Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

kedd, 19 november 2019 21:51

Orosz nyelvtanári kurzus Lettországban

Írta: Vissiné Berényi Edit
  • Helyszín: LatinSoft - Daugavpils - Lettország
2019. szeptember 22-től október 5-ig orosztanárok számára meghirdetett nyelvi továbbképzésen vettem részt a lettországi Daugavpilsben az Erasmus+ - program keretében. Mivel 29 évvel ezelőtt szereztem diplomámat, s orosz nyelvet 27 éve nem tanítottam, két évvel ezelőtt viszont elindult iskolánkban az orosz nyelvoktatás, szükségesnek éreztem az elmúlt évtizedek alatt megfakult tudásomat felfrissíteni. Erre jó lehetőségnek tűnt a lettországi nyelvtanfolyam. Mivel Budapestről közvetlen repülőjárat Rigába szombatonként van, a kurzus pedig csak vasárnap kezdődött, kaposvári kolléganőmmel - akivel a kurzus szervezőjének jóvoltából már indulás előtt néhány héttel felvettük a kapcsolatot, a Liszt Ferenc Repülőtéren pedig személyesen is találkoztunk - egy éjszakát a lett fővárosban töltöttünk, így szombaton este és vasárnap rendelkezésünkre állt néhány óra, hogy egy kicsit megismerkedjünk az Óvárossal. De miért is Lettország, miért Daugavpils? Mert – ahogyan mondják is arrafelé magukról – Daugavpils az Európai Unió „legoroszabb” városa. Valóban: a lakosságnak több mint fele orosz, a lett nemzetiségűek aránya még a 20 százalékot sem éri el. Megérkezésünkkor a képzőközpont egyik tanára várt minket az állomásom és vitt el a szállásunkra. Jómagam egy korombéli, óvodásoknak zenei foglalkozásokat tartó kolléganőnél laktam a városközpontban, aki nagyon igyekezett, hogy reggelinél, vacsoránál minél több orosz ételspecialitással ismertessen meg. Esténként többnyire együtt étkeztünk, s közben jókat beszélgettünk gyerekekről, családról, óvodáról, iskoláról, a pedagógusok helyzetéről. Az első „tanítási” napon a LatinSoft cég ügyvezetője, s egyben a kurzus ötletgazdája köszöntött minket, majd megismerkedtünk csoporttársainkkal, két lengyel kolléganővel, és bemutattuk iskolánkat, munkánkat, valamint megírtuk a szokásos szintfelmérő tesztet is, délután pedig egy szakavatott idegenvezetővel bejártuk a várost, amely első ránézésre nem tűnt túl érdekesnek, azonban annyi érdekeset tudtunk meg róla, hogy gyorsan a szívünkhöz nőtt. Másnaptól pedig kezdődött az igazi tanulás. A kurzus szervezője változatos programot állított össze számunkra. Az órákon sok alkalmunk adódott kommunikációs készségünk, nyelvtani ismereteink fejlesztésére. Tanáraink igyekeztek ehhez minden segítséget megadni, megosztották velünk jól bevált tapasztalataikat, ötleteiket, megismertettek minket olyan internetes felületekkel és tartalmakkal, illetve könyvekkel, tankönyvekkel, amelyeket mi magunk is tudunk óráinkon gyakorlásra vagy kiegészítő anyagként, illetve otthon saját tudásunk bővítésére használni. Nagyon szimpatikusnak találtam, hogy kollégákként tekintettek ránk, és érdeklődtek a munkánk, módszereink felől. Az órák nyugodt, kulturált környezetben, jól felszerelt tantermekben zajlottak. A kurzusszervező folyamatosan figyelt ránk, érdeklődött hogylétünk, esetleges problémáink felől, a külső helyszínekre való eljutásunkat minden esetben gondosan megszervezte. Hová is jutottunk el még a tanórák után? Aminek tanárként a legjobban örültem: iskolákba, oroszórákra. Megnézhettük, hogy hogyan tanítják, ill. tanulják az oroszt mint második idegen nyelvet egy orosz és egy lett tanítási nyelvű iskola 6. illetve 9. osztályában. Jártunk az Orosz házban, ahol megnéztük a kiállítást, de idegenvezetőnk mesélt a városban működő orosz népművészeti csoportokról, hagyományőrző együttesekről is. Szintén nagy élmény volt az orosz tanítási nyelvű iskola nagy helyismerettel rendelkező nyugdíjas igazgatónőjének előadása az óhitűekről, illetve az előadás után a Templomdombon tett sétánk. Természetesen nem maradhatott ki a színházlátogatás sem, Marc Camoletti egyik komédiáját nézhettük meg a városi színházban. A sok szervezett program mellett azért maradt szabadidőm is: felfedeztem az erődöt, sétáltam a Daugava partján és a város - pravoszláv, katolikus és luteránus – temetőiben. Szabad szombatunkon pedig kolléganőmmel elvonatoztunk Litvánia fővárosába, Vilniusba, és bejártuk a szépen felújított Óvárost. Összességében elmondható, hogy az órákon és az órán kívüli programokon bőven volt alkalmam nyelvi kompetenciáim fejlesztésére, ezen kívül új ismeretekkel is gazdagodtam, amelyek a jövőben segíteni fogják munkámat.

Kapcsolódó elemek

Új hozzászólás