Elemek megjelenítése címkék szerint: csapatépítés

Ha nem is a világ, de számomra egyértelműen a legszebb városban, Rovinjban tölthettem el egy hetet 2024. július 21.- 27. között, egy továbbképzésen a JUTAKI Kft. - Hungary Expert for Teachers szervezésében. A kurzus neve: „Csapatépítés, személyiségfejlesztés a tanévet érintő jeles napok, témák, események ismeretében” volt, melyet nem csak mások ajánlása miatt választottam, hanem abból az okból is, hogy minél változatosabban tudjam kitölteni a gyerekekkel való szabadidőt, jobban megismerjem őket.

Fiatalságomból kifolyólag (20), féltem, hogy a generációs szakadék miatt nem lesz meg a közös hang a csoporttársaimmal. Azonban, a regisztráció után következő első ismerkedős órán, a képzésünk trénere, Uhrin Csaba közvetlenségével, szakértelmével, az erre a célra szolgáló ismerkedős, csapatépítős játékaival, valamint a mi kis csapatunk nyitottságával, humorával, kedvességével könnyedén és mondhatni azonnal összeszoktunk. Az órák után, a szervezők által szervezett közös vacsorával folytattuk a napot, egy csodás kilátással rendelkező tengerparti étteremben, ahol a többi kurzusvezetőket, kurzusok résztvevőit is volt alkalmunk megismerni. 

Több mint hetven játékot próbáltunk ki a héten, azaz több mint hetvenszer kellett elhagynunk a komfortzónánkat. Azonban, Csabának sikerült elérnie, hogy a legzárkózottabb, legfélénkebb egyéniségek, mint ahogyan én is, meg tudjunk nyílni, és hogy olyan önfeledten tudjuk élvezni a játékokat, mint a gyerekek, ezt elképesztően jó volt tapasztalni. Őszintén, magamon is meglepődtem mekkora örömmel töltött el egy amúgy gyerekeknek szánt játék „megnyerése”. Ami megint csak azt sugallja, hogy legbelül valójában minden felnőttben ott lakozik az a bizonyos gyerek.

A játékok közt volt, ami a tanévet érintő jeles napokon alapult, volt, ami a mély érzelmeken, volt, ami a személyiségfejlesztésen, volt, ami a mások bőrébe bújásáról és volt, ami a szórakozáson. Így a 9 fős csoportunknak bőven akadt kedvére való játék, melyet nem csak a munka világában, hanem akár egy családi/baráti összejövetelen is tudunk alkalmazni. Ezeket a különböző játékokat, Móricz Márk által vezetett „Játék-kaleidoszkóp” kurzus tagjaival is közösen kipróbáltuk, mondhatni adok-kapok stílusban, mi mutattunk nekik egy játékot, ezt követően ők is nekünk, így duplán bővült a játéktárunk. A hangulat mindig az egekben volt, ha létezne hangulatmérő gép, azon a héten biztosan kiakadt volna… Ezt talán az egy teremmel arrébb lévő csoport is aláírná. Mivel biztosan áthallatszott a nevetés, vagy épp a csend, amikor a  „Hol a boldogság mostanában?“, „Mit tehetek, mit tudok tenni magamért, másokért?" és az ehhez hasonló nehéz kérdésekre kerestük a válaszokat. 

A képzés kezdete előtt nem tudtam, hogy léteznek olyan csapatépítő játékok, módszerek, amelyekkel ilyen rövid időn belül  – még ha nem is teljesen  –, meg tudjuk ismerni a másikat, vagy épp mennyire radikálisan komfortossá tud válni egy idegen ember személye, illetve milyen sokrétűen lehet becsempészni a játszva tanulás módszerét a tanórákra.

A képzés mellett fakultatív programok közül választhattunk: buszkirándulás Porečbe/Grožnjanba/Feštinsko Kraljevstvo barlanghoz, naplementés delfintúra és még sorolhatnám… 

A héten a szervezők szabadulószobás játékkal leptek meg minket, ami angol nyelven folyt, valamint péntek este egy táncos, zenés esttel zártuk a képzést. Szombaton, a tanúsítványok kiosztása után hajóra szálltunk, ahol ebéddel vártak bennünket. Majd körbehajóztuk a környéket, ráadásul, ez idő alatt még delfineket is láttunk! 

Mérhetetlenül hálás vagyok ezért a hétért, egy életre szóló élmény volt. Úgy érzem a vártnál jobban bővültek az ismereteim, kapcsolataim. Csaba és a csoporttársaim rendkívül motiválóan hatottak rám, a tudásuk arra ösztönöz, hogy kell, és megéri folyamatosan fejlődni! 

2024. 07. 21-27. Rovinj, Horvátország

2023 tavaszán iskolánk  2023-1-HU01-KA122-SCH-000123688 iktatószámmal „További lépéseink a sikeresebb és boldogabb 21. századi iskolánkért”  című pályázat keretében  (OID azonosító:E10174315) adott be pályázatot. Ezen belül én a „Csapatépítés: együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák” elnevezésű továbbképzést választottam.

Az előkészítő munka során Szászné Süle Annamária Kissné Papp Gabriella segítségével intézte a szervezést, az adminisztrációt, a pályázat beadása körüli teendőket. Hozzájuk és Véghné Juhász Krisztinához -a Hungary Expert a Tanárokért (JUTAKI Bt.) ügyvezetőjéhez- is fordulhattunk, ha bármilyen kérdésünk volt.

A Dunakeszi Tankerület abban a pillanatban rendelkezésünkre bocsátotta az ösztöndíjat, amit a Tempus Közalapítvány átutalta a pénzt.

Az Interneten a pályázat beadásával egyidőben megrendeltem a szállást –utolsó pillanatig tartó visszamondási lehetőséggel- a Booking.com segítségével és lefoglaltam a Volánbusznál a buszjegyeket is. Szintén az online felületen megkötöttem a stornó utasbiztosítást is az Európai Utazási Biztosító Zrt-nél.

A dokumentumok feltöltésére tökéletes lehetőséget biztosított a schooldrive felület.

A Rovinjba történő utazás és a megérkezés is zökkenőmentes volt. Amikor a buszon ültünk, már fel mertem lélegezni, hiszen életem első ilyen utazásán vettem részt.

Megérkezésünk estéjén találkoztunk az előző képzéseken résztvevő kollégákkal, akik megosztották velünk tapasztalataikat.

Miután a szállást elfoglaltuk, izgatottan vártam, hogy megismerkedjek a trénerrel és a  továbbképzés többi résztvevőjével.

A képzés első napja vasárnapra esett. A helyi gimnázium jól felszerelt, légkondicionált termében folyt az oktatás. Elsőként bemutatkozott csoportunk vezetője és a továbbképzésre jelentkező pedagógus társaimat is megismerhettem.

Mivel vezetőnkkel együtt is csak 8-an voltunk, a megismerkedés gyors volt, hamarosan úgy éreztük, mintha már ezer éve ismernénk egymást. Együtt mentünk a közös vacsorára is, mely gyorsan „drámaivá” vált a hatalmas viharnak köszönhetően. Azonban ez sem szegte kedvünket férjemmel (kisérőm) együtt jó társaságban, vidáman fogyasztottuk el a finom vacsorát.

Uhrin Csaba -a trénerünk- minden egyes nap ellátott minket a szükséges információkkal mind a tanfolyam, mind a programok és a szabadidős lehetőségek tekintetében is.

A képzéseket mindig hangulatjelentésekkel és előző napi összefoglalókkal kezdtük, ami azért is volt nagyon jó, mert a viszonylag kis létszám miatt rengeteg „játékot” ki tudtunk próbálni. Így szükség volt arra, hogy valami rendszert kialakítsunk a fejünkben és az egyes gyakorlatokat letisztult formában is fel tudjuk idézni, hogy aztán majd az iskolai gyakorlatunkba is beépíthessük azokat. Ebben segítségünkre voltak Csaba összefoglaló jegyzetei és a Messenger csoportba folyamatosan feltöltött fotók és videók is. 

Némi drámapedagógiai előképzettségem már volt, jól esett felidézni az ismerős játékokat, azonban minden egyes nap tanultam valami újat is. Egyre vidámabban és nyitottabban érkeztem a foglalkozásokra. Örültem, hogy nem száraz elméletet kapok, hanem a gyakorlatban is kipróbálhatom, élvezhetem a foglalkozások és az egyes gyakorlatok jótékony- egyéni, fejlesztő (ön és társ-ismeret, empátia) és csapatépítő (együttműködés, tolerancia) - hatását is. 

Nagyon tartalmas hetet éltem meg. A vasárnapi találkozótól kezdve, a reggeli séták az iskolába, a jó hangulatú, minőségi foglalkozások… a szombati kirándulás,

mind-mind emlékezetes marad.

Az pedig, hogy délutánonként volt lehetőségünk megismerkedni a várossal és a tenger szépségeivel még felejthetetlenebbé teszi a Rovinjban töltött napokat.

2023.  július 16-22. között az Erasmus+ program keretében vehettem részt Rovinjban egy pedagógusoknak szervezett továbbképzésen. A tanfolyam címe: Együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák. Ezzel párhuzamosan több, más témájú kurzus is indult, így közel 400 tanár volt jelen Európa több országából, ami nagyszerű lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére és az angol nyelvi kompetenciám fejlesztésére. A továbbképzést a JUTAKI Bt. - Hungary Expert for Teachers and Students hirdette és szervezte meg. Az utazás szervezéséhez és a felkészüléshez, a szükséges dokumentumok elkészítéséhez sok segítséget kaptam tőlük, illetve az iskolai koordinátoromtól.

Vasárnap délelőtt került sor a regisztrációra, délután pedig megismerkedtünk a tanfolyam helyszínéül szolgáló iskolával. Ekkor találkoztunk először a kurzusunk trénerével Uhrin Csaba drámapedagógussal és a kurzusunk többi hallgatójával. Csaba ismertette, hogy mire számíthatunk az elkövetkező héten, mi pedig elmondtuk, hogy mit várunk a tanfolyamtól. Nekem osztályfőnökként a legfőbb motivációm az volt, hogy bővítsem azon játékok körét, melyekkel az osztályomból jól működő csapatot tudok kovácsolni, hogy jobban tudják megismerni, elfogadni és támogatni egymást. Az ismerkedés ezt követően egy helyi étteremben folytatódott, ahol nagyon finom vacsorát kaptunk.

Másnap, hétfőn kezdődött a tényleges oktatás. Az első nap a „nevek bűvöletében” telt. A játékok célja az volt, hogy megismerhessük, és megtanulhassuk egymás nevét. Ez a tanulási folyamat nem csak a nevekre korlátozódott, hanem egymást is kicsit jobban megismerhettük a „Gesztuskör” játékok során, amikor ránk jellemző és egyáltalán nem jellemző mozdulatokat társítottunk a nevek mellé. Előkerültek olyan játékok is, amit mindenki ismert, de nem biztos, hogy ilyen formában. Például a Kő-Papír-Olló játék más formában játszva akár névtanulásra is nagyszerű. A nap végére mindenki tudta a másik alliteráló nevét és a rá jellemző gesztust is.

Keddtől kezdve a napjaink beszélgetős, ráhangolódó résszel kezdődtek, ahol mindenki elmondta tapasztalatait, gondolatait az előző nappal kapcsolatban. A keddi játékok célja az volt, hogy közelebb tudjunk kerülni a másikhoz. Ezen a napon főleg kapcsolatteremtő, bizalomépítő játékokkal, gyakorlatokkal ismerkedtünk meg. Játszottunk ölelkező fogó, gombolyag, bomba-pajzs, gyilkos kacsintós, számtorony játékot.

A szerdai nap mottója talán „Üzen a papír” lehetne. Megmutatta Csaba, hogy egy A4-es lappal milyen sokféle gyakorlatot, játékot lehet csinálni. Lehet rá írni, rajzolni, hajtogatni belőle valami ránk jellemző dolgot, gombócként összegyűrve pedig labdaként is funkcionálhat. Ezen a napon több rajzolós csapatépítő játékot ismerhettünk meg. Nekem a közös képregény készítés volt a kedvencem. Négy fős csapatokat alkottunk, majd egy adott címmel kapcsolatosan közösen elkészítettük a képregény középső részét, majd átadtuk a másik csapatnak, akik megpróbálták a mi gondolatunkat kitalálni és a képregényt tovább rajzolni. Nagyon érdekes lett a végeredmény.

Csütörtökön különböző önismereti, társismereti játékokkal, gyakorlatokkal folytatódott a tanfolyam. Előkerültek a kártyák is, a francia kártya és az általam is igen kedvelt Dixit lapok. Építettünk kisebb csapatokban tornyot, kiderült, hogy mennyire tudunk együttműködni és mennyire tudjuk egymást motiválni, támogatni.

A pénteki napunk már inkább a búcsúzás jegyében telt, de azért még egy pár szórakoztató, mozgásos játék előkerült Csaba tarsolyából. Zárásként mindenki elmondta, hogy mit kapott a kurzustól, az elvárásai milyen mértékben teljesültek. Búcsúzásként üzeneteket írtunk egymásnak, telefonszámot, email címet cseréltünk. Csaba nem titkolt célja az volt, hogy a hét végére, a tanult játékok-gyakorlatok hatására tényleges és valódi csapattá fejlődjünk. Elérte a célját. Jómagam pedig rengeteg új játékkal, ötlettel megpakolva térhettem haza, melyeket a jövőben a mindennapi munkámba fogom tudni alkalmazni, a tanórákon, és osztályfőnökként egyaránt.

A tanfolyam utolsó napján hajókiránduláson vettünk részt, megcsodálhattuk a közeli Lim-fjordot és Vrsar városát, ahol strandolhattunk is. Az ebédünket a hajón fogyasztottuk el. mely után beszélgethettem, kapcsolatot építhettem magyar, olasz, horvát, ukrán kollégákkal, nagyszerű lehetőség volt ez az idegen nyelv kötetlen használatára.

Az oktatás délelőtti órákat töltötte ki, a délutánok az aktív pihenésről szóltak. Rovinj az Isztriai-félsziget nyugati partján fekszik, Horvátország gyöngyszeme. Délutánonként nyakunkba vettük a várost, felfedeztük a nevezetességeket. Felmásztunk az óváros legmagasabb pontján lévő Szent Eufémia-templomhoz és a szorosan mellette található Harangtoronyhoz. A 18. századi templom nevét a város védőszentjéről kapta. A tengertől az óváros tetejére keskeny, macskaköves sikátorok vezetnek fel. Az utakat színes, szorosan egymás mellé épülő házak övezik. Késő estig tele van élettel, éttermek, bárok, kis butikok találhatók itt. Mi is megkóstoltuk a helyi specialitásokat a hangulatos kis éttermekben. Külön élményként két koncertet is végig tapsoltunk, nagyszerű élmény volt újra hallani a Queen és az ABBA slágereit. Rovinj körülbelül 22 kilométernyi partszakaszán számos strandot felfedeztünk, illetve sportolás közben bejártuk a környék vadregényes ösvényeit.

Úgy érzem az intenzív tanulás mellett sikerült a szabadidőt tartalmasan felhasználni, fáradtan, de sok nagyszerű élménnyel, emlékkel térhettünk haza.

2023 július 16-22 között az Erasmus+ program keretében vehettem részt Rovinjban egy pedagógusoknak szervezett továbbképzésen. A tanfolyam címe: Együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák. Ezzel párhuzamosan több, más témájú kurzus is indult, így közel 400 tanár volt jelen Európa több országából, ami nagyszerű lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére és az angol nyelvi kompetenciám fejlesztésére. A továbbképzést a JUTAKI Bt. - Hungary Expert for Teachers and Students hirdette és szervezte meg. Az utazás szervezéséhez és a felkészüléshez, a szükséges dokumentumok elkészítéséhez sok segítséget kaptam tőlük, illetve az iskolai koordinátoromtól.

Vasárnap délelőtt került sor a regisztrációra, délután pedig megismerkedtünk a tanfolyam helyszínéül szolgáló iskolával. Ekkor találkoztunk először a kurzusunk trénerével Uhrin Csaba drámapedagógussal és a kurzusunk többi hallgatójával. Csaba ismertette, hogy mire számíthatunk az elkövetkező héten, mi pedig elmondtuk, hogy mit várunk a tanfolyamtól. Nekem osztályfőnökként a legfőbb motivációm az volt, hogy bővítsem azon játékok körét, melyekkel az osztályomból jól működő csapatot tudok kovácsolni, hogy jobban tudják megismerni, elfogadni és támogatni egymást. Az ismerkedés ezt követően egy helyi étteremben folytatódott, ahol nagyon finom vacsorát kaptunk.

Másnap, hétfőn kezdődött a tényleges oktatás. Az első nap a „nevek bűvöletében” telt. A játékok célja az volt, hogy megismerhessük, és megtanulhassuk egymás nevét. Ez a tanulási folyamat nem csak a nevekre korlátozódott, hanem egymást is kicsit jobban megismerhettük a „Gesztuskör” játékok során, amikor ránk jellemző és egyáltalán nem jellemző mozdulatokat társítottunk a nevek mellé. Előkerültek olyan játékok is, amit mindenki ismert, de nem biztos, hogy ilyen formában. Például a Kő-Papír-Olló játék más formában játszva akár névtanulásra is nagyszerű. A nap végére mindenki tudta a másik alliteráló nevét és a rá jellemző gesztust is.

Keddtől kezdve a napjaink beszélgetős, ráhangolódó résszel kezdődtek, ahol mindenki elmondta tapasztalatait, gondolatait az előző nappal kapcsolatban. A keddi játékok célja az volt, hogy közelebb tudjunk kerülni a másikhoz. Ezen a napon főleg kapcsolatteremtő, bizalomépítő játékokkal, gyakorlatokkal ismerkedtünk meg. Játszottunk ölelkező fogó, gombolyag, bomba-pajzs, gyilkos kacsintós, számtorony játékot.

A szerdai nap mottója talán „Üzen a papír” lehetne. Megmutatta Csaba, hogy egy A4-es lappal milyen sokféle gyakorlatot, játékot lehet csinálni. Lehet rá írni, rajzolni, hajtogatni belőle valami ránk jellemző dolgot, gombócként összegyűrve pedig labdaként is funkcionálhat. Ezen a napon több rajzolós csapatépítő játékot ismerhettünk meg. Nekem a közös képregény készítés volt a kedvencem. Négy fős csapatokat alkottunk, majd egy adott címmel kapcsolatosan közösen elkészítettük a képregény középső részét, majd átadtuk a másik csapatnak, akik megpróbálták a mi gondolatunkat kitalálni és a képregényt tovább rajzolni. Nagyon érdekes lett a végeredmény.

Csütörtökön különböző önismereti, társismereti játékokkal, gyakorlatokkal folytatódott a tanfolyam. Előkerültek a kártyák is, a francia kártya és az általam is igen kedvelt Dixit lapok. Építettünk kisebb csapatokban tornyot, kiderült, hogy mennyire tudunk együttműködni és mennyire tudjuk egymást motiválni, támogatni.

A pénteki napunk már inkább a búcsúzás jegyében telt, de azért még egy pár szórakoztató, mozgásos játék előkerült Csaba tarsolyából. Zárásként mindenki elmondta, hogy mit kapott a kurzustól, az elvárásai milyen mértékben teljesültek. Búcsúzásként üzeneteket írtunk egymásnak, telefonszámot, email címet cseréltünk. Csaba nem titkolt célja az volt, hogy a hét végére, a tanult játékok-gyakorlatok hatására tényleges és valódi csapattá fejlődjünk. Elérte a célját. Jómagam pedig rengeteg új játékkal, ötlettel megpakolva térhettem haza, melyeket a jövőben a mindennapi munkámba fogom tudni alkalmazni, a tanórákon, és osztályfőnökként egyaránt.

A tanfolyam utolsó napján hajókiránduláson vettünk részt, megcsodálhattuk a közeli Lim-fjordot és Vrsar városát, ahol strandolhattunk is. Az ebédünket a hajón fogyasztottuk el. mely után beszélgethettem, kapcsolatot építhettem magyar, olasz, horvát, ukrán kollégákkal, nagyszerű lehetőség volt ez az idegen nyelv kötetlen használatára.

Az oktatás délelőtti órákat töltötte ki, a délutánok az aktív pihenésről szóltak. Rovinj az Isztriai-félsziget nyugati partján fekszik, Horvátország gyöngyszeme. Délutánonként nyakunkba vettük a várost, felfedeztük a nevezetességeket. Felmásztunk az óváros legmagasabb pontján lévő Szent Eufémia-templomhoz és a szorosan mellette található Harangtoronyhoz. A 18. századi templom nevét a város védőszentjéről kapta. A tengertől az óváros tetejére keskeny, macskaköves sikátorok vezetnek fel. Az utakat színes, szorosan egymás mellé épülő házak övezik. Késő estig tele van élettel, éttermek, bárok, kis butikok találhatók itt. Mi is megkóstoltuk a helyi specialitásokat a hangulatos kis éttermekben. Külön élményként két koncertet is végig tapsoltunk, nagyszerű élmény volt újra hallani a Queen és az ABBA slágereit. Rovinj körülbelül 22 kilométernyi partszakaszán számos strandot felfedeztünk, illetve sportolás közben bejártuk a környék vadregényes ösvényeit.

Úgy érzem az intenzív tanulás mellett sikerült a szabadidőt tartalmasan felhasználni, fáradtan, de sok nagyszerű élménnyel, emlékkel térhettünk haza.

ÚTINAPLÓ – avagy Bölcs-Fedák Katalin beszámolója

Rovinj, 2023. 07.15. – 23.

Erasmus+ pályázaton nyert iskolánk egyhetes, magyar nyelvű továbbképzéseket. Ennek keretében utazhattam én is a horvátországi Rovinjba; „Csapatépítés: együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák” elnevezésű kurzusra.

Az út időben igen hosszú volt; közel 12 órán át tartott a sok horvát autópálya-kapu miatti torlódások következtében. De azért 15-én délután 4-re csak odaértünk! Rovinj egy igazán szép kisváros; rendezett házak, utcák, szépen rendben tartott kertek és közterületek sokaságával találkozhatunk. Megérkezve a szállásra a kipakolás után elindultunk felfedezni a környéket: mit hol találhatunk, és persze hol van a képzésünk helyszíne.

2023.07.16. vasárnap:

A regisztrációt követően egy órás ismerkedés kezdődött mind az oktatóval, mind a résztvevőkkel, és persze a teremmel, amiben a képzés egy héten át tart majd. A sok ismeretlen kíváncsian nézegette egymást, nyitottan állt mindenki az elkövetkezendő héthez. Este – folytatva az ismerkedést – egy közös vacsorán vettünk részt.

2023.07.17. hétfő:

Hamar kiderült, hogy a légkondi nem működik megfelelően a termünkben, ugyanis olyan meleg volt bent, mint a légkondicionálóval nem rendelkező folyosón. Így egész nap szakadt rólunk a víz, legyezgettük magunkat. De azért lelkesen vetettük bele magunkat az ismerkedős játékokba; találtunk magunknak keresztnevünkkel alliteráló vezetéknevet, és így hamar megtanultuk a csoport tagjainak nevét. Kis csoportokban együttműködést segítő játékokat játszottunk, ezzel is megismerve az éppen aktuális csapattársakat, illetve azok személyiségét.

2023.07.18. kedd:

A kinti hőség miatt a terem kezd elviselhetetlen hőmérsékletű lenni. Komoly erőfeszítést igényel a foglakozásokon való odafigyelés, koncentráció. Pedig nagyon jó játékokat tanultunk! Mindenki nagy kedvence volt a gombolyag-játék, amit nagyon sok féleképpen lehet játszani, ezzel igen jól beépíthető bármely tantárgy foglakozásai közé. A nap második felében izgalmas, „rémes” játékokat követően feszültséglevezető, agressziókezelő játékkal, a kínai harccal lett igazán teljes a keddi nap. E napon is sokat tanultunk egymástól és egymásról is.

2023.07.19 szerda:

Végre kaptunk egy másik termet, amiben működik a légkondicionáló, ezért teljes mértékben koncentrálhattunk a feladatokra, játékokra. Ez meg is látszott a csapaton!

Ezen a napon a papírlapé, illetve a rajzolásé volt a főszerep; együttműködés és társismeret, valamint persze csapatépítés volt szerdán a középpontban. Minden játékot nagyon élveztünk, szívesen gondolok vissza én például a robotos játékokra, vagy a hógolyó-csatára éppúgy, mint a képregény rajzolóra.

2023.07.20. csütörtök:

Ezen a napon rengeteg mozgásos feladattal találkoztunk, sokat nevettünk, és inspirálódtunk. Közben a csoport immár csapattá kovácsolódott, egyre jobban megismertük egymást, és egyre jobban ment az együttműködés is. A kártyás játékokkal mély érzések, gondolatok láttak napvilágot, a papírtorony építésnél az egyéni ötletek és az együttműködés kettősségével találkozhattunk, míg a mozgásos feladatok a csapatépítésen túl a jókedvünket is növelték. Sok tapasztalattal gazdagodtunk.

2023.07.21. péntek:

Eljött az utolsó „tanítási nap”. A csapat, mint egy összeszokott osztály volt már jelen, aki sajnálja, hogy véget ér a kaland… Erre jó példa az üzenet-áradat, amelyet a nap végén egymásnak írtunk mindössze száz szó felhasználásával.

Ezen a napon sokat improvizáltunk. Érdekes volt látni, hogy a véletlenszerűen összekerült párok mennyire egy hullámhosszon vannak már; szinte egymás gondolatait folytatták! Persze pénteken is volt izgalmas mozgásos játék két labdával, mely az együttműködést hivatott szolgálni.

Összességében egy nagyon jó képzésen vettem/vehettünk részt. Sok mindent tudok majd a tanítási mindennapokban használni, így igen hasznosnak bizonyult ezen a téren a képzés, de szemléletformáló játékai, helyzetei révén a hozzáállásom, gondolataim is átalakultak, aminek szintén nagy hasznát veszem majd a jövőben. Jó volt a csapattagokkal a sok beszélgetés, tapasztalatcsere, jó baráti viszonyok is kialakultak. Jó volt megismerni a nemzetközi viszonyokat is, és megosztani egymással a tudásunkat.

2023.07.22 szombat:

A képzés zárásaként egy közös hajókirándulással búcsúztunk a csapattól, az oktatónktól, illetve a szervezőktől. Vrsarba látogattunk el, megnézhettük a csodás kis városkát, aztán a közeli fjordba hajóztunk, ahol a tengerben fürödtünk, és még delfint is láthattunk. Végül még a vihar előtt visszaértünk Rovinjba, ahol a búcsúé volt a főszerep.

2023.07.23. vasárnap:

A képzésnek vége, már csak a hazautazás van hátra! Ismét nagyon hosszúra sikerült; kb 10 órát töltöttünk az autóban ülve. De szerencsésen megérkeztünk igen fáradtan, azonban élményekkel teli!

ÚTINAPLÓ – avagy Bölcs-Fedák Katalin beszámolója

Rovinj, 2023. 07.15. – 23.

Erasmus+ pályázaton nyert iskolánk egyhetes, magyar nyelvű továbbképzéseket. Ennek keretében utazhattam én is a horvátországi Rovinjba; „Csapatépítés: együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák” elnevezésű kurzusra.

Az út időben igen hosszú volt; közel 12 órán át tartott a sok horvát autópálya-kapu miatti torlódások következtében. De azért 15-én délután 4-re csak odaértünk! Rovinj egy igazán szép kisváros; rendezett házak, utcák, szépen rendben tartott kertek és közterületek sokaságával találkozhatunk. Megérkezve a szállásra a kipakolás után elindultunk felfedezni a környéket: mit hol találhatunk, és persze hol van a képzésünk helyszíne.

2023.07.16. vasárnap:

A regisztrációt követően egy órás ismerkedés kezdődött mind az oktatóval, mind a résztvevőkkel, és persze a teremmel, amiben a képzés egy héten át tart majd. A sok ismeretlen kíváncsian nézegette egymást, nyitottan állt mindenki az elkövetkezendő héthez. Este – folytatva az ismerkedést – egy közös vacsorán vettünk részt.

2023.07.17. hétfő:

Hamar kiderült, hogy a légkondi nem működik megfelelően a termünkben, ugyanis olyan meleg volt bent, mint a légkondicionálóval nem rendelkező folyosón. Így egész nap szakadt rólunk a víz, legyezgettük magunkat. De azért lelkesen vetettük bele magunkat az ismerkedős játékokba; találtunk magunknak keresztnevünkkel alliteráló vezetéknevet, és így hamar megtanultuk a csoport tagjainak nevét. Kis csoportokban együttműködést segítő játékokat játszottunk, ezzel is megismerve az éppen aktuális csapattársakat, illetve azok személyiségét.

2023.07.18. kedd:

A kinti hőség miatt a terem kezd elviselhetetlen hőmérsékletű lenni. Komoly erőfeszítést igényel a foglakozásokon való odafigyelés, koncentráció. Pedig nagyon jó játékokat tanultunk! Mindenki nagy kedvence volt a gombolyag-játék, amit nagyon sok féleképpen lehet játszani, ezzel igen jól beépíthető bármely tantárgy foglakozásai közé. A nap második felében izgalmas, „rémes” játékokat követően feszültséglevezető, agressziókezelő játékkal, a kínai harccal lett igazán teljes a keddi nap. E napon is sokat tanultunk egymástól és egymásról is.

2023.07.19 szerda:

Végre kaptunk egy másik termet, amiben működik a légkondicionáló, ezért teljes mértékben koncentrálhattunk a feladatokra, játékokra. Ez meg is látszott a csapaton!

Ezen a napon a papírlapé, illetve a rajzolásé volt a főszerep; együttműködés és társismeret, valamint persze csapatépítés volt szerdán a középpontban. Minden játékot nagyon élveztünk, szívesen gondolok vissza én például a robotos játékokra, vagy a hógolyó-csatára éppúgy, mint a képregény rajzolóra.

2023.07.20. csütörtök:

Ezen a napon rengeteg mozgásos feladattal találkoztunk, sokat nevettünk, és inspirálódtunk. Közben a csoport immár csapattá kovácsolódott, egyre jobban megismertük egymást, és egyre jobban ment az együttműködés is. A kártyás játékokkal mély érzések, gondolatok láttak napvilágot, a papírtorony építésnél az egyéni ötletek és az együttműködés kettősségével találkozhattunk, míg a mozgásos feladatok a csapatépítésen túl a jókedvünket is növelték. Sok tapasztalattal gazdagodtunk.

2023.07.21. péntek:

Eljött az utolsó „tanítási nap”. A csapat, mint egy összeszokott osztály volt már jelen, aki sajnálja, hogy véget ér a kaland… Erre jó példa az üzenet-áradat, amelyet a nap végén egymásnak írtunk mindössze száz szó felhasználásával.

Ezen a napon sokat improvizáltunk. Érdekes volt látni, hogy a véletlenszerűen összekerült párok mennyire egy hullámhosszon vannak már; szinte egymás gondolatait folytatták! Persze pénteken is volt izgalmas mozgásos játék két labdával, mely az együttműködést hivatott szolgálni.

Összességében egy nagyon jó képzésen vettem/vehettünk részt. Sok mindent tudok majd a tanítási mindennapokban használni, így igen hasznosnak bizonyult ezen a téren a képzés, de szemléletformáló játékai, helyzetei révén a hozzáállásom, gondolataim is átalakultak, aminek szintén nagy hasznát veszem majd a jövőben. Jó volt a csapattagokkal a sok beszélgetés, tapasztalatcsere, jó baráti viszonyok is kialakultak. Jó volt megismerni a nemzetközi viszonyokat is, és megosztani egymással a tudásunkat.

2023.07.22 szombat:

A képzés zárásaként egy közös hajókirándulással búcsúztunk a csapattól, az oktatónktól, illetve a szervezőktől. Vrsarba látogattunk el, megnézhettük a csodás kis városkát, aztán a közeli fjordba hajóztunk, ahol a tengerben fürödtünk, és még delfint is láthattunk. Végül még a vihar előtt visszaértünk Rovinjba, ahol a búcsúé volt a főszerep.

2023.07.23. vasárnap:

A képzésnek vége, már csak a hazautazás van hátra! Ismét nagyon hosszúra sikerült; kb 10 órát töltöttünk az autóban ülve. De szerencsésen megérkeztünk igen fáradtan, azonban élményekkel teli!

ÚTINAPLÓ – avagy Bölcs-Fedák Katalin beszámolója

Rovinj, 2023. 07.15. – 23.

Erasmus+ pályázaton nyert iskolánk egyhetes, magyar nyelvű továbbképzéseket. Ennek keretében utazhattam én is a horvátországi Rovinjba; „Csapatépítés: együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák” elnevezésű kurzusra.

Az út időben igen hosszú volt; közel 12 órán át tartott a sok horvát autópálya-kapu miatti torlódások következtében. De azért 15-én délután 4-re csak odaértünk! Rovinj egy igazán szép kisváros; rendezett házak, utcák, szépen rendben tartott kertek és közterületek sokaságával találkozhatunk. Megérkezve a szállásra a kipakolás után elindultunk felfedezni a környéket: mit hol találhatunk, és persze hol van a képzésünk helyszíne.

2023.07.16. vasárnap:

A regisztrációt követően egy órás ismerkedés kezdődött mind az oktatóval, mind a résztvevőkkel, és persze a teremmel, amiben a képzés egy héten át tart majd. A sok ismeretlen kíváncsian nézegette egymást, nyitottan állt mindenki az elkövetkezendő héthez. Este – folytatva az ismerkedést – egy közös vacsorán vettünk részt.

2023.07.17. hétfő:

Hamar kiderült, hogy a légkondi nem működik megfelelően a termünkben, ugyanis olyan meleg volt bent, mint a légkondicionálóval nem rendelkező folyosón. Így egész nap szakadt rólunk a víz, legyezgettük magunkat. De azért lelkesen vetettük bele magunkat az ismerkedős játékokba; találtunk magunknak keresztnevünkkel alliteráló vezetéknevet, és így hamar megtanultuk a csoport tagjainak nevét. Kis csoportokban együttműködést segítő játékokat játszottunk, ezzel is megismerve az éppen aktuális csapattársakat, illetve azok személyiségét.

2023.07.18. kedd:

A kinti hőség miatt a terem kezd elviselhetetlen hőmérsékletű lenni. Komoly erőfeszítést igényel a foglakozásokon való odafigyelés, koncentráció. Pedig nagyon jó játékokat tanultunk! Mindenki nagy kedvence volt a gombolyag-játék, amit nagyon sok féleképpen lehet játszani, ezzel igen jól beépíthető bármely tantárgy foglakozásai közé. A nap második felében izgalmas, „rémes” játékokat követően feszültséglevezető, agressziókezelő játékkal, a kínai harccal lett igazán teljes a keddi nap. E napon is sokat tanultunk egymástól és egymásról is.

2023.07.19 szerda:

Végre kaptunk egy másik termet, amiben működik a légkondicionáló, ezért teljes mértékben koncentrálhattunk a feladatokra, játékokra. Ez meg is látszott a csapaton!

Ezen a napon a papírlapé, illetve a rajzolásé volt a főszerep; együttműködés és társismeret, valamint persze csapatépítés volt szerdán a középpontban. Minden játékot nagyon élveztünk, szívesen gondolok vissza én például a robotos játékokra, vagy a hógolyó-csatára éppúgy, mint a képregény rajzolóra.

2023.07.20. csütörtök:

Ezen a napon rengeteg mozgásos feladattal találkoztunk, sokat nevettünk, és inspirálódtunk. Közben a csoport immár csapattá kovácsolódott, egyre jobban megismertük egymást, és egyre jobban ment az együttműködés is. A kártyás játékokkal mély érzések, gondolatok láttak napvilágot, a papírtorony építésnél az egyéni ötletek és az együttműködés kettősségével találkozhattunk, míg a mozgásos feladatok a csapatépítésen túl a jókedvünket is növelték. Sok tapasztalattal gazdagodtunk.

2023.07.21. péntek:

Eljött az utolsó „tanítási nap”. A csapat, mint egy összeszokott osztály volt már jelen, aki sajnálja, hogy véget ér a kaland… Erre jó példa az üzenet-áradat, amelyet a nap végén egymásnak írtunk mindössze száz szó felhasználásával.

Ezen a napon sokat improvizáltunk. Érdekes volt látni, hogy a véletlenszerűen összekerült párok mennyire egy hullámhosszon vannak már; szinte egymás gondolatait folytatták! Persze pénteken is volt izgalmas mozgásos játék két labdával, mely az együttműködést hivatott szolgálni.

Összességében egy nagyon jó képzésen vettem/vehettünk részt. Sok mindent tudok majd a tanítási mindennapokban használni, így igen hasznosnak bizonyult ezen a téren a képzés, de szemléletformáló játékai, helyzetei révén a hozzáállásom, gondolataim is átalakultak, aminek szintén nagy hasznát veszem majd a jövőben. Jó volt a csapattagokkal a sok beszélgetés, tapasztalatcsere, jó baráti viszonyok is kialakultak. Jó volt megismerni a nemzetközi viszonyokat is, és megosztani egymással a tudásunkat.

2023.07.22 szombat:

A képzés zárásaként egy közös hajókirándulással búcsúztunk a csapattól, az oktatónktól, illetve a szervezőktől. Vrsarba látogattunk el, megnézhettük a csodás kis városkát, aztán a közeli fjordba hajóztunk, ahol a tengerben fürödtünk, és még delfint is láthattunk. Végül még a vihar előtt visszaértünk Rovinjba, ahol a búcsúé volt a főszerep.

2023.07.23. vasárnap:

A képzésnek vége, már csak a hazautazás van hátra! Ismét nagyon hosszúra sikerült; kb 10 órát töltöttünk az autóban ülve. De szerencsésen megérkeztünk igen fáradtan, azonban élményekkel teli!

ÚTINAPLÓ – avagy Bölcs-Fedák Katalin beszámolója

Rovinj, 2023. 07.15. – 23.

Erasmus+ pályázaton nyert iskolánk egyhetes, magyar nyelvű továbbképzéseket. Ennek keretében utazhattam én is a horvátországi Rovinjba; „Csapatépítés: együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák” elnevezésű kurzusra.

Az út időben igen hosszú volt; közel 12 órán át tartott a sok horvát autópálya-kapu miatti torlódások következtében. De azért 15-én délután 4-re csak odaértünk! Rovinj egy igazán szép kisváros; rendezett házak, utcák, szépen rendben tartott kertek és közterületek sokaságával találkozhatunk. Megérkezve a szállásra a kipakolás után elindultunk felfedezni a környéket: mit hol találhatunk, és persze hol van a képzésünk helyszíne.

2023.07.16. vasárnap:

A regisztrációt követően egy órás ismerkedés kezdődött mind az oktatóval, mind a résztvevőkkel, és persze a teremmel, amiben a képzés egy héten át tart majd. A sok ismeretlen kíváncsian nézegette egymást, nyitottan állt mindenki az elkövetkezendő héthez. Este – folytatva az ismerkedést – egy közös vacsorán vettünk részt.

2023.07.17. hétfő:

Hamar kiderült, hogy a légkondi nem működik megfelelően a termünkben, ugyanis olyan meleg volt bent, mint a légkondicionálóval nem rendelkező folyosón. Így egész nap szakadt rólunk a víz, legyezgettük magunkat. De azért lelkesen vetettük bele magunkat az ismerkedős játékokba; találtunk magunknak keresztnevünkkel alliteráló vezetéknevet, és így hamar megtanultuk a csoport tagjainak nevét. Kis csoportokban együttműködést segítő játékokat játszottunk, ezzel is megismerve az éppen aktuális csapattársakat, illetve azok személyiségét.

2023.07.18. kedd:

A kinti hőség miatt a terem kezd elviselhetetlen hőmérsékletű lenni. Komoly erőfeszítést igényel a foglakozásokon való odafigyelés, koncentráció. Pedig nagyon jó játékokat tanultunk! Mindenki nagy kedvence volt a gombolyag-játék, amit nagyon sok féleképpen lehet játszani, ezzel igen jól beépíthető bármely tantárgy foglakozásai közé. A nap második felében izgalmas, „rémes” játékokat követően feszültséglevezető, agressziókezelő játékkal, a kínai harccal lett igazán teljes a keddi nap. E napon is sokat tanultunk egymástól és egymásról is.

2023.07.19 szerda:

Végre kaptunk egy másik termet, amiben működik a légkondicionáló, ezért teljes mértékben koncentrálhattunk a feladatokra, játékokra. Ez meg is látszott a csapaton!

Ezen a napon a papírlapé, illetve a rajzolásé volt a főszerep; együttműködés és társismeret, valamint persze csapatépítés volt szerdán a középpontban. Minden játékot nagyon élveztünk, szívesen gondolok vissza én például a robotos játékokra, vagy a hógolyó-csatára éppúgy, mint a képregény rajzolóra.

2023.07.20. csütörtök:

Ezen a napon rengeteg mozgásos feladattal találkoztunk, sokat nevettünk, és inspirálódtunk. Közben a csoport immár csapattá kovácsolódott, egyre jobban megismertük egymást, és egyre jobban ment az együttműködés is. A kártyás játékokkal mély érzések, gondolatok láttak napvilágot, a papírtorony építésnél az egyéni ötletek és az együttműködés kettősségével találkozhattunk, míg a mozgásos feladatok a csapatépítésen túl a jókedvünket is növelték. Sok tapasztalattal gazdagodtunk.

2023.07.21. péntek:

Eljött az utolsó „tanítási nap”. A csapat, mint egy összeszokott osztály volt már jelen, aki sajnálja, hogy véget ér a kaland… Erre jó példa az üzenet-áradat, amelyet a nap végén egymásnak írtunk mindössze száz szó felhasználásával.

Ezen a napon sokat improvizáltunk. Érdekes volt látni, hogy a véletlenszerűen összekerült párok mennyire egy hullámhosszon vannak már; szinte egymás gondolatait folytatták! Persze pénteken is volt izgalmas mozgásos játék két labdával, mely az együttműködést hivatott szolgálni.

Összességében egy nagyon jó képzésen vettem/vehettünk részt. Sok mindent tudok majd a tanítási mindennapokban használni, így igen hasznosnak bizonyult ezen a téren a képzés, de szemléletformáló játékai, helyzetei révén a hozzáállásom, gondolataim is átalakultak, aminek szintén nagy hasznát veszem majd a jövőben. Jó volt a csapattagokkal a sok beszélgetés, tapasztalatcsere, jó baráti viszonyok is kialakultak. Jó volt megismerni a nemzetközi viszonyokat is, és megosztani egymással a tudásunkat.

2023.07.22 szombat:

A képzés zárásaként egy közös hajókirándulással búcsúztunk a csapattól, az oktatónktól, illetve a szervezőktől. Vrsarba látogattunk el, megnézhettük a csodás kis városkát, aztán a közeli fjordba hajóztunk, ahol a tengerben fürödtünk, és még delfint is láthattunk. Végül még a vihar előtt visszaértünk Rovinjba, ahol a búcsúé volt a főszerep.

2023.07.23. vasárnap:

A képzésnek vége, már csak a hazautazás van hátra! Ismét nagyon hosszúra sikerült; kb 10 órát töltöttünk az autóban ülve. De szerencsésen megérkeztünk igen fáradtan, azonban élményekkel teli!

ÚTINAPLÓ – avagy Bölcs-Fedák Katalin beszámolója

Rovinj, 2023. 07.15. – 23.

Erasmus+ pályázaton nyert iskolánk egyhetes, magyar nyelvű továbbképzéseket. Ennek keretében utazhattam én is a horvátországi Rovinjba; „Csapatépítés: együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák” elnevezésű kurzusra.

Az út időben igen hosszú volt; közel 12 órán át tartott a sok horvát autópálya-kapu miatti torlódások következtében. De azért 15-én délután 4-re csak odaértünk! Rovinj egy igazán szép kisváros; rendezett házak, utcák, szépen rendben tartott kertek és közterületek sokaságával találkozhatunk. Megérkezve a szállásra a kipakolás után elindultunk felfedezni a környéket: mit hol találhatunk, és persze hol van a képzésünk helyszíne.

2023.07.16. vasárnap:

A regisztrációt követően egy órás ismerkedés kezdődött mind az oktatóval, mind a résztvevőkkel, és persze a teremmel, amiben a képzés egy héten át tart majd. A sok ismeretlen kíváncsian nézegette egymást, nyitottan állt mindenki az elkövetkezendő héthez. Este – folytatva az ismerkedést – egy közös vacsorán vettünk részt.

2023.07.17. hétfő:

Hamar kiderült, hogy a légkondi nem működik megfelelően a termünkben, ugyanis olyan meleg volt bent, mint a légkondicionálóval nem rendelkező folyosón. Így egész nap szakadt rólunk a víz, legyezgettük magunkat. De azért lelkesen vetettük bele magunkat az ismerkedős játékokba; találtunk magunknak keresztnevünkkel alliteráló vezetéknevet, és így hamar megtanultuk a csoport tagjainak nevét. Kis csoportokban együttműködést segítő játékokat játszottunk, ezzel is megismerve az éppen aktuális csapattársakat, illetve azok személyiségét.

2023.07.18. kedd:

A kinti hőség miatt a terem kezd elviselhetetlen hőmérsékletű lenni. Komoly erőfeszítést igényel a foglakozásokon való odafigyelés, koncentráció. Pedig nagyon jó játékokat tanultunk! Mindenki nagy kedvence volt a gombolyag-játék, amit nagyon sok féleképpen lehet játszani, ezzel igen jól beépíthető bármely tantárgy foglakozásai közé. A nap második felében izgalmas, „rémes” játékokat követően feszültséglevezető, agressziókezelő játékkal, a kínai harccal lett igazán teljes a keddi nap. E napon is sokat tanultunk egymástól és egymásról is.

2023.07.19 szerda:

Végre kaptunk egy másik termet, amiben működik a légkondicionáló, ezért teljes mértékben koncentrálhattunk a feladatokra, játékokra. Ez meg is látszott a csapaton!

Ezen a napon a papírlapé, illetve a rajzolásé volt a főszerep; együttműködés és társismeret, valamint persze csapatépítés volt szerdán a középpontban. Minden játékot nagyon élveztünk, szívesen gondolok vissza én például a robotos játékokra, vagy a hógolyó-csatára éppúgy, mint a képregény rajzolóra.

2023.07.20. csütörtök:

Ezen a napon rengeteg mozgásos feladattal találkoztunk, sokat nevettünk, és inspirálódtunk. Közben a csoport immár csapattá kovácsolódott, egyre jobban megismertük egymást, és egyre jobban ment az együttműködés is. A kártyás játékokkal mély érzések, gondolatok láttak napvilágot, a papírtorony építésnél az egyéni ötletek és az együttműködés kettősségével találkozhattunk, míg a mozgásos feladatok a csapatépítésen túl a jókedvünket is növelték. Sok tapasztalattal gazdagodtunk.

2023.07.21. péntek:

Eljött az utolsó „tanítási nap”. A csapat, mint egy összeszokott osztály volt már jelen, aki sajnálja, hogy véget ér a kaland… Erre jó példa az üzenet-áradat, amelyet a nap végén egymásnak írtunk mindössze száz szó felhasználásával.

Ezen a napon sokat improvizáltunk. Érdekes volt látni, hogy a véletlenszerűen összekerült párok mennyire egy hullámhosszon vannak már; szinte egymás gondolatait folytatták! Persze pénteken is volt izgalmas mozgásos játék két labdával, mely az együttműködést hivatott szolgálni.

Összességében egy nagyon jó képzésen vettem/vehettünk részt. Sok mindent tudok majd a tanítási mindennapokban használni, így igen hasznosnak bizonyult ezen a téren a képzés, de szemléletformáló játékai, helyzetei révén a hozzáállásom, gondolataim is átalakultak, aminek szintén nagy hasznát veszem majd a jövőben. Jó volt a csapattagokkal a sok beszélgetés, tapasztalatcsere, jó baráti viszonyok is kialakultak. Jó volt megismerni a nemzetközi viszonyokat is, és megosztani egymással a tudásunkat.

2023.07.22 szombat:

A képzés zárásaként egy közös hajókirándulással búcsúztunk a csapattól, az oktatónktól, illetve a szervezőktől. Vrsarba látogattunk el, megnézhettük a csodás kis városkát, aztán a közeli fjordba hajóztunk, ahol a tengerben fürödtünk, és még delfint is láthattunk. Végül még a vihar előtt visszaértünk Rovinjba, ahol a búcsúé volt a főszerep.

2023.07.23. vasárnap:

A képzésnek vége, már csak a hazautazás van hátra! Ismét nagyon hosszúra sikerült; kb 10 órát töltöttünk az autóban ülve. De szerencsésen megérkeztünk igen fáradtan, azonban élményekkel teli!

Szubjektív beszámoló a Csapatépítés: együttműködést, empátiát, toleranciát fejlesztő technikák elnevezésű kurzusról Rovinjban, 2023. augusztus 6. és 12. között

Ha Rovinj városát kell egyetlen szóban jellemeznem, az ízlés szó jut szembe, vagy még inkább a jóízlés. A kurzus szervezői nagyon jó érzékkel választották helyszínnek Isztria egyik legfontosabb települését. A csodálatos fekvésű, öblökkel, félszigetekkel és szigetekkel, hatalmas parkokkal (és a lényeg), nagy tengerparti sávval rendelkező város a hagyományos turisztikai beágyazottságon túl tud valamit, ami még az Adria nagyszerű „ékszerdobozai” között is egyedi: kultúrateremtő, hiszen lakosai maguk is a legtágabb értelemben kultúrafüggők, ami látszik a régi és az új épületek összeillésén, az emberléptékűségen, és az ökológiai szempontok maximális tiszteletben tartásán. A rovinjiak egyszerűen szeretik városukat, megbecsülik értékeit, és vigyáznak rá. Nincs olyan porta, ahol ne lenne szelektív hulladékgyűjtés, nincs szemét, az autósok tiszteletben tartják a gyalogosokat azzal, hogy kivétel nélkül megállnak a gyalogátkelőhelyen, és még a távolabbi tengerpart elhagyott épületei, standjai között sem éreztem gondatlanságot: a békés enyészetnek kitett maradványokat vagy a természet, vagy strandolók vették birtokukba.

Ugyanez a gondosság érződik a kurzus szűkebb helyszínéül szolgáló, városközpontban lévő iskolán, mely ideális helyszínnek bizonyult a kurzus lebonyolítása szempontjából: tágas kiszolgáló terek, légkondicionált, kiválóan felszerelt osztálytermek álltak rendelkezésre a kurzusok vezetői és résztvevői számára, attól függetlenül, hogy a kurzus éppen a személyközi kommunikációt vagy az infokommunikációs eszközöket részesítette előnyben: az épített környezeten az is látszott, hogy a város nem sajnálja a pénzt sem arra, hogy az iskola terei kifogástalan állapotban várják évközben a diákokat, tanárokat, nyáron pedig a kurzusok közönségét. Ennek legjobb példája, hogy a csodás sportudvart a diákok nyáron is birtokba veszik, gyakorta láttunk kosarazó fiatalokat az udvaron.

Azok közé tartozom, akik nem egy számukra idegen témában szerettek volna ismereteket, tapasztalatokat szerezni, hanem egy nagyon is jól ismert terepen kívántam tovább elmélyedni: majd harminc éve dolgozom drámatanárként (az ének-zene tanításával és a zenei alkotó- és előadóművészettel párhuzamosan, ebbéli tudásomat éppen a drámával „keresztezve”, egyben kreatív zenetanárként), színjátszó csoportok vezetőjeként, így a csapatépítés tematikája számomra nem volt ismeretlen. Itt ugyanazt írom, mint amit a kurzuson válaszoltam az ilyen irányú kérdésre a saját céljaimmal kapcsolatban, szintén egyetlen szóban kifejezve: „vérfrissítésre” vágytam saját, kissé megfáradt praxisomban, és ezt a célt az Uhrin Csaba kollégám által vezetett kurzus maradéktalanul be is töltötte. Sőt: mikor a kurzusra készültem nem gondoltam volna, hogy 80-85%-ban számomra vagy teljesen ismeretlen, vagy ugyan már ismert, mégis, szerkezetében-céljában az általam megszokottól eltérő formátumú játékokat, gyakorlatokat tapasztalhatok meg a kurzus folyamán. Nagyon tetszett Uhrin Csaba játékvezetési stílusa is: a nagyszámú játék és gyakorlat vezetése közben sosem éreztette azt, hogy „nála van a bölcsek köve”. Lényegében mindnyájan tehettünk javaslatokat (néha én egy-egy hasonló gyakorlatot, gyakorlat-variációt meg is mutathattam); mély figyelemmel volt arra, hogy mikor fáradunk el, mikor kell egy-egy feszültebb pillanatot egy másik játékkal feloldani, miközben természetesen nem vált kérdésessé az ő vezetői státusza. Mivel a csoportban heten voltunk (szerencsére jó arányban: a kurzusvezetővel együtt négy hölgy és négy férfi), jó néhány gyakorlat nem tudta az eredeti teljes vagy félosztályos formáját mutatni: ilyenkor Csaba szépen végigsorolta az összes eshetőséget, problémát, amivel a játékot vezető tanár az osztályteremben szembesülhet. Nagyon tetszett az is, hogy Csaba – bár tradicionálisan drámás eszközökkel dolgozik – több társművészeti eszközt is bevetett, nyilván ezt a tematika is indokolta, hiszen a csapatépítés részét képezhetik másféle diszciplinák is. Leginkább a képzőművészeti vonal erősödött fel ezen a téren. Egy alkalommal megadott témák kapcsán egy spontán rajzos nonverbális dialógusból, párokban dolgozva, a lapokat továbbadva, a rajzos megoldásokat képregény-szerűn kiegészítve négy összefüggő történet kerekedett ki. De ugyanilyen egymásra hangoltságot kívánó, revelatív végeredményű feladat volt az is, amikor pusztán A4-es lapokból, csak ragasztót és gyurmát használva egy tornyot kellett építenünk. Jelentem két részre osztott csoport mindét tornya elérte a plafont (ha lett volna még hová felelé, túl is nyúlt volna rajta). Uhrin Csaba kurzusvezető tevékenységét leginkább az minősíti, hogy a hét végére, a tanult játékok-gyakorlatok hatására tényleges és valódi csapattá értünk, akik szívesen maradtak együtt a kurzust záró hajókiránduláson, sőt, néhányan még utána is. És akiknek nemcsak informálisan, de szakmai téren is "közük lett egymáshoz", dolgozzanak bár a közoktatás különböző területein, különböző pozíciókban, más-más korosztályokkal. Úgy gondolom, egy egyhetes kurzus nem nagyon adhat többet ennél.

Bár jómagam családosként, fiammal, és autóval érkezve nem vettem részt a kiegészítő programokon, úgy gondolom, hogy az előkészítés, a szervezés, az olajozott lebonyolítás, valamint a kurzus nyitó- és záróakkordjai minden tekintetben professzionális, figyelmes és odaadó háttérmunkára utalnak. (Az első napi vacsorát részben elmosó viharról senki nem tehetett, cserébe viszont a hajókirándulást, az ezzel egybekötött városnézést, nyílt tengeri fürdőzést és az edédet a legragyogóbb időben, sziporkázó napsütésben élvezhettük.) Véghné Juhász Krisztinát, a kurzus főszervezőjét bármilyen kéréssel, bármikor meglehetett találni, mindenre volt válasza, megoldása. Diszkrét jelenléte végig megnyugtató volt, ezt úgy tudnám jellemezni ezúttal két szóban: empátia és professzionalizmus. Amennyiben módom lesz rá, máskor is szívesen visszatérnék a cég által szervezett kurzusokra, akár ide Rovinjba, akár máshová.

Pap Gábor (Papesz)

zene- és drámatanár, Vörösmarty Gimnázium