Elemek megjelenítése címkék szerint: Földrajz

2022 novemberének utolsó hetében egyhetes job shadowing programon vettem részt a csehországi Gymnázium Příbramban. Földrajz-angol szakos tanárként nemcsak az érdekelt, hogy milyen módszerekkel, taneszközökkel és szemlélettel tanítják a földrajzot, hanem az is, hogy milyen formában jelenik meg az idegen nyelv a földrajzoktatásban. A job shadowingra egy korábbi, angliai CLIL-továbbképzésen megismert kollégát kértem fel, aki földrajztanárként rengeteg angol nyelvű segédanyagot, digitális eszközt használ, egyes diákcsoportokkal pedig a CLIL mentén dolgozza fel a földrajzi témák egy részét.

Příbram egy nagyjából harmincezres, dombsági környezetben fekvő egykori bányászváros, Prágától egy órányi utazásra található. Az itteni diákok jelentős része később a fővárosban folytatja tanulmányait, de eleve sokan ingáznak a két város között. A nyolcévfolyamos gimnázium jó hangulatú, színes, a tanulók alkotásaival és külföldi utazások képeivel díszített iskolaépületben működik, a kollégák nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra, a nemzetközi kapcsolatokra és az oktatást kiegészítő programokra (sítábor, túrakör, zenekar, iskolatévé, sport).

A földrajzoktatás jól felszerelt, tágas, IKT-eszközökkel ellátott szaktantermekben történik, tankönyvek helyett elsősorban nyomtatott atlaszokat, feladatlapokat használnak, a tananyagmegosztás Google Classroomon keresztül történik. A tanári óraszámok hasonlóak a magyar tanárokéhoz, de a tantervi kötöttségek és adminisztratív terheik jóval kisebbek, így több időt tudnak tehetséggondozásra, készülésre fordítani. A földrajzos kollégákkal ötleteket, tananyagokat cseréltünk, új térképes alkalmazásokat, kétnyelvű oktatásra adaptált taneszközöket ismertem meg, összehasonlítottuk a két ország érettségi vizsgarendszerét és az idegen nyelven történő ismeretszerzés lehetőségeit.

Óralátogatásokon vettem részt (a földrajz mellett angol, biológia, történelem, zene és társadalomismeret órákon), meglátogattam az iskola heti rendszerességű Erasmus klubját, de egy kisebb diákcsoport földrajz érettségi felkészülésébe is bepillantást nyertem. Érkezésem apropóján Magyarországgal kapcsolatos tematikus beszélgetésekre is sor került, ahol aktuális társadalmi kérdésekről, oktatásról, turizmusról beszélgettem a diákokkal. Az órák közötti időt tapasztalatcserével és az inspirálóan jól felszerelt földrajz szertár taneszközeinek (tankönyvek, atlaszok, segédletek, magazinok) megismerésével töltöttem. Jó volt látni, hogy számos témában hasonló megközelítést és tananyagokat használunk, a tanítási gyakorlatom több elemét felismertem, de új ismeretekre is szert tettem, elsősorban a középiskolai földrajzoktatásból kiszoruló regionális földrajz tanításával kapcsolatban.

Már többször volt lehetőségem Comenius/Erasmus mobilitás keretében utazni, diákokat kísérni, kurzust látogatni, de ez a Csehországban eltöltött hét tette egyértelművé, hogy szakmailag a job shadowing a leghasznosabb számomra, ezért a jövőben elsősorban ezeket a programlehetőségeket fogom keresni.

Ezen a disszeminációs felületen általában a különböző kurzusok beszámolói olvashatók, de most megosztok egy job shadowing élményt is, mely a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és a schelklingeni Urspringschule évek óta tartó együttműködéséből jött létre. Martin Witzel kollegánk fogadott minket ösztöndíjasokat. Engem, aki földrajzosként voltam jelen és Szentgyörgyi Ágota kolleganőmet, aki történelem-német szakosként vett részt a mobilitásban. A tartalmi beszámolás alább olvasható.

Nagy várakozással és szakmai kíváncsisággal telve kezdtem meg német nyelvű job shadowing mobilitásomat. A 2018-2020 közti időszakban összesen három szakmai látogatást terveztünk, ebből kettő volt német nyelvű. A pályázást megelőzően már sok kapcsolatunk volt az Urspringschule nevű intézménnyel, hiszen a korábbi Comenius programok, illetve a diákmobilitási projektek révén rendszeres vendégei voltunk és vagyunk egymásnak. Martin Witzel történelem-földrajz szakos kollega is jól ismert számunkra, hiszen többször is kísérte már tanítványait Budapestre, illetve a pályázat előkészítésében is segített. A jelenlegi két job shadowing mobilitás lebonyolításáért is ő felelt. Ő saját magát egy olyan pedagógusként jellemzi, aki szívesen megosztja pedagógiai tapasztalatait másokkal, nemzetközi és hazai téren egyaránt. Iskolájában a pedagógiai irányítás a feladatköre, és rendszeresen bekapcsolódik az Erasmus+ programokba. Kint tartózkodásom alatt mindent megtett azért, hogy megismerjem azokat a pedagógiai folyamatokat, melyek az Urspringschule-ban zajlanak, illetve megtapasztalhassam a projektalapú oktatást.

Ahogy lépésről lépésre megismerkedtem az Urspringschule pedagógiai koncepciójával, rájöttem, hogy az egész oktatási folyamatot áthatja a projektszemlélet. Általában a számonkérő, didaktikus és tanegységekben gondolkodó oktatás helyett az élményszerű, az ismeretek mindennapi alkalmazására épülő oktatást részesítik előnyben. Ez a projektszerűség még inkább igaz a földrajzra, történelemre, biológiára, társadalomismeretre, tehát a szöveges tárgyakra. A foglalkozások megtekintése után azt tapasztaltam, hogy rengeteg kisebb-nagyobb projektterméket készítenek a diákok, a tanulás célja mindig az, hogy olyan ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek a gyakorlatban is hasznosak. A gyakorlatias és élményszerű munka mellett ugyanakkor folyamatosan készülnek az érettségire, amely egy komoly szaktárgyi megmérettetés számukra.

Az egyhetes mobilitásom során földrajzórákat látogattam az alsóbb és a végzős évfolyamokon is, illetve megnéztem egy angol nyelvórát, amely számomra, mint idegennyelv szakosnak is tanulságos volt. Irigylésre méltó, hogy jellemzően 10-12 főnél nem nagyobbak a tanulócsoportok, így van mód az év során mindenkinek tartania kiselőadást vagy egyéb projekttermék által a tudását megmutatni. Jelentős különbség a hazai földrajzoktatáshoz képest, hogy a 9-10. évfolyamon heti egy dupla órában tanulják kötelező jelleggel a földrajzot és inkább az alapvető földrajzi kompetenciák megalapozást szolgálja, míg a felsőbb évfolyamokon heti öt óra is rendelkezésére áll azoknak, akik érettségizni akarnak földrajzból. A 9. évfolyamon látott órán például egy szemelvényt olvastak a diákok Kongóról, de az abból levont következtetések egyben általánosan érvényesek a világ legszegényebb országaira.

A magasabb évfolyamokon is hasonló az oktatási folyamat, vagyis mindig valamilyen bemenő információval kezdődik a téma feldolgozása, és végén a tudás rendszerezését a tanár segítségével a diákok végzik. Ennek eredményeként kevésbé szigorú az iskolai légkör, mint nálunk, a diákok felszabadultabban dolgoznak, de ugyanakkor a felelősségüket is hangsúlyozzák, hiszen lényegében ők maguk szerzik meg a tudást.

Az egy hét elteltével megállapítottam, hogy a látott oktatásszervezési módszerek határozottan eredményesek, segítik az önálló és felelősséget vállaló állampolgárrá válást és végső soron a világról szerzett tudásuk is kimagasló. Jelenleg a hazai oktatási gyakorlat nem nagyon ad lehetőséget arra, hogy tanításunkat eszerint átalakítsuk, de a heti egy óra földrajz mellett is van lehetőség a projektoktatás egy-egy mozzanatát alkalmazni.

A mobilitás elteltével megállapodtunk Martin Witzel kollegával, hogy szakmai kapcsolatban maradunk, hiszen a továbbiakban számos gakorlati kérdésem fog felmerülni, amelyre készségesen válaszol, illetve vélhetően fogunk még találkozni Budapesten vagy Schelklingenben valamilyen mobilitás alkalmával.

Budapest, 2020. február 22.

Horváth Zsolt

Az Erasmus+ mobilitás keretében egyhetes továbbképzésen vettem részt 2017. július 1-9. között az ISP (International Study Programmes) egyik képző centrumában az angliai Cheltenham városban.

Ebbe a képzési centrumba Európa számos országából érkeztek általános- és középiskolás tanárok. Számuk megközelítette a 35 főt. A”humanities” szakcsoportban 13-an osztottuk meg eddigi tapasztalatainkat és szereztünk újakat. A mi csoportunkban a tanárok Olaszországból, Hollandiából, Spanyolországból, Németországból, Csehországból, Magyarországról voltak.

Többen közülünk földrajz- vagy történelemtanárok voltunk, de volt művészettörténet tanár is és testnevelő is.

Az egy hét tananyaga a CLIL kulcsszóra fókuszált, melynek magyar jelentése a tartalomalapú nyelvoktatás (Content and Language Integrated Learning). Lényege az, hogy a tartalmon (ami az én esetemben a földrajz mint tantárgy) keresztül fejlesztjük az idegen nyelvtudást. Idegen nyelven lehet az egész, vagy csak az óra egy részét oktatni. Ezzel a módszerrel nem a „MIT” tanítunk a fontos, hanem a „HOGYAN”. Különböző tanítási technikákat tanultunk arra, hogy hogyan fejlesszük a gyerekek kognitív, kommunikatív, problémamegoldó képességét, szókincsét, miközben idegen nyelven tanulnak egy tantárgyat.

A tartalomalapú nyelvtanítást az Európai Közösségben már hatékonyan alkalmazzák. Népszerűsége az elmúlt 10 évben erősödött és ez a tendencia folytatódik. A tartalomalapú nyelvoktatásban részt vevő tanárok nem nyelvtanárok, hanem elsősorban szaktanárok. 

A tanórákon a tanuló aktív résztvevője az órái munkának, ahol kooperatív módszerekkel és a kreatív, valamint kritikus gondolkodásmód serkentésével, nagyon jó eredményeket lehet a CLIL módszerrel elérni.

Az előadásokat és „workshopokat” Dr. Diana Hicks tartotta, aki több mint 15 éve vezet képzéseket az Erasmus + programon belül és ismerteti meg a C.L.I.L módszert a tanárokkal szerte a világon. Ennek a módszernek talán egyik legjobb ismerője és fejlesztője. Doktori disszertációját a bristoli egyetemen írta, „Critical Discourse Analysis of the Discourse of Teachers' Methodology” címen. Dr. Hicks órái nagyon élvezetesek voltak, sok-sok gyakorlati feladattal, útmutatóval.

A tanfolyam hetében tanulmányi kirándulásokon is részt vettünk. Meglátogattuk a Big Pit National Coal Mining Museum of Wales-t, voltunk a Világörökségi Listán lévő Bath-ban. Városi vezetett túrán vettünk részt Cheltenham-ben és Gloucester-ben. Tewkesbury-ben megnéztük a középkori játékokat, ahol a Rózsák Háborújának egyik véres csatáját játszották le középkori kosztümökbe öltözve a közeli mezőn. A kirándulások nagyon jó hangulatban teltek, sok új ismeretet szereztünk Anglia földrajzáról és történelméről.

A program alatt családoknál laktunk. Az én vendéglátóm – az olasz és a holland kollégával együtt – egy nagyon kedves, közvetlen angol hölgy volt. Nagyon jó kapcsolatot tudtunk kialakítani vele. Egyik délután még egy kis kirándulásra is elvitt bennünket a közeli, festői Cotswolds-ba.

Az egyhetes képzést nagyon hasznosnak találtam. A külföldi kollégákkal nagyon jó szakmai tapasztalatcserét folytattunk és baráti kapcsolatokat is ki tudtam alakítani. Néhányukkal felvetődött, hogy a jövőben akár egymás iskoláit is meglátogathatjuk. A programon tanultakat az iskolámon belül nagy szeretettel osztom meg kollégáimmal.