Az ITC International Training Center szervezésében vehettem részt a cseh fővárosban, Prágában egy rendkívül hasznos kurzuson: ICT in Education címmel. Erasmus + akkreditációs program keretében jutottam el a száztornyú városba. A környezettudatosság jegyében repülő helyett nemzetközi vonattal utaztam. A szállásomat már tavasszal lefoglaltam a város központjában, így a képzés helyszínétől és a főbb nevezetességektől 15 percnyi sétára laktam. A kurzust azért választottam, hogy „digitális bevándorlóként” jobban megérthessem a „digitális bennszülöttek” világát. A képzés célja az volt, hogy megismertessen olyan alkalmazásokkal, weboldalakkal egyszerűbb programokkal, amelyekkel érdekesebbé tehetjük a tanítás-tanulás folyamatát, motiváltabbá váljanak a diákok, hiszen olyan felületeket, eszközöket hívtunk segítségül a tananyag elsajátításához, amelyekben járatosak.  Lehetővé teszik a figyelem és az érdeklődés fenntartását, megőrzését. Eleinte tartottam a felmerülő nehézségektől, de a csoport tagjai és az előadó kellemes légkört teremtettek: egymást segítettünk, Veronika, a tanár türelemmel foglalkozott azokkal is, akik lemaradtak a feladatok megoldásában. A 3 török, 2 lengyel, 2 olasz és a szlovák kollégák nyelvismerete nem volt azonos szintű, de ez nem gátolta a tapasztalatok megosztását és a foglalkozásokban való aktív részvételt. Sajnos nem volt elég időnk arra, hogy közös programokat szervezzünk, de tartjuk a kapcsolatot abban bízva, hogy közös diákcsere programokat valósítsunk meg a jövőben. Gyorsan elszaladt az 5 nap. Mielőtt visszaindultam volna Budapestre, ellátogattam Karlovy Varyba, ami nemcsak Csehország egyik gyönyörű fürdővárosa, hanem Európában egyedülálló karácsonyi és medvemúzeuma vonzza a látogatókat. Valóban páratlan élmény.

https://tomorkenyi-szeged.edu.hu/index.php/erasmus

A Future Learning’s Teacher Training Course szervezésében vehettem részt Írország szívében, Athlone-ban egy rendkívül hasznos kurzuson. Annak ellenére, hogy harmadízben részesülhettem az Erasmus+ pályázat nyújtotta lehetőségekben, nagyon vártam, hogy elkezdődjön az általam választott tanártovábbképzés, hiszen a vírushelyzet megakadályozta a pályázatok megvalósítását az elmúlt két évben. Már az indulás előtt megpróbáltam a meditáció módszerével megismerkedni, a „mindfulness”  mint fogalom jelentését megérteni.

A kurzus megnevezése „Mindfulness and Meditation in the Classroom” (Tudatos jelenlét és meditáció a tanteremben).

A képzés célja az volt, hogy megismertessen olyan meditációs, stresszoldó és koncentrációs technikákat, amelyeket eredményesen alkalmazhatnak tanárok, diákok egyaránt. Az elsajátított módszerek alkalmasak a mindennapi stressz, a tanulási nehézségek enyhítésre. Lehetővé teszik a fizikai és mentális egészség fenntartását, megőrzését. A kurzus tematikákája kezdőknek készült, de azok a külföldi kollégák is profitálhattak belőle, akik már használtak meditatív technikákat, hiszen sok olyan tartalmas és élvezetes módszert ismerhettünk meg és próbálhattunk ki a gyakorlatban, amelyek elősegítik a támogató tanítási- és tanulási légkör kialakítását és fenntartását az iskolában. Természetesen a tanultakat hatékonyan lehet alkalmazni a mindennapi életben is, hogy megküzdhessünk a külvilágból érkező negatív hatásokkal is. A meditáció, a tudatos légzés segít abban, hogy a negatív környezeti hatásoktól megszabaduljunk és átadjuk magunkat a megelégedés, elfogadás érzésének.

Mivel a csoport 5 főből állt (3 spanyol, 1 német és 1 magyar), így bőven jutott idő arra, hogy mindenkit meghallgassunk, aktív részeseivé váljunk a feladatoknak.

A tanárnő nyitott, empatikus személyisége volt az egyik záloga a sikeres foglalkozásoknak. Clare segítőkészsége, türelme, odafigyelése mindannyiunkat hozzásegített a módszerek elsajátításához, azok elméleti hátterének megértéséhez is.

Délutánonként közös programokat szerveztünk: ellátogattunk Dublinba, Galwaybe és Clonmacnoisba.

 A kirándulások alkalmával megoszthattuk tapasztalatainkat, bepillantást nyerhettünk idegen kultúrákba és természetesen egymást is jobban megismerhettük. A jövőben is szeretnénk kamatoztatni a kialakult kapcsolati tőkét akár iskolalátogatás, akár diákutaztató program keretében.

https://tomorkenyi-szeged.edu.hu/index.php/erasmus/zoldhullamban-2020

Másodízben vettem részt Erasmus+ KA1 tanárképző programban. A Lendületben címet viselő pályázat keretében a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium 28 pedagógusával együtt látogathattam el különböző európai országokba. Úticélul Finnországot választottam, hiszen diákjai a nemzetközi méréseken nagyon jól teljesítenek, éppen ezért szerettem volna bepillantást nyerni a módszereikbe, azok gyakorlati alkalmazásába. Augusztus 12-én kezdődött az Innovative Approaches to Teaching (A tanítás innovatív megközelítései) című kurzus, amelyet az ITC (International TEFL Certificate s.r.o.) egyik tanára tartott pedagógusoknak. Az iskola központja Prágában van, tanfolyamaikat Prágában, Helsinkiben, Karlsamnban (Svédország), Barcelonában, Londonban és Cataniában (Olaszország) tartják. Csoportunkban 23 tanár dolgozott együtt Lengyelországból, Görögországból, Spanyolországból, Olaszországból és Skóciából. Ez a módszertani képzés nem nyelvtanároknak szólt, ezért még izgalmasabb volt a közös munka, hiszen a matematika, a történelem, a testnevelés, a német, az angol szakos kollégák másképp használták fel a hallottakat. Részt vettek óvodapedagógusok, tanítók, általános és középiskolai tanárok és olyanok is, akik felnőttoktatásban dolgoznak. A csoport sokszínűsége még inkább hozzájárult a tudásmegosztás sikeréhez. A képzés öt napja felfrissítette, gazdagította elméleti ismereteinket, majd a megismert módszereket a gyakorlatban is kipróbálhattuk, újra diákokká válhattunk. A negyedik napon ellátogattunk Vantaaba, amely a Helsinki metropolisz zónához tartozó város. Az egyik szakiskola informatika laborjában próbálhattunk ki olyan weboldalakat, amelyekkel változatosabbá, hatékonyabbá tehetjük az osztálytermi tanulás folyamatát. Másnap felvázolták a finn oktatási rendszer felépítését és végigkalauzoltak minket az iskola termein, ahol munkálkodó diákokkal is találkozhattunk, hiszen Finnországban augusztus közepén kezdődik a tanítás. A látvány példaértékű volt. Természetesen a tanulás mellett jutott idő arra is, hogy megismerjük a helyi nevezetességeket. Augusztus 9-én éjjel érkeztem, másnap komppal utaztam Tallinnba (Észtország fővárosába) amely fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a balti régiónak. Tallinn történelmi belvárosa 1997 óta a UNESCO Világörökség listáján található. Vasárnap ellátogattam Suomenlinnába (svédül: „Sveaborg”, finnül jelentése: „finn vár”), amely nevével ellentétben nem egy vár, hanem katonai erődítmény. Helsinki egyik városrésze, amely közvetlenül a Helsinki előtti szigeteken található. Kulturális értéke történelmi emlékként és látnivalóként egyaránt kiemelkedő, Helsinki identitásához erősen hozzátartozik. Délutánonként felkerestem a világ nyolcadik legélhetőbb városának látványosságait (múzeumok, könyvtár, székesegyház, sziklatemplom, állatkert, vidámpark). Ráadásul az időjárás is kedvezett mind a tanulásnak, mind a szórakozásnak, hiszen 19-20 fok körüli napos idő volt, míg Magyarországon kánikula uralkodott. Hálás vagyok pályázatíró kollégáimnak, a Tanártovábbképzés munkatársainak, különösen Véghné Juhász Krisztinának, hogy a fentieket lehetővé tették. Iskolánk honlapján további Erasmus+ beszámolók olvashatók: http://tomorkenyi-szeged.sulinet.hu/index.php/hu/

Első alkalommal vettem részt Erasmus+ pályázatban, éppen ezért nagyon vártam, hogy elkezdődjön az általam választott tanártovábbképzés. Már az indulás előtt megpróbáltam felfrissíteni a nyelvtanítással kapcsolatos elméleti tudásomat, illetve előre szerveztem magamnak programokat minden délutánra és a hétvégére.

Homestay accommodation szállást választottam reggelivel és vacsorával. Nagyon kedves szállásadóim voltak, akik öt diáknak biztosítottak egyszerre szállást, így megismerkedtem olasz, egyiptomi, belorusz és cseh hallgatókkal/tanárokkal. Yvonne Banks (a házigazda) úgy gondoskodott rólunk, mintha családtagok lettünk volna: tradicionális meleg vacsorával várt minden este, sokat mesélt magukról, a mostani lehetőségekről, a társadalomban jelentkező új jelenségekről, felhívta figyelmünket a környék nevezetességeire. Muswell Hill London nagyon kellemes, csendes, dimbes-dombos része, ahol számtalan park nyújt lehetőséget hosszú sétára, kikapcsolódásra. Az embernek az az érzése támad, mintha nem is egy világvárosba érkezett volna. A tömegközlekedés kiváló, így viszonylag rövid idő alatt be lehet jutni a központba. Az iskolától 10 percnyi sétára laktam, így nem okozott gondot a reggeli csúcsforgalom.

Londonban az Excel English Language School szervezésében vettem részt a New Ideas for the English Classroom című kéthetes módszertani továbbképzésen, ahol nagyon sok új élménnyel gazdagodtam.

Az angol nyelv tanításának minden területét átfogó szemináriumok felfrissítették azt az elméleti  tudást, amelyet az egyetemen megszereztünk, de a képzés nagy előnye az volt, hogy a foglalkozások nagy részében gyakorlati feladatokat oldottunk meg, megosztottuk ötleteinket, tapasztalatainkat. Mivel a csoport 5 főből állt (spanyol, belga, 2 cseh, magyar), így bőven jutott idő arra, hogy mindenkit meghallgassunk, aktív részeseivé váljunk a feladatoknak. Beszélgettünk a különféle tanulási stílusokról, a beszédkészség fejlesztéséről, a szerepjáték és az improvizáció feszültségoldó hatásáról, kiejtési gyakorlatokat próbálhattunk ki. A diákok által nem kedvelt diktálás technikáját különféle feladatokba ágyazva végeztük el. Az idiómák és a szleng világa a csoport minden tagjának meglepetést és vidám perceket okozott, hiszen a nyelvek hasonlósága és különbözősége, az eltérő kulturális háttérből adódó nyelvi fordulatok tanulságosak voltak. Olyan 21. századi nyelvi jelenségekkel, illetve nyelvi etikettel ismerkedhettünk meg, amelyre csak az adott nyelvterületen nyílik lehetőség. Jó volt látni, hogy az anyanyelvi tanárok éppúgy elgondolkodnak egy-egy nyelvhasználati kérdésen, mint ahogyan ezt én is megteszem a magyar nyelv tanítása során. Számomra azért is volt különleges élmény ez a két hét, mert nemcsak angol nyelvet, hanem magyar nyelv és irodalmat is tanítok, így bizonyos témák esetében: koherencia, kohézió, kollaboratív írás...a két tantárgy tanításának módszereit összevethettem.

A kurzus utolsó két napján foglalkoztunk a technikai eszközök (okos telefon, interaktív tábla) tanórai használhatóságával. Olyan érdekes feladatokat kaptunk, hogy mindannyian elmerültünk a megoldások keresésében; újra diákok lettünk, akik versengtek az "1. helyért". Sajnos a feladatok egy része csak abban az esetben lenne megvalósítható a gyakorlatban, ha minden tanuló rendelkezne mobil nettel vagy rá tudna kapcsolódni az iskolai internetre. Azt hiszem, ez még várat magára, de ha lesz lehetőségem, biztosan kipróbálom.

Az iskola  biztosított korlátlan tea- és kávéfogyasztást, saját névre szóló bögrét és nem utolsó sorban tananyagot minden hallgatójának. A tanárok összeforrt csapatként dolgoztak a siker érdekében, az ügyintézők mindenben rendelkezésünkre álltak.

Fakultatív szabadidős programokat is szerveztek: National Gallery, Kenwood House & Hampstead Heath...  Megnéztem a Hamlet című előadást a Globe színházban, elutaztam Stradford-upon-Avonbe, ahol olyan élményekkel gazdagodtam, amelyek élvezetesebbé tehetik mind az angol-, mind a magyarórákat. Oxford, Cambridge, Brighton egy-egy  "ékszerdoboz", hiszen az első kettő a tudomány fellegvára és az élő múlt megtestesítője, addig Brighton a tenger, a kikapcsolódás és a modernség szimbóluma: részese lehettem a Pride fesztiválnak, ami a diákok számára már nem újdonság, hanem az életük része. Hajóval jutottam el Greenwichbe, ahol ellátogattam a Királyi Obszervatóriumba, a Nemzeti Tengerészeti Múzeumba, a Peter Harrison Planetáriumba és a Cutty Sark fedélzetére, amely a világ egyik leghíresebb teaszállító vitorlás hajója volt.                            London nevezetességeit nem is sorolnám...

A Londonban eltöltött két hét mind szakmailag, mind kulturálisan gazdagította ismereteimet. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy részt vehessek a pályázatban, főként Véghné Juhász Krisztinának, aki koordinálta az utazásunkat, mindenben rendelkezésünkre állt, segített, ha szükségünk volt rá.