2023. júliusában az Erasmus és a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum jóvoltából a feleségemmel részt vehettünk egy módszertani kurzuson, mely a Digital Storytelling Tools & Educational Video Production -Web 3.0 címet viselte. A kurzus tematikája nem csak módszertani megújulással és oktatástechnológiai innovációkkal kecsegtetett, hanem párhuzamba volt állítható a PhD témámmal is mely szintén felhasználja a digitális történetmesélés elemeit, méghozzá a videojátékokkal karöltve. Arról nem beszélve, hogy történelemtanárként a demokrácia bölcsőjébe, Athénba lehetett utazni, ahol még korábban sosem jártam – nem csak Athénban, hanem a görög szigetvilágban sem. Bár párom már volt Görögországban több ízben is, de a fővárosban még nem, viszont a görög szigetvilág őt is elvarázsolta, így ő is nagy örömmel várta a kurzus kezdetét.

A repülő 2023. július hatodika reggelén indult, viszont az utazás már előtte való nap elkezdődött, hiszen Athénba nem ment csak Budapestről gép, így még előtte egy kalandos utazáson kellett részt vennünk a magyar vasúthálózat jóvoltából. Bár a kurzus csak tizedikén kezdődött, de a repülőjegyárakkal jobban jártunk, ha már csütörtökön megyünk, mintha szombaton, így legalább előtte volt lehetőség megismerni a várost és megtalálni, hogy hova kell mennünk majd a kurzusra Ilion városrészen.

Másnap reggel már korán kint kellett lenni a reptéren, hiszen 6 óra 50-kor indult a gép, viszont amennyire reggel volt, annyira gördülékenyen sikerült a becsekkolás, valamint a bőrönd feladása. Kávéval a kezünkben, némileg álmosan indult el utunk, amely egy kis késéssel kezdődött, de mire leszálltunk a görög fővárosban már verőfényes napsütés – és a hazaihoz képest -, nagy meleg várt ránk. európai uniós állampolgárként szerencsére a Google Mapsel ügyesen navigálni tudtunk, s mivel korábban előtte megnéztük milyen helyi járatos lehetőségek várnak ránk, így könnyen megvettük a metróra a reptéri jegyet, valamint az öt napos bérletünket is, így a leszállást követően hamar elindulhattunk a szállásunkra, amely Athén belvárosában volt. A metróról nem írtak túl jókat, így viszonylag feszült várakozással telt, mire a metróból eljutottunk a szállásunkhoz, amely nagyjából egy órás út volt. Mire beértünk a szállásra már csaknem 36 fok volt, amely a párával kombinálva meglehetősen hőségnek tűnt nekünk, így örömmel tapasztaltuk, hogy a klíma kiválóan működött a szálláson.

A kurzus előtti három napban „tipikus turistaként” bejártuk Athén legnagyobb nevezetességeit, kezdve Athén Nemzeti Régészeti Múzeumát, mely történelemtanárként egy óriási élményt adott. Bár a nagyrészéről tanultam, olvastam és láttam is képeken, de élőben látni és átélni teljesen más élményt adott, mondhatni megelevenedett a történelem a szemünk előtt. A nagy hőség miatt a délutánjaink inkább sziesztával teltek, így amíg nem akklimatizálódtunk a hőséghez, addig leginkább a környéket fedeztük fel a helyi MyMarket árucikkeivel, valamint képregénygyűjtőként a közelben lévő képregényboltok feltérképezésével – melyek sokkal nagyobb választékkal bírtak, mint a hazaiak.

Amikor már a hőség a tetőfokára hágott és a klíma helyett valami természetes hűsre vágytunk, meglátogattuk Athén központjában található Royal Gardent, ahol természetes fák sűrűjében kicsit fel tudtunk frissülni, valamint megkerestük az összes teknőst és állatot, amely a kertben található. Bejártuk az athéni bazárt, amely azonban kevésbé volt izgalmas és nagy, mint egy török bazár.

Szombaton nagy útra indultunk, hiszen meglátogattuk kombinált jeggyel az Akropoliszt, amely sokkal nagyobb élmény lett volna, ha nem turisták tömegével találjuk szembe magunkat. Szinte talpalatnyi hely nem volt a környéken, hiába volt csaknem 38 fokos hőség. A tömeget leszámítva történelemtanárként szintén nagy élmény volt, ahogyan vasárnap a Syntagma téren az őrségváltás is. Vagyis, az őrségváltás önmagában nem, sokkal inkább a mögöttes háttérinformáció, valamint a történelmi háttere ennek az eseménynek.

Hétfőn aztán elkezdődött a kurzus, melynek helyszíne Athén egy teljesen más szegletét mutatta meg. Athén belvárosa meglehetősen zsúfolt és koszos, sokszor nem túl bizalomgerjesztő atmoszférával, Ilion viszont szép volt és tiszta, mondhatni a „klasszikus” görög életérzéssel. A kurzus első napján megismerkedünk a kurzuson részt vevőkkel, megismertük egymás iskoláját, képzési struktúráját, valamint a kurzust vezető oktató, Vasilis megismertette velünk, hogy merre érdemes elmenni Athénon belül, milyen éttermeket és helyszíneket érdemes kipróbálni.

A bemutatkozást követően elkezdtünk megismerkedni az alapokkal, a digitális történetmesélés elméleti hátterével, hogyan épül fel egy történet, valamint hogyan lehet a diákok motivációját felkelteni egy-egy jól elhelyezett történettel. Beszélgettünk a történetek fontosságáról, miben más egy digitális történetmesélés mint az „analóg”, valamint az első történetkezdeményeket is bemutattuk egymásnak gifek és ingyenes programok segítségével. A kurzus mindennapján megtanultunk használni egy-egy izgalmas programot, vágtunk videót, készítettünk képregényt, írtunk közösen történeteket, egyszóval számtalan olyan izgalmas módszertani újdonságot tanultunk, amivel fel tudjuk a tanórákat dobni, s így a kommunikációra is nagyobb hangsúlyt fektethetünk, mintha csak szimplán feladatokat oldanánk meg.

A kurzus utolsó napján aztán átvettük a tanúsítványokat és egymás elérhetőségét kicserélve búcsút intettünk egymásnak, s aztán a csapat néhány tagja egy közös ebédet költött el a közeli Ilion’s Flavor nevű étteremben kipróbálva az igazi görög gyros-élményt.