A leendő Dunakeszi Diáknegyed IV. Béla király gimnáziumának első Erasmus+ projektje keretében a Promoting Creativity, Critical Thinking and Problem Solving in the classroom című tanfolyamon vettem részt az Erasmus Learning Academy ELA szervezésében Tenerife szigetén Puerto de la Cruz városában augusztus 13 – 19. között.

A tanfolyamon a 21.századi készségek, kompetenciák fejleszthetőségéről, iskolarendszerünk sajátosságairól beszéltünk, sok konkrét feladatot hoztam a kreativitás, a kritikus gondolkodás és probléma megoldás fejlesztésére. A csoportban tizenhatan voltunk, a nemzetközi paletta a következőképpen festett: hat szlovák, három-három magyar, illetve román, egy-egy fő volt Lettországból, Csehországból, Hollandiából és Franciaországból. A tréner orosz, a kirándulások vezetője, egy másik tréner, szerb, a gyakornokuk brazil.  Az első nap játékos bemutatkozással kezdődött, majd egy városi séta következett, amelyet a szerb származású Alex vezetett, és  Puerto de la Cruz szélén lévő fekete homokos strandon fejezett be.

Másnaptól folyt tulajdonképpen a tanítás, reggel 8:15-től délután fél 2-ig tartottak az órák. Nagyon sok csoportos/páros interaktív feladattal vezette be trénerünk, Elena az új témákat. Mindig bőven jutott idő megbeszélésre, visszacsatolásra, saját tapasztalatok megosztására. IKT-eszközök alkalmazása szintén hatékony a kreativitás fejlesztésében, ennek kapcsán három alkalmazással ismerkedtünk meg.

Hétfő délután kerekedtünk fel újra és Alex vezetésével meglátogattuk La Orotava városát. Hallottuk, hogy csütörtökre már evakuálták ezt a kisvárost is az egyre erősödő erdőtűz miatt. Még a szerdai napunk is szerencsésen alakult, mert ekkor látogattunk el az El Teide Nemzeti Parkba. Az El Teide 3718 méter magas vulkán. Számunkra az erdőtűz első észlelése is szerda délután történt, amikor a csoport különbusza az El Teide Nemzeti Parkba kanyargott fölfelé a szerpentinen. Csütörtökre-péntekre lezártak minden hegyre vezető utat, így szerencsénk volt, hogy még feljuthattunk a vulkánhoz, amely egybehangzóan mindenki számára a legnagyobb, legkülönlegesebb élmény volt!

A hét nap rendkívül gyorsan eltelt, az volt az érzésünk, hogy még csak most kezdtük a tanfolyamot és máris a hivatalos záró ceremónián vagyunk! Megkaptuk a tanúsítványokat és közös vacsorával zártuk a munkahetet.

2023. augusztus 26.

                                                                                                      Hudacsek Éva

A leendő Dunakeszi Diáknegyed IV. Béla király gimnáziumának első Erasmus+ projektje keretében az Effective Public Speaking for Teachers képzésen vettem részt a bolognai központú ELA, azaz Erasmus Learning Academy szervezésében Szicíliában, Palermo városában július 30 - augusztus 5. között.

Sokan idegenkedünk tanárként is hallgatóság elé kiállni beszédet, értekezletet tartani, ugye? Sőt! Diákjainknak is szóbeli feleleteket, kiselőadásokat, prezentációkat kell tartani – előbb vagy utóbb, amelyekre jó lenne felkészíteni őket. Ha igennel válaszolsz magadnak ezekre a kérdésekre, vagy akárcsak az egyikre, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a lehetőséget!

Nagyon érdekes, rendkívül gyakorlatorientált képzés, amelynek fókuszában a prezentációkészítés, a nyilvános beszéd felépítése és tartása állt. Rövidebb-hosszabb beszédek gyakorlásához nagyon sok hasznos segítséget, tippet kaptunk: beszédek felépítése, testbeszéd, szemkontaktus, hanglejtés, szünetek fontossága, hatékonysága. Ezenkívül rendszereztük ismereteinket a szoft-készségekről; érzelmi intelligencia fejlesztése, kommunikációs stílusok, asszertivitás, stressz-, és konfliktuskezelés témaköreit érintettük legfőképp interaktív feladatokon keresztül.

Egyéb körülmények: a résztvevők szállása és a tanfolyam helyszíne ugyanaz a szálloda a belváros szélén, gyalog elérve a nyüzsgő, életteli központi helyeket. Rengeteg gyönyörű építészeti remekmű, hangulatos terek, szűk utcácskák kiülős kávézók, éttermek tömkelegével, pálmafás parkok, tengerpart, pezsgő éjszakai élet, sok turista jellemző Palermora - hogy csak címszavakat említsek.

Ha a főváros nyüzsgő forgatagán kívülre vágyunk a tanítási nap után, mindenképpen látogassuk meg a legközelebbi homokos strandot, a Mondello beach-et!

Egy közös kirándulást tettek a tanfolyam résztvevői egy valódi „ékszerdoboz” kisvárosba, Cefalúba. Gyönyörű hely, csodálatos kilátással, tengerparttal, nem szabad kihagyni!

Még egy tipp: tényleg csak minimum B2 szintű tudással jelentkezz erre a képzésre, különben nehéz lesz a prezentáció…! 

IZLANDI  kalandok

Küzdelem az ELEMEKKEL a tűz és jég országában.

A Wizzair közvetlen járata szombat este 8 óra körül landolt Izlandon. Mire a repülőtérről beért a busz a fővárosba, s mire onnan eljutottam a szállásomra, már sűrű pelyhekben hullott a hó. Olyan szép volt március közepén a még mindig karácsonyi pompájában kivilágított éjszakai utca a hóesésben, mint egy mesebeli díszletváros.

Másnap délután kezdődött a tanfolyam, így előtte ismerkedtem a várossal. Általában ragyogó napsütés volt, időnként egy-egy párperces eső, jégdara vágott az arcunkba, nyakunkba. A képzés megnyitója, a heti program ismertetése és a bemutatkozás a Harpa nevű konferencia központban volt, melynek egy részét kibérelték erre az alkalomra. Elterjedt a hír, hogy a vasárnap éjjel tiszta az égbolt és esélyes még Reykjavikban is látni a sarki fényt! Este 10-től a tengerparton már egy csomó ember gyülekezett, szintén sarkifény vadászok. És igen, lehetett látni a fényeket! Sajnos nem annyira élesen a városi világítás miatt, hogy a telefonomon és szépen látszott volna. De így is felejthetetlen emlék!

Másnap jött a „feketeleves”. Már gyanús volt, hogy a reggelinél kiragasztották a szélsőséges időjárásra figyelmeztetést. De ami egész nap történt, az borzalmas! Ilyenkor az izlandiak otthon maradnak, home office, online oktatás, nagyon rugalmasak ebben. Orkán erejű szélvihar tombolt és ömlött az eső. A tanfolyam miatt nekünk el kellett indulni, de rövid idő alatt még a vízhatlan ruha, cipő is átázott. Mindenki csuromvizesen, sokkolva érkezett meg az egyetemi épülethez, ahol az előadó azzal „biztatott”, hogy délutánra a vihar még erősebb lesz. Igaza lett.

Izlandon kemény időjárási viszonyok uralkodnak. Ezt itthonról fel sem lehet fogni. Öt-tíz percenként változik az idő: hó, jég, szél, eső, napsütés egy nap alatt. Többször. Egy bögrén láttam a feliratot: „If you don’t like the Icelandic weather, just wait 5 minutes.” Az egyetlen kellemes dolog, hogy este 8 körül sötétedett csak be.

A másik küzdelem: a technika! Mindennap máshová kellett menni, máshol voltak a gyülekező pontok, mindenki a maga által foglalt szálláson lakott a város legkülönbözőbb részein. GPS-szel közlekedni, appokon buszmenetrendet nézni, buszjegyet venni, érvényesíteni, időben odaérni egyáltalán nem volt egyszerű az elején - legalábbis többünknek nem, akikkel erről beszéltem. Aztán pár nap alatt belejött mindenki. Még én is.

A tanfolyamról: Structured Educational Visits &Training Seminars. Tizennégy országból kilencvenhat  tanár vett részt az egyhetes programon. Az előzetes kérdőív segítségével felmért igények szerint osztották be a résztvevőket négy nagy csoportba. A csoportokon belül is alakítottak öt-hatfős nemzetközi „alcsoportokat”, akiknek közösen kellett a hét folyamán együtt készülniük az utolsó napi prezentációra. Részt vettünk egy megnyitó plenáris ülésen, két előadáson az egyetemen, az egyik az izlandi oktatási rendszert mutatta be, a másik Izland történelmét, kultúráját, különös tekintettel a mítoszok és legendák világára. Két napot voltunk hospitálni különböző iskolákban. Én egy hét évfolyamos általános iskolát látogattam, ahol 6 – 12 éves korig tanulnak a gyerekek, illetve egy alternatívnak mondható középiskolát, ahol 16 – 19 éves korúak a diákok. Az általános iskolában a vezetőkkel történt közös beszélgetés után iskolabejárás volt, és ahol volt tanítás, mert nem volt éppen beteg a tanár, oda az órára is beülhettünk. Az utóbbiban két tanórát is láttam.

Volt közös múzeumlátogatás Reykjavikban, és egy kis ízelítőt is kaptunk Izland csodálatos természeti környezetéből. A „The Golden Circle”-nek nevezett turista látványosság a vízesések, gejzírek világa, az UNESCO Világörökségének része. Közelről láttunk gleccsert, bazaltoszlopokat, fekete homokot az óceánparton, további vízeséseket és csupa hófödte téli tájat csodáltunk az egésznapos kiránduláson.

A kultúra, a természet és a város tankönyvként szolgál új tanítási tartalmak fejlesztéséhez – tartja többek között fontos szempontnak az izlandi oktatási rendszer.

A tanfolyam egyik célja az európai értékek hangsúlyozása, az európai dimenzió szélesítése, tapasztalatok megosztása. A tizennégy országból, különböző oktatási intézményekből érkezett pedagógusok széles spektruma szemléltette európaiságunk sokféleségét és hasonlóságát.

A személyes „változásom” itt is megtörtént. Kilépve a komfortzónámból, a rengeteg információ, élmény befogadása, feldolgozása és továbbadása még hosszú ideig kitart.

                                                                                                          Hudacsek Éva

A világjárvány jelenlegi fokozódó helyzetében a legtöbben a jövő évre halasztották mobilitásaikat. Az én utazásom is sokáig bizonytalannak tűnt, de egy szó, mint száz: belevágtam!

Máltára, a St. Julians-ben található ETI (Executive Training Institute) tanártovábbképző Brush Up Your Teaching Skills kurzusára jelentkeztem. A kurzus olyan nyelvtanároknak szól, akik 11 éves korosztálytól felfelé tanítanak, és a tanítási módszerekhez, tanórai tevékenységekhez ad konkrét ötleteket, feladatokat, „leporolva”, felelevenítve ismereteinket. Gyakorló tanárok lévén a kurzus fontos szempontja volt az eszmecsere, az ötletek, alkalmazott módszerek és azok tapasztalatainak megosztása. A csoportban öt lengyel kollégával voltam együtt, ketten érkeztünk általános iskolából, a többiek középiskolai és a felnőttoktatásban dolgozó tanárok, így a célcsoport minden területéről megoszthattuk tapasztalatainkat. A tanárunk, Lorenza nagyon lelkesen vezetett minket a hét során, minden percet maximálisan kihasználva. Szeretek diák (is) lenni, látni, más hogyan tanít, és az milyen hatással van rám, mint tanulóra! Összeségében az ETI-ről, mint iskoláról, a felszereltségéről, színvonaláról, a képzésemről nagyon pozitív a véleményem. Ráadásuk maximális fegyelemmel tartatták be a járványügyi előírásokat is (makulátlan tisztaság, maszkhasználat, belépéskor lázmérés, kézfertőtlenítés).

Csoporttársaim közül többen az ETI épületében, a fölsőbb szinteken lévő szobákban laktak, míg én egy 15 percnyi sétára lévő apartmanházban kértem az elhelyezésem. Az abban lévő négy óriási lakásban szintén az ETI-be járó külföldi tanárokat szállásolják el – jelen esetben megint csak lengyeleket és engem. Öt lengyel tanárral laktam együtt, akik egy tantestületből, egy kisváros általános iskolájából jöttek. Ők első ízben nyertek Erasmus támogatást. A projektkoordinátorukkal, aki egyben az iskola igazgatója, és akivel szakmai kapcsolatot is elkezdtünk, sok tapasztalatomat megosztottam az esti beszélgetéseink során. Az egyik csoporttársam szintén koordinátorként, és szintén első alkalommal vett részt a képzésen, így elmondhatom, hogy ezirányú sokéves tapasztalataim átadását is nemzetközi szintre emeltem.

Viszont nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy St. Julians frekventált nyaralóövezet, bár most, szerencse a szerencsétlenségben, a járványhelyzetben lényegesen kevesebb turista volt a szokásosnál. Az ETI épülete két perc sétára van a sziklás parttól, és 3-4 percre a kiépített St. George Bay strandjától. Az igazán színvonalas és meglehetősen fárasztó napi oktatás után, kilépve a légkondicionált épületből a 40 fokos, iszonyú magas páratartalmú hőségbe az út egyenesen a tengerhez visz…!  

A hét folyamán két alkalommal az iskola által szervezett kiránduláson is részt vettem. Egyik alkalommal Vallettába, a fővárosba látogattunk, majd a két csodálatos kisvárost (Rabatot és Mdinát) néztük meg. Máltai hetem kihagyhatatlan programja volt még a Hop on Hop off busszal tett körutazás és a Gozóra, Cominora tett hajókirándulás.

Portoban töltöttem egy hetet 2019. július 20 – 27 között a német Ifel képzőintézmény szervezésében tartott "Project management for cross-cultural exchange projects in Europe" képzésen. Porto Portugália második legnagyobb városa, Lisszabontól kb. 300 km-rel északra fekszik. Debrecen méretű, de öt metróvonal hálózza be, amelyeken könnyen eljuthat az ember bárhová; a repülőtérről a városközpontba, az óceánpartra, a környező településekre. Egy apróság nehezíti meg az idegent, aki először próbál a gyors, modern, rendkívül erős légkondival száguldó vonatra jegyet venni az automatából: hogy azt hogyan is kell csinálni! Nincs pénztáros, aki megoldaná helyzetet. Csak automata. Nem vagyok a jegykiadó automaták barátja, így először egy idős japán házaspártól, majd fiatal német srácoktól kértem segítséget. Aztán belejöttem! A képzőintézménytől is kaptunk később kártyát öt útra való feltöltéssel, később újabb utakat kellett vásárolni. Elsőre ez azért nem egyszerű, és nincs megfelelő tájékoztató kirakva. A jegyet úgy kell elképzelni, mint egy telefonkártyát, amelyen a feltöltött jegyeket minden felszállás előtt érvényesíteni kell egy másik automatánál. A város zónákra van osztva, s mivel nekünk a legtávolabbi helyről kellett beutazni a belvárosba (erről majd később), így nem mondható, hogy a helyi közlekedés olcsó lett volna! Porto gyönyörű! A történelmi óvárosa a Ribeira, az UNESCO világörökség része. Hangulatos utcák, rengeteg tér, zöld parkok, ódon házak, templomok sokasága. Az épületek közül sok színes csempével van kirakva. Ez egy mázas csempe, azulejo a neve, leggyakrabban kékszínnel festve. Ezzel a mázas csempével nemcsak a beltéri, hanem a kültéri falakat is díszítik. Mindenhol étterem, kávézó; az utcára kitett asztalok, rengeteg szuvenír bolt előtt, között lehet sétálni. A látvánnyal nem lehet betelni, mindig új és új élményt ad a város! És ott a Duoro folyó! A dimbes-dombos utcák (helyenként igen meredekek) ereszkednek le végül a folyópartra. Csodálatos látvány tárul elénk! A város egyik ékessége az I.Lajos nevét viselő kétszintes híd. A felső szintjén átsétálva elképesztő panorámában gyönyörködhet a látogató! A folyó túloldalán található borospincékhez a híd felső részétől libegővel is le lehet jutni, amelyen újabb távlatból csodálhatjuk a várost! Híres helyek, amelyeket még meglátogattam: a katedrális (Sé a neve), amelynek tornyából szintén gyönyörű a kilátás; a már említett I. Lajos-híd; a főpályaudvar belső tere, amelynek falait teljes egészében azulejo csempe borítja, és a képek a portugál történelem egy-egy neves eseményét mesélik el; Rua Santa Catarina, amely nemcsak bevásárló utca, hanem itt található Porto legimpozánsabb kávéháza a Majestic Café és a Lelkek kápolnája, amely teljes egészében a kék csempével van kirakva. Főlcaplatva a metróaluljáróból megpillantani ezt a gyönyörű épületet, amely ott magasodik velünk szemben, igazán felemelő érzés! Híres hely még a Lello könyvesbolt, amely azzal vívta ki magának a turisták és a rajongók figyelmét, hogy itt született meg Harry Potter. Természetesen nem maradhatott ki az óceánpart sem, amelyre az egyik régi villamos vitt el. Két félnap és egy-egy este tudtunk csak beutazni a városba. A nemzetközi tanárcsoporttal az első nap hivatalos városnézés keretében ereszkedtünk le a libegővel egy borospincéhez, ahol dióhéjban elmesélték hogyan is készül a méltán híres portói bor. Természetesen kóstolással kötötték egybe a bemutatót! A Portoban töltött egy hetem nagyon zsúfoltnak mondható, hiszen elsősorban a  képzésre utaztam, amelyet a német cég professzionálisan szervezett és bonyolított. A képzésen szó volt az európai projekteken keresztül történő nemzetközi együttműködési lehetőségekről, az Erasmus+ és egyéb pályázati lehetőségek gyakorlati megvalósításáról, a projektek menedzselésének kihívásairól és a váratlanul adódó helyzetek megoldási lehetőségeiről. Különböző workshopok közül is választhattunk, ahol kiscsoportokban, interaktív formában dolgoztuk fel a témákat. A foglalkozások 9:00-től délután fél 5-ig tartottak, de a szervezők olyan tökéletesen osztották be az időnket a változatos foglalkozásokkal, hogy eszünkbe sem jutott unatkozni, a munkanap azonnal eltelt, és igyekeztünk a metróhoz, hogy minél előbb a városban lehessünk. A képzés az óvároshoz legközelebb eső Trindade metrómegállótól 35 percnyire lévő modern Porto-Maia nevű városrész egy elegáns szállodájában kapott helyet. A huszonhat résztvevő és a négy tréner egy helyen lakott, együtt étkezett, ezért is, és a változatos csoportfoglalkozások miatt is sokat beszélgettünk. A csoport, amely a nagyszámú német tanárok mellett finn, litván, lengyel, szlovák és magyar résztvevőkkel is gazdagodott, igazán nyitott, együttműködő csapattá vált. Nemcsak tudással, élményekkel, hanem új ismeretségekkel, barátokkal is gazdagabb lettem. Köszönöm Erasmus! 

Dublinban jártam júliusban

(Egy Erasmus+ pályázó benyomásai városról, tanfolyamról, emberekről)

1. 1.      Dublin

 :( negatív: az első benyomásom meghökkentő a városról: a sok szemét, a koszos utcák, a fényes nappal járdákon heverő hontalan részegek vagy drogosok, a sok kéregető.

:) pozitív:  ha túltesszük magunkat ezen, vagy megszokjuk a látványukat, ott lakva látható, hogy a rengeteg turista is tömérdek szemetet termel, és azért naponta feltakarítják az utcákat.

:) :) A város nagyon hangulatos, építészeti és kulturális öröksége rengeteg látnivalót, élményt tartogat! Főváros lévén minden van, ami egy világvárosra jellemző, de mégsem túl nagy a belváros, így gyalog bejárható távolságra van szinte minden.

:) :) :)  legeslegjobb élmény: első nap vettem egy napi jegyet (legolcsóbb opció) egy Hop on Hop off buszra, mentem két kört, meghallgattam két idegenvezetést; közben leszálltam megnézni a legtávolabb eső modern művészetek múzeumát (IMMA), a Phoenix Parkot. Így már első nap megvolt az összbenyomás, tudtam hová szeretnék majd még elmenni.

1. 2.      Iskola

:)  Az Alpha College of English nevű intézménybe jártam, az Educating for the 21st century: re-imagining our schools for our children’s future kurzusra. Abban a két hétben két tanártovábbképzés, valamint nyelvi képzések folytak párhuzamosan, így sok fiatal között voltunk. Az iskola egy György-korabeli épületben található, ami zegzugos, szűk, de impozáns a lépcsőháza, kisebb-nagyobb tantermek vannak és minden utcára néző ablakban virág.

1. 3.      Kurzus

:) A tantermi oktatás minden nap 9:00-től 1:00-ig tartott. Ez éppen elég is volt, hiszen nagyon tömény elméleti anyagot próbáltunk elsajátítani, hogy rálátásunk legyen az oktatási rendszerek fejlődésére, struktúrájára, elméleteire. A 2. héten már szerencsére főleg gyakorlati jellegű, csoportmunkára épülő prezentációs feladataink voltak. Átfogó képet kaptunk a 21. században elvárt kompetenciák fejlesztésének lehetőségeiről, hatásukról, új módszertani elemek alkalmazhatóságáról konkrét feladatokon keresztül. Nagyon sok ötletet kaptunk és tanultunk egymástól is!

A tanórán kívüli oktatás keretében viszont délután 2:00-től minden nap közös programokra mentünk: múzeumlátogatásokra a Nemzeti Múzeumba, Nemzeti Galériába, Chester Beatty Library-be, Jameson whiskeyfőzdébe, Trinity College természettudományi múzeumába, Airfield Garden-be (ami egy oktatási célokat szolgáló ÖKO-farm), és filmnézés is szerepelt a programban.

:) :) Nagyszerű tanáraink voltak, mindhárman szakmailag felkészült, szeretnivaló, nyitott, kedves emberek: Liam nagytudású, kiváló idegenvezető is, Rachel szenvedélyes és vicces, míg Katie nagyon kedves, segítőkész és nagyon jó pedagógiai érzéke van!

:) :) :) legeslegjobb élmény: nemcsak tanárainkon látszott a lelkesedés, munkájuk iránti szeretet, alázat, hanem két fiatalember lelkesedése, munkaszeretete is lenyűgözött! Egyikük az Airfield Garden ökofarmon dolgozó kertészéé, a másik lelkes egyetemista pedig a természettudományi múzeumon kalauzolt végig minket.

:( A csoportban 14-en voltunk: hat bolgár, négy magyar, három spanyol, egy lengyel. A bolgárok közül négyen(!) ugyanabból a tantestületből jöttek (ez hogy lehetséges?). Folyton együtt voltak, egymással beszélgettek, összezártak. A spanyolok (katalánok) is inkább egymás társaságát keresték, így a csoportkohézió nem igazán működött, bár az én mércém nagyon magas. A 2015-ben Exeterben összejött tanárcsapat flow élményét valóban nehéz még megközelíteni is!

1. 4.      Írország

Hétvégére két utazást választottam: Cashel Castle - Blarney Castle – Cork, illetve Cliffs of Moher – Galway.

:( Corkban csak 1 órácskát töltöttünk, ami nem volt elég semmire!

:( :(  a Cliffs of Moher nem mutatta meg magát, olyan sűrű köd ereszkedett rá!

:) De vannak még csodálatos és érdekes felfedezni való helyek a szigeten: New Grange, Tara Hill, Giant’s Causeway, Belfast…stb., és az Irish Day Tours utazási iroda (www.irishdaytours.ie) kedvezményt ad az Alpha College of English hallgatóinak!

A hazaérkezéssel a projekt nem ért véget, kezdődik a tanultak gyakorlatba való átültetése, megosztása a kollégákkal.

A www.alag.hu oldalon a Dunakeszi Széchenyi István Általános Iskola Erasmus+ honlapja érhető el.

A Dunakeszi Széchenyi csoport a Facebookon pedig itt található: https://www.facebook.com/groups/1008989369177321/

Hudacsek Éva

Az exeteri International Projects Centre (IPC) által szervezett kurzusra pályáztam, mert itt találtam számomra érdekes tanfolyamot: Drama Techniques for the English Language Classroom.

Mit is jelent a ’drama’ a nyelvtanulásban: játék, mese, mondókák, ének, zene, tánc, rajz, minden, ami művészet, ötvözve színpadtechnikai alapismeretekkel.

Mindig fontos volt számomra, hogy az angol nyelvet játékosan tanítsam, így motiváljam a gyerekeket, megszerettessem a nyelvet. A drámajáték az egész személyiségre hat, egyszerre izgalmas és nagy kihívás, fejleszti a ritmusérzéket, a beszédet, hallás utáni szövegértést, a csoportkohéziót, tulajdonképpen mindent, ami fontos az életben :’improving life skills’, ahogy a tanárunk mondta.

Mindezt a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk! A csoportunk 16 főből állt: három lengyel, egy cseh, egy osztrák, egy francia, három spanyol, két török, két bolgár kolléga, egy Lichtensteinből, egy amerikai tanár és jómagam. Az IPC közelében lévő Cygnet Theatre társulata éppen turnén volt, így megkaptuk a helyüket, egy színházat! Itt dolgoztunk két hétig minden nap reggel 9.00-től délután fél 4-ig. Két tanárunk volt, az egyik Richard Clark, aki színész-rendező-színésztréner, vele a színpadtechnikai alapoktól kezdve rengeteg koncentrációs, hangképző, beszédfejlesztő feladatot, helyzetgyakorlatot csináltunk. A másik tanárunk Sophie Larkin volt, vele a nyelvórákon alkalmazható konkrét feladatokat ismertünk meg. Mindig páros vagy kiscsoportos gyakorlatok váltogatták egymást sok zenével, mozgással. Mi voltunk a diákok, a gyerekek, s a két hetet végig játszottuk! Azok a kollégák, akik még soha nem vettek részt ilyen típusú munkában, eleinte feszengtek kiállni a többiek elé, de a két hét során minden megváltozott! Nagyon erős, egymást támogató, együttműködő, jó csapat lettünk, rengeteget nevettünk, nagyon jól éreztük magunkat!

De ez csak a munka része volt, mert az IPC szervezett közös kirándulásokat, programokat is a kéthetes kurzusán résztvevő mintegy 90 tanárnak. Két egésznapos, és egy félnapos fantasztikus kiránduláson vettünk részt mindannyian: ( Dartmoor National Park; Tintagel Castle and Boscastle Harbour in Cornwall; South Devon:Blackpool and Dartmouth), valamint volt szervezett exeteri városnézés, közös látogatás egy ’pub’-ban, valamint egy táncest, ahol régi angol táncokat tanultunk (olyanokat, amelyeket a Büszkeség és Balítélet című film báli jeleneteiben táncoltak, legalábbis nekem ez jutott eszembe!), így alkalmunk volt más kurzusokon részt vevőkkel is ismerkedni, beszélgetni, táncolni!

Családnál laktam, egy nagyon kedves, idős párnál, akiknél tényleg otthon éreztük magunkat a spanyol lakótársammal együtt. Ráadásul, meghívták egyszer vacsorára az egyetemi kollégiumban lakó két csoporttársamat is, hogy feltétlenül lássák egy család otthonát és részesei legyenek egy hagyományos angol vacsorának! Ez annyira figyelmes gesztus volt, nagyon meghatott mindannyiónkat! Köszönöm Karen és Bob!

Összegezve azt mondhatom, hogy remekül telt ez a két hét! Rengeteget tanultam, új barátokat szereztem, feltöltődtem! Az IPC jól szervezte a kurzusait, programjait, segítőkészek, rugalmasak voltak minden kérés, probléma megoldásában. Exeter pedig egy nagyon jó hely, egyetemi város lévén sok fiatallal, sok turistával, sok programmal, ajánlom mindenkinek!

A 2015-ös Nyelvparádé Nyelvtanári módszertani konferencián a képzésről tartott 10 perces előadás videója ide kattintva megtekinthető. A felvétel a Rendezvényparádé Kft. hozzájárulásával jelenik meg oldalunkon.