Elemek megjelenítése címkék szerint: nyelvtanulás

Nyelvtanulás Frankfurtban

15 éve tanítok a solymári iskola művészeti iskolájában, ahol a közismeretet tanító kollégáim évek óta részt vesznek az Erasmus+ továbbképzéseken. Mindig irigykedve hallgattam a beszámolóikat, így idén én is jelentkeztem. Úgy gondoltam ahhoz, hogy a külföldre felvételiző tanítványaim segítségére lehessek, leginkább az lenne hasznos, ha a nyelvtudásomat bővíteném. Így vettem részt 2023. szeptember végén Frankfurtban a did deutsch institut német nyelvtanfolyamán.

A tanfolyam minden nap kilenctől fél háromig tartott. A csoport, ahová kerültem nagyon sokszínű volt, a társaim többek között Tajvanról, Spanyolországból, Svájcból, Braziliából érkeztek. Nagyon izgalmas volt beszélgetni velük, kicsit megismerni a világ teljesen más szegletéből érkező embereket.

A hét során több tanár - összesen három - foglalkozott velünk. Ez nagyon hasznos volt abban a tekintetben, hogy mindegyikük más módszerrel tanította a nyelvet. Mindegyikük különböző típusú feladatokat adott, amik vagy a nyelvtani tudásunkat, a szövegértésünket, vagy a kommunikációs képességünket fejlesztette. A kurzus nagyon intenzív volt, úgy érzem, nagyon sokat tanultam és rengeteget fejlődött a beszédkészségem.

A szabadidőmet frankfurti városnézéssel töltöttem , megkóstoltam a helyi ételeket, finomságokat. Nagy örömömre pedig éppen a héten zajlott a Frankfurti Zeneakadémia egy ingyenes fesztiválja, ahol fantasztikus kulturális élményekkel is gazdagodtam.

Úgy gondolom az Erasmus+ egy nagyszerű lehetőség és nagyon hálás vagyok, hogy lehetőségem volt részt venni a tanfolyamon.

Pallagi Teréz, fuvolatanár

Solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Tájékoztató a pályázatról | blog (hunyadierasmus.wixsite.com)

Nagy örömmel fogadtam az Erasmus+ nyertes pályázati értesítését.

Napjainkban fontos a nyelvismeret, azonban a hosszú évek alatt a megszerzett nyelvtudásom megkopott, ezt szerettem volna frissíteni a tanfolyam segítségével.

2021. szeptember 26-2021. október 3. között részt vehettem egy egyhetes intenzív angol nyelv és kultúra továbbképzésen Firenzében, melynek címe „Intensive English Language and Culture Course” volt.

A vírushelyzetre tekintettel a csoport kis létszámú volt, összesen hatan vettünk részt rajta. A kurzus vezetője Robin volt, aki eredetileg amerikai állampolgár. A tanfolyamon résztvevő kollégák Lengyelországból és Franciaországból érkeztek. Négy tanító és egy középiskolai igazgató tartozott a csoportunkhoz. Az ismerkedés alkalmával kiderült számomra, hogy a kollégákat is saját motiváció vezetett, azonban náluk szinte elvárás a tanítás során is az angol nyelv használata, habár nem kötelező.

A bemutatkozás során mindenkinek beszélnie kellett a munkájáról, az iskolájáról, az országról, városról ahonnan érkezett.

Minden nap azzal kezdődött, hogy elmeséltük egymásnak, hogy mi történt az előző nap, merre jártunk, mit láttunk, mik az aznapi terveink.

Minden délelőtt más-más témakörrel, igeidőkkel foglalkoztunk, majd különböző játékok segítségével gyakoroltuk azokat. Olyan játékos feladatokat ismerhettem meg, amelyek segítségével nemcsak a nyelvet lehet játékosan tanítani a gyerekeknek, hanem akár én is használhatom a munkám során.

Kaptunk segítséget a hallás utáni szövegértés gyakorlásához, oldottunk meg feladatokat egyénileg, amit utána megbeszéltük. A feladatokat közösen ellenőriztünk, a kérdéses megoldásokat alaposan átbeszéltük, a számunkra ismeretlen szavakat körülírta, elmagyarázta a tanárunk. Sokszor szóba került, hogy a saját országunkban, a mi iskolánkban ez vagy az hogyan működik, mi a jellemző az adott országra. Van-e eltérés? Ebből is sokat tanultunk. Ízelítőt kaptunk az amerikai és brit angol közötti különbségekből is.

Szerencsére a nyelvi tudásunk körülbelül azonos szinten voltunk a kollégákkal, így nem okozott nagy problémát a másik megértése. A problémásabb szituációkban tanárunk mindig segített.

Nagy örömömre szolgált, hogy a hét folyamán gyakorlati tudásra is szert tehettünk, meglátogattuk a helyi piacot, ahol egy „játék” keretében mindenkinek teljesíteni kellett az előre megbeszélt feladatokat.

Egyik délután a nyelviskola által felkért idegenvezető, Laila segítségével megismerkedhettünk Firenze történelmi és kulturális nevezetességeivel. Megnéztük az első házak egyikét, amit a rómaiak építettek és a kis borablakok titkára is fény derült.

Az órák minden nap 13 óráig tartottak, így bőven volt lehetőség utána felfedezni a várost.

A látványosságok igazi történelmi hangulatot árasztanak. Megnéztem a Dómot (Santa Maria del Fiore katedrális) és a keresztelőkápolnát, valamint a Piazza della Signoria szabadtéri szoborgalériáját, a Palazzo Vecchiot, mellette Michelangelo Dávid szobrának másolatával.

Részese voltam a Mercato Centrale vásári hangulatának, a bőr táskák, kabátok, kiegészítők, a friss toszkán termékek és egyéb helyi áruk piacán.

Az Arno folyó másik partjára Ponte Vecchio hídon keresztül csodálatos látvány közben lehet átjutni, hogy eljuthass a Michealangelo térre. A Piazzale Michelangelo térről csodálatos kilátás nyílik Firenzére. Innen már csak néhány lépés a San Miniato al Monte Basilica, ahonnan a teljes Arno-völgy feledhetetlen látványa tárult elém.

A Dóm kupolájába (Cupola di Brunelleschi) vezető 463 lépcsőt is megmásztam. A Pitti palota (Pitti Palace) és a Boboli kert (Boboli Garden) látványa is lenyűgöző.

Az Uffizi Galéria szobrai és képei is felejthetetlen emlék lesz. Olyan híres művészek alkotásait láthattam, mint Giotto, Botticelli, Leonardo, Michelangelo és Tiziano.

Szombaton közös, buszos Toszkán körutazást tettünk, ami során megcsodálhattuk a toszkán táj szépségét. Meglátogattuk Pisát, San Gimignano középkori városát, amely tornyáról és lenyűgöző kilátásáról ismert. Útban Siena felé egy helyi borászatban borkóstolóval egybekötött toszkán ebédet fogyaszthattunk el. Végezetül Sienában tölthettünk egy kis időt.

A szállásom egy hotelben volt, amely a képzés helyszínétől és a vasútállomástól is csupán 20 percnyi sétára helyezkedett el. Minden látványosság és nevezetesség néhány percnyi sétával elérhető volt. A Dóm mellett minden nap elsétáltam, a látvánnyal nem lehetett betelni. Igyekeztem mindenhová eljutni ebben az egy hétben, azonban minden nevezetesség megtekintésére két hét is kevés lett volna.

Összességében nagyon hasznos volt ez a továbbképzés, az idegen nyelvi környezet, a folyamatos angol nyelvű kommunikáció, a jól felépített órák, nagy mértékben fejlesztették a nyelvi kompetenciámat. Sokat bátorodtam a hétköznapi kommunikációmban, nyelvtani szempontból is sokat fejlődtem. Szükség esetén pontosabban, magabiztosabban tudok kommunikálni angol nyelven. Az egyhetes nyelvtanfolyam hasznossága mellett kiemelkedő élmény volt számomra az olasz kultúra megismerése is. Hálás vagyok érte, hogy megismerkedhettem Firenze és környéke kulturális és történelmi nevezetességeivel, valamint gasztronómiájával is, amibe szívesen kóstoltam bele.

Örülök, hogy a program által megismerhettem a világ egyik legszebb városát, amely rengeteg történelmi kincset és kulturális örökséget rejt.

Köszönöm ezt a fantasztikus lehetőséget! Szeretnék még hasonló programban részt venni.

Augusztus első hetében egy hetet töltöttem el a különleges szépségű Máltán. Kultúrája, természeti környezete, klímája kevésbé hasonlítható bármely eddigi általam megismert országéhoz. 

Öt napos angol nyelvi kurzuson vettem részt, mely kommunikációs készségem hivatott javítani. A képzés látogatása, a tananyag nyomon követése számomra problémamentes volt. 

Az iskolai kötelezettségem mellett próbáltam megismerkedni a helyi kultúrával, elsősorban az építészet és a művészeti terén. 

Képzésem helyszíne Valletta, a főváros, ahol szerencsére a szállásom is volt. Pezsgése, sokszínűsége, bája magával ragadó. Lehetőségem nyílt számtalan templomot felkeresni, és néhány kiállítás anyagával is gazdagodtam. Jártam az Archeológiai Múzeumban, a Nagymesterek Palotájából csak egy kis katonai, harcászati kiállítás volt megtekinthető, de éltem a lehetőséggel és voltam a Képzőművészeti alkotásoknak helyt adó Muza-ban is. Kirándultam egy hangulatos kis halászfaluba, Marsaxlokk-ba, de felbukkantam a Máltához tartozó Gozo és Comino szigetén is. Volt alkalmam ellátogatni a fővárossal szemben fekvő 3 Cities-be is.

Csodálatos, páratlan élménnyel lettem gazdagabb, mind a látnivalók, mind a tanulás terén.  

Máltai lépcsők

A sikerhez vezető lift nem működik. Használd a lépcsőt! Lépésről lépésre…”  Joe Girard

Az Erasmus+ program keretében 2019-ben Londonban már részt vettem angol nyelvi képzésen, mely lehetővé tette, hogy tíz évvel ezelőtt megszerzett középfokú angol nyelvtudásomat felfrissítsem.

2020-ban iskolánk újra pályázott és én felvillanyozva korábbi felejthetetlen élményeimtől boldogan jelentkeztem. Most Máltát választottam úticélomul, mert felbecsülhetetlen kulturális értékei és a klíma is vonzott. A mobilitás megvalósulása a pandémia miatt halasztásra került, de idén nyáron-2021-ben- megadatott a lehetőség!

Az Easy School of Languages a fővárosban, Valletta központjában található öt perc sétára a nevezetes felső Baracca-kerttől. Óraközi szünetekben gyakran onnan gyönyörködtem a csodálatos kilátásban. A csoportomban tízen voltunk, rajtam kívül mindenki lengyel kolléganő. (A többi csoportban is a lengyelek voltak többségben. Meg is fogalmaztam magamban, hogy Malta is a Polish island.) Minden csoporttag lelkiismeretesen tanult, kellemes volt az órák hangulata. Tudásszintünk természetesen nem volt egyforma, de türelemmel segítettük egymást. Leggyakrabban párban, esetleg hármas csoportban tanultunk, sikeresen tudtunk együttműködni. Naponta hat óránk volt kétszer félórás szünettel. A második héten digitális oktatásra tértünk át, telefonnal kiválóan boldogultam.

 Órák után szerettem barangolni a városban, nem tudtam betelni az ódon hangulatú utcák, az erkélyek, a magas, masszív városfalak és hatalmas erődök látványával. Soha nem jártam még ennyi lépcsőt városnézés közben, ugyanis Vallettában az utcák szinteltolásban vannak.

Valletta központjában, az iskolától ötven méterre sikerült szállást találnom. Közel volt a Szent János Társkatedrális, a Grandmaster Palace és a mindig nyüzsgő Republic Street és Merchant Street. Hétvégén egésznapos kiránduláson hajóval látogattam meg Comino szigetet és strandoltam a kék lagúna kristálytiszta vizében. Délutáni programom volt a megalitikus templomok közül Tarxsien hatalmas kőtömbökből épült őskori maradványainak megtekintése, mely a világörökségi listán is helyet kapott, mint az egyetemes kultúra egyedülálló emléke. A szintén világörökség részét képező i.e. 3300 és i.e. 2500 között épült Ħal Saflieni-i hipogeum a világ egyetlen őskori földalatti sírtemploma. Egyedülálló háromszintes labirintusszerű épület meglátogatása is egy délutáni programom volt.

A lépcsőkhöz visszatérve elmondhatom, hogy sikerült néhány fokot feljebb lépnem angol nyelvtudásom valamint a kulturális tapasztalások területén. Azóta is dédelgetem  Máltai emlékeimet.

2021. augusztus

Szucsik Ágota

Iskolánk, az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium öt tanára a 2018-19-es tanévben újra sikeresen pályázott az Erasmus+ tanári mobilitási programjára. Így 2019 nyarán két hetet tölthettem az Erasmus+ Program keretében Dublinban, és résztvevője voltam az 2 week Intensive English Course and CLIL for Teachers című angol nyelvi tanfolyamnak. A Képzőintézmény az Europass Teacher Academy (Firenze – Olaszország), a tanfolyamot a ULearn English School (Dublin – Írország) nyelviskola tartotta.

Dublini tartózkodásom júliusra esett. Ez a hónap nagyon kellemes klímát jelent: 25 fokos maximum hőmérséklet mellett pici eső, sok napsütés, megfelelő páratartalom, nagyon jó éjszakai hőmérséklettel. Én nagyon jól éreztem magamat ebben a környezetben, bár tanáraink közül nem egy panaszkodott a - számukra elviselhetetlen - hőségre. Szállásomat egy népszerű szállásközvetítő cégen keresztül foglaltam le. Dublin bizony nem olcsó ebben a tekintetben, de találhatóak éppen a néhány hetet itt tartózkodó diákok, hallgatók fogadására felkészült olcsóbb szállások. Én egy 4 szobás házban kaptam helyet, 4 ágyas szobával, szép, nagy konyhával, amely mindennek fel volt szerelve. Példás tisztaság volt minden helyiségben, a szigorúan betartott házirend biztosította minden jelenlévőnek a társasági életet is és a pihenést is. A szállásom közelében volt lehetőség tömegközlekedés igénybevételére, élelmiszer vásárlásra és Európa legnagyobb városi parkjának meglátogatására is.

A képzés a belvárosban volt, a Luas nevezetű villamos naponta a híres Saint Stephen’s Green park közelében lévő iskola előtt tett le. Délelőtt egy kisebb csoportban angol nyelvi óránk volt, B1-B2 közötti szinten, természetesen nemzetközi társasággal. Első nyelvtanárunk elsősorban a megfelelő angol társalgási formulákat, kifejezéseket, és helyi jellegzetességeket adta át nekünk nagy erudícióval, barátságos stílusban. A második héten délelőtt egy jóval nagyobb csoportban nyelvtani képzést kaptunk egy tankönyv leckét átvéve. Délutánonként ismerkedtünk a CLIL módszer alapjaival, első héten egy nagyobb csoportban, a második héten kiscsoportos formában, itt már teljesen egyénre szabott keretek között, esettanulmányok segítségével. Tanáraink a CLIL módszerrel vezettek be minket a módszer rejtelmeibe, saját tapasztalatikat, anyagaikat bemutatva és megosztva velünk. Minden foglalkozásunkra jellemző volt a szakszerűség, hallgatói igények figyelembe vétele, a pontosság, a humor és a közvetlenség is. Gyakran dolgoztunk párban, csoportban, tartottunk egyéni beszámolót, írtunk házi feladatot, teljesítményünkről visszajelzést kaptunk írásban és szóban is – a visszacsatolás folyamatos volt. Nekem nagyon tetszett a képzés tartalmilag és formailag is.

Az iskola közösségi programokat is kínált. Első héten a keddi ismerkedős koktélparti volt népszerű, majd szerdán egy 2 órás belvárosi séta az egyik tanár vezetésével, aki rengeteg humorral, érdekes sztorival (pl. Oscar Wilderól, vagy a híres dublini szálloda, a Shelbourne Hotel előtt álló szobrokhoz kapcsolódó botrányról, illetve a húsvéti felkelés Saint Stephen’s Green parkbeli eseményeiről) fűszerezte meg ezt a rövid, de tartalmas sétát. Hétvégén pedig busszal kirándultunk egy nevezetes észak-ír látnivalóhoz: a Giant’s Causeway remek kirándulóhely, az oda- és visszaúton egy idegenvezető mesélt a hozzá kapcsolódó mítoszokról, történetekről, hazafelé pedig belfasti buszos és gyalogos városnézésen vehettünk részt, és sok részletet tudtunk meg az ír történelemről.

Sokat sétáltam Dublinban délutánonként, esténként. A forgalmas Grafton Street, a Spire, a kikötő, a Saint Stephen’s Green (ahol az ebéd utáni sziesztánkat töltöttük hallgatótársaimmal és még pár száz emberrel), a Régészeti Múzeum vagy éppen a Phoenix Park a Pápa kereszttel és a Wellington emlékművel (ami 60 méternél is magasabb), a dublini kicsi, emeletes vörös házak maradandó élményt nyújtottak. A két hét tartalmas, hasznos és szórakoztató is volt számomra.

A mobilitást az Európai Bizottság támogatta, a bemutatóban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

További részletek a Hamvas Béla Gimnázium Erasmus+ honlapján találhatóak. https://hamvas1.wixsite.com/keltshullamokat

Tatabánya, 2019. augusztus 1.

                                                                                                                                                               Póczos Tamás

A 2019-es tanév során az intézményünk, a Rákospalotai Meixner Általános iskola és AMI elnyert egy Erasmus+ pályázatot. Így a tanári karból nyolcan elutazhattunk egy-egy továbbképzésre. Ezáltal nekem is lehetőségem nyílt fejleszteni az angol tudásomat. A képzést megelőző tanévben az iskolánkban alakult tanári angol tanfolyamon vettem részt, ezért is örültem ennek a lehetőségnek. Eredetileg egy Írországi képzésre jelentkeztem, mivel úgy gondoltam, hogy számomra az A/1-es szint felelne meg, de végül inkább egy Máltai A/1-A/2-es szintű képzésen vettem részt. A Máltai út alatt megismerhettem Málta történelmét és kultúráját, valamint megismerkedhettem néhány külföldi és magyar kollégával is. Én a „family host” szállást választottam, ami annyit takart, hogy egy családnál helyeztek el. A házigazdák nagyon kedvesek, türelmesek és segítőkészek voltak. A szálláson kaptam reggelit és vacsorát. A reggeli kávé és müzli, a vacsora pedig minden esetben főtt étel volt, néha helyi specialitás. Ezzel a szállással az egyetlen problémám az volt, hogy időben kellett érkezni a vacsorára, ami miatt többször előfordult, hogy korábban kellet vissza indulnom a programomról, mint szerettem volna. Ezt meg lehetett beszélni a házigazdákkal, bár számomra ez nehezen ment, ami leginkább a saját kommunikációs nehézségemnek volt betudható. A hétköznapokban angolórákon vettem részt. Ezekre az órákra tantermi keretek között került sor. A délelőtti órákon a tananyag napi témákra volt bontva. Így az utazás, szállás, nyár, problémák a nyaralás alatt, gyümölcsök, az ember, a testrészek, hozzá kapcsolódó igékkel, valamint emberi kapcsolatok, érzések és tulajdonságok, művészetek kapcsán szereztünk új ismereteket, osztottuk meg emlékeinket, véleményünket. Gyakran dolgoztunk párokban, időnként önállóan, vagy közösen. Ezekbe a napi témákba voltak beillesztve a szótanuló feladatok és a nyelvtani ismeretek is. A délutáni órákon az angol ábécével, az angol nyelv sajátos hangjaival, valamint a szavak és kifejezések helyesírásával, helyes kiejtésével foglalkoztunk, amelyeken belül volt elméleti rész, és voltak fonetikai gyakorlatok is. Továbbá meséltek nekünk az iskolai és a hétköznapi életről, a Máltai tanárokról és diákokról. Ehhez kapcsolódóan mindenki elmesélhette tapasztalatait a saját országáról. A hétvégéken és a délutánok során volt időm egy kis kikapcsolódásra, városnézésre. Mivel az iskola Vallettában volt így elsősorban a főváros nevezetességeit néztem meg. Jártam a Barraka Gardenben, St. Johanna katedrálisban, a botanikus kertben. Ezen kívül elmentem Tree citybe vizitaxival, MDinában megnéztem a katedrálist és a múzeumokat, Marsaxlokkban felkerestem a halpiacot, a kikötőt, hajókázással eljutottam a só lepárlókhoz, strandoltam kicsit St. Peul’s bay-en és St. Peter pool-on, valamint megnéztem néhány templomot is. Máltán számos park található, amik nagyon igényesen vannak kialakítva, nekem ezek közül a legjobban az Attard városában található San Anton Garden tetszett. Ez egy nagyobb területen elterülő park, ahol több szökőkút, valamint egy kialakított kis tó is található. Rengeteg állat él benne, a pávától a hattyúig. Érdemes ide ellátogatni, mert akár egy délután alatt be lehet járni, de ha valaki szeretné, akkor a nap nagy részét is el tudja itt tölteni. Máltához tartozó kis szigeteken található, Gozó, és a Kék lagúna is. Sajnos Gozót nem tudtam bejárni, azonban a Blue lagunehoz eljutottam egy hangulatos kis hajókázással, ami felejthetetlen élmény volt. Annak ellenére, hogy két hetet tudtam eltölteni Máltán, és sok helyet felkerestem, még mindig akad olyan, hely, ahova nem tudtam eljutni. A szabadidő eltöltését nehezítette a közlekedés, valamint az, hogy viszonylag korán zárnak a múzeumok, így volt, hogy a délutáni órám miatt nem jutottam el valahova. Összességében véve egy nagyon tartalmas, és élvezetes utazással lettem gazdagabb, amit itt-ott kisebb nehézségek tarkítottak, de végül, rengeteg élménnyel és tudással tértem haza. Mindenkinek ajánlom, hogy ha lehetősége van rá, keresse fel Máltát, hiszen annak ellenére, hogy egy kis sziget, rengeteg a látnivaló, és nagyon kedves, segítőkész emberek élnek itt.

2019. június 24. és 28. között részt vettem az ETi Malta által szervezett Fluency and English Language Development for Educational Staff egyhetes nyelvtanfolyamán Máltán. Ez a tanfolyam számomra az előkészítése volt egy módszertani kurzusnak, melyre ősszel fog sor kerülni. Itthon is fejlesztem az angoltudásomat önállóan, illetve tanár segítségével, de úgy éreztem, egy idegen nyelvű szakmai továbbképzés előtt nagy segítséget nyújtana a külföldi gyakorlás, ahol esélyem sincs magyarul kommunikálni, valahogy meg kell oldani mindent.

Máltára már előző hétvégén megérkeztem és csak július elsején, hétfőn utaztam haza, hogy jobban megismerjem ezt az apró kis szigetországot, és még többet gyakorolhassam az angolt.

A 11 nap során igyekeztem minden látványosságot, szép helyet meglátogatni, amikről olvastam, és a máltai angoltanárunk ajánlott: Gozo, Comino – Kék Lagúna, Mdina, Marxaxlokk, National Aquarium, Valletta, Blue Grotto, és persze a strandok. Természetesen van, ami kimaradt, hogy legyen miért újra visszatérni.

Az angolórák minden nap 9:00-14:30-ig tartottak, ami nem tűnik soknak, de nagyon tartalmas és intenzív volt. A középpontban a kommunikáció, a csoportmunka állt. Szinte alig kellett írni, és folyamatos párcserékkel szüntelenül beszéltünk, beszéltünk. A fő téma egész héten a helyi és a résztvevők saját kultúrája és oktatása volt. Az ETI-nél nagyon kedvesek, segítőkészek és rugalmasak, a tanárok is vidámak és humorosak. Kedden a tanár javaslatára átkerültem egy másik, kicsit kezdőbb csoportba, ahol már sokkal többet tudtam beszélgetni a csoporttársaimmal, és jobban értettem őket. Sajnáltam a régi csoportot, mert nagyon szórakoztató volt a tanár, és kedvesek, szimpatikusak a csoporttársak, de hasznosabb lett számomra az új csoport. Szerencsére nem kellett búslakodnom a csoporttársak miatt, mert továbbra is tartottuk a kapcsolatot a szünetekben, illetve egy WhatsApp csoportban. Szerveztünk közös programokat: vacsorát, városnézést, és pénteken elmentünk együtt a borfesztiválra a Három Városba. Velük így itthonról is tudok kommunikálni. Nagyon sokféle nemzetiségű tanárral beszélgethettem a héten: németekkel, osztrákkal, franciákkal, spanyollal, románnal, olasszal, lengyellel.

Az angol nyelv oktatása rendkívül beszédközpontú és játékos, meglepően szórakoztató. Nyelvtant egyáltalán nem tanultunk, mert a tanárnőnk hitvallása az, hogy a szókincs és a kiejtés a legfontosabb, úgy lehet legsikeresebben kommunikálni. Minden játékot, feladatot, amit lapon kaptunk, szorgosan összegyűjtöttem és megőriztem, hogy az angoltanár kollégáimnak megmutathassam, mert nagyon érdekesek.

Úgy gondolom, nagyon hatékony ez az oktatási módszer és maga az idegen nyelvi környezet. Elképesztő és óriási siker volt számomra, hogy pénteken végigbeszélgettem az egész estét az első napi csoporttársaimmal. Jó lenne, ha ezt a sikert a gyerekek is átélhetnék.

Mindenkinek azt tanácsolom, aki külföldi nyelvtanuláson gondolkozik, hogy bátran vágjon bele, és ha teheti, több hétre menjen!

Bővebben itt, a blogomon lehet olvasni arról, milyen is volt Máltán, mit és hogyan tanultunk: https://maklar-erasmus.webnode.hu/virag-blogja/

„NO PROBLEM” - Ez lehetne mottója annak a két hétnek, melyet az Erasmus+ projekt keretében, a budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium testnevelő tanáraként, 2018.07.02-13-ig Dublinban tölthettem. Iskolánk projektjéhez kapcsolódóan, mely az „Együttműködések fejlesztése”, angol nyelvtanulási és testnevelés módszertani képzésen vettem részt, az Alpha College of English szervezésében.

Számomra ez a két hét több hozadékkal járt, mint maga a nyelvtanulás vagy módszertani fejlődés. Egy új lehetőséget nyitott meg, az önállóság és az idegen nyelvi környezetben való eligazodás világát. Olyan bátorságra tettem szert, amire régóta vágytam.

„No problem”, ezt éltem meg a két hét alatt. Mosolygós, nyitott emberekkel találkoztam, akiknek tényleg semmi nem okozott problémát vagy legalábbis nem éreztették velünk, hogy bármi is probléma lenne.

Már az érkezésemkor megtapasztaltam ebből valamit. A szállásra előre rendelt transferrel érkeztem, ahol jelezték, hogy személyenként egy kis bőröndöt tudnak szállítani. A kocsiban osztrák és brazil lányokkal utaztam, akik óriási csomagokkal érkeztek. A sofőr nem veszekedett, nem akadékoskodott, kis csodálkozás és töprengés után, addig puzzlézott a csomagokkal, hogy sikerült bepakolnia. A kocsiban a lányokkal beszélgetést kezdeményeztem, hogy kezdjek gyakorolni. Nagyon élveztem, hogy máris kapcsolatba kerültem idegen nyelvűekkel.

Kicsit féltem, hogy mi lesz, ha nem tudnak rólam a szálláson vagy valami nem lesz rendben és kérdeznem, magyarázkodnom kell, de szerencsére a szálláson nagyon egyszerűen ment minden. Ott is megtapasztaltam a szívélyességet!

Másnap a közeli nyelviskolába sétáltam, örültem, hogy ezt a szállást választottam, mert nagyon kényelmes és egyben közeli (5 perc séta) volt. A nyelviskola felkészülten fogadta a tanulóit. Az első nap szintfelmérője és szóbeli elbeszélgetés annak ellenére is flottul működött, hogy több mint 100 diák kezdte meg azon a héten a tanulást a nyelviskolában. Amikor a terembe lépve megtapasztaltuk a létszámot, elsőre elképzelhetetlennek tűnt, hogy itt 1-2 órán belül, szintünknek megfelelő csoportba kerülünk. Ezt az akkorra már egymást felfedező magyarok gondoltuk. Ez az előítéletünk hamar megdőlt, mert déltől már a saját nyelvi csoportunkban kezdtük meg a tanulást.

Csoportunk nyelvtanárát Billnek hívták, aki tapasztalt tanár és történelemkedvelő ember benyomását keltette már az első napon. Úgy beszélt angolul, hogy a 2. óra végén azt gondoltam, hogy én értem ezt a nyelvet. A délutáni órákat a következő két hétben ő tartotta, sok történelmi eseményt, tényt, érdekességet az ír kultúrát megismertetve velünk. Másik nyelvtanárunk egy angol férfi volt, akinek jóval nehezebb volt megérteni az angolját, és talán a gondolkodását is. Lehet, hogy ez a nyelvtanulás kulcsa? Az együttműködés kulcsa? Ha értjük és ismerjük egy nép kultúráját, egymás gondolkodását könnyebb megértenünk a nyelvét is?  Az együttműködés nyelvi és szakmai szinten is egy új nézőpont megismerését és elfogadását jelenti?

Délutánonként, a testnevelők közösen vettek részt programokon.

Az első két nap városnézésen vettünk részt, meglepő interaktív formában, a harmadik naptól a programok jobban fókuszáltak a testnevelés sajátosságaira. A koraestéket a labdarúgó VB jegyében, közös meccs-nézésekkel töltöttük.

A nyelvi csoportunkban lengyelek, olaszok, egy reunioni, egy brazil és 2 magyar volt. Ebből már a csoportban kiderült, hogy öten a tesis különítményhez is tartozunk.

A testneveléssel kapcsolatos programok a hét közepétől váltak érdekesebbé. A stadionlátogatás, és a tradicionális ír sportok megismerése, majd a gyakorlatban történt elsajátítása, már valóban közel ált hozzánk. Kicsit hiányoltuk a megbeszéléseket, megosztásokat, testneveléssel kapcsolatos közös projektek munkát, erre csak az utolsó délután került sor. Javasoltuk is a helyi szervezőknek, hogy mivel ez a délután nagyon hasznos volt, későbbi képzéseikbe, teremtsenek több lehetőséget az ilyen típusú találkozásra.

A második hét már csak a nyelvi képzésről szólt. Természetesen két hetet idegen nyelvi környezetben tölteni, akkor is nagyszerű dolog, ha nem történik semmi más „szórakoztató” program. A nyelviskola szinte minden délutánra, estére szervezett lehetőséget tanulói találkozására, ismerkedésre, klubéletre. A szombati napokra pedig egésznapos kirándulást. Ezek is kiváló lehetőséget biztosítottak a nyelvtanulásra, kapcsolatteremtésre, az ír kultúra megismerésére.

Összességében felejthetetlen élményt, tapasztalatot és lehetőséget kaptam az Erasmus+ által. Egy új látásmódot, melyben magára az együttműködésre is más szemmel tekintek. Megismerhettem azt a szemléletet, melyben a tradicionális ír sportok (hurling, gaelic football), nemcsak egy csapatsportot jelentenek, hanem egy közösséghez tartozást, egy kultúrához, egy néphez tartozást is. A sport, zene, néptánc nemzeti összetartó erejét.

Az ír emberek történelem ismerete, az a büszkeség, ahogy megélik „írségüket”, ahogy tekintenek természeti és kulturális értékeikre, a kis nemzetek megmaradásának kulcsa lehet. Ez is tanulságos volt számomra.

Lehet, sőt kell úgy együttműködni másokkal, hogy értékeljük és tiszteletben tartjuk őket, miközben nem értékeljük le magunkat, sőt büszkék vagyunk történelmünkre, a világot alakító hírességeinkre, arra hogy hova születtünk, hol élünk.

Thanks for that! No problem! – ahogy az írek mondják.

Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, iskola erasmus blogja sztgerasmus18.blogspot.com