Nevem Pungor Krisztina. Vizuális kultúrát, valamint Hon- és népismeretet tanítok általános iskolában.  Először vettem részt Erasmus+ továbbképzésen. Firenzébe utaztam, ahol a Művészetterápiával, a művészet, mint terápiás eszköz felhasználásával ismerkedtem meg a kurzuson. Nagyon vártam már az utazást, mert a témakör régóta foglalkoztat, de nem utolsó sorban a város, és annak művészettörténeti jelentősége is nagyon vonzott. Hatalmas élmény volt élőben látni mindazt, amit tanítok, amit korábban csak könyvekben láttam. Szerencsére a vírushelyzet is mérséklődött annyira, hogy a múzeumok korlátozásokkal, de fogadtak látogatókat.

 Oktatónk nagyon szimpatikus volt, felkészült, nyitott, rugalmas. A frontális oktatás mellett mindig helyet kaptak kérdéseink, egyes témaköröket különösen részletesen átbeszéltünk. Csoporttársainkkal személyes tapasztalatainkat, módszereinket is megosztottuk egymással, ami nagyon hasznos volt számomra. A kurzus után közös csoportot is alakítottunk egy közösségi oldalon, ahol kapcsolatban maradhatunk, úgyhogy mondhatom azt, hogy új barátokat is szereztem.

  Minden napra kaptunk egy-egy kreatív, művészi feladatot is, ami akár tanórai gyakorlatba is beilleszthető. Nagyon tetszett, hogy személyes tapasztalatokat szerezhettem, saját önkifejezés útján. Érdekes volt olyan művészi tevékenységeket végezni, ahol nem feltétlen az eredmény, hanem az alkotás folyamatán, a közben szerzett élményen, a korlátok nélküli önkifejezésen van a hangsúly.

  Megismerhettem az irányított meditációt, amit minden alkotási folyamat előtt alkalmaztunk. Szintén érdekes élmény volt, és biztos vagyok benne, hogy iskolai gyakorlatban is alkalmazni fogom, vagy legalább is megpróbálom. ?

 Rengeteg új élménnyel, tapasztalattal, új módszerekkel lettem gazdagabb. Csak ajánlani tudom mindenkinek a továbbképzést! Nagyon várom, hogy újra mehessek.