Elemek megjelenítése címkék szerint: Dublin

Dublin

Ha utazhat az ember - baráttal vagy egyedül -, több okból teheti.

Az Erasmus + tanári továbbképzés külföldön élményben gazdag volt. Dublinban, a CES (Central of English Studies) 250 éves iskolájában választottam egy módszertani képzést angolul, mely iskolahálózat Írországon kívül Angliában és Kanadában is működtet telephelyeket.

A módszertani program: CLIL - Tartalomalapú nyelvtanulás. Ez azt jelenti, hogy egy másik tantárgyat (például természettudományt, történelmet vagy irodalmat) tanulunk, és egyidejűleg tanulunk egy nyelvet, például az angolt és a németet – integrálva a két tantárgyat.

Remek angol származású tanárunknak sikerült felvázolni, miként lehet egy tartalom rendezett, értett, feldolgozott, bensővé, magáévá tett tananyag, ahol a különböző vélemények megfogalmazásának a lehetősége nem gyűlöletet és gyilkot generál, hanem nélkülözhetetlen az élet jó megszervezéséhez. Tartalomhoz közelíthetünk a probléma-, feladatalapú tanulás segítségével. A grafikus szervezők a vizualizálás folyamán tesztelik a megértést és láthatóvá teszik a fogalmak, tények közötti kapcsolatot. Beszélgettünk a gondolkodásmód, magabiztosság és közösség fontosságáról, mely során alapvető a gyermek igényeinek figyelembe vétele és annak széleskörű támogatása. Szóba került még a tervezés fontossága és a modern robottechnika nyújtotta előnyök használatának a lehetősége. A fordított osztályteremmel is megismerkedtünk: a tanuló otthon szembesül a tanulandó tartalommal, az órán a csoportmunka segítheti feladatok alapján a mélyebb megértést.

Már online-információknak köszönhetően megszerettem az ír fővárost az Ír-tenger partján, mely egy globál totál, mégis volt módom különböző, de számomra szimpatikus írrel találkozni, kik helyzetük, feladatuk, szerepük és a téridő adta keretek szerint is mások voltak: egy édes, felejthetetlen fuvar a szakadó esőben egy dúsgazdag Deborah nevű remek nő által, a Happy Days mókázó, egymást szerető testvérpárja, kik velem jöttek egy útszakaszon, hogy ne tévedjek el a következő vonatmegállóig, mert bár mindenre felkészül, mégis..., és oly türelemmel hallgatták borzalmas ír tájszólású angolomat, és én élveztem a kastélyok érintését, a csodálatos buszsofőrt, aki aztán nem hagyja feledésbe merülni a sorscsapásokkal teli ír történelmet, az angol-ír származású fiatal tanárnőt, ki kissé bizonytalan, hogy e múltból, mit is mutasson meg, mi mire vagyunk kíváncsiak, a Temple bár világon egyedüli, isteni, szeretetteljes atmoszféráját, ahol az írek mulatnak valami egyedi, felejthetetlen hangulatban. A Trinity Collage Old Library könyvtáros hölgye szerint Budapest Európa egyik legszebb városa, legalábbis az ő élménye felejthetetlen, így az enyém az írek között.

A SIRÁLYOK mások mint Magyarországon. Dublinban kíméletlenül megtámadják az úton levőt és elhalásszák elemózsiáját, esténként a neylonzsákokat hasogatják szét óriási csőrükkel az ételmaradékokért, míg fenségesen szárnyalnak és vadásznak a tenger felett, ücsörögnek a lápos területeken, avagy a partmenti sziklákon.

Dublinon kívül több helyet is megismertem Írországban. Egy napos fizetett buszkiránduláson voltam Belfastban, a Giant Causeway természeti csodánál, és sétáltam The Dark Hedge összenőtt lombozatú fasor árnyékában, illetve a sofőrünk elvitt minket a Dunluce Castle-hoz. Howth-félszigeten bejártam a bíbor ösvényt, a régi halászfaluban csodáltam a vitorlásokat és kézműves árusokat, és ellátogattam a Howth Castle előtt elterülő rétre is. Dublintól északra és délre húzódó 40-50 kilóméteres partszakasz több pontján élveztem a tenger látványát, így Dalkyban is.

Dublinban a következő múzeumokat és templomokat tekintettem meg: National Museum of Ireland Archaeology, National Gallery of Ireland, Museum of Literature Ireland MoLI, Dublin Castle. Saint Patrick Cathedral, Christ Church Cathedral. Kedvenc helyeim voltak Dublinban a már említett Temple bár és más bárok, a St. Stephen Green, Molly Malone statue, Book of Kells, Beckett Theater - Trinity College of Dublin, az ír nyelv érdekes helyzete és szerepe ma Írországban és a TENGER.

Német nyelvtanár létemre egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a szakmai fejlődéshez fejlesztenem kell a régen megszerzett angoltudásomat, hiszen egyre több szakmai anyag és videó csak angol nyelven hozzáférhető a világhálón. Emiatt vettem részt idén egy általános angol nyelvi kurzuson az Atlas Language School-ban Dublinban.

A heti 26 nyelvórával és a számtalan délutáni, esti és hétvégi ingyenesen választható programmal a nyelvi fejlődésem meg volt alapozva. Azonban azt hiszem, nyelvtanárként még ennél is hasznosabb tudásra tettem szert: újból diákként tapasztaltam meg a nyelvórák módszereit, a feladatok kihívásait, az idegen nyelven megszólalás nehézségeit. Hiszen oly rég volt már az az idő, amikor az általam tanított nyelvet tanulva voltak hasonló tapasztalataim.

Nem tudtam kibújni a bőrömből, egész héten nyelvtanuló és nyelvtanár voltam egy személyben. Tanuló, aki megéli a rá váró feladatokat, élményeket és kihívásokat és nyelvtanár, aki normál esetben a munkája részeként hasonló feladatok, élmények és kihívások elé állítja saját tanítványait. Ezért néztem, figyeltem mindent: milyen profi volt az első nap reggel, amikor több mint 30 új diákot kellett hasznos információval ellátni az iskoláról, a városról, a programokról és ezzel egy időben megoldani, hogy mindenki a saját nyelvi szintje szerinti csoportba kerüljön-gördülékenyen, olajozottan történt mindez, igazi profi szervezében. A heti szabadon választható programok listája is nagyon lenyűgöző volt: a társasjáték délutántól a filmklubbon át, a helyi ingyenesen látogatható múzeumi kiállítástól a könyvtárban egyénileg igénybe vehető nyelvi segítségen át az újak számára nagyon hasznos ismerkedési lehetőségekig, mind-mind átgondolt, egyszerű és nagyszerűen működő ötletek voltak. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi környezetben észrevétlenül is rengeteg összehasonlításra volt lehetőség az iskolarendszereket illetően.

2023. július 3-tól 7-ig életemben először az Erasmus+ program keretében nyelvi továbbképzésen vettem részt Dublinban, Írországban. Azért választottam a nyelvtanulást, mert kommunikációnk fejlesztése nem csak az anyanyelvünkön, hanem más, idegen nyelveken is szükséges. Fontos, hogy kellően ismerjük, ne csupán a tankönyvekből szerezzük meg az ismeretek. Az élőszóban hallott idegen nyelvi beszéd számos olyan mintázatot mutat, amit máshogy nem, vagy nehezen tanulhatunk meg. Emellett az angol világnyelv, az IKT-eszközök alap nyelve, az online oktatási platformok nagyrészt angol nyelvűek, a nemzetközi kapcsolatok építéséhez szintén elengedhetetlen. Ha testvériskola-projektben gondolkozunk, ott is ez a legfontosabb nyelv. Nekem az íráskészségem és az írásbeli szövegértésem angolból jó, de ha beszélni kell, a tudásom csapnivaló. Írországra esett a választásom, mert mindig is vágytam ide, és mert az írek kétnyelvűek: megtapasztalhattam az angol anyanyelvi környezetet és megismertem a lenyűgöző ír kultúrát. Tudtam, itt nem lehet mismásolni, beszélni, kommunikálni kell, erre pedig ez a csodálatos ország kiváló helyszín lesz!

Dublin egy sokszínű, pezsgő nagyváros, ahol megfér egymás mellett a modern és a hagyományos, a tradicionális és az idegen, az emberek szívélyesek, kedvesek, segítőkészek és vidámak.

A nyelviskolám, a Centre of English Studies (CES) a belvárosban, 3 épületben működik. A főépület a Dame Court, itt tanul a legtöbb diák. Ezen kívül két kisebb épületben oktatnak kis csoportokat. A tanárok egy része ír, de más nemzetiségű, a brit angolt viszont kiválóan beszélő oktatókkal is találkozni itt. A segítőkről az animátorok jutnak eszembe: sok vidám, sárga pólós, folyton szervezkedő, segíteni akaró figurák voltak.

Egy előzetes online szintfelmérés után már email-ben megkaptam a csoportbeosztásomat: egy középhaladó csapathoz csatlakoztam arra az 5 napra délelőttönként. A csoportom kis létszámú, vegyes összetételű volt. Megismertem agilis diákokat, akik 1 hónapot töltenek itt, illetve olyan embereket, akik Írországban szeretnének boldogulni. A tanárom ír származású volt.

Hétfőtől péntekig a délelőtti órák 9:00-től 11:00-ig, majd 11:30-tól 13:00-ig tartottak. Főleg nyelvtannal, írásbeli szövegértéssel foglalkoztunk, a szókincs kapcsán a helyes kiejtés került előtérbe. 2 téma mentén haladtunk: a házak és berendezésük, ill. a munkavállalás témájában beszélgettünk. Tankönyvet nem kaptam, de fénymásolatot igen, a feladatokat önállóan, páros vagy kiscsoportos munkában oldottuk meg. Itt kéthetente van egy záróteszt, mert a többség hosszabb ideig tanul, nekem ezt kellett teljesítenem az utolsó napon.

Kedden, szerdán és csütörtökön külön beszédórákon vettem részt 14:00-től 16:00-ig. Ehhez a CES másik épületébe kellett átsétálnom. Egy teljesen új csoportba kerültem, ahol 1 kivétellel mindenki diák volt. Csak beszéltünk mindenféle kommunikációs játék közben. A legviccesebb és számomra a legnehezebb az volt, mikor egy kockajátékot próbáltam bemutatni a csoporttársaknak. 2 oktatóval is megismerkedtem, egyikük ír, a másikuk viszont brazil származású volt. Jellemző rájuk a dicséret, a lelkesítés, a motiválás, soha annyiszor nem hallottam, hogy „Excellent!”. Sokan tartanak attól, hogy nem értik meg őket hibáik miatt, vagy nem mernek megszólalni idegen nyelven, de egy jó továbbképzés ezeket a gátlásokat feloldja, a nyelvhasználó magabiztosabbá válik. Ezen állítás igazságát én is megerősítem, mert megtapasztaltam. Míg hétfőn rettegtem, hogy elrontom a mondatban még a szavak sorrendjét is, addig pénteken már egyedül, rámenősen intéztem a záródokumentumok, számlák íratását, átvételét, a vizsgát is sikeresen abszolváltam.

Írország szerintem a legelfogadóbb országok egyike. Nincs tülekedés, de van előreengedés, nincs kioktatás, de van széles, elnéző mosoly, figyelmes közlekedés, még a busz is leinthető. Híresen változékony az időjárás: mikor 3 órán belül napsütést jeleznek előre, kétszer azért esik az eső! Szabadidőmben lehetőségem volt néhány nevezetesség meglátogatására: pl. a Trinity Collage könyvtára, a Régészeti és a Természettudományi Múzeum kincsei, diorámái, a Phoenix Park, ahol szarvast etettünk, a Moher Sziklák az Atlanti-óceán partján, mise a St. Patrick Székesegyházban vagy sétafikálása Dublini-öböl vizében, mely az Ír-tengerre nyílik. Na és persze az ír arany…!

A nyelvet folyamatosan gyakorolni szükséges, mert ennek hiányában a nem használt ismeretanyagot elfelejtjük. Ha egy angol nyelvű alkalmazást ismerek meg, elsajátítom, bevezetem a tanórákon, a gyerekek jobban élvezik a tanítást, változatosabbnak, játékosabbnak érzik a tevékenységet. Ha egy idegen nyelvi filmet megértek, vagy egy internetes oldalt könnyebben lefordítok, bátrabban, magabiztosabban nyitok az idegen, az új felé. Ezt a tapasztalatot szeretném átadni elsősorban kollégáimnak, hiszen a következő 3 évben újabb 5 pedagógus bevonását tervezzük az Erasmus projektbe, hogy tantestületünk nyelvi kompetenciája növekedjen. Azt is célként fogalmaztuk meg, hogy 2 iskolával nemzetközi kapcsolatot építünk ki, levelező partnereket kutatunk fel, ahol tanártársaink használhatják az élő idegen nyelvet. De mindezt élőben, az adott országban …! Hálás vagyok az Erasmus-nak és a programban résztvevő társaimnak, hogy felkaroltak, agitáltak, és igen, én is meg tudtam csinálni!

A Szent Ágoston Keresztény Általános Iskola és Gimnázium második éve működik, ebben a tanévben első alkalommal pályáztunk az Erasmus+ programra. Első lépés című projektünk keretében idén 14 kollégánk vehet részt különböző külföldi képzéseken, ami nagy lehetőséget jelent számunkra iskolánk arculatának kialakításában.

2023. július 1-jén utaztam Dublinba, ahol bekapcsolódhattam egy kéthetes intenzív angol nyelvi kurzusba. Egy modern kollégiumban, egyágyas szobában kaptam szállást, de a közös konyhában már első este megismerkedtem olasz és spanyol lakótársaimmal.

A nyelviskola még a kiutazásunk előtt kérte az írásbeli szintfelmérő tesztet, a beszédkészségünket az első napon mérték fel, ezek alapján kaptuk meg a csoportbeosztásunkat. Hétfőtől péntekig, 9.00 és 12.30 között nyelvtan és szókincsfejlesztő óráink voltak, szerdánként és csütörtökönként pedig délutáni kommunikációs órákra járhattunk. A csoporttársaim Braziliából, Spanyolországból, Kolumbiából, Szaúd-Arábiából, Olaszországból és Mongóliából érkeztek, így elég hamar fel kellett találnom magam az új nyelvi környezetben.  A tanórákon projekteken dolgoztunk csoport- és pármunkában. Az óráink lendületesek és inspirálóak voltak, az oktatás intenzíven és nagyon jó hangulatban zajlott. Tanáraink türelemmel és odafigyeléssel segítették az angol nyelv használatát.

Szabad délutánjaimon igyekeztem mindent megtudni az ír kultúráról, megismerhettem a várost és Dublin csodálatos parkjait. Jártam a Félpennys hídnál, a Trinity Collegeban, a Dublin Castleban, a Guinness Storehousban, ellátogattam a Szent Patrik Katedrálisba. Voltam egy különleges, fénytechnikával létrehozott Van Gogh kiállításon és meghallgattam a Trinity College gyermekkórusának templomi hangversenyét. Egy hétvégi buszos kirándulás alkalmával eljutottam Galwaybe és a Moher sziklákhoz, ahol a látvány lenyűgöző és felejthetetlen volt.

A Dublinban töltött két hét alatt gyakorolhattam az angol nyelvet, rengeteg élményben volt részem, és a  csoporttársaimon keresztül más kultúrákba is betekinthettem.

Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a programnak.  

https://sztagoston.hu/erasmus/

Greffné Kállai Tünde

Szent Ágoston Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Fót

Nyelvtanfolyam Dublinban

Az Erasmus + támogatásával augusztus utolsó hetét Dublinban tölthettem. A továbbképzés kiválasztásakor a célom az volt, hogy angol nyelvű környezetben fejleszthessem meglévő tudásom, különös tekintettel a mindennapi kommunikációra. A választásom így esett Írországra, Dublinra és az ELI (English Language Institute) nyelviskolára.

Az iskola a Damme Streeten van, Dublin turisztikai központjában, könnyen és gyorsan megközelíthető volt a szálláshelyemről. Megfigyelésem szerint a képző egyszerre körülbelül 200 – 250 diákot foglalkoztat. A tanulók 99 %-át közép és dél amerikai, valamint közel keleti fiatalok adják, akik munkavállalás céljából tanulják a nyelvet. Körülöttem mindenki spanyolul, portugálul esetleg törökül beszélt, így elsőre kicsit furán éreztem magam, de mivel mindenki nagyon barátságos volt, így hamar sikerült beilleszkednem.

A kurzus egy hetes volt, minden nap reggeltől kora délutánig tartó órákkal. Az iskolába érve a recepción nagyon kedvesen fogadtak. Rögtön egy rövid szóbeli teszten kellett részt vennem, ahol a magamról legfontosabbnak tartott információkat kellett megosztanom, majd ez után csoportba soroltak. Az én csoportomban három brazil, egy bolíviai, egy el salvadori és két török fiatal mellett egy magyar tanuló is helyet kapott rajtam kívül. A2 szintű csoportba kerültem, aminek nagyon örültem, ez a szint teljesen megfelelt arra, hogy felvegyem az oktatás ritmusát, a csoporttagok is nagyon szimpatikusak voltak, így jól éreztem magam velük a képzés ideje alatt.

Mivel a csoport ilyen sokszínű volt, a tematika is ehhez kapcsolódott. A napirenden lévő nyelvtani tanagyag (simple past) gyakorlásába minden nap megjelent a nemzetköziség. Így ismerhettem meg többek között a különböző népcsoportok tradicionális ételeit, azt, hogy a legfontosabb nemzeti ünnepeiken milyen hagyományokat őriznek, milyen ruházatot hordanak, ha például házasodni szeretnének, vagy temetésre készülnek. Képet kaphattam a vallási és kulturális hasonlóságokról, különbségekről is.

A feladatok során nagy hangsúlyt kaptak az infokommunikációs eszközök. Minden előadást laptop és okos tv segítségével tarthattunk meg, mely minden teremben rendelkezésre állt, csak úgy, mint a free wifi. Minden terem légkondicionált volt, tehát ideális környezetben dolgozhattam.

Két feladatot emelnék ki.

1. Hazudj magadról: Ebben a feladatban a táblára 2 igaz és 1 hamis álltást kellett felírni magunkról. A csoporttagok az állításokkal kapcsolatban tettek fel kérdéseket, amire rögtön reagálni kellett.

2. Nemzeti ételek: Az okostábla segítségével kellett bemutatni egy kedvenc, tradicionális ételt, keresni kellett hozzá videót és képeket, valamint el kellett mesélni, hogyan készítjük el. A csoporttagok kérdezhettek közben, így ez is remekül fejlesztette a kommunikációs készséget.

A képző szinte minden napra kínált iskolán kívüli programot, ezek között mindenki megtalálhatta azt, ami az érdeklődésének a leginkább megfelelt. A felkínált lehetőségek között megtalálható volt a csoportos városnézés, az ukulele est, hosszabb hétvégi kirándulások, és rövidebb kocsmatúrák is.

Írország pillanatok alatt a szívemhez nőtt. Minden percét élveztem az itt eltöltött időnek.

Iskolám tanulói és tanárai több különböző projektben vehetett részt az Erasmus + jóvoltából. A programokról az alábbi linken tájékozódhatnak.

https://erasmus.klebi.hu/

A Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum Erasmus+ pályázatának keretében 2022 novemberében adódott lehetőségem arra, hogy az InterEducation szervezésében szakmai, 2 hetes továbbképzésben részesülhessek. A témát tekintve a turizmus-vendéglátás köré szerveződtek a szakmai programok, melynek keretében szállodalátogatás, szakmai kirándulások (Írországban és Észak-Írországban), digitális technológiák alkalmazására is sor került. Nagyon tartalmas két hetet tölthettem el egy nagyon remek közösségben. 21 fő volt jelen a képzésen nagyon sok európai országból. Az angol nyelvtudás mindenképpen fontos volt magas szinten, mert a szakmát képviselőkkel kellett megbeszéléseken részt venni, illetve előadást tartani az általunk összeállított szakmai digitális alkalmazásokból. A kurzus kiválasztásánál egyedül az játszott szerepet, hogy a látottakat és tapasztaltakat alkalmazni tudjam majd az általam tartott tanórákon. Előzetesen már volt tapasztalatom az InterEducation szakmai programjában, ahol kiváló szakmai ismeretekkel bővíthettük tudásunkat. Az idén sem csalódtam a szervezésben. Megismerkedhettünk még az ír oktatási rendszerrel és kultúrával, történelemmel is és erre láthattunk példát is a szakmai képzések megtekintése során.

A hangulat kiváló volt a néha szomorkás időjárás ellenére is és sok szakmai partnerintézményt sikerült találni a későbbi közös együttműködéshez.

Methodology and Language Development

https://www.ces-schools.com/english-courses/teacher-courses/methodology-and-language-development/

Több okból esett a választásom a Methodology and Language Development kurzusra. A továbbképzés elvégzése segít a tanulás támogatásában és az egyéni bánásmód érvényesítésében, egyrészt a verseny- és vizsgafelkészítés során, másrészt gyakorlati útmutatást nyújt a motiválatlan diákok aktivizálásához az online és jelenléti órákon. A csoportban 3 nyelvtanár és 11 CLIL, tantárgyát idegen nyelven tanító kolléga volt, így a képzőnek nagy kihívást jelentett mindkét fél igényeihez igazítani a tananyagot. Bár az órarend némileg eltért a tervezettől a résztvevők különböző nyelvi szintje és elvárásai miatt, kiváló példát adott arra, hogyan lehet eredményesen dolgozni vegyes képességű csoportokkal, illetve kihasználni a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.

Sok jó módszert ismertünk és ismertettünk meg egymással, erősödött a multidiszciplináris szemléletünk, valamint bővültek a kulturális ismereteink is, elsősorban a délutáni előadások során. A négy alapkészség és a kiejtés fejlesztésére a kommunikatív megközelítést alkalmaztuk, ahol a helyes nyelvhasználatot mai modern beszédhelyzetekben és autentikus szövegeken keresztül sajátítottuk el.

Annak ellenére, hogy különböző nyelvtanítási területen dolgozunk, hatékony volt az együttműködés a csoporton belül, és megosztottuk egymással jó gyakorlatainkat, valamint tanítási nehézségeinket egyaránt, s ezáltal megismertük országaink (Németország, Spanyolország, Magyarország és a Cseh Köztársaság) oktatási rendszerét. Ez a multikulturális közeg tovább erősítette európai identitásunkat.

Összességében nagyon tartalmas és mozgalmas két hetet tölthettem Dublinban, amit a képzésen túl számos dolog tesz emlékezetessé. Délutánonként igyekeztem kihasználni az időt kirándulással és múzeumlátogatással; hétvégén pedig hosszabb utazásokon vettem részt, így eljutottam az észak-írországi Belfastba és az Óriások útjához (Giant’s Causeway), az Atlanti-óceán partján található Moher-sziklákhoz (Cliffs of Moher), valamint ellátogattam olyan bájos kis városokba, mint Galway, Howth és Malahide. Köszönöm a lehetőséget Erasmus+! Igazi élményben volt részem!

https://www.youtube.com/watch?v=SNs0vKDvs0g

https://www.facebook.com/hashtag/centreofenglishstudies?__gid__=675194189198143

Szabó Márta Erika, angoltanár

Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikum
http://kevi.hu/index.php/erasmus

Írország, Dublin, Twin.... felejthetetlen, nagyszerű két hét.

2022. augusztusában nyelvtanfolyamon vehettem részt Dublinban, a Twin English Centre kurzusán. Először utaztam Erasmus ösztöndíjjal, először volt lehetőségem rá, hogy angol nyelvterületen tanuljam a nyelvet.

Többszörös újrakezdőként, viszonylag szerény nyelvtudással jelentkeztem a pályázatra, bízva benne, hogy az intenzív tanulási lehetőség és az inspiráló nyelvi környezet segít elmozdulni a holtpontról. A lehetőség elnyerésétől folyamatosan készültem, online nyelvleckéket vettem, angol szövegeket hallgattam, ismerkedtem magával az országgal is.

 A Twin, mint képzési központ többségében beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Az órák 9-től 13 óráig tartottak, s a hét utolsó napján egy-egy teszttel zárultak. Mongol, brazil, török fiatalok voltak a csoporttársaim, 2 tanárral 10-en tanultunk együtt. Oktatóink pozitív kisugárzású, kedves emberek voltak, ez növelte a bátorságunkat, és ellensúlyozta az órák módszertani zökkenőit. Társaim - nem Erasmus ösztöndíjasként- délelőtt a nyelvet tanulták a Twinnél, délután pedig dolgoztak, s átlagosan fél évre jöttek Dublinba. A nyelven kívül a 2 hét alatt sokat tanultunk országaink kultúrájáról, életviteléről, szokásairól. Mindez egyrészt bele volt ágyazva az elsajátítandó anyagba, de ezen kívül is szívesen beszélgettünk egymással.

Sokat fejlődött az angoltudásom, beszédkészségem, s főként beszédbátorságom.

Ennél a nyelviskolánál - ill. a nyelvtanfolyamon részt vevő csoportoknál- szervezett szociális program alig volt, így a tanórákon kívül kevesebb lehetőség adódott a közös együttlétre, a kapcsolatépítésre. Ugyanakkor nekem szerencsém volt, mert már az 1. napon megismerkedtem egy magyar hölggyel, általa egy francia lánnyal, ill. a következő napokban cseh, olasz diákokkal is. Ebben a soknemzetiségű társaságban természetesen angolul folyt beszélgetés. Az első hét végére az én nyelvem is megoldódott, egyre bátrabban kommunikáltam.

A családi szállás szintén a mindennapi élethelyzetekben való nyelvhasználatra ösztönzött, ez is tanulási lehetőség volt, mint ahogy minden séta, közlekedés, vagy akár csak a vásárlás.

Délutánonként amit csak tudtam, megnéztem a városban. A nevezetes helyeken, múzeumokon, templomokon és parkokon kívül ismerkedtem a város kultúrájával, életével, ha mód volt rá, az ott élőkkel. Ezen kívül több kiábrándulást is tettem, két közelebbi kisvárosba (Howth-ba és Bray-be), illetve két távolabbi helyre (a Moher sziklákhoz és Kilkennybe) is eljutottam.

Megvallom, minden lenyűgözött! A város és az ország nyitott, barátságos és elfogadó közege nagy hatással volt rám.

Olyan élményt jelentett nekem ez a két hét, amire mindig emlékezni fogok, ami megmozgatott intellektuálisan és érzelmileg is. Azóta kedvenc színem az ír (smaragd) zöld, és álmomban még mindig járom Dublin utcáit.

Az “Együtt a közös célért -- interdiszciplinaritás az iskolában” című Erasmus+ projektünk keretében vettem részt egy egyhetes továbbképzésen Dublinban, “Dráma technikák alkalmazása a tanórán” címmel. A Twin English Centre Dublin szervezésében megvalósított kurzus megfelelt előzetes elvárásaimnak: a megalapozott elméleti-módszertani háttér mellett nagy hangsúly került a gyakorlati megvalósításra, a technikák kipróbálására, a visszajelzések, tapasztalatok, előnyök és hátrányok megosztására a résztvevők között.

Nem drámatanárként számomra sok új ismerettel szolgált a kurzus, azonban drámatechnikákban jártasabb kollégáim számára kevesebb újat hozott. Angoltanárként megfelelő volt a kurzus nyelvi szintje, ám a megadott minimális (B1-es) KER szinthez képest magasabb nyelvi szinttel működött a kurzus. Ben Collopy, kurzusvezető lelkes, aktívan bevonó és szórakoztató munkájával tette emlékezetessé a kurzuson tanultakat és nemcsak a módszertani tananyagra gondolok, hanem a nyelvi és kulturális ismeretekre is.

A képző intézmény, a Twin English Centre Dublin sok segítséget nyújtott a mobilitás előtt és alatt ahhoz, hogy résztvevőként tudjam, mire számíthatok. Nagy segítséget jelentett, hogy rajtuk keresztül foglaltam szállást egy diákszállón, az Aparto Beckett House-ban, ami két utcára volt a továbbképző központtól. Mind az intézmény, mind a szállás Dublin belvárosában volt, így a legfontosabb boltok, vendéglátóegységek és turisztikai látványosságok gyalogos távolságra voltak egymástól. A képző -- helyesen -- a legtöbb kulturális programot fakultatívvá tette, így lehetőség volt egyéni preferenciák mentén felfedezni Dublint és környékét, így tudtam elkirándulni a közeli Howth félszigetre. Azonban több kulturális program minőségi fejlesztésre szorul vagy többet igényel, mint a képző ajánlása egy ingyenes múzeum önálló meglátogatására.

Dublin egy sokarcú város. Jellemző rá a nyugat-európai fővárosok multikulturalitása, a Magyarországhoz viszonyított jobb általános gazdasági és anyagi helyzet, a lakosok türelmesebb magatartása, igényesebb tömegközlekedés, kulturális és szórakozási lehetőségek, de ugyanúgy megjelennek az ismert nagyvárosi társadalmi problémák úgy, mint az egyenlőtlen szociális helyzet vagy a lakhatási krízis.

Minden hibájával együtt mindenkinek ajánlom ezt a kurzust, aki nem mozog annyira otthonosan a drámatechnikákban, de elég bátor ahhoz, hogy kipróbálja ezeket és olyan nyelvi szinten van, hogy élvezni is tudja a kurzust!

2020-1-HU01-KA101-078506 számú projekt, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, 2022

2022. szeptemberében, alig hogy elkezdtük a tanévet, én is diáknak álltam. Az iskolánk Erasmus+ KA1 projektének keretén belül két hetes nyelvtanfolyamon vehettem részt a smaragdzöld Írország fővárosában, Dublinban.

A Twin English Centers falai között, venezuelai, mongol, brazil, olasz csoporttársakkal és három nagyon segítőkész, barátságos angoltanárral tanultam. Az órák 9-től 13 óráig tartottak, és heti két alkalommal két órás kommunikációfejlesztő foglalkozásokon vettem részt. Nagyon sokat fejlődött az angoltudásom, beszédkészségem. Nagyon sokat tanultam csoporttársaim országainak kultúrájáról, napi rendszerességgel beszéltünk egymással hazánkról, városunkról.

Szabadidőmben Dublin városát jártam, előre elkészített terv alapján beosztottam, hogy melyik nap milyen nevezetességet látogatok meg. Így jutottam el a világhíres Trinity College-ba, Dublin Castle-ba, Kilmanham Gola-ba, a The Irich Emigration Museum-ba. Számos katedrálist, parkot meglátogattam. A két hét minden napjára jutott valami látnivaló. Hétvégén hosszabb kirándulásokat tettem, így felejthetetlen élményekkel gazdagodtam a Moher-szikláknál, a Giant’s Causeway-nél, vagy épp Glendalough völgyében.

Családi szállást választottam, aminek nagyon örülök. Egy idős, nyugdíjas néninél voltunk elszállásolva, egy francia és egy arab társammal. Az ellátás szuper volt, tiszta, rendes ház, kedves szállásadó, aki szintén nagyon sokat beszélt velünk angolul. Így nem csak az iskolában, hanem itt is fejleszthettem nyelvtudásom.

Nagyon kedvesek az emberek Dublin sokkal élhetőbb város képét mutatta, mint Budapest. Nagyon tetszett Írország, úgy jöttem haza, hogy ide még mindenféleképp vissza kell mennem. Életem egyik legnagyobb élményét köszönhetem az Erasmus+-nak, tudással, élményekkel, barátságokkal tértem haza. Büszke vagyok magamra, hogy teljesen egyedül, egy idegen országban, idegen nyelvet használva kiigazodtam a közlekedésben, az iskolában, a kirándulásaim alkalmával.

Iskolánk linkje: https://www.hunyadialtisk.hu/balmenu/erasmus/erasmus-2020.html