárnak, hogy mi valósult meg az órán. Kiderült, hogy a gyakorló iskolákban van ilyen, illetve felvidéken is használják. Ezt a jógyakorlatot mi is átvettük. Megtudtam azt, hogy hibázni szabad, mert a saját hibáinkból is tudunk tanulni. Megismerkedtünk a stressz fogalmával, tüneteivel, típusaival, kapcsolódó tüneteivel, stresszforrásokkal, védelmi stratégiákkal. Készítettünk időgazdálkodási mátrixot, aminek segítségével el tudom dönteni a feladatok fontosságát (fontos-sürgős, fontos-nem sürgős, nem fontos-sürgős, nem fontos-nem sürgős). Beszéltünk arról is, hogy a feladatokat le kell osztani a kollégáknak, csak azt kell tudnunk, hogy kire bízhatjuk rá, ha azt akarjuk, hogy elkészüljön. A nemet mondás is része kell, hogy legyen az éltünknek. A döntéshozás mechanizmusával is megismerkedtük, nekem a „hat gondolkodó kalap” tetszett a legjobban. Ennek segítségével végig gondoltam egy döntési helyzetet. Nagyon sokat segített. Egy kedvenc „játékomat” is játszottunk, a vezetői pajzsot. Ennek a feladatnak a megbeszélésénél nagyon sok mindent megtudtunk még a többiekről.

Az angol nyelvi kompetenciánkat a szabaduló szoba játékkal és a kirándulásokkal fejleszthettük. Ezen alkalmak során más kurzus résztvevőivel is megismerkedtünk.

Nagyon sokat tanultam a kurzus alatt, és tudom hasznosítani a vezetői munkámban. A képzésvezetőm, profi módon összeszedett programot adott át nekem, tudok belőle profitálni.

Varázsold elő a tanítványaidból a talentumot, komplex 3+T kurzus.

Rovinj (Horvátország) 2024.07. 14-20.

A témából adódóan a kurzuson elméleti és gyakorlati oktatás is volt. Szerencsés helyzetben voltunk, mert a csoportunkban volt egy szerb kolléganő és a képzőnk horvát nemzetiségű. Így a más országok jó gyakorlatait is megismerhettük a témában. A három terület: kognitív, affektív, szomatikus. A T a tudatosság elvét jelentette. Sorra vettük az egyes területeket, megismerkedtünk az oda kapcsolódó elmélettel, majd mi magunk végeztük el a gyakorlati feladatokat. A szomatikus területnél a koordinációs létra és egyéb segédeszközök segítségével mi magunk próbáltuk ki, hogy hogyan tudunk figyelni a lábunkra és a kezünkre is egyszerre. Előfordult, hogy nem ment minden könnyedén, de gyakorlással még az idősebb korosztály is el tudja végezni ezeket a feladatokat. Az affektív területnél, amit a művészetekkel kötöttünk össze, rajz tudásunkat fejlesztettük. Először egyszerű ceruzarajzot készítettünk, majd másolni kellett. Meglepődtem, mert azt hittem, hogy ezen a területen korlátozottak a képességeim. Meglepően jól sikerült megoldanom a feladatot. Gyakorlással ez még tovább fejleszthető. A kognitív gyakorlati feladatunk az volt, hogy válasszunk egy cikket és ahhoz készítsük el a kutatásunkat, tehát, most visszafelé dolgoztunk. A kutatás menetét kellett levezetni rajzosan és írásban. Csoportban dolgoztunk, el kellett készíteni egy bemutató plakátot hozzá, és el kellett mondani a többieknek, (hogy mit, hogyan, milyen módszerekkel, milyen eredménnyel, milyen következtetéseket vontunk le, és hogyan tovább) a kutatásunk folyamatát. A végén megismerkedtünk a módszernek az eredményességével. Ehhez segítségünkre volt Hunor is, aki egy 11 éves zseni. Az MTA egyik pályázatán nyert, elmondta nekünk a kutatásának a rövid lényegét. Ami nagyon fontos, hogy a három területet tudatosan, az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlesszük.

A tanulás mellett kulturális programok is voltak. Itt, ezeken a helyeken gyakorolhattuk angol tudásunkat. Az idegenvezetőt hallgatva, a cseppkőbarlangban a vezetőt, és még sorolhatnám tovább. De nem csak itt tudtuk hasznosítani több-kevesebb angol nyelvi kompetenciánkat, mert szerveztek számunkra egy szabaduló szobát, ahol az instrukciókat angolul kaptuk, és így kellett csoportokban megoldani a feladatokat. Fontos volt, hogy együtt csináljuk, úgy, hogy nem is ismertük addig egymást. Sikerült a csoportban együtt működni. Mindenki hozzá tette a saját tudását.

Nagyon sok új ismerettel gazdagodtam, amit az iskolámban tudok majd hasznosítani, még több tehetséget tudunk azonosítani.