A ’Collegiality through CLIL’ elnevezésű kurzust az International Study Programmes szervezte 2017 július 22-30 között az angliai Portsmouthban. Ez a képzés kapcsolódik az ISP többi CLIL (Content and Language Integrated Learning) tanfolyamához, hiszen itt nem csupán arról volt szó, hogy miként lehet a „hogyan”-ra összpontosítva tanítani angolul a különböző tantárgyakat, hanem arról is, hogy hogyan tud a szaktanár és a nyelvtanár együttműködni a sikeres oktatás érdekében.

Az Erasmus+ KA1 program keretében a tanfolyamon egyedüli magyarként olasz, spanyol, lengyel, bolgár, cseh és szlovák kollégákkal tanulhattam együtt.

Nagyon érdekes és magas színvonalú képzést kaptunk a CLIL tanórai alkalmazásának nyelvi hátteréről, illetve nyelvi szükségleteiről. Hétfőn Manny Vazquez tanított bennünket, s az egész nap mottója „A feladat határozza meg a nyelvet” volt. Ennek keretében azt vizsgáltuk, hogy a különböző tantárgyak tanulásánál a diákoknak milyen célból van szükségük az idegen nyelvre. Példákat találtunk a különböző tantárgyak nyelvezetében a dolgok megnevezésére, leírására (pl. földrajz, történelem), ok – okozati kapcsolat kifejezésére (pl. földrajz, természettudományok), következtetések levonására (pl. történelem, fizika), vagy érzelmek kifejezésére (pl. irodalom). Mi, tanárok is diákokká váltunk, s így vizsgáltuk az általunk használt nyelvet egy-egy rövid művészettörténet-, vagy fizikaóra keretében, hogy csak két példát említsek.  Végül tantermi feladatokon keresztül alkalmaztuk az egyes tantárgyak tanulásához szükséges nyelvi eszközöket.

Kedden Graham Workman árasztott el bennünket egyrészt fantasztikus humorával, másrészt pedig osztálytermi feladatok egész hadseregével, a legkülönbözőbb tantárgyakban alkalmazva azokat. Nyelvtanárként ezeket a feladattípusokat szinte mind ismerem és használom, de nagyon érdekes volt látni, hogy ezek miként vihetőek át a nyelvórákról a legkülönfélébb tantárgyak oktatására is. A nyelvtanárok és a szaktanárok együttműködésének tehát a módszertan átadása is lehet egy módja.

A szerdai és a csütörtöki nap volt számomra a tanfolyam egyértelmű szakmai csúcspontja, amikor az utolérhetetlenül briliáns Dr. Diana Hicks tanított bennünket. Ő kimondottan a nyelvtanárok és a szaktanárok közötti kollegialitásra fókuszált, annak elméleti hátterét is áttekintve, az együttműködéshez ötleteket adva. A két nap alatt felforgatta gondolkodásmódunkat, hiszen a tantárgyak angolul történő oktatásába nagyon határozottan bevonta az anyanyelvet is, sőt annak fontosságát példákon, kutatási eredményeken keresztül bizonyította, sokszor nagyon komoly szakmai vitákban. A kollegialitási találkozók, az iskolai kapcsolatrendszerek vizsgálata, az óramegfigyelések szempontjai mind részét képezték ezeknek a beszélgetéseknek.

Majd ismét a nyelvet helyzetük a középpontba. Dr. Hicks rávilágított a beszélt és írott nyelv sajátosságainak CLIL oktatásban való alkalmazására. Megvizsgáltuk a tanórák szerkezetét, annak különböző szakaszait, majd konkrét tanórai vázlatok következtek, ahol diákokként tapasztalhattuk meg a számunkra új módszer hatékonyságát.

A pénteki nap ismét Graham Workmannel telt: ekkor csoportokban kellett egy CLIL projektet összeállítanunk, mindenkinek saját tantárgyára alkalmazva a héten tanultakat.

A sok tanulás mellett az iskola szervezett számunkra egy városnéző sétát a csodálatos Portsmouthban, és egy egész napos kirándulást az egykori angol fővárosba, Winchesterbe, ahol az egyik legnagyobb élmény volt Jane Austin nyomába eredni, aki a híres katedrálisban nyert végső nyugalomra. Vasárnap pedig áthajóztunk az Isle of Wight-ra, ahol Viktória királynő kedvenc nyári lakhelyét csodálhattuk meg.

Az egy hetes kollegialitás tanfolyam életre szóló élmény marad számomra, s új megvilágításba helyezte a két tanítási nyelvű iskolában végzett nyelvtanári munkámat.