2023 augusztus 7-12-ig egy újabb Erasmus+ úton vehettem részt, immáron 6. alkalommal. A kurzus, amelyet választottam a finn oktatási modell csodáját mutatta be, angol nyelven. Már voltak előzetes ismereteim a témával kapcsolatban, hiszen rengeteg cikk, videó, szakirodalom taglalja az ország oktatási rendszerének sikerességét. Az utazásom célja az volt, hogy személyes tapasztalatokat gyűjtsek a finn kultúráról, miért is olyan boldogok az itt élő emberek, és a kurzus által olyan módszertani ötletekkel gazdagodjak, amelyet az iskolában én is tudok hasznosítani.

Az oktatás az első két napon délutánonként, majd a további napokon délelőtt zajlott. Az első nap meglepetten tapasztaltam a tekintélyes 21 fős létszámunkat, amely igazi nemzetiségi kavalkád volt. Többek között tanultam együtt ír, osztrák, spanyol, olasz, holland és svéd származású tanárokkal, és rajtam kívül két magyarral. A finn oktatási rendszer népszerűségét mutatja, hogy egy egyetemi tanár is részt vett a kurzuson, aki szintén hasznosítani szerette volna az itt tanultakat.

A tanfolyam azzal indult, hogy mindenki a saját iskolájáról egy bemutató prezentációt tartott, amellyel betekinthettünk más országok iskolarendszerébe, tanulhattunk egymásról-egymástól, és azt is megtapasztalhattuk, hogy máshol milyen problémák jelentkeznek az oktatás területén.

A bevezetést követően elkezdődött a tanulás: a tanfolyam többek között kitért a kulturális sajátosságokra, az iskolák működésére, a tanárok helyzetére és közben választ kaphattunk a feltett kérdéseinkre is. A tanárunk Mia, egy fiatal, nagy tudású hölgy volt, aki közvetlenül beszélt mindenről, és a szünetekben emberként is jobban megismerhettük.

Közösségi programokon is részt vettünk a hét folyamán: kedden egy walking tour alkalmával sok érdekes információt hallhattunk az idegenvezetőnktől a városról, szerdán pedig a Nemzeti Könyvtárat látogattuk meg, amely maga volt a csoda! A könyvtár nagyon modern, amely nem csak egy hatalmas könyvekkel teli szobát rejtett, hanem többek között játék-szobákat, digitális termeket, ahol az embereknek lehetőségük nyílik poadcast-eket fölvenni, hangszereket kipróbálni, zenét szerezni, és még karaokézni is. Emellett pedig különböző workshopok, előadások, koncertek színesítik a könyvtárat, és van egy külön étterme is! Elképesztő volt mindezt látni, mert egy álomnak tűnt az egész, főként azért, mert a könyvtár ingyenes mindenkinek. Úgy vélem, az a cél, hogy a gyerekek-felnőttek szeressenek könyvárba járni, olvassanak, és ez a gondolkodásmód hatásos: rengeteg ember jár ide, és élvezik az itt eltöltött időt.  A könyvtár mellett pedig a sok múzeum, amely a városban található, további kulturális lehetőségeket biztosít, amelyeket én is meglátogattam a hét során. Mindemellett hajóra szállni is érdemes, mert csodálatos félszigeteket-szigeteket láthatunk, járhatunk be.

A hét során megértettem, hogy miért is olyan boldogok a finnek. Azért, mert tesznek azért, hogy így legyen. Az emberek rendkívüli módon figyelnek a környezetükre: mindenhol tisztaság, tiszta levegő érezhető, és szelektíven gyűjtik a hulladékokat. Az emberek elfogadóak, tisztelettudóak egymással, és rendkívül barátságosak. Az autósok nyugodtan közlekednek, és ha azt látják, a zebra felé közelít egy járókelő, azonnal megállnak. Mindenki a pozitív gondolkodás híve, élvezik az életet, és ezt az időjárási viszontagságok sem tudják elrontani. A tanárunkat megkérdeztem az egyik nap, hogy miért van ez így. A válasz az oktatásban keresendő: kiskoruktól kezdve a gyereket a környezettudatos magatartásra, egymás tiszteletére tanítják, és az a legfontosabb nekik, hogy a gyerekek boldogok legyenek. Teszik mindezt a szülőkkel együtt, közösen.

Fantasztikus volt látni a hét során, hogy egy jó oktatási rendszer mennyi változást hozhat egy társadalom életébe. Rendkívüli élményekkel gazdagodtam, amit az Erasmus+ program nélkül nem élhettem volna át. Köszönöm a szervezők munkáját, különösen Fucskó Panniét!