Disszemináció

2023. július 16-22-ig az Erasmus program keretében ismét egy fantasztikus továbbképzésen vehettem részt Rovinjban, „Inkluzív nevelés és oktatás” címmel. A Gyermekek Házának két kiváló pedagógusa: Kókayné Lányi Marietta és Szabóné Vajna Kinga mentorok vezetésével.

Ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget a tapasztalatszerzésre.

A továbbképzés folyamán találkozhattunk, ismerkedhettünk Erdélyből, Horvátországból és Olaszországból érkezett kollegákkal, velük beszélgetve, esetenként együtt dolgozva ismeretet szerezhettünk az ő tanítási módszereikről, oktatási rendszerükről is.

Fejlesztő- pedagógusként az inklúzió , az inkluzív nevelés elkötelezett híve vagyok. Kíváncsian vártam ezt a továbbképzést, hiszen az előadók iskolája, oktatási módszereik, szemléletük a méltányosságon alapuló, befogadó iskolai környezet kialakításának elméletével és gyakorlati módszereivel ismertetett meg.

Különösen tetszett és újdonság volt számomra a többszíntű intelligenciára épülő tanulásszervezés, amely az egyéni képességeket, erősségeket veszi figyelembe a differenciált tanulásszervezés során. A kooperatív technikák, a gyermekek aktivitására építő tanulásszervezés tudatosan háttérbe szorítja a kudarcokat, segíti az együttműködést, a tudásmegosztást,  egymás elfogadását, segítését, a környezet pozitív visszajelzésein, illetve az apró de gyakori sikereken keresztül ébreszti fel és tartja szinten a folyamatos tudásvágyat. Ennek következményeként nem csupán az új ismereteket sajátítják el a tanulók, de könnyen átélik közben az alkotás szépségét, dinamikusan fejlődnek a kognitív és értelmi képességek.

Új, legikább csapatépítő, közösségformáló és együttmöködést/elfogadást segítő játékok tanulására, tanításának kipróbálására volt lehetőségem játékosként és játékvezetőként, melyet be tudok építeni mindennapi munkám során a differenciált fejlesztő- órák tervezésébe és a fejlesztés menetébe. Az adott oktatási cél eléréséhez leginkább illő játékok, kooperatív technikák kiválasztására, gyűjtésére, megosztására is kaptunk ötleteket.

Mindezek mellet a továbbképzés a digitalis kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett, hiszen a játékok kiválasztása, megosztása a világhálón és elektronikus levelezési rendszerben történt. Bizonyos játékok/feladatok játszhatók/megoldhatók táblagépen és egyéb elektrotechnikai eszközökön is.

Összességében elmondható, hogy a tanfolyamon elsajátított módszerek, játékok inspirálnak arra, hogy fejlesztő-pedagógiai munkám során éljek az inkluzív nevelést elősegítő kooperatív módszerek, valamint a többszíntű intelligenciára épülő tanulásszervezés  nyújtotta tanulmányi előmenetelt is növelő hatékony lehetőségével.  

Kászonyi Ildikó (fejlesztő- differenciáló pedagógus) - Fóti Fáy András Általános Iskola

Disszemináció

2022. július 17-23-ig az Erasmus program keretében egy páratlan továbbképzésen vehettem részt, „Matekos játék, játékos matek – képességfejlesztő tevékenységek, játékok, feladatok alsós pedagógusok számára” címmel.

Ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget a tapasztalatszerzésre.

A továbbképzés folyamán találkozhattunk, ismerkedhettünk Erdélyből, Horvátországból és Olaszországból érkezett kollegákkal, velük beszélgetve, esetenként együtt dolgozva ismeretet szerezhettünk az ő tanítási módszereikről, oktatási rendszerükről is.

Fejlesztő- pedagógiai munkám során a játékpedagógia, ezen belül is a társasjáték- pedagógia elkötelezett híve vagyok. A társasjáték- pedagógia minden hatékony, személyiséget, érzelmi intelligenciát formáló előnyét állítom mindenkor a fejlesztő pedagógia kognitív képességeket fejlesztő folyamatának szolgálatába. Mindezt egy olyan oldott, kellemes közegben teszem a mindennapok során, amely minden frusztrációtól, kötelezettségtől és teljesítménykényszertől mentes, így a gyerekek örömmel vesznek részt a játékos tanulás folyamatában.

A kooperatív és kompetitív játékpedagógia véleményem szerint hatékonyan és eredményesen fejleszti a szociális kompetenciák mellett a kognitív képességeket is, valamint a résztvevő gyermekek interperszonális kapcsolatainak javulását eredményezi. A továbbképzés témája, képességfejlesztő tevékenységek, játékok megismerését ígérte, részvételemmel szerettem volna a képzésen elsajátított módszertani fogásokkal, új játékokkal színesíteni mindennapi munkámat.

A játék a 6-10 éves korosztály tekintetében leginkább szabadidős tevékenységként jelenik meg, hiszen a napi rutin már a tanulási tevékenység az iskolában. A játék lehet a szórakozás, a fesztelen kikapcsolódás eszköze is ebben az életkorban. A magasabb rendű tevékenységek, mint például a tanulás előtérbe kerülésével átveszik a játéktól az elsődlegességet, azonban még jó ideig a játék jellegzetességeit magukon hordják. A kisiskolás korosztály igényeit figyelembe véve a tanulásnak is játékosnak kell lennie még, a játékosságnak jelen kell lennie a tanulás folyamatában. Ez a képzés megerősített abban a hitemben, hogy a matematika tantárgy tanítása során is a cselekvő felfedeztetés rengeteg játékkal, játékos tevékenységgel, tapasztalatszerzéssel a legcélravezetőbb módszer.

Ebben az életkorban az intellektuális játékok egyes fajtáit, így különösen a logikai következtetést és matematikai készségeket/képességeket igénylő játékokat is tudják már játszani, ami hasznos a szellemi fejlődés, az általános műveltség folyamatos bővítése szempontjából. A játék vitathatatlanul örömforrás is mellyel élnünk kell a nevelés-oktatás mindennapi folyamatában.

Az oldott, vidám játék során, az emberi természet tudatosan háttérbe szorítja a kudarcokat, és a környezet pozitív visszajelzésein, illetve az apró de gyakori sikereken keresztül ébreszti fel és tartja szinten a folyamatos tudásvágyat. Ennek következményeként nem csupán az új ismereteket sajátítja el, de könnyen átéli közben az alkotás szépségét, dinamikusan fejlődnek a kognitív és értelmi képességek.

A társasjáték-és játékpedagógia vitathatatlan előnye, hogy találkozik a gyermek érdeklődésével a tevékenység, a feladat. Ez olyan belső késztetéssel párosul, amelyben a játéktevékenység maga válik feladattá. A kisgyermek ezáltal minden külső motiváció nélkül, érdeklődve kapcsolódik be a tevékenységbe, és örömmel teljesíti a kapott feladatokat. A tanórai keretek között történő elsajátításban a pedagógus folyamatos megerősítése, megfelelő motiváló szándéka segít a feladatok kivitelezésében. Célunk, hogy a nebuló eljusson arra szintre, ahol önállóan végig tud vinni, meg tud oldani egy feladatot egyenletes koncentráció mellett, a külső ingereknek ellenállva. Ezt az elsajátítandó képességet nevezzük feladattudatnak.

A továbbképzésen az életkornak, a tanítandó matematikai tartalomnak megfelelő tevékenységek, játékok kiválasztásában és azok hatékony alkalmazásában szerezhettünk tapasztalatot. (matematikai kompetencia, mérlegelés, ítéletalkotás, döntés). A tevékenység, játékosság előtérbe helyezése, játékos szituáció megteremtése, a játékok jellemzőinek megismerése, azok témakörönkénti rendszerezésére volt lehetőségünk. Megtapasztalhattuk fentiek szerepét a kisiskoláskori képesség- és készségfejlesztésben, melyet a gyakorlatban is kitűnően alkalmazhatunk.

Fontos szempont volt a játékok szerepének jobb megismerése a matematika tanításának eszközeként (motiváció, ismeretek előkészítésekor: problémafelvetés, -elemzés, -megoldás; rögzítés, gyakorlás során). Mindezek mellett a matematikai játékok lehetőséget biztosítottak az általam is felvázolt játékos fejlesztő órák során az érzelmi hatások átélése, reflexióra, önreflexióra. Játékelemzések elkészítése és gyermekmegfigyelések kapcsán hatékonyan tudom alkalmazni a mindennapi munkám során a fejlesztő foglalkozások tervezésekor, az eredmények rögzítésekor, hiszen a különböző tevékenységek, játékos feladatok, játékos szituációk, játékok keltette érzelmi hatások megfigyelése is elengedhetetlen.

Új játékok tanulására, tanításának kipróbálására volt lehetőségem játékosként és játékvezetőként, melyet be tudok építeni mindennapi munkám során az órák tervezésébe és a fejlesztés menetébe. Megtanítandó játékok alapos ismerete, eszközigény felmérése, betanítás, próbajáték, és a játékok értékelésére is kaptunk útmutatást, valamint az adott matematikai vagy oktatási problémához leginkább illő játékok kiválasztására, gyűjtésére, megosztására is kaptunk ötleteket.

Mindezek mellet a továbbképzés a digitalis kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett, hiszen a játékok kiválasztása, megosztása a világhálón és elektronikus levelezési rendszerben történt. Bizonyos matematikai játékok játszhatók táblagépen és egyéb elektrotechnikai eszközökön is.

Összességében elmondható, hogy a tanfolyamon elsajátított módszerek, játékok inspirálnak arra, hogy fejlesztő-pedagógiai munkám során éljek a társasjáték, valamint játékpedagógia és ezen belül is a matematikai játékok érzelmi intelligenciát és ezáltal a tanulmányi előmenetelt is növelő hatékony lehetőségével.  

Kászonyi Ildikó (fejlesztő- differenciáló pedagógus)

Fóti Fáy András Általános Iskola