ERASMUS+ Key Action 1
Creativity in the classroom
Dunfermline, Skócia
(2018.08.25-09.02)    

 
            A 2018-as Erasmus+ pályázat keretein belül egy módszertani képzésen vehettem részt a nyár folyamán Skócia egy romantikus kis városában, a Fife megyében található Dunfermline-ben. A kurzus kimondottan általános iskolás, angol nyelvet tanító pedagógusok számára indult, ami eredetileg 2 hetes tematikát ölelt fel, én azonban csak az első felében vettem részt, ami a metodológiai egységekre fókuszált.      
             Hogyan lehet az idegen nyelv tanítását kreatív úton megközelíteni? Milyen módszerek alkalmazása teszi élvezetessé és egyben hasznossá az órákat? És legfőképpen, miféle feladattípusok teszik az angol nyelven működő kommunikációt élvezhetővé? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat kiutazásom előtt, remélve, hogy odakint megkapom majd a  kulcsfeleletet mindegyikre. Az út ugyan sem oda, sem vissza nem zajlott zökkenőmentesen, mégis életem legnagyobb kalandjaként éltem meg. Minden nehézség közepette eszembe jutott nagymamám riadt kérdése, mellyel útnak indított: ˝És mit fogsz tenni, ha eltévedsz, vagy ha valami bajod lesz?˝ Ekkor bevillant szilárd és magabiztos válaszom: ˝Amíg a nyelvem a helyén, nincs gond. ˝ És valóban. Szeretném ezt az érzetet felépíteni a diákokban is. A magyar iskolarendszerű nyelvoktatás még most is ˝nyelvtan-magoló˝ központú, így ennek köszönhetően  a diákok kommunikációs kompetenciája a leggyengébb. Egy jól működő oktatásban az elsajátított ismeretet annak alkalmazása követi. Így kérdezem én: Mégis mit ér az a megszerzett tudás - legyen az bármennyi- , amit nem hasznosítunk? 6 olasz társammal próbáltuk keresni a közös nevezőket saját társadalmunk idegen nyelvi oktatásában, azonban nem sikerült találnunk szinte egyet sem. Az ő módszertani megközelítésük sokkal jobban hasonlít az északi országokéhoz, így pl. a beszédkészség fejlesztése, kialakítása elsődleges szempont számukra.  Szerencsémre Jeremy, a tanárunk különös figyelmet fordított azokra az eljárásokra, feladatokra, amik előrébb vittek a kérdéseimben. Az IKT eszközök, tantárgyi koncentráció, művészetek bevonása folyton jelen volt minden foglalkozás során, és úgy érzem ezek azok, amik a mi óráinkból ilyen komplex módon hiányoznak.       
             A játékos módszertani feladatok mellett az első hét tematikájában szerepelt egy országismereti óra is egy skót hölgy( Rita Adam) vezetésével, aki, mint megtudtuk, a híres William Adam építész leszármazottja. Emellett volt lehetőségünk megismerkedni a skót kultúra minden apró szegmensével, köszönhetően Edinburgh-ban és Dunfermline-ben tett idegenvezetővel történő túráinknak.             
            Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen fiatalon egy ekkora élmény részese lehettem, hogy már első tanítási éveimben ilyen szakmai fejlődést segítő kurzuson vehettem részt. S habár a pedagógus énem hajtott a kurzus egésze alatt, a legnagyobb impulzus a belső személyemet érte. Egy ilyen utazás során az ember magára talál, vagy legalábbis egy kicsit közelebb kerül önmagához.. :) Külön köszönet John-nak és Hélene-nek a mindennapos fáradozásukért, a rendkívüli étkekért, a jó tanácsokért, a szarkasztikus viccekért, melyek feldobták a napjaimat és a gondoskodó figyelmükért. Ilyen melegszívű családot kívánok minden kiutazónak!