Az exeteri International Projects Centre (IPC) által szervezett kurzusra pályáztam, mert itt találtam számomra érdekes tanfolyamot: Drama Techniques for the English Language Classroom.

Mit is jelent a ’drama’ a nyelvtanulásban: játék, mese, mondókák, ének, zene, tánc, rajz, minden, ami művészet, ötvözve színpadtechnikai alapismeretekkel.

Mindig fontos volt számomra, hogy az angol nyelvet játékosan tanítsam, így motiváljam a gyerekeket, megszerettessem a nyelvet. A drámajáték az egész személyiségre hat, egyszerre izgalmas és nagy kihívás, fejleszti a ritmusérzéket, a beszédet, hallás utáni szövegértést, a csoportkohéziót, tulajdonképpen mindent, ami fontos az életben :’improving life skills’, ahogy a tanárunk mondta.

Mindezt a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk! A csoportunk 16 főből állt: három lengyel, egy cseh, egy osztrák, egy francia, három spanyol, két török, két bolgár kolléga, egy Lichtensteinből, egy amerikai tanár és jómagam. Az IPC közelében lévő Cygnet Theatre társulata éppen turnén volt, így megkaptuk a helyüket, egy színházat! Itt dolgoztunk két hétig minden nap reggel 9.00-től délután fél 4-ig. Két tanárunk volt, az egyik Richard Clark, aki színész-rendező-színésztréner, vele a színpadtechnikai alapoktól kezdve rengeteg koncentrációs, hangképző, beszédfejlesztő feladatot, helyzetgyakorlatot csináltunk. A másik tanárunk Sophie Larkin volt, vele a nyelvórákon alkalmazható konkrét feladatokat ismertünk meg. Mindig páros vagy kiscsoportos gyakorlatok váltogatták egymást sok zenével, mozgással. Mi voltunk a diákok, a gyerekek, s a két hetet végig játszottuk! Azok a kollégák, akik még soha nem vettek részt ilyen típusú munkában, eleinte feszengtek kiállni a többiek elé, de a két hét során minden megváltozott! Nagyon erős, egymást támogató, együttműködő, jó csapat lettünk, rengeteget nevettünk, nagyon jól éreztük magunkat!

De ez csak a munka része volt, mert az IPC szervezett közös kirándulásokat, programokat is a kéthetes kurzusán résztvevő mintegy 90 tanárnak. Két egésznapos, és egy félnapos fantasztikus kiránduláson vettünk részt mindannyian: ( Dartmoor National Park; Tintagel Castle and Boscastle Harbour in Cornwall; South Devon:Blackpool and Dartmouth), valamint volt szervezett exeteri városnézés, közös látogatás egy ’pub’-ban, valamint egy táncest, ahol régi angol táncokat tanultunk (olyanokat, amelyeket a Büszkeség és Balítélet című film báli jeleneteiben táncoltak, legalábbis nekem ez jutott eszembe!), így alkalmunk volt más kurzusokon részt vevőkkel is ismerkedni, beszélgetni, táncolni!

Családnál laktam, egy nagyon kedves, idős párnál, akiknél tényleg otthon éreztük magunkat a spanyol lakótársammal együtt. Ráadásul, meghívták egyszer vacsorára az egyetemi kollégiumban lakó két csoporttársamat is, hogy feltétlenül lássák egy család otthonát és részesei legyenek egy hagyományos angol vacsorának! Ez annyira figyelmes gesztus volt, nagyon meghatott mindannyiónkat! Köszönöm Karen és Bob!

Összegezve azt mondhatom, hogy remekül telt ez a két hét! Rengeteget tanultam, új barátokat szereztem, feltöltődtem! Az IPC jól szervezte a kurzusait, programjait, segítőkészek, rugalmasak voltak minden kérés, probléma megoldásában. Exeter pedig egy nagyon jó hely, egyetemi város lévén sok fiatallal, sok turistával, sok programmal, ajánlom mindenkinek!

A 2015-ös Nyelvparádé Nyelvtanári módszertani konferencián a képzésről tartott 10 perces előadás videója ide kattintva megtekinthető. A felvétel a Rendezvényparádé Kft. hozzájárulásával jelenik meg oldalunkon.