Elemek megjelenítése címkék szerint: demokrácia

Beszámoló a 2024-ben megvalósult Erasmus+ tanármobilitási ösztöndíjról

Időpont: 2024. július 15-19.

Helyszín: Athén, Görögország

Küldő intézmény neve: Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium

Küldő intézmény címe: 1055 Budapest, Markó u. 18-20.

Fogadó intézmény neve: Europass Teacher Academy – Athens

Fogadó intézmény címe: Leof. El. Venizelou 78, Kallithea 176 76

Iskolánk Erasmus+ tanármobilitásért felelős koordinátora, Horváth Zsolt értesített a 2023/24-es tanév elején, hogy ismét lehetőség nyílik külföldi tanártovábbképzési programon részt venni. A korábbi jó tapasztalatok tükrében újra jelentkezem, így negyedik alkalommal is részt vehettem ezen a szakmai szempontból rendkívül hasznos nemzetközi programon.

A Ryanair menetrendszerinti járatával indultam el a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről július 14-én délelőtt, mivel a képzésem másnap reggel kezdődött. A szállásomra reptéri busszal érkeztem, minden gond nélkül. Sikerült egy kis lakást foglalnom, mindössze 5 perc sétára a képzés helyszínétől.

Az időjárás igen kellemes volt, így a délelőtti, kora délutáni képzések után lehetőség nyílt a város felfedezésére is, ami Athén több, mint 2000 éves múltja miatt történelemtanárként egy felbecsülhetetlen élmény volt, a kulturális örömök mellett pedig életemben először a tengerben is tudtam úszni.

A képzésen rajtam kívül 8 kolléga vett részt: 1 magyar, 1 német, 2 osztrák, 2 lengyel és 2 spanyol nemzetiségű.  Három kolléga kivételével mindegyik angol tanár volt. A német nyelvterületről érkező pedagógusok igen speciális iskolából érkeztek, ahol nagy kihívást jelent számukra az integráció, a többi tanárnő hagyományos gimnáziumi rendszerből érkezett.

A továbbképzés témája a „sokféleség támogatása” köré rendeződött. Főként párbeszédekre, kooperatív csapatmunkákra épültek az elvégzendő feladatok. A képző, mint facilitátor volt jelen, mégis igyekezett a nézetek megváltozgatására, valamint arra, hogy az adott problémáktól ne tartsuk magunk távol. A fő hangsúly a kommunikáción, az elfogadáson és a multikulturális nyitottságon alapult. Olyan speciális gyakorlatokat végeztünk, amihez nem volt szükség nyelvismeretre, mégis lehetőséget adott, hogy megismerjük egymást.

Az interkulturális kompetenciák fejlesztése és kihívások kezelése személyes történetek megosztásán keresztül valósulhatott meg, melyben a hallgatás, megértés, ítéletmentesség, tolerancia, empátia, egymás iránti tisztelet és bizalom került elmélyítésre.

Feladat 1: Mutasson be egy tárgyat 3 perc alatt, amihez valamilyen személyes történet kapcsolódik! A bemutatót a társak csak hallgathatják, de nem kommentálhatják. Figyeljék meg a beszélő reakcióit a mesélés közben, majd adjanak visszajelzést róla, hogyan hatott rájuk a történet!

Feladat 2: Meséljen el egy kellemetlen történetet, amit az eltérő kulturális háttér miatt tapasztalt 3 perc alatt! A bemutatót a társak csak hallgathatják, de nem kommentálhatják. Figyeljék meg a beszélő reakcióit a mesélés közben, majd adjanak visszajelzést róla, hogyan hatott rájuk a történet!

A bürokrácia modellezésére és a politikai törvényhozás nehézségeire egy különleges BARNGA nevű játék hívta fel a figyelmünket. Így láthattuk milyen nehéz az eltérések kommunikálása és más szabályok elfogadtatása, illetve elfogadása.

Feladat 3: Olvassa el a kártyajátékhoz tartozó játékszabályt, de ne szólaljon meg, csak kezdjen el játszani a szabályok szerint! Ha elsajátította a szabályokat, egy fő kivételével váltson minden játékos asztalt! (A szabályok azonban egy ponton eltérnek. Így a játékosok vagy elfogadják az új szabályokat, vagy a saját igazukról próbálják meggyőzni a másik játékosokat. Mindezt hang nélkül.)

Ugyanezt a problémát segítette megértetni egy animációs kisfilm bejátszása is: https://www.youtube.com/watch?v=8Ox5LhIJSBE.

Feladat 4: Próbálja meg ezt a nyitottvégű történetet mondatpanelek segítségével szabadon befejezni.

Sigmund Freund nyomán egy kulturális jéghegyet is modelleztünk közösen, ami rávilágított a látható és nyilvánvaló kulturális jegyekre, és olyanokra, melyek a sztereotípiákon túlmutatnak. A probléma kifejtéséhez a „think-pair-share” koncepciót alkalmaztuk. A feladaton keresztül a kollégák megosztották az aktuális katalán, ukrán, kínai, vietnámi, roma stb. nemzetiségek elfogadásának nehézségeit, valamint kifejezték aggodalmukat a kirekesztéssel kapcsolatban.

Ilyen problémás helyzetekben nem csak a sokféleségre alkalmazott stratégiák és gyakorlatok tudnak segíteni, hanem támogató szervezetek, mint helyi közösségek, szülők, könyvtárak munkatársai is bevonhatók a társadalmi fejlődés ösztönzésére.

A különböző vélemények kifejtésének teret adó játékok, szerepjátékok és viták is segítenek egymást elfogadni. Ennek célja, hogy egy olyan biztonságos helyet teremtsenek, amely elősegíti a demokratikus gondolkodást és segíti leépíteni az előítéleteket.

Feladat 5: Be kellene-e tiltani a hijab, chador, niqab viselését? Egyik csoport gyűjtsön érveket ellene, másik csoport mellette! Ezután hozzanak a csoportok egy közös döntést!

 Feladat 6: A következő állítások a sokféleségre vonatkoznak. Álljon jobbra, ha az állítással egyetért, álljon balra, ha nem ért egyet, álljon középre, ha nem tud dönteni! Ezután a választását röviden indokolja meg!

Zárásként a pedagógusok számára az interkulturális oktatás elsajátításában az ún. RFCDC képesség alapú modell önreflexión keresztül segít. A modell célja csupán a meglévő ismeretek felülvizsgálata és a jelenlegi gondolkodásmód befolyásolása.

Összeségében elmondható, hogy mind a gyakorlatban, mind a képzés során a legnagyobb kihívást a jogok védelme és a diszkrimináció elleni küzdelem jelenti. A megoldást a demokratikus és emberi jogok tiszteletben tartása, a befogadó nyelvezet használata, a tanulók meghallgatása, párbeszédek kezdeményezése, projektalapú feladatok és szülőkkel, szervezettekkel való együttműködés jelentheti.

A kurzus teljes anyaga: https://padlet.com/stelsouv/supporting-diversity-with-intercultural-education-in-the-cla-rc9ndfrcwat0u71r