Elemek megjelenítése címkék szerint: Europass Teacher Academy
Óh, Barcelona, bárcsak...! - Erasmus+ kurzus beszámoló
Nyolc tanártársammal együtt nekivágtunk a nagyvilágnak, hogy új ismereteket, új tapasztalatokat gyűjtsünk, amit másokkal is megoszthatunk. Én utaztam elsőként egy elképesztően izgalmas városba, Barcelonába 2018. június 25-30 között egy fantasztikus továbbképzésen vehettem részt: HAPPY SCHOOL - Positive Education for well-being and life-skills development. Ez nagyjából annyit jelent, hogy milyen úton, mely módszerek, technikák segítségével juthatunk el, vagy közelíthetünk ahhoz, hogy iskolánk boldog iskola lehessen, ahol az életvezetési készségek fejlődhetnek, és mindenki jól érezheti magát. Iskolánk utazóinak beszámolói itt találhatók: https://szilady.net/erasmus
Röviden szeretném összefoglalni, milyen témákban mélyülhettem el.
A kurzus során hallottam a boldogságot meghatározó három tényezőről Lyubomirsky, Sheldon and Schkade nyomán, a boldog élet három értelmezéséréről, valamint a pozitív pszichológia alapjairól Seligman munkái alapján. Ezen elméletekbe ágyazva, s ezek megélésében gyökerezik a pozitív nevelés.
Az erősségeim felméréséhez kaptam segítséget úgy, hogy a SWOT analízis gyakorlati alkalmazását is megtapasztaltam.
A flow jelenség nyolc jellemzőjéről és a nyolc élménycsatornás modellről is tanultam Csíkszentmihályi munkái alapján (itt dagadtam a büszkeségtől), melyek ismerete elősegíti egy projekt megtervezését úgy, hogy a résztvevők flow élményhez jussanak.
A hat alapvető érzelem kifejezését, jelentőségét gyakorlatokon keresztül próbáltuk meghatározni Ekman és Friesen tanulmányai alapján.
A mindfulnessről, vagyis a jelenben való létezés, észlelés Jon Kabat-Zinn kutatásai nyomán, több tapasztalatot is szereztem. Önálló és csoportos gyakorlatokon keresztül ismerkedtem meg ezzel a technikával.
Végül pedig összegeztük az életvezetési készségeket, melyeket a fent tanultak segítségével fejleszthetünk. Egy projektet is kidolgoztam, amely a tanultakon alapszik.
Sok tervem van arra, hogyan alkalmazhatom mindezt a munkám során, illetve mi az, amit át tudok ebből adni a munkatársaimnak. Nagyon inspiráló volt ez az egy hét és nem csak a kurzus, hanem az emberek miatt is. Barcelona pedig teljesen elvarázsolt. Ámulatba ejtett Gaudi zsenialitása, építészeti remekei, az egész város és környéke. Lélegzetelállítóan gyönyörű helyeken jártam és nagyon otthon éreztem magam ebben a mediterrán világban.
Nyelvi kompetenciáim is jelentősen fejlődtek, de a számos kihívás, amit a mindennapok dobtak elém, szintén a személyes fejlődésemet szolgálták.
Jövőre is szeretnék részt venni a programban, mert érzem, hogy micsoda lendületet és energiát adott és mennyire áthatja a gondolkodásomat! Iskolánk tanárainak beszámolói itt találhatók: https://szilady.net/erasmus
2 Wochen Intensiv Deutschkurs und CLIL für Lehrer
A kurzus címe: 2 Wochen Intensiv Deutschkurs und CLIL für Lehrer
Helyszín: Berlin - Németország
Időtartam: 2017. július 27 - augusztus 4.
Résztvevő: Horváth Zsolt
Ezt a kurzust az Europass Teacher Academy tanfolyamszervező iskola biztosította, berlini képzési hellyel és német nyelven. Az Europass manapság rengeteg tanfolyamot szervez olyan témákban és nyelveken, amelyek az Erasmus+ projektekben résztvevőket érdeklik. Talán legkeresettebb a CLIL vagyis a tartalomalapú nyelvoktatás, hiszen igen elterjedt Európában a kéttannyelvű képzés és a szaktárgyak idegen nyelven történő oktatása. Ehhez kíván szakmai hátteret biztosítani a CLIL módszere.
Saját magam földrajz-német szakos tanár vagyok, a földrajzot németül tanítom, és diákjaimban tudásszomj van, ezért szükségesnek tartottam továbbképződni ezen a területen.
A tanfolyam kivitelezője a Carl Duisberg Centren nevű nemzetközi oktatásszervező cég volt, mely saját szakmai hitvallása szerint az oktatást egy határtok nélküli nemzetközi térségben valósítja meg, hozzásegít a nyelvtanuláshoz, illetve a külföldiek integrációjához Németországban. Ez a beállítottság érezhető volt egyből az első kapcsolatfelvételkor. Valamennyi levelezésük angol/német kétnyelvű, hiszen tudják, hogy sokan fordulnak hozzájuk olyanok is, akik egyáltalán most kezdik a németországi életüket, és nyilván nem tudnak még németül. Nem kis részük volt a Németországot elérő friss bevándorlási hullám kezelésében, több száz új, főleg afrikai diákjuk kezdte el a nyelvtanfolyamot velem egy időben.
A sok kezdő nyelvtanuló mellett ugyanakkor voltak többen is, akik Erasmus+ ösztöndíjasok voltak, hozzám hasonlóan német szakos pedagógusok is. Az első héten főleg nyelvgyakorlással kezdtünk, kommunikáció, kötetlen beszélgetés és ennek kapcsán felmerülő nyelvtan fejlesztésével. A csoportom összetétele szerencsés volt. Rajtam kívül még volt egy finn kolleganő, a többiek viszont valamennyien dél-tiroli olasz pedagógusok voltak, akik közismereti tárgyat tanítottak németül. Így közel azonos szinten volt a nyelvismeretünk, a mindennapi témák adottak voltak. Két fiatal germanista vezette az óráinkat. Érdekesség, hogy az egyik tanárunk egyébként lengyel származású bölcsész, mindkét nyelvet anyanyelvként használja. Az ő példáján keresztül is még jobban láttuk, hogy mit jelent a kétnyelvűség.
A beszélgetés során természetesen előkerült a német nyelv általános helyzete a világban, a némettanítás alapkérdései, és annak hasznossága. Kiderült például, hogy Olaszországban bizony nem minden esetben jól képzettek a nyelvszakosok, sokszor, alacsonyabb évfolyamokon egy egyszerű nyelvvizsgával is lehet tanítani. Ugyanakkor van érdeklődés a német iránt Olaszországban, hiszen főleg a déli tartományokból északra vándorló munkaerőnek az egyik célállomása pont a német nyelvterület. Dél-Tirolban pedig kifejezetten szükséges a munkavállaláshoz a német.
Az említett nyelvi órák mellett két naponta délutánonként került sor a módszertani órákra. Itt rengeteg olyan anyagot ismertünk meg, melyek jól szolgálnak a szaktárgyi oktatáshoz. Ilynek voltak pl. az internetes tudásbázisok, a német külügyminisztérium tudásforrása az országról, online játékok és feladatok elérhetősége illetve olyan oldalak, amelyekkel magam is tudok játékot készíteni. A gyakorlati órákon kipróbáltunk újszerű oktatásszervezési formákat, belepillantottunk a projektszerű oktatás módszertanába, illetve elkészítettünk olyan tananyagot, mellyel a szaktárgyunkon keresztül tudunk nyelvismeretet közvetíteni. Egyik legjobb példa erre a gondolattérképhez (mind map) hasonló játék. Az oktató által a lap közepére írt földrajzi fogalom, mondjuk egy jelzős szerkezet segítségével képeznek a diákok egy sor más szófajú szót, maradva az eredeti témánál. Ez egyrészt szolgálja a szaktárgyi ismeretek ismétlését, de másfelől nyelvi fejlesztő feladat is, hiszen sok új szót kell megalkotniuk a szóképzés szabályainak alkalmazásával. Az ilyen konkrét ismeretek mellett volt néhány szeminárium jellegű óránk is, ahol pl. a német újraegyesítésről tanultunk úgy, hogy ez háttértudás lehessen a téma tanításának történelem, földrajz vagy országismeret órákon.
A tanórákon kívül maradt természetesen rengeteg időm a város nevezetességeire, a Pergamon Museum megtekintésére, és a világszerte ismert látványosságok megtekintésére.
A két hét elteltével tehát rengeteg új ismeretre tettem szert, volt alkalmam gyakorolni a németet, a szaktárgyi tudásom is jelentősen gyarapodott. Úgy ítélem meg, hogy hasznos dolog volt pályázni az Erasmus+ programmal, és a mobilitásom hozzájárul mind a személyes fejlődésemhez, mind az iskola szakmai színvonalának növekedéséhez. Tapasztalataimból kiindulva úgy látom, hogy érdemes a jövőben is hasonló mobilitásokon részt venni.
Végezetül elmondhatom, hogy a berlini mobilitás már csak azért is hasznos volt, mert az újraegyesített, immár 3,5 milliós főváros egy igazi metropolis, rengeteg érdekességgel és látnivalóval, annak ellenére, hogy a történelmi városrészek a háborúban megsemmisültek. Számomra külön érdekes volt bejárni újra azokat a helyeket, ahol diákként, a 80-as években egy megosztott városban jártam, és először kerültem kapcsolatba a némettel.
Bp. 2017. augusztus 23.
Horváth Zsolt
Interkulturális szemlélet a kultúra bölcsőjéből
Szinte napra pontosan egy év telt el az első Erasmus+ kurzusom óta, ezúttal 5 napot töltöttem Görögországban, Nafplioban, az első demokratikus parlament városában. Iskolánk Budapesten igazi multikulturális intézmény, különböző nemzetiségű tanulókkal, így az idei választásom a tanulóink sokszínűségében rejlő lehetőségek kiaknázására esett. A FacingDiversity: InterculturalClassroom Management című képzés olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a tananyagok alkalmassá tétele anyanyelvi és külföldi tanulók számára, a különböző kultúrából érkező diákok adekvát kommunikációja, vagy az identitás megtartásával együtt történő kultúrák befogadása és elfogadása.
A választott kurzus 2018. július 9-től 14-ig tartott. Az első, úgynevezett bemelegítő nap főként az ismerkedésről szólt. Már az is nagyon tanulságos volt, hogy a résztvevő kollégák beavattak saját nehézségeikbe, és olyan hasonló kérdésekre várták a választ, mint például a bullying, vagy a kollektíva eltérő hozzáállása bizonyos kérdésekhez.
A kurzuson nyolcan vettünk részt: öt olasz, egy német, egy lengyel kolléga, és én képviseltem Magyarországot. Mindannyian más iskolatípusból és munkakörből érkeztünk, ami szintén több szempontból tette lehetővé a rálátást a különböző helyzetekre, problémákra. A résztvevők között volt igazgatóhelyettes, középiskolai tanár, alsós tanító, osztályfőnök, illetve felnőttképzésben dolgozó kolléga is. Oktatóink magasan kvalifikált, világot látott, tapasztalt párost alkottak.
Az első alkalom során tisztáztuk az alapfogalmakat, megbeszéltük, hogy mit jelent a multikulturalitás, és miben különbözik az interkulturalitástól. Tapasztalatot cseréltünk arról, hogy hogyan érezheti magát egy idegen anyanyelvű gyerek az osztályunkban, illetve hogyan segíthetjük elő a kommunikációt a társaival. Összegyűjtöttük azokat az intekulturális kompetenciákat, amelyekkel hatékony tanítási stratégiákat lehet kialakítani.
A kurzus során mindennap megismertünk egy-egy helyzetgyakorlatot, ami jó kiindulópontja volt az aznapi témaválasztásunknak. Témáink között szerepelt például a megelőzés, a kompromisszum, az elfogadás és a befogadás. Számtalan videót néztünk és elemeztünk olyan szempontból, hogy mások hogyan integrálják, alakítják az újonnan érkezők igényeinek is megfelelően az osztály életét, úgy, hogy közben nem zavarják meg a mindennapi rutint.
Mint az előző évben, most is arra helyeztem a hangsúlyt, hogy miként fogom az újonnan szerzett tudást megosztani az iskolámmal, kollégáimmal. Már kezdettől fogva szem előtt tartottam, hogyan tudom ezeket az ismereteket az osztályom mindennapi életébe beépíteni, annak ellenére, hogy a gyerekek rugalmasak, nyitottak a “másra”, hisz ebben is nőnek fel. Így már a kurzus alatt elkezdtem felépíteni disszeminációim anyagát, elkezdtem összegyűjteni, hogy mit és milyen formában szeretnék bemutatni, érzékeltetni, hogy azt a hatást váltsam ki, amit magam is éreztem a kurzus folyamán.
A szombati záró napon az utolsó jó gyakorlat erős érzelmeket váltott ki belőlem. A helyzetgyakorlat során “tükröt tartottunk” egymásnak, és meg kellett neveznünk egymás legjobb tulajdonságát. Megdöbbentő volt látni, hogy milyen komolyan vette mindenki a feladatot, és nem csupán pozitív, kedves jelzőket használtunk társaink bemutatására. A közös, kooperatív munka során valóban tükröt tartottunk egymás tulajdonságai elé, így nem csoda, hogy kétszer kellett fotózni az oklevélátadás pillanatát, mire sikerült felitatni a könnyeimet.
A kurzus folyamán többször nyílt lehetőségünk kulturális kikapcsolódásra is. A helyi Nemzeti Galéria nyitvatartási ideje miatt a szombati kirándulást kedden ejtettük meg, mivel itt a kedd a múzeumok szünnapja. A program során hajókirándulást tettünk Hydra, illetve Spetses szigetére. Hydrán nincs gépjárműforgalom, öszvérekkel oldják meg az áruszállítást, és a művelésre alkalmatlan föld miatt a tenger adta lehetőségekkel tanultak meg élni. Egy esti kirándulás keretében megismerhettük az epidauroszi színházat, amelyet a leghíresebb és a legjobb állapotban lévő görög színháznak tartanak. A színház évszázadokon át ép maradt, mivel biztonságot nyújtó, több mint 6 méter vastag föld borította. „A leghalkabb hangot, egy mély sóhajt, vagy egy papírdarab széttépését még a legutolsó sorban is tisztán lehet hallani” — mondta Sz. E. E. Iakóvídisz régészprofesszor.
A kurzusról hazatérve úgy érzem, hogy a magam elé kitűzött cél megvalósult, szélesebb lett a látóköröm a sokszínűség mint érték és mint lehetőség kihasználásában. Biztos vagyok benne, hogy könnyebben meg tudom találni azokat a helyzeteket és lehetőségeket, amelyekkel kapcsolatban a tanultakat hasznosíthatom.
További információ a honlapunkon: https://oisbpxiii.wixsite.com/2018
vagy a Facebookon: https://www.facebook.com/oisbp/
Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal