Egy hét Firenzében

2019. augusztus 4-11. között az ERASMUS+ KA1 program keretében Firenzében vettem részt egy magyar nyelvű továbbképzésen. A pályázatra való jelentkezésben tapasztalt koordinátorom, Hudacsek Éva mindenben segített és ellátott tanácsokkal.

Az Europass Teacher Academy firenzei továbbképzésén a szoft készségek rejtelmeiben mélyedtünk el 5 napon keresztül. Egy kolozsvári fiatal, ámde tapasztalt tanárnő, Lidia Matei vezetésével csoportmunkák, érdekes játékok, olykor-olykor önismereti és személyiségfejlesztő tréningekre emlékeztető gyakorlatokon keresztül vezetett be és rá minket különböző iskolában, de a magánéletben is nagyon jól hasznosítható technikákra. Mit is jelent a továbbképzés címe: Szoft készségek erős tanárok számára? Olyan készségek összességét jelenti, melyek a kollégákkal és tanulókkal való kapcsolataink minőségére, a tanulási folyamat irányításának javítására, a kreativitás és motiváció fejlesztésére fektetik a hangsúlyt, valamint központi téma volt még a csapatmunka, a stressz- és konfliktuskezelés.

A csoportban 16-an voltunk. Mindannyian magyarok Magyarországról. Ez roppantmód megkönnyítette a dolgomat, hiszen már a kiutazást megelőzően fel tudtam venni majdnem mindenkivel a kapcsolatot, Facebook csoportot hoztunk létre, és megosztottuk egymással tapasztalatainkat, ki hol tart a szervezésben, milyen tennivalók várnak ránk, és mikor és hol találkozunk. Természetesen egy Facebook csoportban és Messengeren, illetve e-mailen folytatott kapcsolattartás és ismerkedés nem helyettesíthet egy személyes találkozást és beszélgetést. Firenzében mindenki megismert mindenkit. Hamarosan kialakultak a szálláshelyek és a szimpátiák szerinti baráti csoportok. A képzést vezető tanár azonban mindig kényesen figyelt arra, hogy a csoportmunkákban ne mindig ugyanazok a személyek dolgozzanak együtt. Az iskola minden nap 14 óráig tartott, a helyszín Firenze központjában, egy hangulatos épület negyedik emeleti légkondicionált, iskolára egyáltalán nem emlékeztető elegáns apartmanja volt, ahol szünetekben nagyon kedves olasz munkatársak szolgáltak fel nekünk kávét és hozzá különböző olasz süteményeket, édességeket. A képzést vezető tanárnő akkurátus időbeosztásának köszönhetően minden nap 14 óra 00 perckor aztán nyakunkba vehettük a várost, és elvegyültünk a nyüzsgő firenzei utcák áradatában. Firenzét, a kb. 350 ezer fős várost évente kb. 16 millió turista keresi fel, (és ebbe most én is beletartoztam) akik élvezni akarják a reneszánsz szülőhelye által nyújtott művészeti értékeket, a szűk macskaköves utcákat, a gyertyafényben úszó kápolnákat valamint a toszkán konyhát és tájat. Firenze az UNESCO Világörökség részeként nyilvántartott belváros kis sétával bejárható, hiszen minden fontosabb látványosság kb. 2 km-es sugarú körben helyezkedik el. Hamar beszippantott minket a kultúra, a hangulat, az életigenlés. És mi hagytuk magunkat, és sodródtunk a város lüktető áramlásával. Estére persze lejártuk a lábunkat. Nem tudtunk betelni a város szépségével. Másnap pedig újult erővel indultunk együtt a képzésre.

Nehéz volt a búcsú pillanata. Hamar eltelt a hét. De úgy gondolom és hiszem, hogy minden résztvevő feltöltődve, újabb tudással és tapasztalattal gazdagabban tért haza. Bővült a látókörünk, kinyílt a világ, és ez mindenképp hozzátett valamit a személyiségünkhöz, mellyel az iskola életét gazdagíthatjuk, megelőzve az elfásulás és kiégés jelenségét.