Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

Elemek megjelenítése címkék szerint: San Ġiljan

hétfő, 30 július 2018 16:46

Mit adott nekem Málta?

Szerintem mindenki látta a Brian életét. Ott, mikor elhangzik a kérdés, hogy mit adtak nekik a rómaiak, kiderül, hogy gyakorlatilag mindent.  

Nekem a máltaiak, vagyis Málta és az iskola sokat adott, legalább annyit, mint a rómaiak a Brian életében. Először is magabiztosságot és új kapcsolatokat. Önbizalmat.  Hogy azonnal természetessé vált a soknyelvűség (angol, olasz), a kultúrák keveredése. Gyönyörű tájakat, városokat. Jó szállást és jó iskolát, változatos módszereket. Lazaságot. Örültem, hogy mindenki nyitott, barátságos és érdeklődő. Nagyon kíváncsi társakat kaptam, akikkel szinte mindent ki lehetett próbálni, mindenhova el lehetett menni. Nem görcsösen használtam az angolt, hanem úgy, ahogyan azt kellene: természetesen. 

A Maklári I. István Általános Iskola pályázatot nyújtott be az ERASMUS+ program K1 mobilitására, három fő négy mobilitáson, továbbképzésen vehet (illetve vehetett) részt Dublinban és Máltán.  Az elnyert pályázat az „Európai polgárok” címet viseli. A pályázati mobilitás keretén belül én az ETI Malta nyelviskolában vettem részt 2018. július 16-ától 27-éig egy kéthetes nyelvi kurzuson (Fluency and English Language Development for Teachers).

A nyelviskola St. Julian’s városában található, a világ minden részéről érkeznek ide angolul tanulni vágyók. A szigeten egyébként is angolul beszélnek (a máltai mellett), úgyhogy kiváló helyszín az angoltanulásra.

Még a regisztrációkor ki kellett tölteni egy szintfelmérő tesztet, ez alapján osztottak csoportokba bennünket.  Első nap délelőtt már az otthon megírt teszt eredménye alapján alakított csoportokban dolgoztunk.

Ami nagyon tetszett még: az iskola e-learning felületet is üzemeltet, a tanfolyamra regisztrálás után meg is nyílt a felület, itt gyakorolni lehetett az írott szöveg értését, a nyelvtant, a hallás utáni szövegértést. Ezek az anyagok még egy hónapig hozzáférhetők a hallgatóknak a tanfolyam után.

Minden nap reggel 9-kor kezdtünk, és délután fél háromkor fejeztük be a tanulást. Fejlesztettük a szókincset, hétköznapi szófordulatokkal ismerkedtünk meg, nyelvtanoztunk.  

Sokféle feladatot oldottunk meg minden nap. A négy fős csoportunk volt, ez azért is jó, mert aktívan kell dolgozni mindenkinek. Rengeteg videót néztünk, sokat gyakoroltuk a hallás utáni szövegértést. A feladatok is változatosak voltak: sztorikat alkotunk, szerepjátékokat játszunk.    A tantermek jól felszereltek, mindenhol interaktív tábla. A tanárok folyamatosan használták a netet, a táblát.   Az iskola számára kidolgozott anyagokból tanultunk, de a tanárunk nagyon gyorsan váltott: ha észrevette, hogy valami nem teljesen jól    megy, azonnal hozott gyakorlófeladatokat.               

Sok hétköznapi témát dolgoztunk fel: utazás, ételek, különböző kultúrák, szokások. Ilyenkor mindig megbeszéltük, hogy azokban az országokban milyen szokások vannak, ahonnan mi érkeztünk. Sok hasonlóságot találtunk, de nagyon sok kulturális különbséget is felfedeztünk. Mindez olyan volt, mint egy baráti beszélgetés. Külön foglalkoztunk Málta történelmével, a máltai hagyományokkal. Minden nap kaptunk házi feladatot is, hogy gyakoroljuk az aktuális anyagot.

Általában párokban dolgoztunk; több érdekes módszert, játékot is megismertem, amit saját óráimon is tudok majd használni. Rengeteget beszéltünk.

Az iskola szervezett kulturális programokat is, az ETI Malta és az ESE szervezésében jártunk Vallettában, Mdinában és Gozón. Mindenhol igazi nemzetközi csoport volt (Brazíliától Japánig), csupa nyitott, barátságos emberrel. Az idegenvezetések angolul zajlottak, így ez is külön tanulási lehetőség volt. Vallettában megnéztünk egy filmet is Málta történelméről.

A mi kis csoportunk minden délutánt együtt töltött, így ez tulajdonképpen egy külön nyelvtanfolyamnak is felfogható: csak angolul tudtunk kommunikálni. Szerveztünk magunknak programokat pl. Cominóra, Marsaxlokkba, az akváriumhoz, a Három Városba és Vallettába mentünk együtt.  Rengeteget beszélgettünk az oktatásról, a diákokról, módszerekről, megosztottuk a tapasztalatainkat egymással.

Mivel a csoport minden tagja irodalmat tanít, sokat beszélgettünk könyvekről és filmekről. A Casablanca egyik híres mondata lett a jelmondatunk, az, amit Kusturica is használ a Macskajajban: „Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship”.  Mindannyian tudjuk, hogy ez így van, kapcsolatban maradunk egymással; már konkrét tervek is születtek az együttműködésre.

Először vettem részt az Erasmus+ programban, de – ha rajtam múlik - nem utoljára. Amellett, hogy felfrissítettem a nyelvtudásomat, új módszereket is megismertem. És ami ennél is fontosabb: nagyon sok nyitott, kíváncsi, barátságos emberrel találkoztam.

Ha valaki mélyebben is érdeklődne, a blogomon több képet és információt is talál: https://erasmus-maklar.webnode.hu/vali-blogja/