Elemek megjelenítése címkék szerint: storytelling

Firenze, 2022. július 4-9.

A Storytelling for Education and Learning című egyhetes tanártovábbképzés Firenze történelmi városrészében zajlott a Europass Teacher Academy szervezésében egy régi épület igényesen berendezett, modern tantermeiben. A képzés részét képezte egy félnapos kirándulás is Toszkána tartományban, amelynek során néhány vidéki történelmi nevezetességet ismerhettünk meg, továbbá betekintést nyerhettünk a híres toszkán szőlőgazdálkodás és bortermelés hagyományaiba, valamint jelenébe.

Az öt napon át zajló, napi kétszer háromórás blokkokból álló tantermi képzés technikai feltételei kitűnők voltak: interaktív tábla, internethozzáférés és a különféle szerep-, ill. drámajátékokhoz szükséges sokféle segédeszköz könnyítette a munkát.

A képzést tartotó tréner felkészültsége kifogástalan volt, személyisége feltétlen megnyerő, magatartása segítőkész és barátságos. Rendkívül változatos tanári, tréneri módszerekkel tartotta, illetve vezette a foglalkozásokat, irányította a közös munkát.

A képzési program alapját és lényegét a csoport aktív tevékenysége képezte, amelyet a tréner rövid előadása vagy csupán felvezetője nyitott meg. A nyolc fős csoport minden tagja szerephez jutott, illetve feladatot kapott, hol egyéni feladatott, hol pedig két-három fős kiscsoportban elvégzendő munkát. Ez a módszer kitűnően fejlesztette mind a nyelvi, mind pedig az együttműködési kompetenciákat, illetve a csapatmunkához kapcsolódó készségeket.

A képzés fő témái voltak: a narrátor és az alkotó/író szerep a „sztorimesélésben”, azaz az irodalomban, beleértve az írott szövegeket és élőszóbeli előadást, különöstekintettel a népköltészetre. A népköltészet többé-kevésbé közös, európai hagyományaira, motívumaira alapozva egy tündérmese „kollektív írása”  révén modelleztük a népmese sajátos alkotásmechanizmusát. Fontos és nagyon érdekes téma volt a filmek „sztorimesélési” technikájának vizsgálata is, amelynek során filmrészleteket elemeztünk és alakítottunk át, fejlesztettünk tovább lehetséges, de az eredeti műtől eltérő epizódokkal, természetesen csoportmunkában. Számomra legnagyobb élményt mégis a videójátékok „sztorikezelési, -fejlesztési” módszereinek tanulmányozása jelentette. Annál is inkább mivel korábban videójátokokkal semmilyen formában nemigen foglalkoztam, és nem is feltételeztem, hogy ezeknek köze lehet a storytellinghez, tágabb értelemben az irodalomhoz. Ez a tapasztalat rávilágított egyúttal az informális tanulás során szerzett készségek és kompetenciák lehetőségére és értékelésére is.

Firenze csodálatos reneszánsz, történelmi környezetében zajló továbbképzésünk nagyon sok hasznos tapasztalattal, új felismeréssel szolgált számomra. Rávilágított sok olyan készségre, kompetenciára, amelyeknek eddig csak kis jelentőséget tulajdonítottam az irodalomoktatásban, például a társas kompetenciák, a kollektív alkotás, valamint a digitális kompetencia. Biztos vagyok benne, hogy a továbbképzés tanulságainak nagy hasznát fogom venni a középiskolai tanári munkámban.

Norwich egy csodálatos város Anglia észak-keleti részén, Londontól 100 mérföldnyire, tele történelmi épületekkel, templomokkal, turisztikai látványosságokkal. Kevesen tudják, hogy Norwichban két katedrális is van, mindkettő lenyűgöző méretekkel rendelkezik: az egyik egy több, mint 100 éves római katolikus katedrális, a másik pedig egy 900 éves anglikán vallású építészeti remekmű. A legenda szerint Norwichnak 365 pubja van – az év minden napjára egy – és 52 temploma –, így minden vasárnap másikban lehet bűnbánatot tartani. Sajnos én csak 2 hetet tölthettem ott, de megpróbáltam ezek közül minél többet felfedezni.

Az általam választott kurzust a NILE (Norwich Institute for Language Education) intézet szervezte Jamie Keddie vezetésével, akit már Budapesten is többször láthattak azok a nyelvtanárok, akiket a történetmesélés nem csak alapszinten érdekel. A tanfolyam címe Video and Storytelling for Language Teachers, ami egy rendkívül élvezetes, humoros, informatív és aktív részvételt igénylő kurzus volt. Nem csak azt tanultuk meg, hogyan kell egyszerű történeteket élvezetesebb módon előadni aztán feldolgozni a tanórán, hanem azt is, hogy használjunk már meglévő videós anyagokat valamelyik videomegosztó platformról, valamint hogyan készíthetünk, vághatunk mi magunk az óráinkon felhasználható videókat, és nem utolsó sorban, hogyan készíttessünk a tanulóinkkal rövid kisfilmeket, amikről aztán beszélgethetünk. Az órákon rengeteget beszélgettünk, ötleteltünk, meséltünk, ezáltal nem csak a módszertani készletemet frissíthettem fel, hanem az angoltudásom is sokat fejlődött, hiszen egy számomra majdnem ismeretlen területtel ismerkedhettem meg. A csoportomban rajtam kívül 5 spanyol anyanyelvű nyelvtanár volt, így egy hangos, jókedélyű csapat tagja lehettem, élveztem minden pillanatát!

A NILE arról is gondoskodott, hogy a többi náluk tanuló diákkal is megismerhessük egymást, minden napra szerveztek egy-egy szociális programot, pub látogatástól cambridge-i kiránduláson át zenés népdal-estig mindenféle szuper elfoglaltságot beiktattak a napjainkba.

A szállásom a Kelet-Angliai Egyetem campusán volt: egy egyágyas, kényelmes kis szobát kaptam fürdőszobával, a konyha pedig a háromszintes épület földszintjén volt, a többi lakóval közösen használtuk. Itt is nemzetközi volt a csapat, többek között olaszok, spanyolok, lettek és kazahsztániak is voltak, így folyamatosan angolul beszéltünk és rengeteg új dolgot tudtunk meg egymás országairól és a különböző kultúrákról.

Azt is megtudtam, hogy néhány hallgatójuk már nem először vesz részt a NILE-nál szervezett kurzuson, mind annyira megszerették a várost és az iskolát, hogy volt, aki már harmadjára jött el hozzájuk tanulni. Nekem is hihetetlen élményben volt részem, hálás vagyok mindenkinek, aki ehhez bármilyen formában hozzájárult.