Az Erasmus+ keretében életemben először vettem részt külföldön továbbképzésen. A téma - alsó tagozaton oktató tanítóknak  a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül az írás előkészítésre és a fogalmazás tanításra helyezte a fő hangsúlyt - mindig is érdekelt. Húsz év tanítás után kíváncsian vártam, hogy milyen újdonságok vannak még, melyeket beépíthetek a mindennapokba. Az ország különböző pontjairól jöttünk mi pedagógusok, de mindannyiunkban közös volt a szándék a megújulásra, a szakmai előre lépésre. Két rendkívüli oktató vezette a képzésünket, jól átgondolt elméleti és gyakorlati tapasztalatokra épülő tananyaggal ismertettek meg bennünket. A kezdeti alapoktól, a kedvébresztő feladatokon, a betűk – szavak - mondatok hármasán át a szövegig jutottunk el az írás-fogalmazás ellenőrzéséig, értékeléséig. A közvetlen ebéd utáni órák fárasztóak voltak ugyan néha, de az oktatóink igyekeztek személyes varázsukkal ezt elfeledtetni. A tanultakat a mindennapokban már régóta alkalmazhattuk, csak összefoglalva, rendszerbe szedve nem vagy csak régen találkozhattunk velük. 

Oravecz Márta óráiról

Az első napon az írásról, mint összetett folyamatról beszélgettünk, mennyire fontos az első osztályban az írástanítás előkészítése, a különböző képességek, készségek fejlesztése ( motorikai, szekvenciális, rész-egész  viszony, memória…stb). A vázolás lépéseit vettük sorba érdekes feladatokon keresztül.

Második alkalommal azokat a gyakorlat sorozatokat beszéltük át, amelyeket nem csak írás órákon alkalmazhatunk. Testnevelés, matematika, rajz, ének, technika, környezetismeret – tulajdonképpen mindenfajta órán foglalkozhatunk a képességek fejlesztésével, mindenhova kreatívan beépíthetjük a tanultakat. A lényeg a folyamatosságon van, azon, hogy a gyerek észrevétlenül, játékosan tanuljon a célzott feladatok által. 

Harmadik napon folytattuk az íráselőkészítés apró trükkjeinek a megismerését, a ráhangolódástól a jó gyakorlatokig. Rengeteg ötletet kaptunk a gyermeki motiváció előteremtésére és megtartására is. Olyan tárgyak, eszközök is előkerültek, melyekről nem is gondolnánk, hogy milyen hasznosak lehetnek a tanításban (csempe, fonalak, csipeszek, lapocskák, gyöngyök, hullahopp karika…)

Negyedik napon még foglalkoztunk a jógyakorlatokkal, a betűelemek elemzésével, változatos másolás és tollbamondás fajtákkal. Tanultunk egy kis elméletet is az írást gátló tényezőkről, az íráskészség alakulásáról, a gyakorlás módjairól, fokozatairól.

Utolsó alkalommal még bővítettük ismereteinket a tollbamondások és másolások terén, összehasonlítottuk a különböző évfolyamokon való követelményeket, az alkalmazott írástípusokat. Végezetül összegeztük a héten tartott órák fontos gondolatait, ötleteit egy képzeletbeli egyszavas leírással kiemelve a hét tanulságait. 

Dr. Kivovicsné Horváth Ágnes

Az első alkalommal a kisiskolások szóbeli és írásbeli kifejezőképességének, gondolkodásának jellemzőiről, annak fejlesztéséről beszélgettünk. A konkrét műveletektől az általános ismeretekig haladtunk, főként elméleti ismereteinket elevenítettük fel. Olyan játékos feladatokat ismertünk meg, melyek a kifejező kedv fenntartását szolgálják.

Második napon rengeteg játékkal gazdagodtunk pl. gyorsmagyarázó, definíció alkotó, szószerkezetekkel való, mondatalkotó. A betűktől, a szavakon át a mondatokig, szövegekig – szóban és írásban játszható játékokkal foglalkoztunk.

A harmadik napon elméleti ismereteink bővültek, melyen a szöveg szerkezetével, leíró és elbeszélő szövegekkel, különböző vázlattípusokkal találkoztunk. Egy ellentétre épülő mesét is megvizsgáltunk közelebbről, páros munkában. ( A tündér)

A negyedik alkalom középpontjában ismét egy különleges mese állt. Itt csoportokban dolgoztunk, ahol a mese előzményét, eseményét és következményét vitattuk meg képek, ábrák segítségével. Majd vázlatfajtákat ismerhettünk meg: memória, folyamatábra, fadiagram, az időszalag eddig is alkalmazott módszerek voltak a tanításban. Eljátszottuk a Háromrészes krokodiljátékot, az elbeszélés célját, feldolgozását tanulmányoztuk, beszéltünk egy-egy szöveg mikro- és makroszerkezetéről, játszottunk tételmondatokkal.

Utolsó találkozásunkon újra a fogalmazásban lévő tételmondatok kerültek a fókuszba, képeket és szövegeket vitattunk meg csoportosan. Megismertük a bekezdések közötti kapcsolatokat, a szövegszervező játék pedig igen izgalmas volt. Végezetül a fogalmazás tanításának különböző megközelítéseiről ejtettünk szót.

Összegezve ez az idegen környezetben Horvátországban, Rovinjban tartott pedagógustovábbképzés egy meghatározó élmény volt számomra. Az eddigi ismereteimet a témában sikerült rendszerezni, összefogni. Jó érzés azt látni, hogy mennyi hasonlóan gondolkodó pedagógustársam van. Tudni azt, hogy jó úton haladok a szakmai életemben, jelenlegi elsős osztályomat pedig azon elvek mentén tudom tovább vezetni, amelyekben itt megerősödhettem. Fontos, hogy továbbra is a gyerekek érdeklődésének a felkeltését tegyem a középpontba, az anyanyelvi képességeik komplex szemléletű változatos tevékenységeivel. Hiszen a tanfolyam során a tanítói eszköztáram mindenképpen bővült, és újra rá kellett jönnöm, hogy együtt könnyebb, mert ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk pedagógiai hivatásunk során. Köszönöm a lehetőséget!