Német nyelvtanár létemre egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a szakmai fejlődéshez fejlesztenem kell a régen megszerzett angoltudásomat, hiszen egyre több szakmai anyag és videó csak angol nyelven hozzáférhető a világhálón. Emiatt vettem részt idén egy általános angol nyelvi kurzuson az Atlas Language School-ban Dublinban.

A heti 26 nyelvórával és a számtalan délutáni, esti és hétvégi ingyenesen választható programmal a nyelvi fejlődésem meg volt alapozva. Azonban azt hiszem, nyelvtanárként még ennél is hasznosabb tudásra tettem szert: újból diákként tapasztaltam meg a nyelvórák módszereit, a feladatok kihívásait, az idegen nyelven megszólalás nehézségeit. Hiszen oly rég volt már az az idő, amikor az általam tanított nyelvet tanulva voltak hasonló tapasztalataim.

Nem tudtam kibújni a bőrömből, egész héten nyelvtanuló és nyelvtanár voltam egy személyben. Tanuló, aki megéli a rá váró feladatokat, élményeket és kihívásokat és nyelvtanár, aki normál esetben a munkája részeként hasonló feladatok, élmények és kihívások elé állítja saját tanítványait. Ezért néztem, figyeltem mindent: milyen profi volt az első nap reggel, amikor több mint 30 új diákot kellett hasznos információval ellátni az iskoláról, a városról, a programokról és ezzel egy időben megoldani, hogy mindenki a saját nyelvi szintje szerinti csoportba kerüljön-gördülékenyen, olajozottan történt mindez, igazi profi szervezében. A heti szabadon választható programok listája is nagyon lenyűgöző volt: a társasjáték délutántól a filmklubbon át, a helyi ingyenesen látogatható múzeumi kiállítástól a könyvtárban egyénileg igénybe vehető nyelvi segítségen át az újak számára nagyon hasznos ismerkedési lehetőségekig, mind-mind átgondolt, egyszerű és nagyszerűen működő ötletek voltak. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi környezetben észrevétlenül is rengeteg összehasonlításra volt lehetőség az iskolarendszereket illetően.