Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

Megvalósult mobilitások disszeminációi
szombat, 06 június 2020 20:29

Job Shadowing in Urspring

Ezen a disszeminációs felületen általában a különböző kurzusok beszámolói olvashatók, de most megosztok egy job shadowing élményt is, mely a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és a schelklingeni Urspringschule évek óta tartó együttműködéséből jött létre. Martin Witzel kollegánk fogadott minket ösztöndíjasokat. Engem, aki földrajzosként voltam jelen és Szentgyörgyi Ágota kolleganőmet, aki történelem-német szakosként vett részt a mobilitásban. A tartalmi beszámolás alább olvasható.

Nagy várakozással és szakmai kíváncsisággal telve kezdtem meg német nyelvű job shadowing mobilitásomat. A 2018-2020 közti időszakban összesen három szakmai látogatást terveztünk, ebből kettő volt német nyelvű. A pályázást megelőzően már sok kapcsolatunk volt az Urspringschule nevű intézménnyel, hiszen a korábbi Comenius programok, illetve a diákmobilitási projektek révén rendszeres vendégei voltunk és vagyunk egymásnak. Martin Witzel történelem-földrajz szakos kollega is jól ismert számunkra, hiszen többször is kísérte már tanítványait Budapestre, illetve a pályázat előkészítésében is segített. A jelenlegi két job shadowing mobilitás lebonyolításáért is ő felelt. Ő saját magát egy olyan pedagógusként jellemzi, aki szívesen megosztja pedagógiai tapasztalatait másokkal, nemzetközi és hazai téren egyaránt. Iskolájában a pedagógiai irányítás a feladatköre, és rendszeresen bekapcsolódik az Erasmus+ programokba. Kint tartózkodásom alatt mindent megtett azért, hogy megismerjem azokat a pedagógiai folyamatokat, melyek az Urspringschule-ban zajlanak, illetve megtapasztalhassam a projektalapú oktatást.

Ahogy lépésről lépésre megismerkedtem az Urspringschule pedagógiai koncepciójával, rájöttem, hogy az egész oktatási folyamatot áthatja a projektszemlélet. Általában a számonkérő, didaktikus és tanegységekben gondolkodó oktatás helyett az élményszerű, az ismeretek mindennapi alkalmazására épülő oktatást részesítik előnyben. Ez a projektszerűség még inkább igaz a földrajzra, történelemre, biológiára, társadalomismeretre, tehát a szöveges tárgyakra. A foglalkozások megtekintése után azt tapasztaltam, hogy rengeteg kisebb-nagyobb projektterméket készítenek a diákok, a tanulás célja mindig az, hogy olyan ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek a gyakorlatban is hasznosak. A gyakorlatias és élményszerű munka mellett ugyanakkor folyamatosan készülnek az érettségire, amely egy komoly szaktárgyi megmérettetés számukra.

Az egyhetes mobilitásom során földrajzórákat látogattam az alsóbb és a végzős évfolyamokon is, illetve megnéztem egy angol nyelvórát, amely számomra, mint idegennyelv szakosnak is tanulságos volt. Irigylésre méltó, hogy jellemzően 10-12 főnél nem nagyobbak a tanulócsoportok, így van mód az év során mindenkinek tartania kiselőadást vagy egyéb projekttermék által a tudását megmutatni. Jelentős különbség a hazai földrajzoktatáshoz képest, hogy a 9-10. évfolyamon heti egy dupla órában tanulják kötelező jelleggel a földrajzot és inkább az alapvető földrajzi kompetenciák megalapozást szolgálja, míg a felsőbb évfolyamokon heti öt óra is rendelkezésére áll azoknak, akik érettségizni akarnak földrajzból. A 9. évfolyamon látott órán például egy szemelvényt olvastak a diákok Kongóról, de az abból levont következtetések egyben általánosan érvényesek a világ legszegényebb országaira.

A magasabb évfolyamokon is hasonló az oktatási folyamat, vagyis mindig valamilyen bemenő információval kezdődik a téma feldolgozása, és végén a tudás rendszerezését a tanár segítségével a diákok végzik. Ennek eredményeként kevésbé szigorú az iskolai légkör, mint nálunk, a diákok felszabadultabban dolgoznak, de ugyanakkor a felelősségüket is hangsúlyozzák, hiszen lényegében ők maguk szerzik meg a tudást.

Az egy hét elteltével megállapítottam, hogy a látott oktatásszervezési módszerek határozottan eredményesek, segítik az önálló és felelősséget vállaló állampolgárrá válást és végső soron a világról szerzett tudásuk is kimagasló. Jelenleg a hazai oktatási gyakorlat nem nagyon ad lehetőséget arra, hogy tanításunkat eszerint átalakítsuk, de a heti egy óra földrajz mellett is van lehetőség a projektoktatás egy-egy mozzanatát alkalmazni.

A mobilitás elteltével megállapodtunk Martin Witzel kollegával, hogy szakmai kapcsolatban maradunk, hiszen a továbbiakban számos gakorlati kérdésem fog felmerülni, amelyre készségesen válaszol, illetve vélhetően fogunk még találkozni Budapesten vagy Schelklingenben valamilyen mobilitás alkalmával.

Budapest, 2020. február 22.

Horváth Zsolt

Kategória: Német nyelvterület
kedd, 01 augusztus 2017 10:44

Új módszertan a földrajz órákon

Az Erasmus+ mobilitás keretében egyhetes továbbképzésen vettem részt 2017. július 1-9. között az ISP (International Study Programmes) egyik képző centrumában az angliai Cheltenham városban.

Ebbe a képzési centrumba Európa számos országából érkeztek általános- és középiskolás tanárok. Számuk megközelítette a 35 főt. A”humanities” szakcsoportban 13-an osztottuk meg eddigi tapasztalatainkat és szereztünk újakat. A mi csoportunkban a tanárok Olaszországból, Hollandiából, Spanyolországból, Németországból, Csehországból, Magyarországról voltak.

Többen közülünk földrajz- vagy történelemtanárok voltunk, de volt művészettörténet tanár is és testnevelő is.

Az egy hét tananyaga a CLIL kulcsszóra fókuszált, melynek magyar jelentése a tartalomalapú nyelvoktatás (Content and Language Integrated Learning). Lényege az, hogy a tartalmon (ami az én esetemben a földrajz mint tantárgy) keresztül fejlesztjük az idegen nyelvtudást. Idegen nyelven lehet az egész, vagy csak az óra egy részét oktatni. Ezzel a módszerrel nem a „MIT” tanítunk a fontos, hanem a „HOGYAN”. Különböző tanítási technikákat tanultunk arra, hogy hogyan fejlesszük a gyerekek kognitív, kommunikatív, problémamegoldó képességét, szókincsét, miközben idegen nyelven tanulnak egy tantárgyat.

A tartalomalapú nyelvtanítást az Európai Közösségben már hatékonyan alkalmazzák. Népszerűsége az elmúlt 10 évben erősödött és ez a tendencia folytatódik. A tartalomalapú nyelvoktatásban részt vevő tanárok nem nyelvtanárok, hanem elsősorban szaktanárok. 

A tanórákon a tanuló aktív résztvevője az órái munkának, ahol kooperatív módszerekkel és a kreatív, valamint kritikus gondolkodásmód serkentésével, nagyon jó eredményeket lehet a CLIL módszerrel elérni.

Az előadásokat és „workshopokat” Dr. Diana Hicks tartotta, aki több mint 15 éve vezet képzéseket az Erasmus + programon belül és ismerteti meg a C.L.I.L módszert a tanárokkal szerte a világon. Ennek a módszernek talán egyik legjobb ismerője és fejlesztője. Doktori disszertációját a bristoli egyetemen írta, „Critical Discourse Analysis of the Discourse of Teachers' Methodology” címen. Dr. Hicks órái nagyon élvezetesek voltak, sok-sok gyakorlati feladattal, útmutatóval.

A tanfolyam hetében tanulmányi kirándulásokon is részt vettünk. Meglátogattuk a Big Pit National Coal Mining Museum of Wales-t, voltunk a Világörökségi Listán lévő Bath-ban. Városi vezetett túrán vettünk részt Cheltenham-ben és Gloucester-ben. Tewkesbury-ben megnéztük a középkori játékokat, ahol a Rózsák Háborújának egyik véres csatáját játszották le középkori kosztümökbe öltözve a közeli mezőn. A kirándulások nagyon jó hangulatban teltek, sok új ismeretet szereztünk Anglia földrajzáról és történelméről.

A program alatt családoknál laktunk. Az én vendéglátóm – az olasz és a holland kollégával együtt  egy nagyon kedves, közvetlen angol hölgy volt. Nagyon jó kapcsolatot tudtunk kialakítani vele. Egyik délután még egy kis kirándulásra is elvitt bennünket a közeli, festői Cotswolds-ba.

Az egyhetes képzést nagyon hasznosnak találtam. A külföldi kollégákkal nagyon jó szakmai tapasztalatcserét folytattunk és baráti kapcsolatokat is ki tudtam alakítani. Néhányukkal felvetődött, hogy a jövőben akár egymás iskoláit is meglátogathatjuk. A programon tanultakat az iskolámon belül nagy szeretettel osztom meg kollégáimmal.

Kategória: Angol nyelvterület