Budapesti iskolám sikeres Erasmus+ pályázatának köszönhetően október végén Máltára utazhattam, hogy megkezdjem a mobilitásomat. Megérkezve a nyarat idéző melegbe, elfoglalva a szállásomat, majd Sliemából St. Julian's-be sétálva röpke fél óra alatt elkészítettem az első fotómat az ETI Málta bejáratánál (Executive Training Institute).

Már nem először jártam ezen a gyönyörű szigeten, de tudtam, hogy másnap egy nagyon izgalmas hetet fogok megkezdeni! Így is lett, hisz már korán reggel vállamra vetve számítógépemet, napszemüvegemet is előkészítve nekiindultam, hogy fejleszthessem IKT-készségeimet. Közeledve az ETI épületéhez hatalmas szivárvány ölelte St. Julian's forgalmas utcáit, én pedig bátran lépdeltem tovább eme égijelenséget csodálva, és magamban tisztázva, hogy valóban különlegesen indult a napom. Csakhamar soknyelvű és izgatott kollégákkal álltam a bejelentkezésnél várva a csoportbeosztásom és leendő tanáromat. Nem sokkal később már a termünkben ülve hallgathattam a rövid bemutatkozásokat. A csoportom egy része már a megelőző hetet is közös munkával töltötte az ETI-ben, mi újak így egy összeszokott osztrák-lengyel-magyar alapcsapathoz társultunk. Nem angoltanárként bizony össze kellett szednem magam, hogy a diktált tempót követni tudjam természetesen angol nyelven.

Számomra teljesen új számítógépes felülettel ismerkedtünk, majd töltöttük meg tartalommal. Nem mondom, hogy simán és elsőre ment minden, de vezetőnk kérésre szívesen segített megismételve és megmutatva az elhangzottakat. Természetesen ő egy fél falat betakaró interaktív táblával dolgozott, hogy mi mindent jól lássunk és követhessünk.

A hét végére egy projektmunkát kellett elkészíteni csoportokban általunk választott témában, és a héten tanult IKT lehetőségeket használva. Igazán színvonalas és érdekes feladatmegoldások születtek.

Délutánonként lehetőség volt két alkalommal is Málta látványosságaival ismerkedni az ETI által szervezett idegenvezetőkkel. Először a mai fővárosba, Vallettába buszoztunk, majd egy másik nap az egykori fővárosban, Mdinában, azaz a "Csendes városba" sétáltunk. Különleges volt rácsodálkoznom újra ezekre a nevezetességekre, amiket 30 évvel ezelőtt láttam először. Találkozva máltai barátnőmmel felidéztük a közös élményeinket régi fotóinkat forgatva.

S miért a címben az esernyő? Bizony az ősz utolért a napsütötte Máltán is, s bizony az utolsó két nap folyamatos esőzése és hatalmas szele a további szabadtéri programok javát elmosta.

Összegezve a máltai tapasztalataimat, amiért mentem, azt mind meg is kaptam: remek programokat, készségfejlesztő és hasznos tudásmélyítést, gyakorlatias ismeretszerzést, nyelvgyakorlást, nemzetközi kapcsolatépítést, és nem utolsó sorban gyönyörű helyeken való barangolásokat!

Hálás vagyok és köszönöm a lehetőséget!

Szabó Ágnes