Elemek megjelenítése címkék szerint: kultúra és civilizáció
Egy felejthetetlen hét a csodás Dublinban
Az Erasmus+ pályázat keretein belül egy hetet tölthettem Írországban 2024. október 20. és 27. között. Két svéd kollégámmal vettünk részt módszertani és civilizációs tréningen. De emellett felfedeztük a főváros, Dublin nevezetességeit és ízelítőt kaptunk az ír nép mai életéből. Iskolában jártunk, múzeumot látogattunk, de gyönyörű ír tájakra is kirándulhattunk.
Beleláttunk a vendéglátó családok mindennapi életébe, az ír emberek látásmódjába, megtapasztaltuk a nyüzsgő emberforgatagot, a halloweeni készülődést, hallgattunk utcai zenészeket, hagyományos ír zenét, kóstoltunk fish and chipset.
Érdekes volt hallani az ír nyelv különös hangzását az angol nyelvet használó nép ajkáról és jobban bepillantani történelmükbe, kultúrájukba. Összehasonlítani az ír, az angol és a magyar életet, gondolkodást. Felejthetetlen élmény lesz, remélem egyszer visszatérhetek!
Picasso,tenger, tapas,pálmafák,Málaga...
2024. júliusában egy hetet töltöttem Málagában, Andalúziában. Az Erasmus + támogatásával egy spanyol tanároknak szóló módszertani továbbképzésen vettem részt a Malaca Instituto-ban.
Nagyon jó hangulatú óráink voltak, német, osztrák, cseh, lengyel és magyar kollégákkal. Magasszintű nyelvtan órákkal kezdtük a napot, majd ezt követte 2 óra kommunikáció, ahol nagyon érdekes
dolgokat tudhattunk meg nemcsak Spanyolországról, hanem a többi nemzet szokásairól, iskolai életéről.
Végül módszertani foglalkozással zártuk a napot. Az egyik módszertani foglalkozáson a „realia” hasznosságáról kaptunk érdekes ötleteket. Ezek az eszközök különösen hasznosak a nyelvórákon, mert lehetővé teszik a diákok számára, hogy a nyelvet kézzelfogható módon gyakorolják és jobban megértsék a nyelvi struktúrákat és szókincset. (Valódi prospektusok, étlapok, térképek, ételek, kozmetikai cikkek.)
Életre szóló élményt kaptam ettől az úttól. Málaga Spanyolország egyik legcsodálatosabb városa, ahol az emberek mindig szívélyesek és vidámak, ahol egy esti séta során teljesen természetes, hogy az
ember belecsöppenjen egy flamenco ruha divatbemutatóra az impozáns katedrális mellett, ahol a chiringuitókban (tengerparti étterem/bár) fantasztikus tapas-okat lehet kóstolni, ahol egy reggeli séta
a buszmegállóhoz is külön élmény a pálmafák alatt, a Paseo de Parque-n…
Merítés az ír történelemből és kultúrából Galway-ban
Angol nyelv és ír kultúra volt a kurzus neve, amin részt vehettem az Erasmus+ pályázattal Galway-ban, Írország nyugati partján.
A város pezsgő kulturális, turisztikai központ, középkori anglo-normann alapítású. A központ – Latin Quarter – ódon épületei, zsúfolt, hangulatos kocsmái, ír ajándéktárgyakat árusító kis üzletei között reggeltől estig hömpölyög a nemzetközi tömeg, parkjában gombostűt nem lehet leejteni, minden utcasarkon remek utcazenész, a kocsmákból élő zene szűrődik az utcára, megérkezésemkor ukulele fesztivál, többszáz zenésszel, zajlott éppen.
Ennek a belvárosnak a szélén van az Atlantic Galway Language School, ahol nagyüzemben és flottul végzik a nyelvoktatást és a továbbképzéseket.
Kurzusom elsősorban egyetemi adminisztrációs dolgozóknak szólt, ők tették ki a csoportot, kedves és nyitott hölgyeket ismertem meg. Kaptunk profin idegenvezetett városnézést és kocsmatúrát, egy remek tanárt, akitől lehetett tanulni, lelkesedést az ír nyelvért és kultúráért elsősorban, de módszertant is emellett.
A lényeg: Írországba, aki csak tud, menjen el!
Egy nagyon jó és egy gyenge tanfolyam ugyan annál a képzőhelynél Athénban
A Europass Teacher Academy szervezte mind a két kurzust, amelyen részt vettem 2023 júniusában.
Az első héten (Communication Strategies Course for Parent-Teacher Relationships (teacheracademy.eu)) a képzés témája nagyon ígéretes volt. A leírás alapján tanultunk volna a hatékony kommunikációról, a kommunikációs stratégiákról, akadályokról, az érzelmi intelligenciáról, a konfliktusok kezelésének elméletéről és gyakorlatáról, a hatékony szülő-tanár partnerségről. Csupa olyan témáról, amely nagyon fontos a mai iskolában. Csakhogy a kurzus nem erről szólt. Némileg érintette ezeket a kérdéseket, de a túlzott elméleti megközelítések és az eredeti oktatót helyettesítő tréner, Anastasia személyisége miatt (igen lassú, elbeszélő, néha fecsegő, bizonytalan, ezért egyáltalán nem meggyőző stílusa, valamint, hogy gyakran csak a ppt. diák felolvasására szorítkozott) a hét az unalomról szólt. Némi felfrissülést hozott a kollégák (összesen tizenkét olasz, horvát, spanyol és magyar tanár) személyes tapasztalata, a hasonlóságok és a különbségek összevetése. Ezt a kurzust tehát ezzel az oktatóval nem tudom jó szívvel ajánlani.
A fentiekkel szemben a második hetem a kurzushelyen maga volt az álom! Már a képzés témája is izgalmas volt: A Kulturális Örökség Oktatása - Az ókori Görögország mint esettanulmány (Cultural Heritage Education > Erasmus+ Teacher Training Course (teacheracademy.eu)), hát még a megvalósítás!
A tanfolyam nem kizárólag a kulturális örökségekről szólt, hanem arról, hogy hogyan tanítunk ezek használatával. Persze a tanfolyam eredményeképpen gyarapítottam a tudásomat a görög kulturális örökséggel kapcsolatban; ötleteket szereztem és tevékenységeket ismertem meg a megismertetésére.
Használhatom az „Artful Thinking Palette” eszközt a műalkotások és a tananyag közötti kapcsolatok létrehozására;
Be tudom vonni a fiatalabb generációkat idegen kultúrákba a tanult applikáció segítségével. A kurzusba épített múzeumlátogatások és a népgyűlések helyszínén eljátszott felszólalások, viták eredményeképpen olyan módszereket ismertem meg, amelyek segítségével már tudom, hogyan lehet a releváns helyszíneken nem csak vezetett sétát tartani, tanulók által készített kiselőadásokat hallgatni, a látnivalókat tanulmányozni, hanem a tanulókat tevékenykedtetni.
A csoport (összesen öt fő: francia, katalán, bolgár és magyar résztvevő) a görög-ausztrál tréner (régész és színésznő) Cynthia vezetésével nagyon jó hangulatú hetet töltött együtt. A felszabadult légkör, a sok nevetés és humor, az információgazdag kurzus, a modern megközelítés, az anyanyelvi angolt beszélő oktató, a történelem és Athén rengeteg látnivalója (ez persze az első hétre is vonatkozik) mindösszesen azt eredményezték, hogy korszerű tudással érkeztem vissza Magyarországra és jó érzéssel gondolok a kurzuson töltött hétre.
Az első héten kirándulásként kombinált belépőt kaptunk az Akropolisz és hat további régészeti helyszín önálló meglátogatására. A második héten egy két napra (hétköznapra) érvényes Hop On Hop Off buszjegyet adtak. Athénban ez nem jó módszer a város felfedezésére, mert három különböző busztársaság van, gyalogosan többet látunk, nagyon ritkán járnak a buszok, és este pedig akár 6 órakor is bejelentik, hogy lejárt a munkaidő. Hiányoltam, hogy a meghirdetett programmal szemben semelyik héten sem volt vezetett séta a kurzusok részeként.
A két egymás utáni kurzussal már olyan sok napot töltöttem Athénban, hogy módom volt egy sor kirándulásra és múzeum meglátogatására is önállóan: Lycabettus Hill, Piraeus, Aegina szigete, National Historical Museum, Ancient Agora, Stavros Niarchos Fundation Cultural Center, City Museum of Athens, Plaka, Acropolis, Lykaion, Benaki Museum, Kerameikon, Benaki Mentil (régi fonó üzem), tengerpart, Vouliagmeni tó, Areiospagos Hill, National Garden, Anafiotika, Herakleidon Museum, Melina Mercouri Cultural Certer, National Observatory, Museum of School Life and Education, Monastiraki, Hellenic Motor Museum, és még mi minden! A második oktatási hét programjába beépítve: Pnyx Hill, Archaeological Museum, Acropolis Museum.
Folyamatosan blogot készítettem a képzés idején, és még utána is néhány napon tettem közzé posztokat. Ezen osztottam meg legkorábban a képzésen tanultakat, valamint a feltettem a képzés tematikáját, a linkeket, ahol elérhetőek az oktatási anyagok, illetve a honlapok, valamint a személyes tapasztalataimat írtam le a felkészülésről és az utazásról. A különböző látnivalókhoz ajánlást is készítettem.
A blog itt érhető el: Athéni képzés (zuboramartaathenikepzes.blogspot.com)
Az iskolánk neve és címe: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1022 Budapest, Marczibányi tér 1
Iskolánk Erasmus+ oldala: Marczibányi téri Kodály Iskola - Erasmus+ (edu.hu)
Némettanároknak szóló továbbképzés Bécsben
A bécsi, kifejezetten némettanárok számára meghirdetett kurzusra óriási örömmel jelentkeztem: szerettem volna bővíteni a módszertani eszköztáramat illetve kimondottan olyan kollégákkal tapasztalatot cserélni a napi élményeinkről, akik ugyanezt a munkát végzik különféle európai országokban. Ezen várakozásaimat a kurzus nemcsak teljesítette, de felül is múlta.
A helyszínről, a mindössze kb. 250 km-re fekvő Bécsről meg kell jegyeznem, hogy kiválóan ismerem, ez nyilvánvalóan könnyebbséget jelentett (persze amellett, hogy nincs is messze Budapesttől, két és fél órát utaztam a Railjettel). Ezzel kapcsolatban annak örültem, hogy végre úgy tölthetek időt az osztrák fővárosban, hogy biztosan akad majd szabadidőm is, és a minidig csak vágyott helyszínekre ellátogathatok. Ilyen volt például a Duna-sziget, ahol korábban sosem volt alkalmam nyáron hosszabban elidőzni, de a városi (ingyenes) filmfesztivál és számtalan kulturális esemény, bécsi múzeum is. Maga a képzést hirdető iskola is kínál kulturális illetve szabadidős programot, természetesen hétvégére is. Az én látogatásomkor pl. Wachauba és Kremsbe szerveztek hajóutat az egész csapatnak.
Itt térnék rá a képzőre, az ActiLingua nyelviskolára, amellyel minden területen tökéletesen elégedett voltam. A kurzus két hete során két kiválóan képzett, elkötelezett és nem utolsósorban nagyon kedves némettanár kolléga tartotta a délelőtti foglalkozásokat. Ezeken szerencsénk is volt, mert az Európa valóban nagyon különböző országaiból összejött kollégák igazán megkedvelték egymást, kiválóan tudtunk egymásnak segíteni, hatékonyan kommunikálni. Az órákon számtalan módszert, játékot, motivációs trükköt sajátítottunk el, tanáraink bőségesen biztosítottak számunkra anyagot is. Az elméleti összefoglalót és minden felmerült játékot szintén rendelkezésünkre bocsátották a közösen eltöltött időnk végén. Mivel az ActiLingua alapvetően német mint idegen nyelv oktatásával foglalkozik külföldi csoportok számára, nagyon örültem annak is, hogy elehetőségem nyílt négy tanóra látogatására, ahol megfigyelhettem, hogy az általunk tárgyalt módszereket, trükköket hogyan alkalmazzák az iskola tanárai nagyon különböző diákcsoportoknál. A tananyagajánlásoknak (ezek nem reklámcéllal történtek) szintén nagyon örültem, mert azt gondolom, hogy egy-egy jó feladatgyűjtemény használatával (és persze alapos ismeretével) sok időt spórolhatunk a napi munkánk során.
A szállással kapcsolatban s kiváló tapasztalataim vannak. Tudatosan választottam a kollégiumi elhelyezést, így az étkezések és a napi elintéznivalók alkalmat nyújtottak arra, hogy a saját diákjaimhoz hasonló külföldi diákokkal beszélgessek, akik nyáron Bécsben tanulnak németül. Mivel számukra nem tanárként jelentem meg, lehetőségem nyílt barátilag megismerni őket és jobban belelátni a világukba, érdeklődési körükbe, motivációikba. Azt hiszem, ezt szintén be tudom majd építeni a napi munkám során. A kollégiumi elhelyezés egyébként kényelmes és a közlekedés szempontjából is ideális választásnak bizonyult.
Összességében tehát egy rendkívül színvonalas, gazdag tartalmat adó kurzuson vettem részt, értékes embereket, különböző nézőpontokat ismertem meg, ennek pedig nagyon örülök és alig várom a következő lehetőséget!
Az alábbi linkeken megismerhető a budapesti Eötvös József Gimnázium teljes projektje:
Irány Bordeaux, a három „M” városa!
„Utazni kell, hogy a másik emberrel való találkozásban csiszolódjon az elménk.” Montaigne
Franciásként Franciaországba utazni mindig nagy élmény. Ezúttal sem volt másként. Azért esett a választásom Bordeaux-ra a pályázat beadásakor, mert a France Langue nyelvi központ gazdag és igényes módszertani továbbképzési programot állított össze franciatanárok számára, és budapesti kollégám is kiváló képzőközpontként beszélt róla. Persze szerettem volna egy olyan várost és vidéket is megismerni, ahol még nem jártam. Irány Montaigne, Montesquieu és Mauriac városa!
(Fontos tudni, hogy évről évre Budapesten is lehetőség van egy hetes francia nyelvtanári módszertani továbbképzésre az Institut Français és a franciaországi CIEP szervezésében. Ez a képzés idén először a franciaországi nyári egyetemek – BELC – magyar regionális tagja lett. A franciatanárok folyamatos képzésének keretében minden résztvevő a választott modul(ok) hitelesített oktatójává vált.)
Vajon miért érdemes ezután Erasmus-program keretében Franciaországban is továbbképződni a nyári szabadság idején? Természetesen elsősorban a „bain linguistique”, „nyelvi fürdő” miatt. Az élő nyelvi kontextus olyan nyilvánvaló és semmi mással nem helyettesíthető kihívást jelent, amelyre minden idegen nyelvet beszélőnek rendszeresen szüksége van. Jó élő kapcsolatban = dialógusban lenni a nyelvvel! Mindenhol! A reptéri buszon – ahol egy Budapestről hazatérő Bordeaux környéki házaspárral beszélgetve az ő szemükkel is látom szűkebb pátriámat –, az utcán, a boltban, a piacon, a nyelvi központban, a kirándulásokon, az órák alatt és az órák közötti kávészünetben vagy pikniken, a WhatsApp-csoportunkban, ahol a párbeszéd akkor is folytatódik, amikor már rég hazatértünk… Mindig izgalmas beszélgetni a nyelvet használó emberekkel, mindegy, hogy algériai bevándorló gyros-árus vagy török franciatanár, Bordeaux-i születésű vagy Párizsből leköltöző értelmiségi, lengyel kolléga vagy spanyol tanítónő, arcachoni buszsofőr vagy New-York-i gimnáziumi franciatanár – ha ezerféleképpen is, ugyanazt a nyelvet beszéljük. Van, akivel egyik kedves kortárs török szerzőmről is beszélgethetek, és van, akivel azonnal értjük egymást. Van, akivel egyszerre választjuk ugyanazt a francia kortárs regényt a leghíresebb Bordeaux-i könyvesboltban, és van, akinek nem kell elmagyarázni, mik azok a taizéi énekek…
A Bordeaux-i France Langue felsőoktatási magánintézmény, amely nyelvi centrumként működik egész tanéven át, sőt, még nyáron is franciatanárok, francia nyelvű egyetemi képzésre járók – többek között Erasmusos egyetemisták –, valamint szaknyelvi képzést végzők számára.
Minden nyáron kéthetes szakmódszertani továbbképzést szervez franciatanárok számára, rendkívül változatos és igényes tematikát meghirdetve. Francia oktatónk irányításával idén nyáron tizenegy nyelvtanár dolgozott együtt a csoportunkban. Volt köztünk egy olasz, két spanyol, egy holland, egy angol, egy lengyel, egy török, három amerikai nyelvtanár. Mindannyian középiskolában vagy általános
iskolában tanítanak, néhányan egyetemi órákat is adnak. Felmérhetetlen annak a jelentősége, hogy különböző nemzetiségű kollégáimmal nap mint nap beszélgethettünk a szakmánkról, és persze mindarról, amit számunkra a frankofón kultúra jelent.
A módszertani képzés a következő modulokra épült. Minden nap egy nyelvhasználati modullal kezdtünk, amelynek keretében egy-egy nyelvi jelenség módosulását vizsgáltuk meg a beszélt (familiáris) nyelvben a standard nyelvhasználathoz képest. Valamennyi nap külön tematikus egységet képviselt: motivációnövelés eredeti dokumentumok segítségével; kortárs könnyűzene – irodalom – film; aktualitás és politika; frankofón kultúra és nyelv; környezetvédelem és emberi felelősség, „nyers” dokumentumok diadaktizálása; francia nyelvtanulásra és nyelvtanításra alkalmas mobilapplikációk és internetes honlapok; de beszélgettünk az ITK-eszközök nyelvórai alkalmazásáról is. Valamennyi témát az „aktív megközelítés és felhasználás” módszerével jártuk körül kiscsoportban, azaz gyakorlati módon (és egymással „kísérletezve”) azt vizsgáltuk, hogy adott nyelvi szinten lévő konkrét csoport tanítási-tanulási folyamatába hogyan lehetne „beemelni” a választott anyagot, legyen szó Franky Zapata flyboard-os teljesítményéről, Macron elnök latinizmusokat használó beszédéről vagy éppen egy Monoprix-reklámról. A módszertani kérdések mellett a társadalmi és nyelvi jelenségek egymásra hatásának vizsgálata is izgalmas feladatot jelentett számunkra, hiszen meglátásaink és sokféle tapasztalatunk gazdagították a szóban forgó jelenség megértését, értelmezését.
Bordeaux és környékének kulturális-történelmi-földrajzi gazdagsága már az első naptól kalandokat ígért. A legelső délutánon nyakunkba vettük a várost, hogy embereket faggassunk városuk titkairól a több oldalas kérdőív alapján. Kedvességgel, nyitottsággal, rácsodálkozással találkoztunk. Bejártuk az óváros számos fontos pontját a 15. századi Porte Cailhau-tól a Jardin Public-ig, a gótikus Szent András katedrálistól a Garonne partjáig, ahova a Bordeaux-iak esténként táncolni járnak. (Itt minden este egy másik tánc szerelmesei mutatták be szenvedélyes tánctudásukat.). A Musée d’Aquitaine 18. századi kiállításának megtekintése során azt is megtudtuk, milyen ellentmondásokkal teli korszak adott gazdagságot és hírnevet ennek a városnak.
Mi is kipróbáltuk a Bordeaux-i bicajokat, de megfontoltabban, mint a helybéliek, akik elképesztő lendülettel és bravúrral közlekednek mindenhol, pedig egyelőre nincs még bicajos sáv, csak élő gyakorlat. Felfedeztük az „újratölthető” jeggyel használható villamosokat, de legtöbbször gyalog közlekedtünk, hiszen így szinte mindenhova el lehetett jutni. Ha nem sajnáltuk az időt a sétára, a városban legkülönbözőbb pontjain újra meg újra összefutottunk a saját készítésű szuveníreket árusító bicajosra („Bordeaux, c’est gavé bien!”– mondta, amit saját készítésű pólóin is hirdetett). Még magyar kürtös kalácsot árusító helyet is találtunk! Gyakran visszatértünk kedvenc kézműves fagyizónkba a Saint Pierre templom mellett (ahol az egyik pultos lány örömmel újságolta, hogy ő még a Szigeten is fesztiválozott). Felfedeztünk környékbeli portékákat árusító környezettudatos fűszeres-mindenes boltot, ahol saját zacskóba mérik a kenyeret, a zöldséget, a gyümölcsöt, még a magokat is! Órákat töltöttünk
Bordeaux leghíresebb könyvesboltjában, a Mollat-ban, amely egyszerű családi vállalkozásból lett ma az olvasók kedvence. Megismerkedtünk egy madagaszkári gyékénycsodákat árusító asszonnyal a piacon. Örömmel és készségesen adott villáminterjút a portékáiról – milyen jó lesz majd meghallgatni a tanítványinkkal! Felfedeztük, milyen gyönyörűen énekelnek laudest és vesperást a szomszédunkban élő domonkos rendi szerzetesek.
Persze a környéken is kirándultunk, részben közös, részben egyéni szervezésben. Megismertük a környék egyik leghíresebb kisvárosát, Saint-Emiliont, amely nem csak a boráról, de a földalatti sziklába vájt templomáról is híres. Ellátogattunk az egyik leghíresebb helyi pincészetbe, amelynek tulajdonosa kiváló ismerője az egri pincéknek és boroknak.
A csoporttársakkal megélt közös pillanatok, a piknik, a séta, a kirándulás és a sok beszélgetés mellett nekem külön ajándék, hogy tizenöt éves kamasz fiunkat is magammal hoztam, aki – saját költségen – ugyanabban a nyelvi központban vett részt intenzív kurzuson, ahol én a módszertanin. Egy év franciatanulás után rajta is ugyanazokat a jeleket véltem felfedezni már az első héten, amelyek az én egykori lelkesedésemet tükrözték! Mi kettesben mentünk el Arcachonba, Saint-Jean de Luzbe és Pilat-ba, ahol megmásztuk Európa legnagyobb homokdűnéjét, ahonnan pazar kilátás nyílik az Atlanti-óceán türkiz végtelenjére. Íz, illat, fény és szél – ma is, most is itt érzem minden porcikámban.
Köszönet az Erasmusnak, köszönet dr. Furka Ildikó tanárnőnek, a projekt referensének, Förster Anitának, a Hungary-Expert munkatársának, a Bordeaux-i France Langue munkatársainak, valamint munkahelyemnek, az Óbudai Gimnáziumnak, hogy ennek az élménynek részese lehettem.
Life in Britain - kultúra és autentikus anyagok a nyelvoktatásban
20 éve tanítok angolt, amiben teljesen véletlenül keveredtem, de még sohase jártam Angliában. Angol nyelvterületen voltam szerencsére korábban, de Anglia nem vonzott. Most azért esett ezen a továbbképzési lehetőségen rá a választásom, mert kezdtem kínosan érezni magam, hogy a fapados járatok idejében angol nyelvtanárként még nem jártam Londonban. Gondoltam, most már itt lenne az ideje, hogy legyen milyen közös témáról beszélni a tanítványaimmal [Szimbólum].
A képzés tematikája határozta meg számomra a intézmény kiválasztását elsősorban. Az International House intézmény nevét a szakmában is mindenki jól ismeri, a minőségi nyelvoktatás egyik fellegvára, ráadásul anno a budapesti intézetükben kezdtem angolul tanulni. Kicsi a világ. London önmagában is egy külön világ, mindenképpen megtapasztalásra érdemes.
Engem a nyelvtanulásban és a nyelvtanításban is mindig az érdekelt, milyen gondolatiság húzódik meg a nyelvhasználat mögött, milyen értékrendek kerülnek kifejezésre egy-egy fordulattal. Ezért választottam a Life in Britain: bringing culture into the classroom című képzést módszertani felfrissülésként. Nem bántam meg.
Amellett, hogy az iskola nagyon nyitottan és segítőkészen fogadott, a képzést vezető tanár felkészültsége, közvetlensége és alkalmazkodóképessége vitathatatlan volt. Remekül tükrözte a tényt, hogy Londonban voltunk, hogy olasz volt, aki 30 éve él és tanít angolt Angliában, saját identitását kevésbé érzi már olasznak, bár angolnak sem. Leginkább Londoniként definiálja magát.
A kurzus résztémái illeszkedtek a résztvevők érdeklődési köréhez, lefedtek minden aktuális területet, amely egy mai angol (londoni) életében fontos szerepet játszik, de minden foglalkozáson a témához legjobban passzoló feladattípusokat, módszertani ötleteket is átbeszéltük. Tanárunk, Andrea tanítási gyakorlatának kisebb elemeire is gyakran hívta fel a figyelmünket, hogy tapasztalatait velünk megosztva mi is fejlődhessünk. Az egyik ilyen apróság, amire nem árt, ha rendszeresen emlékeztetnek minket, a táblahasználat. Andrea mindig nagyon sok kifejezést felírt a táblára beszélgetéseink közben. Egyszer, amikor le kellett volna törölnie a táblát, hogy a következő kifejezés felférjen, csak félig törölt le egy-egy szót, és mielőtt továbbmentünk volna, ki is kérdezte tőlünk az addig hallott kifejezéseket. Roppant jól szemléltette, hogy egy kis időráfordítással mekkora segítséget tudunk adni diákjainknak az újabb kifejezések elsajátításában. Lehet, hogy nem is a módszer miatt maradt ez meg bennem ennyire, hanem inkább azért, mert megtapasztaltatta velem, hogy mennyire szükség van a külső szemre tanításunkkal kapcsolatban, különben elveszünk a rutin mindennapjaiban. A fenti praktika nem megerőltető, nem helyez nagy terhet a tanárra, nem kap negatív visszajelzést a diák sem, amely a motivációját veszélyeztetné, ha nem emlékszik a kérdéses szóra, mégis remek lehetőség arra, hogy a rövid távú memóriából a hosszú távú területre helyezzük anélkül, hogy diákjaink észrevennék, hogy tanulnak.
A délutáni módszertani foglalkozásokon kívül a program részeként jártunk London különböző területein és múzeumaiban és kiállításain. Turistáskodtunk a Westminster negyedben a Parlamentnél és a Big Bennél (ami jelenleg felújítás alatt áll a londoniak szerint örökre [Szimbólum], olyan régóta csinálják), bekukkantottunk a Downing utcába hátha arra jár May asszony, pazar kilátásban volt részünk a Sky Garden 35. emeleti kávézójából, érezhettük roppant picinek magunkat a Tower lábánál, és elképzelhettük, milyen lenne minden nap 12 órában táncolni a Királyi Operaház kulisszái mögött. Részt vettünk egy igazi West End musicalen (Rock Suli), meglátogattuk Shakespeare Globe színházát, ahol egy sör ára volt a földszinti nézőtéri helye ára, igaz állni kellett végig, és mivel újra nem engedtek be, ha kiment az ember, kisebb és nagyobb dolgaikat is ugyanúgy a néző téren oldották meg. Kifejezetten szagos előadások voltak ezek akkoriban [Szimbólum]. De jártunk a Királyi Bíróság épületében is, amely azért hasonlít építészetileg egy templomra, mert tervezője azt vallotta, hogy az igazság és az igazságszolgáltatás Istentől való, és a bírói ítéletek helye egy templom kell, hogy legyen. De volt lazább kulturális esemény is a programban, hiszen a péntek esti sörözés a kollégákkal szinte kötelező londoni hagyomány, így az iskola diákjai is kipróbálták ezt egy kis turisztikai kvíz társaságában.
A programon kívül, de iskolai szervezésben a hétvégét is hasznosan tudtuk eltölteni. Én szombaton Brithonba utaztam és a környék természetvédelmi nevezetességeit és farmjait látogattam meg szakképzett idegenvezető segítségével, vasárnap pedig irány volt Windsor, Stonehenge és Bath. Windsor Harry herceg tavalyi esküvője miatt volt fontos számomra, Stonehenge azért, mert hihetetlen erőfeszítést örökít meg és roppant kíváncsi lennék, mit gondoltak akkoriban az arra járó, odainduló embereke, Bath városát pedig minden Jane Austen rajongónak látnia kell egyszer. Természetesen egyik helyet sem lehet ennyi idő alatt végigjárni, inkább csak ízelítőt kapott az ember abból, ami rá várna, ha több napra ott tudna maradni, de irodalmi művekből, illetve dokumentumfilmekből vagy napi hírekből ismert helyeken járni így is nagyon izgalmas volt.
A legjobban az tükrözte, milyen London, hogy az iskolán keresztül tudtam egy családnál lakni, akik ír származásúak voltak, egy pakisztáni muzulmán közösség mecsetje mellett kellet mindennap elmennem a metróhoz, minden nap más nyelven beszélő emberekkel utaztam a metrón, és a metró aluljárókban minden nap más zenész játszott más-más szakaszon másfajta műfajt.
A szuvenír itt is minden boltban ugyanaz, csak nem mindegy hogy hol, mert ugyanaz lehet egy font vagy 5 is. (és bár nem ellenőriztem, de biztos, hogy made in China [Szimbólum]).
A kávé egyáltalán nem rossz (régebben ezt híresztelték nekem Angliáról), de a Costa testvérek jelenléte miatt (sem) lehet az már.
Rengeteg helyen lehet frissen készült (meleg) ennivalót kapni, még az olyan elvárásokkal is, mint a glutén-, cukor- és szénhidrátmentes étrend.
Szinte senki nem öltözik fel rendesen a tél ellenére, mert annyira nincs hideg, vagy ki lehet bírni az otthontól a metróig – ahol jó meleg van – majd az irodáig – ahol szintén jó meleg van. Ha meg esik a hó, úgy is mindenki menekül haza idő előtt, mert leáll a metró, a teljes közlekedés, és rengeteg baleset van. Mert ugye évi egy hóesés miatt miért is kéne téli gumi???? Nyárival meg azért simán lehet szánkózni abban a lutyokban. Azt mondjuk nem tudtam mire vélni, hogy a reptereken se szórtak semmit a kifutókra azért, hogy az esetleges fagyást megelőzzék, így számos helyet lezártak pár órára. Még a Heathrown is egy csomó járatot töröltek (bár házi asszonyom szerint ez csak a British Airways járataira szokott igaz lenni, a többiek mernek repülni minden időben [Szimbólum]).
A legtöbb boltban nagyon erős akcentusú alkalmazottal találkoztam, akikről viszont lerítt, hogy régóta élnek ott, és nagyon jól ismerik a szakmájukat, csak éppen a kiejtésük nem fog soha jobban közelíteni a helyihez. De ez senkit nem zavar.
A metró tényleg egy cső (Tube), még a szerelvények belső kialakítása is, így viszont akik utolsó pillanatban ugranak fel/tömörülnek be, félig hajtott háttal kell, hogy álljanak az ajtóknál, mert nem elég magas a szerelvény számukra. Az egész nagyon fura, mert az angolok az én fejemben nem kifejezetten kistermetűek, de ezekben a járművekben csak középen lehet egyenes háttal állni. Úgy hogy az állandó MIND THE GAP felhívás mellett én még a MIND YOUR HEAD szlogent is legalább annyiszor bemondatnám.
Itt a reggeli add-tovább-újság a Metro, este pedig az Evening Standard. Amíg utazol, elolvasol benne egy cikket, majd magad után otthagyod a széken, hogy valaki más is megnézhesse. És bár nem fog Pulitzer díjat kapni, nem is a legolcsóbb, legigénytelenebb szennylap a hírességekről szóló részek ellenére sem.
Összességében remekül éreztem magam, elég jó képet kaptam arról, hogy a mai londoniak hogyan élnek, mik az értékeik, mik számukra a fontosak. Mindemellett módszertani témakörökben is bővültek az ismereteim, mint például a videóklippek és film trailerek használatának lehetőségei, vagy a nyelvtani elemek tanítása, mint olyan helyzet, amikor csinálunk valamit a nyelvvel, nemcsak a szabályokat alkalmazzuk monotonon, gondolkodás nélkül. Meleg szívvel ajánlom az International House London Life in Britain című kulturális módszertani továbbképzését.
dr. Furka Ildikó
2019. február 10.
Ezen a linken az Óbudai Gimnázium Erasmus+ oldalát böngészhetik: http://obudaierasmus.wixsite.com/obudaierasmus2016
Oxfordi kaland
2018 októberében az a lehetőség adódott számomra, hogy kimehettem az ERASMUS+ programmal Oxfordba két hétre.
Nagyon boldog voltam, amikor kiderült tavasszal, hogy megnyertem a pályázatot, és ősszel mehetek Oxfordba. Rettentően vártam ezt az utat, hiszen még előtte soha nem jártam az Egyesült Királyságban.
A képzést, amelyet a British Study Centre biztosított Oxford belvárosában, két igen képzett anyanyelvi tanár tartotta. A képzés során nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy ne csak elméleti szempontokat ismerjünk meg, hanem a gyakorlatban is hasznosítható jól bevált feladatokat is. Több korosztály számára is átalakítható gyakorlatok, színes és változatos programok jellemezték az első hetet.
Ez azért volt fontos számunkra, mert többen is jelezték, hogy nagyon sokszor vegyes tudásszintű és nagy létszámú csoportban kell dolgozniuk, ami megnehezíti vagy majdhogynem lehetetlenné teszi azt, hogy ugyanazokat a feladatokat vigyék be az órára az egész csoportnak.
Mindemellett betekintést kaptunk a nyelvtanítás elméleti és gyakorlati részeibe, különböző memóriafejlesztő és interaktív gyakorlatokba.
Délelőtt a kurzuson, délutánonként pedig fakultatív kulturális programokon vehettünk részt. Az iskola biztosította, hogy kisebb önköltség fejében idegenvezető segítségével megismerhessük Oxford nevezetességeit, és betekintést nyerhessünk a város mindennapi életébe.
Ezalatt a két hét alatt a British Study Centre oktatói igyekeztek minden igényt kielégítő kurzustervet összeállítani, amelyben voltak kötött elemek, de voltak olyan részek, amelyeket közös egyeztetés után tettek még bele, mivel jeleztük, hogy ezek még minket érdekelnének. Ilyenek voltak a brit kultúrával kapcsolatos órák vagy a dialektusokkal foglalkozó tréning gyakorlatok.
A rengeteg anyagon kívül, amit számunkra biztosítottak, lehetőségünk volt használni a belső könyvtárat, ahol az angol nyelv tanításával, módszertanával kapcsolatos könyveket használhattunk.
Az első hét programjában a tanulók motivációjának erősítése, a kommunikációs készségek fejlesztése, technológiai eszközök használata, projektmódszer és játékos nyelvtanulás került bele.
A második héten lehetőségünk volt arra, hogy egymással is megosszuk tapasztalatainkat, illetve hogy kipróbáljunk újakat. Rendkívül hasznos és tartalmas volt számomra ez a két hetes kurzus, ami mind kulturális, mind metodológiai szempontból sokat adott nekem. Egyedül azt sajnáltam, hogy a második hétre csupán hatan maradtunk, de így is sok mindent megtudtam más országok nyelvoktatási szokásairól.
Szakmai fejlődésem mellett az interkulturális kompetenciám fejlődésével új távlatok nyíltak meg számomra, mely jelentős hatással van személyes énképem változására és munkámba fektetett energia növelésére.
Lebanov Anikó
Óbudai Gimnázium
Ezen a linken az Óbudai Gimnázium Erasmus+ honlapját böngészhetik: http://obudaierasmus.wixsite.com/obudaierasmus2016
Didaktikai továbbképzés Bécsben „Deutsch lernen – Wien erleben”
2018. október 1-12. az Erasmus+ KA1 programnak köszönhetően az osztrák fővárosban, Bécsben vehettem részt egy kéthetes, német nyelvtanárok részére meghirdetett módszertani továbbképzésen.
A tréning helyszíne az ActiLingua Sprachschule a belvárosban, a gyönyörű Belvedere kastély közelében található. A nyelviskola saját apartmanházzal rendelkezik, így a délelőtti foglalkozások után lehetőségem nyílt még jobban megismerkedni az iskolában tanuló diákokkal és tanárkollégákkal.
A tanártovábbképzés keretében húszan - 2 csoportra bontva- vettünk részt a kurzuson.
Az első hét délelőttjein lengyel, szlovák, cseh, lett és svéd társaimmal együtt fejleszthettem általános szókincsemet, ismerhettem meg közelebbről a Wiener Dialekt-et, bővíthettem tudásomat a diáknyelv terén és mélyülhettem el a gazdasági német nyelvben. Különböző érdekes vagy aktuális témák kerültek a középpontba, mint például a bevándorlás problematikája, a bécsi ipar, különböző osztrák prominens személyek magánélete, az internet hatása a diákságra és az angol jövevényszavak használata a német nyelvben. A felhasznált szövegek és videók lehetőséget biztosítottak lexikai játékokra, vitákra és nyelvtani struktúrák gyakorlására.
A második hét délelőttjei a módszertan jegyében teltek. Az országismereti tartalmak lehetséges közvetítési módjaival kezdtünk, majd „A német zene az oktatásban” című szeminárium következett. Megvitattuk a nyelvtan játékos gyakoroltatásának lehetőségeit és a filmek használatának előnyeit a németórán. A legélvezetesebb óra számomra a játékok jegyében telt. Több olyan érdekes és szórakoztató játékot mutatott be az oktató, melyek magukkal ragadtak, hiszen mi is a diákok bőré bújva táncoltunk, énekeltünk és nevettünk.
A nyelviskola a kötelező kurzuson kívül többször is szervezett szabadidős programokat. Ezekre megfelelő érdeklődő esetén idegenvezetőt is biztosított. Történelem tanárként természetesen nem hagyhattam ki a Sisi életének jelentősebb helyszíneit bemutató túrát valamint az éjszakai látogatást a Stepansdom-ban.
Az Albertina-t és a Belvedere-t többször felkerestem az ott töltött idő alatt, hiszen egy délután alatt nem járhatóak be az osztrák festészet remekműveit felsorakoztató kiállítások.
A csodálatos őszi idő számtalanszor csábított kültéri kirándulásra. Megmásztam a Kahlenberg-et, sétáltam Bécs festői parkjaiban és bicikliztem a Donauinsel-en.
Esténként csoporttársaimmal együtt próbáltam ki a helyi Wiener Schnitzel-t, a Kaiserschmarn-t és a gőzgombócot. Az utolsó esti közös séta középpontjában a bécsi kávéházak története állt.
Sajnos mint minden, ez a két hét is gyorsan eltelt. Rengeteg hasznos ötlettel, érdekes fényképpel és kulturális élménnyel gyarapodva tértem haza.
Köszönöm a Tempus Közalapítványnak és a Hungary Expert csapatának a pályázathoz nyújtott segítségét, valamint külön köszönöm az Óbudai Gimnázium vezetésének támogatását szakmai fejlődésemhez!
Takácsné Susán Bettina
Ezen a linken az Óbudai Gimnázium Erasmus+ oldalát böngészhetik: http://obudaierasmus.wixsite.com/obudaierasmus2016
Olasz nyelvtanári továbbképzés operával Rómában
Az Óbudai Gimnáziumból négy nyelvtanár nyert ösztöndíjat 2016-ban erre a pályázatra. Ennek köszönhetően én 2016. július 4-15. között a Torre di Babele Nyelviskolában vettem részt egy módszertani továbbképzésen Rómában.
A 40 órás kurzuson 13 országból 20 tanár vett részt a világ minden tájáról, többek között Mexikóból, Kanadából, Ausztráliából, Németországból, Belgiumból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovéniából, Spanyolországból, Oroszországból. Igazán színes nemzetközi csapat gyűlt össze teljesen különböző kultúrkörökből, így igen bőséges tapasztalatcserére lehetett alkalmunk. Meglepetésemre kevesen voltunk középiskolából, inkább felsőoktatásban, illetve nyelviskolában tanító kollégák jöttek erre a kurzusra. Viszont volt öt külföldön tanító olasz anyanyelvű tanár a csoportban; szerencsére a nem olasz kollégák nyelvi szintje és szakmai felkészültsége is magas volt. Mivel többen csak egy hétre jöttek, a második héten majdnem feleannyian voltunk. Az elhelyezés lehetett családoknál vagy önállóan, én Rómában dolgozó olasz fiatalokkal laktam egy lakásban a nyelviskolától 15 percnyi sétára.
Az iskola egy elegáns, kertes villaépületben található Róma belvárosában, jól felszerelve, minden teremben kivetítővel, komputerrel. Bár egy időben sok nyelvi csoport órái zajlottak, a hangulat családias, barátságos volt, az iskola vezetői igyekeztek mindenkit személyesen megismerni és tájékoztatni. Délutánra, estére többször szerveztek fakultatív programokat (a modern Róma, borkóstoló, szabadtéri mozi, egy olasz opera megtekintése a Terme di Caracalla-ban). De mivel Róma egyébként is egy kulturális bomba, látnivalók terén a bőség zavarával „küszködtünk”.
Az órákat tematikus témák alapján szervezték, három rutinos és jól felkészült tanárral, az alábbiak szerint:
- Nyelvtani modul: congiuntivo/kötőmód tanítása (2 nap)
- Módszertani technikák a tanulók motiválására, például teatralizzazione, dramatizzazione, improvizáció (szerepjátékok, párbeszédek, rövidebb szövegek érzelemmel és retorikus eszközökkel történő előadásmódja) az élménydúsabb tanuláshoz (1 nap)
- Olasz opera didaktikai alkalmazása a tanításban (2 nap)
- Autentikus szépirodalmi szövegek, TV reklámok különféle megközelítésű feldolgozása (3 nap)
- Olasz könnyűzene a múltban és a jelenben (2 nap)
A módszertani ismeretek közül új volt számomra az olasz opera didaktikai alkalmazása, bár középiskolában ez a mérsékelten alkalmazható. Rengeteg, YouTube-on fellelhető autentikus anyagot ismertem meg, főleg a könnyűzene területéről (videoklipek, reklámok, filmrészletek, színdarabok), ezek új ötleteket adtak az órák színesítéséhez. A szépirodalmi szövegek egy-egy nagyobb lexikai-kulturális téma köré épültek, pl. gazdasági válság, városi élet, utazás; számos feldolgozási lehetőséget ismerhettünk meg a témán belül. A congiuntivo nyelvtani modulhoz normál óraszám mellett sajnos többnyire csak a középiskola utolsó évében jutunk el, noha a modul tanára remek feladatokat használt a saját könyvéből (Nuccia De Filippo: Congiuntivo, che passione!) A modern tendenciáknak megfelelően a didaktikai módszerek a kommunikációközpontú nyelvtanítás szellemében épültek fel. Szívesen bővítettem volna ismereteimet az IKT eszközök egyéb, részletesebb használatával, de ennek a kurzusnak nem ez volt a központi témája.
Összegezve, nagyon sok élményt adott nekem ez a két hét a Tempus Alapítvány által kiírt Erasmus+ KA1-es mobilitás keretében: kulturális ismeretekkel bővülve, feltöltődve, lelkesen, új ötletekkel telve tértem haza, életre szóló új barátságokat kötve. S mivel a nyelviskola középiskolásoknak is szervez nyári kurzusokat, lehetőség nyílhat az esetleges további együttműködésre.
Köszönöm a támogatást és a segítséget Förster Anita a Hungary Expert pályázati tanácsadójának, Furka Ildikó projekt koordinátornak, és az Óbudai Gimnázium vezetése részéről Tamási Anita igazgatóhelyettesnek valamint Szűcs József igazgató úrnak, akik hozzájárultak a pályázatban való részvételhez.
Ezen a linken az Óbudai Gimnázium Erasmus+ honlapja érhető el.
Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal