Az elmúlt két évben sok olyan hatás ért bennünket, ami sok szempontból átértékeltette velünk az élethez való hozzáállásunkat. Néha kezelhetetlennek tűnő mennyiségű stressz és bizonytalanság jelent meg a hétköznapjainkban a pandémia alatt. Pedagógusként és szülőként egyaránt meg kellett birkóznunk az online oktatás okozta nehézségekkel, a Covid okozta félelmekkel, társas kapcsolataink korlátozódásával. Ez egyformán mély nyomokat hagyott felnőttekben, gyermekekben egyaránt.

Úgy érezhettük, hogy elvesztettük az irányítást az életünk felett, sokszor rajtunk kívülálló okok miatt. Ezért gondoltam azt, hogy idén egy olyan tanfolyamot fogok választani, ami a stressz kezelésről, az önismeretről és önmagunk középpontjába való visszatérésről és segítéséről, támogatásáról fog szólni. Reméltem, hogy a tanfolyamon olyan ötleteket kapok és olyan ,módszereket ismerhetek meg, amelyeket majd hasznosítani tudok a tanításban, és segíteni tudok vele diákoknak, kollégáknak és természetesen magamnak is.

Régi vágyam volt, hogy egyszer majd ellátogatok Máltára, mindig is kíváncsi voltam erre a kis szigetországra a Földközi- tenger közepén.

Ha Máltát két színnel kellene jellemezni, akkor az a sárga és a kék. A sziget maga egy jellegzetes sárgásfehér mészkőből épül fel, szinte mindent ebből a kőzetből építettek és építenek ma is a máltaiak, a több száz éves templomoktól, a modern lakóházakig. A tenger kék színe, szinte minden árnyalatával öleli körbe a kis szigetet. Alapterülete kisebb, mint Budapesté, könnyen és viszonylag rövid idő alatt bejárható busszal. A helyiek is busszal közlekednek leginkább, a sziget minden pontjába könnyen el lehet jutni. Egy heti bérlettel korlátlanul utazhattam, bármelyik járattal és bebarangolhattam egész Máltát.

A tanfolyam, amelyen részt vettem a „Recharging Edutational Professionals” elnevezést kapta, amelynek keretében St Paul’ s Bay- ben (Szent Pál-öböl), az Alpha School of English iskola, oktatási szakemberek számára egy ötnapos feltöltődést szervezett.

Az iskola elsősorban nyelviskolaként működik, aktív élet zajlott a falai között. Rengeteg csoport volt, diákok, felnőttek egyaránt.

A mi csoportunk három főből állt, tanárunk, Chris, angol volt, aminek külön örültem, mert így eredeti brit angolt hallgathattam egész héten át. Chris alapvetően nyelvtanár, mindig megfelelően korrigálta a hibáimat beszéd közben, nagyon sokat tudtam így gyakorolni az angol nyelvet. A kis létszám miatt több idő maradt a beszélgetésekre.

A tanfolyamon megismertük a „Wellness”, azaz a „Jóllét” nyolc dimenzióját és annak fogalomköreit, ezeket egyesével átbeszéltük, kielemeztük. Betekintést nyertünk a Tai Chi- ba, mely egy belső, kínai harcművészet, mindennapi gyakorlása védelmet nyújthat fizikai, szellemi és lelki egészségünknek. Tanultunk egy gyakorlatot, aminek a neve a „The 5-4-3-2-1 Method”, ez segít a napi szorongások leküzdésében, mindössze pár perces gyakorlat, hogy a jelenbe kerülhessünk. Ahhoz, hogy a jelen pillanatban éljünk, nagyfokú tudatosság szükséges, amelyet rendszeresen gyakorolni kell, anélkül ugyanis sűrűn elkalandozhatunk a múltba, vagy aggódhatunk a jövőnkért és ez megakadályozza, hogy optimálisan tudjunk a jelenben élni és cselekedni.

Ezt a gyakorlatot minden nap elismételtük és megtapasztaltam, hogy valóban nagyon megnyugtató és pozitív hatást fejt ki az emberre.

Sok önismereti beszélgetést is folytattunk, feltártuk a félelmeinket, megkerestük a „Happy Place”- ünket és körbe jártuk a „Hála” témakörét is, megfogalmaztuk miért is fontos, hogy a napot ezzel az érzéssel zárjuk.

Készítettünk egy bakancslistát, amit az angolok „Bucket list”- nek, azaz vödör listának neveznek. Végezetül egy irányított légzéstechnikát is begyakoroltunk, aminek a neve „Box Breathing” – doboz légzés.

A tanfolyam során ellátogattunk Valettába, amely egy lenyűgöző város, hatalmas kikötővel, régi városfalai és a tekintélyt parancsoló erődje van, szűk, árnyékos sikátoraiba pedig rendszeresen bemenekültünk a tűző nap elől. Itt a fővárosban kellett anyagot gyűjteni a tanfolyam utolsó napján tartandó prezentációnkhoz. A prezentáció egy saját tervezésű „Wellness program” kellett, hogy legyen, amely egy kis létszámú csoport részére szól és ezt kellett bemutatni a csoporttársaink számára.

A tanfolyam minden nap reggel kilenc órától délután kettőig tartott, a délutánok szabadok voltak. Csoporttársaimmal (egy magyar és egy lengyel) minden nap felkerestünk valami érdekes látnivalót és egyik nap sem maradthatott ki a fürdés a tengerben. A tengervíz nagyon kellemes hőmérsékletű volt és meglepően tiszta, gyönyörű kék, helyenként a mélykék és a türkiz minden árnyalatában pompázott, a látvány, a hullámok morajlása és a sok napsütés egész télre szóló feltöltődést jelentett. Egyik nap ellátogattunk Mdinába, Málta régi fővárosába, amely a sziget belsejében helyezkedik el, nagyon régi városfal veszi körül. Nagy élmény volt ellátogatni Marsaxlokk- ba, amely egy hangulatos kis halászfalú, kis öblében ringatóznak a tradicionális, színes, máltai halászbárkák. Utolsó napon Gozó szigetére tettem kirándulást, ahova kompon lehetett átjutni. Itt található Európa egyik legősibb, ember által épített temploma, állítólag, még a dél-angliai Stonehenge- nél is régebben építették az akkori őslakosok, akik valószínűleg Szicíliából érkeztek.

Máltán a neolitikum korától élnek emberek. A szigetet sokan meghódították már a történelem folyamán: az ókorban a rómaiak, föníciaiak, a középkorban a keresztesek, majd az oszmánok is igyekeztek megszerezni a hajózás szempontjából fontos stratégiai pontot. Végül az angolok is itt hagyták örökségüket ezen a kis szigeten: a bal oldali közlekedést, ami időnként igencsak megzavarta az ehhez nem szokott turistát a tájékozódásban.

A sokféle kultúra lenyomata és a rengeteg turista nyitottá és barátságossá tette a máltaiakat. Sok kulturális élménnyel, inspiráló hatással és varázslatos természeti tájjal találkozhattam. Nagyon szerettem itt lenni, köszönöm a lehetőséget az Erasmus+- nak, hogy ismét fantasztikus élményekkel gazdagodhattam!

Az elmúlt két évben sok olyan hatás ért bennünket, ami sok szempontból átértékeltette velünk az élethez való hozzáállásunkat. Néha kezelhetetlennek tűnő mennyiségű stressz és bizonytalanság jelent meg a hétköznapjainkban a pandémia alatt. Pedagógusként és szülőként egyaránt meg kellett birkóznunk az online oktatás okozta nehézségekkel, a Covid okozta félelmekkel, társas kapcsolataink korlátozódásával. Ez egyformán mély nyomokat hagyott felnőttekben, gyermekekben egyaránt.

Úgy érezhettük, hogy elvesztettük az irányítást az életünk felett, sokszor rajtunk kívülálló okok miatt. Ezért gondoltam azt, hogy idén egy olyan tanfolyamot fogok választani, ami a stressz kezelésről, az önismeretről és önmagunk középpontjába való visszatérésről és segítéséről, támogatásáról fog szólni. Reméltem, hogy a tanfolyamon olyan ötleteket kapok és olyan ,módszereket ismerhetek meg, amelyeket majd hasznosítani tudok a tanításban, és segíteni tudok vele diákoknak, kollégáknak és természetesen magamnak is.

Régi vágyam volt, hogy egyszer majd ellátogatok Máltára, mindig is kíváncsi voltam erre a kis szigetországra a Földközi- tenger közepén.

Ha Máltát két színnel kellene jellemezni, akkor az a sárga és a kék. A sziget maga egy jellegzetes sárgásfehér mészkőből épül fel, szinte mindent ebből a kőzetből építettek és építenek ma is a máltaiak, a több száz éves templomoktól, a modern lakóházakig. A tenger kék színe, szinte minden árnyalatával öleli körbe a kis szigetet. Alapterülete kisebb, mint Budapesté, könnyen és viszonylag rövid idő alatt bejárható busszal. A helyiek is busszal közlekednek leginkább, a sziget minden pontjába könnyen el lehet jutni. Egy heti bérlettel korlátlanul utazhattam, bármelyik járattal és bebarangolhattam egész Máltát.

A tanfolyam, amelyen részt vettem a „Recharging Edutational Professionals” elnevezést kapta, amelynek keretében St Paul’ s Bay- ben (Szent Pál-öböl), az Alpha School of English iskola, oktatási szakemberek számára egy ötnapos feltöltődést szervezett.

Az iskola elsősorban nyelviskolaként működik, aktív élet zajlott a falai között. Rengeteg csoport volt, diákok, felnőttek egyaránt.

A mi csoportunk három főből állt, tanárunk, Chris, angol volt, aminek külön örültem, mert így eredeti brit angolt hallgathattam egész héten át. Chris alapvetően nyelvtanár, mindig megfelelően korrigálta a hibáimat beszéd közben, nagyon sokat tudtam így gyakorolni az angol nyelvet. A kis létszám miatt több idő maradt a beszélgetésekre.

A tanfolyamon megismertük a „Wellness”, azaz a „Jóllét” nyolc dimenzióját és annak fogalomköreit, ezeket egyesével átbeszéltük, kielemeztük. Betekintést nyertünk a Tai Chi- ba, mely egy belső, kínai harcművészet, mindennapi gyakorlása védelmet nyújthat fizikai, szellemi és lelki egészségünknek. Tanultunk egy gyakorlatot, aminek a neve a „The 5-4-3-2-1 Method”, ez segít a napi szorongások leküzdésében, mindössze pár perces gyakorlat, hogy a jelenbe kerülhessünk. Ahhoz, hogy a jelen pillanatban éljünk, nagyfokú tudatosság szükséges, amelyet rendszeresen gyakorolni kell, anélkül ugyanis sűrűn elkalandozhatunk a múltba, vagy aggódhatunk a jövőnkért és ez megakadályozza, hogy optimálisan tudjunk a jelenben élni és cselekedni.

Ezt a gyakorlatot minden nap elismételtük és megtapasztaltam, hogy valóban nagyon megnyugtató és pozitív hatást fejt ki az emberre.

Sok önismereti beszélgetést is folytattunk, feltártuk a félelmeinket, megkerestük a „Happy Place”- ünket és körbe jártuk a „Hála” témakörét is, megfogalmaztuk miért is fontos, hogy a napot ezzel az érzéssel zárjuk.

Készítettünk egy bakancslistát, amit az angolok „Bucket list”- nek, azaz vödör listának neveznek. Végezetül egy irányított légzéstechnikát is begyakoroltunk, aminek a neve „Box Breathing” – doboz légzés.

A tanfolyam során ellátogattunk Valettába, amely egy lenyűgöző város, hatalmas kikötővel, régi városfalai és a tekintélyt parancsoló erődje van, szűk, árnyékos sikátoraiba pedig rendszeresen bemenekültünk a tűző nap elől. Itt a fővárosban kellett anyagot gyűjteni a tanfolyam utolsó napján tartandó prezentációnkhoz. A prezentáció egy saját tervezésű „Wellness program” kellett, hogy legyen, amely egy kis létszámú csoport részére szól és ezt kellett bemutatni a csoporttársaink számára.

A tanfolyam minden nap reggel kilenc órától délután kettőig tartott, a délutánok szabadok voltak. Csoporttársaimmal (egy magyar és egy lengyel) minden nap felkerestünk valami érdekes látnivalót és egyik nap sem maradthatott ki a fürdés a tengerben. A tengervíz nagyon kellemes hőmérsékletű volt és meglepően tiszta, gyönyörű kék, helyenként a mélykék és a türkiz minden árnyalatában pompázott, a látvány, a hullámok morajlása és a sok napsütés egész télre szóló feltöltődést jelentett. Egyik nap ellátogattunk Mdinába, Málta régi fővárosába, amely a sziget belsejében helyezkedik el, nagyon régi városfal veszi körül. Nagy élmény volt ellátogatni Marsaxlokk- ba, amely egy hangulatos kis halászfalú, kis öblében ringatóznak a tradicionális, színes, máltai halászbárkák. Utolsó napon Gozó szigetére tettem kirándulást, ahova kompon lehetett átjutni. Itt található Európa egyik legősibb, ember által épített temploma, állítólag, még a dél-angliai Stonehenge- nél is régebben építették az akkori őslakosok, akik valószínűleg Szicíliából érkeztek.

Máltán a neolitikum korától élnek emberek. A szigetet sokan meghódították már a történelem folyamán: az ókorban a rómaiak, föníciaiak, a középkorban a keresztesek, majd az oszmánok is igyekeztek megszerezni a hajózás szempontjából fontos stratégiai pontot. Végül az angolok is itt hagyták örökségüket ezen a kis szigeten: a bal oldali közlekedést, ami időnként igencsak megzavarta az ehhez nem szokott turistát a tájékozódásban.

A sokféle kultúra lenyomata és a rengeteg turista nyitottá és barátságossá tette a máltaiakat. Sok kulturális élménnyel, inspiráló hatással és varázslatos természeti tájjal találkozhattam. Nagyon szerettem itt lenni, köszönöm a lehetőséget az Erasmus+- nak, hogy ismét fantasztikus élményekkel gazdagodhattam!