Az Erasmus+ tanár mobilitási program keretében 2018 július 16-27 között két hetet tölthettem el a napfényes Brightonban.

Nagy izgalommal készültem az utazásra, mivel korábban még nem volt alkalmam ilyen jellegű tanár mobilitási pályázatban részt venni. Angol nyelvtanárként olyan két hetes kurzusra jelentkeztem, ahol a különböző nyelvi készségeket új módszertani elemekkel, kreatív eszközökkel, a film, zene, irodalom világának segítségével fejleszthetjük. A kurzusom helyszíne a brightoni The English Language Centre (ELC Brighton) volt, és az utazásom előtt a honlapjukon keresztül igyekeztem minél inkább megismerni a fogadó iskolát, a kurzusom órarendjét, az iskola által felkínált délutáni és esti programlehetőségeket. Minden nagyon érdekesnek ígérkezett és az angol nyelvi központtal való előzetes kapcsolatfelvétel után hamarosan elérkezett a kiutazás napja.

A két hetes kurzus első napja főként az ismerkedéssel telt. Ismerkedés az iskola tanáraival, a többi tanár kollégával, a saját csoportom tagjaival és ismerkedés az iskola patinás épületével. Edward Russel, a tanár továbbképzés vezetője nagyon kedvesen fogadott bennünket – azt a közel 60 tanárt, akik egyszerre érkeztünk Európa számos országából, sőt Argentínából is, hogy részt vegyünk az előttünk álló két hetes kurzusokon. Nagyon jó hangulatban, játékos feladatokon keresztül próbáltuk megtanulni egymás nevét és találgattuk, hogy ki honnan jött.

A kurzusomnak a címe: Aspects of Teaching English volt és e mögött a meglehetősen általános cím mögött egy nagyon jól felépített, változatos, naprakész tananyag állt. Gondolattérképeket rajzoltunk egy műanyag figurákkal, térképpel modellezett angol történelemórához, színes rudakkal raktuk ki az új nyelvtani anyagot. Vicces rajzokat készítettünk a passzív szerkezetek tanításához, körbejártunk és szerepjátékokat játszottunk a beszédfejlesztés órán. Összegyűrt majd újra széthajtogatott papírlapokon folytattuk a másik ember által elkezdett történet megírását, saját életünkből vett történeteken keresztül bővítettük egymás szókincsét és hasznos ötleteket kaptunk arra is, hogy a dalokat, a zenét hogyan építhetjük be az angol óráinkba. Nagyon sokat játszottunk és eközben állandóan tanultunk. Az óráinkat egy nagyszerű tanárnő Jade Blue vezette, aki motivált, lelkes, igazi tanáregyéniség és rengeteget tanultunk tőle. A csoportomat sokféle nemzetiségű tanár kolléga alkotta: észt, örmény, cseh, olasz, spanyol, svéd és argentin. Én voltam az egyedüli magyar a csoportban így magától értetődő volt, hogy végig angolul beszélgettem a csoporttársaimmal, ami nagyon hasznos volt a számomra. De úgy érzem, hogy nem csak a beszédkészségem, hallott szöveg értésem és a szókincsem fejlődött a két hetes kurzus alatt. Szakmailag is nagyon sokat kaptam és az ott megismert játékos feladatokat, kreatív tanítási ötleteket biztosan alkalmazni fogom az angol óráimon.

A csoportomban rendkívül elfogadó, barátságos, kommunikatív és kreatív tanár kollégák voltak, akikkel jó volt együtt dolgozni, és akikkel szívesen osztottuk meg egymással a tanítási tapasztalatainkat. A második hétre egy összecsiszolódott, vidám, jó közösséggé váltunk és az utolsó napon szomorú volt a búcsúzás. Az iskola sokféle délutáni és esti programot szervezett a kurzusok résztvevőinek, és a tanár kollégákkal közösen örömmel vettünk részt egy brightoni városi sétán, ellátogattunk a Royal Pavilionba, ami IV. György király egykori rezidenciája volt és az egyik este igazi angol pubban folyattuk a nap közben elkezdett beszélgetéseket. Mindez csak néhány volt az ELC Brighton sokféle programkínálata közül.                

 A szállásom nem a fogadó iskola által szervezett kollégiumban vagy vendéglátó családnál volt. Magamnak foglaltam szállást a városban, ami elég messze volt az iskolától, de nem bántam. Minden reggel 25 perces sétával érkeztem meg az iskolába, így volt alkalmam nézelődni Brighton belvárosában. Sokat sétáltam a tengerparton, megnéztem a híres mólót, láttam felülről a várost a tengerparti British Airways i360 kilátóból és rendszeresen találkoztam a város állandó lakóival a sirályokkal is. A két hét alatt igyekeztem minél többet megismerni ennek a gyönyörű országnak a kultúrájából, történelméből, ezért az egyik délután felkerestem a Brightonhoz közel fekvő kis falut Lewest ahol megcsodáltam VIII. Henrik negyedik feleségének Anne of Clevesnek a házát és az 1000 éves normann várat. Jártam a Brighton melletti Seven Sisters nevet viselő fehér szikláknál, egy napot eltöltöttem Londonban és egy szervezett buszos kirándulás keretében ellátogattam a meseszép Isle of Wight, azaz Wight szigetére.

Nagyon különleges volt számomra ez a Brightonban eltöltött két hét. Úgy érzem, hogy a módszertani kurzuson nagyon sokat gazdagodtam szakmai ismeretekben és ezt a tudást szeretném felhasználni az angol óráimon és megosztani az itthoni kollégáimmal is.

Hálásan köszönöm a lehetőséget mindazoknak, akik segítettek, hogy részt vehessek ebben az Erasmus+ pályázatban és hogy ez az utazás számomra létrejöhetett. Felejthetetlen élmény marad!