A Hamvas Béla Gimnázium „„Sodrásban” - az iskolai motiváció kiterjesztése a Hamvas Béla Gimnáziumban” című Erasmus+ programja keretében a „From STEM to STEAM Education: a New Learning Approach in Barcelona” című tanfolyamon vettem részt.

A kurzust összesen hét résztvevő látogatta: három görög és egy lengyel alsó tagozatosokat tanító pedagógus, két román középiskolai tanár és én.
A sok nemzetiségű csoport trénere Alessandro Pumpo az olasz Europass Teacher Academy tapasztalt elődója volt. Alessandro jó hangulatú, tartalmas előadásokat tartott, melyeket páros és csoportmunkával fűszerezett. Hangsúlyozta a természettudományos gondolkodásmód fontosságát, melynek minden tanórán meg kell jelenni. Rávilágított arra, hogy a reál tantárgyakhoz is egy művész nyitottságával érdemes közelíteni. Alkotó műhelyek létrehozását javasolta, ahol hosszú távú, jól megtervezett munkával a pedagógusok sikerélményhez juttathatják a diákokat. Az alkotás öröme és az ennek nyomán létrejövő produktum – legyen az egy plakát, rövidfilm, újrahasznosított anyagokból készült használati tárgy, vagy más – erős motiváló tényező. Ellátogattunk a DES-HUB Museum of Art, Design and Technology and Work múzeumba, ahol a kortárs művészek alkotásaiból gyűjthettünk ihletet saját alkotóműhelyünk megtervezéséhez.

Alessandro hasznos alkalmazásokat mutatott nekünk, melyek megkönnyíthetik munkánkat akkor is, ha a járványhelyzet miatt esetleg a jövőben is online oktatási formában kell dolgoznunk.

A képzőintézmény két kulturális programot ajánlott a tanfolyam résztvevőinek. Vezetett városnézés során ismerkedhettünk meg Barcelona Gracia negyedével. Igen nagy szerencsénk volt, mert ott éppen azon a héten zajlott a fesztivál. Az utcákat színes plakátokkal, lampionokkal dekorálták. Kézművesek árulták portékáikat, az alkalmi színpadonkon esténként népzenét hallgathattunk. A szervezők ezen kívül egy belépőt is adtak egy általam kiválasztott látványosság megtekintésére. A barcelonai világkiállítás alkalmából megépített Poble Espanyol falumúzeumot néztem meg, ahol Spanyolország tájainak építészetét mutatják be.

A tanfolyam és a szervezett programok mellett alkalmam nyílt a katalán főváros további nevezetességeit is megismerni. Barcelona a gótikus negyed hangulatos utcáitól és katedrálisától a szecesszóis építészeti remekekig rengeteg látnivalót kínál. Megcsodáltam Gaudi alkotásait: a Güell parkot, a még most is épülő Sagrada Família templomot és a Casa Battlot. Elzarándokoltam a világörökség részét képező Szent Kereszt és Szent Pál Kórházba és a Picasso múzeumba. Megnéztem a botanikus kertet, a Tibidabo hegyről megcsodáltam a város panorámáját. A hétvégén pedig kirándultam. A világhírű monserrati kolostor, Girona arab fürdője, zsidónegyede, városfala, a Casa Maso tényleg megérte az utazás fáradtságát. Sitgesben pedig Santiago Rusinol művész és író házát, valamint a négy kilométer hosszú, csodás tengerpartot fedeztem fel magamnak.

A tartalmasan eltöltött idő rengeteg inspiráló élményt adott. Feltöltődve, tettre készen érkeztem haza. Tapasztalt Erasmusos tanárként mindenkit arra bíztatok vágjon bele, utazzon, tanuljon és gyűjtsön tapasztalatokat külföldön!

Szeretném megköszönni az Erasmus+ pályázat szervezőinek és a Hamvas Béla Gimnáziumnak, hogy lehetővé tették számomra ezt az utat.

A tanfolyamról készült kis videóm itt tekinthető meg.

Erasmus+ pályázatunkról iskolánk honlapján is olvashatnak.

A mobilitást az Európai Bizottság támogatta.
A bemutatóban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

Az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium pedagógusaként másodszor volt lehetőségem Erasmus+ pályázattal nemzetközi tanártovábbképzésre utazni. Ezúttal a Dorea Educational Institute „Promoting STEM Education through Teacher Training” című tanfolyamán vettem rész Palermoban.

Hét fős csoportunk tagjai Bulgáriából, Lengyelországból, Németországból, Magyarországról és Portugáliából érkeztek. Oktatónk, Heloisa Villalva Pugliese jól felkészült, energikus, kedves egyéniség volt, aki fiatal kora ellenére sokrétű nemzetközi oktatási tapasztalattal rendelkezik. A röpke hét során sokat beszélgettünk a természettudományokat tanító pedagógusok előtt álló kihívásokról. Kiderült, hogy külföldi tanártársaim is szembesülnek tanulóik alulmotiváltságával. Megvitattuk, hogy mit tehetünk tantárgyaink vonzóvá tétele érdekében. Trénerünk bemutatta nekünk a „STEM 2026 - A Vision for Innovation in STEM Education” tervezetet. Ezután Heloisa fantáziánkat, kreativitásunkat megmozgató kihívások elé állított a csoportot. Például terveznünk kellett egy olyan háromkerekű járművet, amelynek versenyre egy körülbelül három méter hosszúságú pályán kellett a tüdönkből kiáramló levegő segítségével végig haladnia. A versenyt a portugál-magyar páros tervezte modell nyerte. :-)

A sok játékos feladat eszembe juttatta Bilicsi Tivadar régi slágerét: „Apu! Hogy megy be…?” Számomra nyilvánvalóvá vált, hogy, ha a tanulókat hagyjuk kérdezni, kipróbálni, felfedezni, projektekben együtt dolgozni, üzemlátogatásokon, kirándulásokon tapasztalatokat szerezni, akár a művészeti oktatás lehetőségeit is bevonni (STEAM-oktatás), akkor élvezhetik, megszerethetik a nehéznek tűnő, mumusnak kikiáltott természettudományos tantárgyakat is.

A tanfolyam során lehetőségem volt külföldi társaim jó gyakorlatait megismerni, a saját tapasztalataimat megosztani, és kapcsolatokat építeni. Marina Silva portugál tanárnővel elhatároztuk, hogy a továbbiakban is együtt fogunk működni. Közös eTwinning projektben, kölcsönös jobshadowing látogatásban gondolkodunk. Remélem, jövőre is találkozunk, Marina!

Gimnáziumunk Erasmus+ honlapja itt érhető el: https://hamvas1.wixsite.com/keltshullamokat

Gimnáziumunk néhány lelkes pedagógusa elhatározta, hogy az iskolai történetében először Erasmus+ pályázati projektet indít el. Elvállaltam a maroknyi csapat koordinátori feladatait és közös munkánk eredményeként megszületett a „Kelts hullámokat! – iskolai motiváció fejlesztése a Hamvas Béla Gimnáziumban” című pályázat, melyet a bírálók megvalósításra érdemesnek ítéltek.

Mivel az eredetileg megpályázott továbbképzési tanfolyamom 2018. július – augusztusban nem indult, helyette a hasonló témájú „ CLIL in Practice: Focus on Florence” című kurzust választottam. A címben szereplő rövidítés CLIL - Content and Language Integrated Learning a tartalomalapú nyelvoktatásra utal, de a szervezők úgy hirdették, hogy bármilyen szakosok jelentkezhetnek, mert a módszer könnyen adoptálható más tantárgyakra is, így hát belevágtam. Kezdeti szorongásom, melyet tökéletesnek nem mondható angol nyelvtudásom miatt éreztem, már az első napon elmúlt. Trénerünk az amerikai származású, Olaszországban élő Sheila Corwin volt, aki profi módon alkalmazkodott a nemzetközi csoport – 3 ír tanítónő, egy spanyol történelem-földrajz szakos tanárnő, egy fiatal német  házaspár, akik hazájukban munkanélküliek és bevándorlók képzésével foglalkoznak, egy angol szakos kolléganő Békéscsabáról és jómagam – összetételéhez, segített a nyelvi nehézségek, szaktárgyi és kulturális különbségek áthidalásában.

A tanfolyam érdekesnek ígérkező programját előre megkaptuk. Hétfői témánk Firenze képzőművészete volt, kedden „Szerelem Firenzében” címszó alatt Dante művészetéről beszélgettünk.  A szerdai napot a film, zene, újságok témakörnek szenteltük, míg csütörtökön a Medici családról, majd pénteken a toscanai ételekről és divatról volt szó.  Ezeket a témákat a CLIL módszer segítségével, változatos feladatok megoldásával dolgoztuk fel. Volt egyéni, páros és csoportos munka; kipróbáltuk a mozaikmódszert. Mi magunk is készítettünk foglalkozásterveket és javítottuk, illetve értékeltük is egymás munkáját. Sheila közben felhívta a figyelmünket az apró, ám nagyon hasznos módszertani ötletekre, például arra, hogy az ismeretátadás hatékonyabb, ha több érzékszervünkön keresztül jön az információ (látom, hallom), vagy, hogy mennyire fontos a tanulói aktivitás (megtapasztalom, csinálom). Ennek jegyében minden nap meglátogattunk egy-egy, az adott témakörhöz tartozó firenzei múzeumot. Természetesen itt is kaptunk feladatot, megfigyelési szempontot.
A napok gyorsan röpültek, annyi élményt, új ismeretet szereztem, hogy azokat feldolgozni hosszabb időbe fog telni. Arról viszont a saját tapasztalataim alapján meggyőződtem, hogy a CLIL módszer alkalmas a tanulói motiváció felkeltésére, növelésére. A módszer a természettudományos tárgyak oktatásában is alkalmazható. Firenzében a szabadidőmben megnéztem a Galilei és Leonardo múzeumokat is, ahol rengeteg szakmai anyagot gyűjtöttem. Így aztán a megszerzett módszertani ismereteket, apró fogásokat tanóráimon jó szívvel fogom alkalmazni, továbbá igyekszem majd kollégáimnak átadni a tanfolyamon szerzett és a saját gyakorlatomban csiszolt tapasztalatokat.

Egy esti séta erejéig kilátogattam Fiesoléba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Firenzére.

A szombati napon pedig lehetőségem volt Toscana néhány szép helyére is elmenni, mert csoportunknak a képzőintézmény egész napos buszos kirándulást szervezett. Megnéztük San Giminiano 12. századi toronyházait, amelyek nem védelmi célt szolgáltak, hanem az építtető családok gazdagságát mutatták. A nagyon jó állapotban fennmaradt középkori városközpont ma már a Világörökség része. Megcsodáltuk Siena gyönyörű főterét és a befejezetlenül is impozáns gótikus dómját. Chiantiban pedig egy családi pincészetben nagyon jó hangulatú étel- és borkóstolón vettünk részt.

A toscanai táj annyira elbűvölő és Firenze olyan sok nevezetességet rejteget még, hogy felkerültek a bakancslistámra – ide vissza kell még térnem, az bizonyos!

Erasmus+ pályázatunkról iskolánk honlapján és saját honlapunkon is olvashatnak.