2019. nyarán az Erasmus + program ösztöndíjasaként kéthetes intenzív angol nyelvi-módszertani képzésen vehettem részt az Egyesült Királyság területén. Bátran állíthatom, hogy Oxford egyik legszínvonalasabb nyelviskolájának, a The Lake School of English nevű intézmény hallgatójaként az általános iskolában alkalmazható kreatív nyelvtanítási módszerekkel, kultúrával, a digitális média oktatási technikáival ismerkedhettem az átlagosnak nem nevezhető továbbképzésen. Kurzusvezetőnk, maga is gyakorló tanár, az angliai születésű, de évekig Spanyolországban is oktató Sarah Walker, akinek beszéde, tanítási stílusa és kiváló humorérzéke lenyűgözött mindnyájunkat. Az intézményben a továbbképző csoportokat tudatosan 4-6 fősre tervezik, ezért rendkívül hatékony nyelvi fejlesztés is folyik a széles spektrumú tanterv megvalósítása során. Két cseh kolléganővel és egy olasz kollégával tanultunk együtt.

A kurzus minden egyes napja újdonságot, élvezetes tevékenységeket nyújtott, ami folyamatosan fenntartotta a lelkesedésünket; minden reggel a napok előre haladtával egyre kíváncsibban vártuk tanárunk, Sarah érkezését. Rendszeresen járok továbbképzésekre, már külföldi képzésen is részt vettem, de eddig ennyire pozitív tapasztalatom még nem volt. A 2 hét oktatási anyagát utólag digitálisan kaptuk meg a feldolgozott és további feladatokat. A fénymásolatokat így kitölthettük, tehát valóságosan is megoldottuk a nagyrészt gyerekekkel feldolgozható, máskor nekünk, tanári szintre átdolgozott szövegeket, feladatokat. Ezek mindegyike kommunikációt igényelt – a mi esetünkben mindig párban dolgoztunk, a párok időnkénti cseréjével. Hasznos volt ez a különböző kultúrával, nyelvi szinttel érkezők beszédértése szempontjából. Sarah magával ragadó előadásmódjával tudta nekünk prezentálni a történetmesélés lényegét, létjogosultságát. Az íráskészség és a kiejtés fejlesztésére, az interaktív táblán megjeleníthető feladatokra is további kiváló, szórakoztató ötleteket próbáltunk ki, amelyek lényegi jellemzője mindvégig az interakció és integráció volt. Videorészletek számunkra újszerű feldolgozásához ismerhettünk meg további módszereket és drámajátékokkal oldottuk a második hét vége felé ránk törő fáradtság jeleit. Hatalmas élmény volt az utolsó előtti napon a gyönyörű Worcester College szépen gondozott krikettpályáján ismerkedni a játék szabályaival és a megtapasztalni annak izgalmait és ezután még további páros munkákat végezni a puha füvön üldögélve. Mindez számomra kiváló leképezése volt a diákokkal való kapcsolatának, érzékenységének, amivel dinamikus, aktív tapasztalati folyamatokat tud generálni a kicsinyek és a felnőttek tanítása során egyaránt. Ez a tudásom – miszerint tevékenykedtetéssel, élmények által lehet az ismereteket rögzíteni, maradandóvá tenni - létezett már, de további megerősítést kaptam; az eddiginél még nagyobb arányban érdemes alkalmazni a változatos munkaformákat, melyek a felsőbb évfolyamokban is növelik a motivációt és a tanulási folyamat hatékonyságát. További öröm volt számunkra, hogy Oxford egy városnegyedében egyházi fenntartású intézményt látogathattunk meg, a St. Andrew’s általános iskolát, mert a kurzus idején még folyt az oktatás.

A képzésen túl is volt alkalmam kultúrában gyarapodni. Oxford megannyi nevezetességét lehetetlen vállalkozás lett volna bejárni a két hét alatt, mert a foglalkozások után hétfőn és pénteken délután volt lehetőség betervezni ezeket, továbbá a hétvégére. Szombaton az iskola szervezésében számunkra a 3 lehetőségből Bath városába szervezett kirándulás jutott, de mivel én már jártam ott, ezért szombaton csoporttársaimmal együtt látogattuk meg a káprázatos Blenheim kastélyt, Winston Churchill szülőhelyét és szépséges parkját.

A Szomszédos Woodstock nevű település múzeuma is sok érdekességet rejt, ahol a régmúlt idők Angliájába, majd Lewis Carroll szürreális világába csöppenhettünk.

Shakespeare születési helyét, a lenyűgöző Stratford-upon-Avont nem hagyhattam ki, bár egészen ledöbbentett, hogy naponta egyetlen buszjárat visz oda és vissza, így gondosan meg kellett tervezni az ott töltött időt. Az íróhoz köthető öt házból hármat sikerült megtekinteni. Anne Hathaway szülőházához sajnos nem maradt időm eljutni, így bizony vissza kell térni…

Oxford a legrégebbi egyetemmel rendelkező város Angliában, így természetes, hogy én is kíváncsi voltam a kampuszra. A turisták körében rendkívül népszerű Christ Churh; a Harry Potter forgatás, a hírneves ebédlő, és az egykor itt tanító Lewis Caroll miatt. A Temze partján egyik este az iskola szervezésében a The Head of the River nevű pub adott teret egy jó kis beszélgetésnek. Itt azokkal is megismerkedhettünk, akik más csoportba jártak; lengyel, spanyol, német és magyar kolléganőkkel.

The Eagle and Child a neve annak a pubnak, ami az Inklings írói csoport törzshelye volt, nem kisebb tagokkal, mint Tolkien, vagy C. S. Lewis. Felmásztunk az egyetemi templom tornyába is, ahonnan lélegzetelállító a kilátás az egész városra és Oxford ikonikus épületére, amely Radcliff Camera néven ismert. Naponta az órák után nagyon ügyesen kellett megtalálni a vásárlás és a múzeumlátogatásra szánt idők közti egyensúlyt, mert a múzeumok ötkor zárnak. Ennek ellenére még további sok-sok érdekességet sikerült felkeresnem, mint a Pitt Múzeum kincseit, az Ashmolean Múzeum tárgyait, a Worchester College különös faragott padjait, sikerült eljutni egy hétfői templomi “Koncert ebédidőben” programra, ahol először bizarrnak tűnt a gondola: templomban étkezni… ezért én sietve majszoltam az odaút alatt a szendvicsemet, hogy a muzsikaszóra tudjak koncentrálni. A nem kis létszámú közönség nagyon diszkréten fogyasztotta el az ételét, italát. Újabb érdekes kultúrismeretet sikerült megtudni.