Dublin 2022. 05. 22-28.

Ahogyan mi megéltük…

( A kísérők gondolatai, benyomásai )

• Dublin élhető város – bármikor visszamennénk ( 35 diákkal is… )
• felejthetetlen élményekkel lettünk gazdagabbak
• rengeteget gyalogoltunk ( az írek szerint short walk)-a napi rekord 24 ezer lépés volt
• folyamatosan újra kellett terveznünk mindent
• olaszokkal nem szívesen dolgoznánk újra együtt
• üzenetek tömegét kaptuk percenként 5 különböző csoportból, az itthoni hírek is jöttek L
• sok újdonságot tanultunk:
• az ír feliratok dekódolása és az ír akcentus megértése nekünk is gondot okozott (igazi kihívás angolul tanulóknak)
• nem derül ki a nevekből, milyen neműek az illetők ( Eoin, Clodagh )
• a buszokat a megállókban le kell inteni, ha azt akarjuk, hogy megálljanak (Request stop)
• a jobb kormányos vezetés megszokhatatlan
• a scone-édes pogácsa vajjal és gyümölcslekvárral
• a csomagolt ebédet minden család másképp értelmezte
• a fish-and-chips finom, de nem mindegy, hol vesszük
• az ír 2. emelet nem létezik
• noha már feltalálták a keverőcsapot, nehezen szakítanak ezzel az elavult találmánnyal
• a Liffey folyót kb 100 méterenként híd íveli át
• az írek udvariasak, készségesek, segítőkészek
• mi is gyereknek érezhettük magunkat
• a buszmenetrend, a Google maps állandó használata ellenére sokszor eltévedtünk
• a mobilunkat naponta többször újra kellett töltenünk – néha a buszon, utazás közben
• 24 órás szolgálatban voltunk, DE ÉLVEZTÜK MINDEN PERCÉT!

• Deák Zoltánné, Hogyor Zsuzsanna, Lórántné Solti Rita, Petri Kinga, Hutlassa Zsuzsanna

Dublin 2022. 05. 22-28.

A Future Learning csapat beszámolója

Szeptember óta dédelgetjük ezt az álmot, reméltük, hogy valóra válik.

A dublini útnak összesen 35-en vágtunk neki, ebből 30-an voltunk diákok, a további 5 személyt pedig kísérőink, tanáraink tették ki.  A május 22-28-ig tartó utunkon tíz 6. B osztályos, kettő 9. A osztályos, valamint tizennyolc 12. A osztályos tanuló vett részt. Mi 10+2-en a Future Learning Language School programján vettünk részt.

A repülés nagyon jó élmény volt, kellemesen és gyorsan telt a 2 óra 50 perces út. A visszaút kalandos volt, hosszú órákig álltunk sorban, mire az ellenőrző kapukhoz eljutottunk. Majdnem lekéstük a járatunkat, de szerencsére végül megvártak minket.

A szállásunk családoknál volt, kettesével voltunk elszállásolva. Ez nagyon jó lehetőség volt az angol nyelv gyakorlására és az ír szokások és kultúra megismerésére. Az ellátásunkról is a családok gondoskodtak, így az ír konyha érdekességeit és ízvilágát is megismerhettük.

Az iskolai programjaink általában délután voltak, délelőtt volt módunk feltérképezni Dublint. Igyekeztünk minél több nevezetességet megnézni, kedvencünk volt a Spire, amit mindenhonnan látni lehet és az állatkert. Állandó programjaink közé tartozott a Starbucks kávézók, a Toy Master játékbolt és a helyi McDonald’s meglátogatása.

Mindannyian kb. 50 perces buszútra laktunk a belvárostól, ahol minden reggel találkoztunk. Az első napokban az utazás nem volt egyszerű, de kb. 3 nap alatt megtanultuk, hol kell leszállnunk. Szerencsére, Dublin egyik legfőbb nevezetessége, a Spire mindig segítségünkre volt, hiszen mindenhonnan látszik, így biztos támpont, ha valaki esetleg eltéved.

Az iskolában megismerkedtünk egy spanyol diákcsoporttal. Nagyon kedvesek voltak, jókat beszélgettünk velük, tanítottak minket spanyolul mi pedig őket magyarul. Megnézhettük a prezentációjukat, hogy fel tudjunk készülni a sajátunkra.

Jóleső felismerés volt, hogy „jé, tudok angolul kérni az üzletben, megértem, amit kérdeznek/mondanak és válaszolni is tudok –ahogy a napok telnek- egyre könnyebben. J”

A Dublinban töltött rövid idő is sokat számított a nyelvtanulásunk szempontjából, most már tudjuk, hogy a nyelv fontos, megéri tanulni, hiszen így tudunk kommunikálni a más országokban élő emberekkel.

Az ír emberek nagyon kedvesek, segítőkészek, akárhányszor eltévedtünk, mindig a segítségünkre voltak. Nagyon szeretnek beszélgetni, vidámak, vendégszeretőek.

Dublin 2022. 05. 22-28.

A Babel csapat beszámolója

Szeptember óta dédelgetjük ezt az álmot, reméltük, hogy valóra válik.

A dublini útnak összesen 35-en vágtunk neki, ebből 30-an voltunk diákok, a további 5 személyt pedig kísérőink, tanáraink tették ki. A május 22-28-ig tartó utunkon tíz 6. B osztályos, kettő 9. A osztályos, valamint tizennyolc 12. A osztályos tanuló vett részt.

A mi csoportunk a Babel Academy of English képzőközpont programján vett részt, egy szintén Erasmus+ projektben részt vevő olasz diákcsoporttal együtt. Minden délelőtt meglátogattunk egy múzeumot és délután tartottak az óráink. Első napunkon egy Dublin körüli sétára vittek minket, amin bemutatták a város jellegzetes és egyben csodaszép részeit is. Megtekinthettük az O’Connell streeten lévő Spire-t (120 m magas fém emlékoszlop), és a legnagyobb bevásárló utcát, a Grafton Street-et is. Ezután szabadidőt kaptunk, majd délután kezdetét vették az óráink, ahol bemutatkozással és ice breakinggel hangolódtunk rá a közös munkára.

Második napunkon az IMMA-át látogattuk meg, vagyis teljes nevén az: Irish Museum of Modern Art-ot. Itt egy hölgy vezetett körbe minket és mesélt az itteni kultúráról. A délutáni óránkon elkezdtünk tanulni a környezetvédelemről és a médiáról, ez volt az egész heti anyag, amit a hét végén elő is adtunk egy prezentációban. Harmadik nap az EPIC Irish Emigration Museum-ot nézhettük meg, véleményem szerint ez volt a csoport kedvence, mivel interaktívan részt tudtunk venni az ír kultúra megismerésében, még ír táncolni is megtanultunk.              

A többi napon inkább tanulásba fektettünk több időt és fejlesztettük az angol tudásunkat. Az utazás izgalmas volt, mivel nem ismertük a helyi közlekedést, de az ún. host family-k elmagyaráztak mindent a közlekedéssel kapcsolatosan. Mindenkit megzavart a baloldali közlekedés, ezért mindig figyelnünk kellett, ha át akartunk kelni az úton, de szerencsére a végére mindenki belejött és ezáltal megismerhettünk egy másfajta közlekedést.

Az egész egy új és feledhetetlen élmény volt, betekintést nyerhettünk az ír kultúrába és megismerhettünk egy másik országot, emellett pedig nagyon jól is éreztük magunkat és nagyon sokat fejlődtünk az angol nyelv használatában.

Dublin 2022. 05. 22-28.

Az Apollo csapat beszámolója

Szeptember óta dédelgetjük ezt az álmot, reméltük, hogy valóra válik.

A dublini útnak összesen 35-en vágtunk neki, ebből 30-an voltunk diákok, a további 5 személyt pedig kísérőink, tanáraink tették ki. A május 22-28-ig tartó utunkon tíz 6. B osztályos, kettő 9. A osztályos, valamint tizennyolc 12. A osztályos tanuló vett részt. Mi 10+1-en az Apollo Language Centre programján vettünk részt.

 Az egész kalandra izgatottan és természetesen egy picit félve indultunk, főleg, hogy sokunknak ez volt élete első repülése. Sokan már a repülés gondolatától is megrettentek, ezért már az utazás előtti hetekben elkezdtünk beszélgetni arról, hogy tulajdonképpen hogyan is történik ez az egész procedúra, valamint jó diákok módjára kicsit piszkáltuk is a megrémült társainkat. Leszállás után azonban már mindenki felhőtlenül boldog volt. 

A mobilitásunk során ír családoknál laktunk kettesével. Annak köszönhetően, hogy az ír családokkal együtt élhettünk, jobban betekinthettünk a szokásaikba, a kultúrájukba, valamint részesei lehettünk a mindennapjaiknak is.

A hetünket végig egy olasz csoporttal töltöttük, ezáltal rá voltunk kényszerítve az angol nyelv használatára tulajdonképpen minden szituációban.  Délelőttjeink Írország megismerésével teltek a két csoport által közösen elkészített projektek alapján. A foglalkozások utáni csoportmegbeszéléseken Hutlassa Zsuzsannával kicsit kiereszthettük a gőzt és újult erővel vághattunk neki a délutáni programoknak. A hetet Dublin központjának felfedezésével kezdtük meg, ahol a projekt vezetőnk megismertette velünk a fontosabb helyszíneket és látnivalókat, valamint bemutatta a várost is. A további napok délutánjai a helyi múzeumok megtekintésével teltek. Ellátogattunk az Ír Nemzeti Galériába, ahol termek és festmények sokasága fogadott bennünket. Az Ír Emigrációs Múzeum egy rendkívül interaktív hely volt, ezáltal sokkal befogadhatóbbá vált mindannyiunk számára. Az Ír Nemzeti Múzeumban megismerkedtünk a kultúra, a ruhák és a használati tárgyak az idő során bekövetkező változásával. Gyönyörködtünk a Green Park mesés színeiben, a St Patrick Székesegyház pompájában, a sétálóutca forgatagában és sokszor eltévedtünk a vasút-, busz- és villamoshálózat tekervényeiben. Az estéinket barátainkkal töltöttük, együtt felfedeztük Írország többi részét, például a tengerpartokat.

A haza vezető út kicsit kalandosra sikerült, kis híján lekéstük a repülőnket az irtózatos tömeg miatt, de szerencsénk volt:  mindannyian épségben hazajutottunk. Az akkori ijedtséget és zavartságot a végére felváltotta a büszkeség és az öröm. Az ilyen helyzetekből lesznek a későbbi vicces és szép emlékek.

Nagyon sok mindent köszönhetünk ennek az egy hétnek, a mobilitásunk során kénytelenek voltunk folyamatosan használni az angol nyelvet, ami egy remek lehetőség arra, hogy egyre bátrabban merjünk kommunikálni. Együtt megoldottunk számos új szituációt, megoldottunk problémákat, feltaláltuk magunkat számunkra eddig ismeretlen helyzetekben, de jól vizsgáztunk! Felejthetetlen élményekkel lettünk gazdagabbak.