Tavaly tavasszal még a londoni két hetes nyelvi kurzusomról ábrándoztam, ami sajnos ábrándozás is maradt, hiszen az élet kissé átírta a nyári forgatókönyvet. Ősszel világossá vált, hogy a londoni út füstbe ment tervvé változik, és érdemes másik országot választani az angol nyelvtudásom csiszolására. Málta került célkeresztbe, s egyáltalán nem bánom, hogy így alakult.Tavaly tavasszal még a londoni két hetes nyelvi kurzusomról ábrándoztam, ami sajnos ábrándozás is maradt, hiszen az élet kissé átírta a nyári forgatókönyvet. Ősszel világossá vált, hogy a londoni út füstbe ment tervvé változik, és érdemes másik országot választani az angol nyelvtudásom csiszolására. Málta került célkeresztbe, s egyáltalán nem bánom, hogy így alakult.A szervezésben, tervezésben sokat segítettek a koordinátoraim (Horváth Emese és Bodó Karolina), és egy-két kollégám, akik már voltak Erasmus képzésen.A Ryanair közvetlen járatával érkeztünk meg a kolléganőmmel együtt Máltára. Már a repülő ablakából is lenyűgöző volt az elénk táruló látvány. Mintha egy időutazáson vettünk volna részt: úgy tűnt, a mából a múltba érkeztünk. Az udvarias, uniformisba öltözött taxisok hoztak vissza a jelenbe, és vittek el a szállásunkhoz, amely nem messze volt az iskolánktól: az Easy School of Languages épületétől; ahogy számítottuk. Az órarendet már hamarabb megkaptuk, s izgatottan vártuk az első napot az iskolában! Külön csoportba kerültünk természetesen. Két héten keresztül reggeltől kora délutánig angol nyelvi tudásunkat fejlesztettük elkötelezett, magas színvonalon oktató tanárunk segítségével. A csoportomban ketten magyarok, a többiek Lengyelországból érkezett óvónők és tanárok voltak. A csoport összetételét tekintve nem mondható színesnek, viszont jelentős volt a különbség a nyelvtudást illetően. A tanárnő sok érdekes és változatos feladattal igyekezett megoldani a helyzetet. A délelőtti órákban az angol nyelvtan rejtelmeibe vezetett bennünket, a délutáni órák a szövegértés, olvasás és a kommunikáció jegyében teltek - párosan, önállóan, vagy éppen kisebb csoportokban. Amikor a nyelvi kurzusra jelentkeztem, az angol nyelvű kommunikációm fejlesztése fejlődése lebegett a szemem előtt. Megszólalni angolul, bárhol – legyen akár itthon, akár külföldön – erősen a komfortzónámból való kimozdulással volt egyenértékű. Szerencsére ez már a múlt. Felülemelkedve az angol nyelven való megszólalás nehézségein: azt jelenti számomra, hogy képes vagyok szembenézni a kihívásokkal, s felvenni a kesztyűt bármilyen nehézséggel szemben. S talán nem is az angol nyelvet tanultam igazán, hanem magamról tanultam meg a legtöbbet. Természetesen szabadidőnkben felfedeztük Málta, azon belül Valletta mesés nevezetességeit: a macskaköves utcákon bebarangoltuk a várost, szűk utcácskákon, az ősi templomromok, csodás paloták és égbenyúló katedrálisok között; a mesés Barakka kertből gyönyörködtünk a Földközi-tenger kékségében; megcsodáltuk a Három Várost: Birgut, Islát és Bormlát; voltunk a barokk korszak csodájában, a lenyűgöző látványt nyújtó Szent János társkatedrálisban… Hallgattunk Bartókot a Parlament tövében… Egy egész napos hajóúton Gozo és Comino varázsolt el bennünket...és sorolhatnám. Örök hála és köszönet az iskola vezetésének és a kollégáimnak, hogy egy életre szóló élmény részese lehettem Máltán. Ez olyan képességekkel ruházott fel engem, amelyekből nem csak a tanítói munkámban, hanem a mindennapi életben is profitálni tudok.