Elemek megjelenítése címkék szerint: angol

A Bell Teacher Training iskola két hetes ’Contemporary English’ című tanártovábbképző kurzusán vettem részt a híres egyetemi városban, Cambridge-ben, a Homerton College gyönyörű Campus-án.  18 fős csoportunkban 9 nemzetiség képviseltette magát: spanyol, japán, német, magyar, cseh, szlovák, orosz, lengyel és kínai. Cambridge történelmét és mai életét már az első héten megismerhettük. Az esti „punting”- csónakázás a Cam folyón a híres cambridge-i kollégiumok hátában, a Backs-en, felejthetetlen élményt nyújtott. A diákok, akik a hagyományos hosszú rúddal kormányozták az alacsony fekvésű, jellegzetes lapos csónakjainkat, egyúttal idegenvezetők is. Időutazást élhettünk át vissza a múltba: a patinás college-ok utcáról nem látható épületei, pázsitjai, kertjei úsztak el mellettünk.

Kurzusunk első hetében megismerkedtünk az angol kiejtésben zajló folytonos változásokkal újságcikkek, filmrészletek és youtube videók segítségével. Tanulmányoztuk az átvitt jelentésű igekötős igék szerepét a modern nyelvhasználatban, kortárs politikai, társadalmi és kulturális témákhoz kapcsolódó szövegekkel dolgoztunk.  Az aktuális témákat megbeszéltük, megvitattuk. Hosszasan beszéltünk a Brexitről, annak előzményeiről, lehetséges következményeiről. A második héten humoros karikatúrákon és leírásokon keresztül a britek tipikus tulajdonságairól kaptunk átfogó képet. Ezt követték a kreatív írás és hallás utáni megértési feladatok, modern társalgási kifejezések elsajátítása, az eufemizmusok gyakorlása, a politikai korrektség kifejezési módjai. A 21. századi angol nyelvben történő szintaktikai és nyelvtani változások komoly szakmai vitákat váltottak ki csoportunkban, melynek feloldásaként praktikus tippekkel gazdagodtunk ezek tudatosításához és tanításához. A felhasznált sajtótermékek, az idézett televíziós műsorok a hétköznapok nyelvhasználatát tükrözték, bizonyítva, sok nyelvi szabály átalakult, napjainkra megengedőbbé vált. A kiscsoportos feladatok közben mindvégig lehetőségünk nyílt egymás jobb megismerésére, a nemzetiségi különbségek megtapasztalására, értékes személyes és szakmai kapcsolatok kialakítására.

A két hét során workshopok és ’cultural talks’ műhelyek széles skálájából válogathattunk. A műhelymunkák a kreatív tanítással, projektszemléletű tanulással, íráskészség fejlesztéssel, vizsgafelkészítéssel, prezentációkészítéssel foglalkoztak, a culture talks témái között szerepelt többek között az angol költészet, a brit humor, Brexit, az angol és amerikai mentalitás, a digitális generáció.

A hétvégi kulturális programok részeként szombaton Londonban illetve Greenwichben barangoltunk, vasárnap Ely gótikus katedrálisát látogattuk meg, ahol az Ouse folyó parti hangulatos séta után a napra a koronát egy hagyományos ötórai tea elfogyasztása tette fel, háttérben a középkori utcarészlettel és a monumentális katedrálissal.

Anita és Krisztina ebben az évben is sokat segített nekünk, köszönjük!

A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium disszeminációs oldala itt érhető el.

Iskolám Erasmus+ program által támogatott KA1 projektje által jutottam el a nyelvi képzésre,. A választásom a Pilgrims nyelviskolára esett, mert a Tanártovabbkepzes.hu oldalon nagyon ajánlott képzések között szerepelt, illetve mindenképp anyanyelvi környezetben szerettem volna angoltudásom fejleszteni.

A 2017. augusztus 7-18. között megrendezett English Language Developement – nyelvi fejlesztés- kurzusra jártam.  Tartalmas, mesés két hetet töltöttem Canterburyben.
A tíz tanítási nap alatt 64 órás képzés valósult meg, másfél órás blokkokban. A csoportom nyolc főből állt. Multikulturális légkörben tanulhattunk, 2 szlovák, egy spanyol, német, bolgár, és három magyar résztvevővel. A tanórák legnagyobb részében szóban dolgoztunk, párban, csoportokban. Az oktatónk gondosan ügyelt rá, hogy az azonos nemzetiségűek lehetőség szerint ne dolgozzanak együtt. Változatos, érdekes, kommunikációt ösztönző feladatokat kaptunk. Többször látogatott meg bennünket vendég előadó is, workshopokkal színesítve a programot.

Ha a tematikát nézem, a kiejtés, szókincsbővítés, a szleng, legújabb kifejezések, a nyelvtan és a kreatív nyelvhasználat volt a fókuszban a kurzus során.

Reggel kilenc és délután fél négy között kötelező tanórákon vettünk részt. Ezután különböző előadásokat, workshopokat, városnéző- csónakázó programot kínált az iskola egészen este tíz óráig. Részt vehettem Canterbury történelmi városrészét megismerő sétán idegenvezetővel, a kreativitásról szóló előadáson, Történetek használata angol órán című workshopon is. Talán a legérdekesebb Phil Dexter előadása volt a Brexitről és az angol tradíciókról, majd egy másik nap a Skót est.

Választhattunk órák után szabad programot is, kihasználva, hogy több tengerparti városka húsz perc busz úttal könnyen megközelíthető Canterburytől.

Nyelvi fejlődésemet az is nagyban elősegítette, hogy családi elszállásolást igényeltem. Így este, vacsoránál alkalmam nyílt egy anyanyelvi brit hölggyel beszélgetni, aki idegenvezetőként dolgozott. Sokszor, a vacsora elfogyasztása után még fél órát ültünk az asztalnál, és csevegtünk. Nagyon érdekesen beszélt a környék történelméről és helyi érdekességeket is megtudtam. Host familynél lakva láthattam az angol hétköznapi élet szokásait.

Az iskola szervezése nagyon körültekintő, profi volt mind a kurzusok tartalma, minősége, mind a szabadidő eltöltését tekintve. Kedves, mosolygós volt mindenki. Olyannyira, hogy a nyitó napon elmondták, hogy az irodában taxi foglalásban, busz menetrend és útvonal átnézésében, programajánlásban szívesen segítenek. És ez így is történt a két hét során. Olyan családias, hangulatos közösségi tereket biztosítottak, ahol a kávészünetekben, ebédszünetekben a különböző kurzusok résztvevőivel már első nap megismerkedhettünk.

A kapcsolatépítés volt az egyik célom a kiutazással. Úgy vélem, több olyan külföldi kollégával sikerült megismerkednem, akik a jövőben szívesen dolgoznának iskolánkkal közös projekten. Az kurzus többet adott, mint vártam. Nyelvtudásom felfrissülésén túl lelkileg-szellemileg feltöltődve értem haza.

Egy szó mint száz, mindenkinek ajánlom a Pilgrims nyelvi kurzusait , aki modern környezetben, profi oktatók segítségével szeretné fejleszteni angol tudását.

2017. július 3. és 14. között kéthetes továbbképző tanfolyamon vettem részt az Excel English Nyelviskolában Londonban. A tanfolyam elnevezése: NEW IDEAS FOR THE ENGLISH CLASSROOM és az alcíme: ”Teachers’ Refresher Course”, számomra azt sugallta, hogy nem csupán új módszertani tudnivalókkal kívánnak megismertetni bennünket, hanem felfrissíthetjük és kiegészíthetjük módszertani ismereteinket, illetve lehetőséget kapunk arra is, hogy tapasztalatainkat megoszthassuk egymással.

Indulás előtt nem volt sok időm izgulni, mert szinte egyből a tanév vége után kezdődött a kurzus. És itt van számomra az egyetlen negatív része a programnak. Ha kipihenten indulok és van időm rákészülni, valószínű még eredményesebb lett volna a tanfolyam. Bár így meg talán épp a spontaneitás tette még érdekesebbé az egészet.

Kifogyhatatlan segítséget és bátorítást kaptam a koordinátorunktól, a szervezőktől és az Excel English Nyelviskolától. Enélkül lehet, hogy feladtam volna már a repülőjegy vétele előtt. Nagyon aggódtam, hogy megjön-e a pénz időben. Emiatt drágábban vettem meg a jegyet, de különben minden maximálisan rendben ment.

Vasárnap délelőtt kissé körülményes volt a megérkezésem a szállásomra, mert nem kértem transzfert, hogy csökkentsem a költségeimet. Busz, vonat, metró és mini taxi … Megfogadtam, hogy visszafelé kérem a repülőtéri transzfert, még ha magyar agyunknak ez nagyon sok pénzt is jelent.

De ezután minden varázslatos és csodálatos volt. Utólag is hálás vagyok, hogy szállodát választhattam. Kedves és mindig mosolygós indiai recepciósok otthonossá tették a ,,hazaérkezésemet” minden nap. A szobámban mindig szólt a tv, hírek, film vagy zene  … Egy varázslatos helyen laktam. Muswell Hill még annál is szebb része Észak-Londonnak, mint ahogy egyik kolléganőm leírta. És az iskola 10 perc séta távolságra volt. Ugyan visszafelé sokkal hosszabbra sikerült ez az útvonal, mert a nagyon meredek utca és több kellemes étterem, valamint üzlet is lassította utamat.

Az iskola egy barátságos nagyobb családi házra emlékeztetett, ahol minden hely praktikusan kihasznált. Az iskolában a legapróbb problémánkkal és kérdésünkkel is nyugodtan fordulhattunk bárkihez. Mindenben és mindig segítettek. Kaptunk iskolai bögréket, melyekre ráírtuk a neveinket. Az órák közti szünetekben nagyon jólesett a kávé a ,,saját” bögréinkből. Itthon azóta is abból iszom a reggeli kávémat.

Minden tiszteletem az iskoláé. Két argentin kolléganővel jelentkeztünk ez alkalommal a kurzusra, és minden úgy folyt, mintha egy nagy csoport lennénk. Saját kis termünk volt okostáblával. Nagyon büszke voltam, hogy itthon is ilyenek a tábláink. Két barátságos de szigorú és rendkívül jól felkészült tanárnő tanított bennünket. Nagyon élveztem a gyönyörű igazi brit angol kiejtésüket is. Minden óránk interaktív volt. Így a saját bőrünkön is érezhettük egy-egy feladat, illetve a diákélet nehézségeit és hatékonyságát is. Ezért jutott többször is eszembe a mondás: ,,Akasztják a hóhért!”. Nagyon intenzív és így rendkívül hatékony egyúttal fárasztó volt ez a két hét. Az órák mindig vidám hangulatban teltek, sokat nevettünk, bár néha kínunkban is. Nem egyszerű az iskolai élet ,,diákként” sem! A tanfolyam mindenekelőtt szakmai szempontból nagyon hasznos volt. Biztos vagyok abban, hogy egyikünk se fog ugyanúgy tanítani, mint eddig. Az órarendünk része volt két múzeumi látogatás is, és az iskola szervezésében több kulturális programon is részt vettünk a nyelvtanfolyamos diákokkal. Így mindnyájan megnézhettük London legfőbb nevezetességét.

Az iskolában van egy rendkívül kedves hagyomány. Minden pénteken egy köszöntő-búcsúsztató találkozót tartanak, ahol a búcsúzók megkapják okleveleiket. Ez minden alkalommal családias hangulatú rendezvény.

A hétvégén elmentünk egy egész napos kirándulásra. Délelőtt Oxfordban gyönyörködhettünk. Nagyon magával ragadó az egész város még így, diákok nélkül is. Talán a legnagyobb élményem Stratford-upon-Avon volt. A város egy ékszerdobozhoz hasonlít. És ami igazán megfogott, Shakespeare szülőháza. A múzeum ,,teremőrei” korhű ruhákban meséltek az akkori életről, és az udvaron két fiatal színész részleteket adott elő Shakespeare vígjátékokból önként jelentkező látogatókkal. Leírhatatlan és ötleteket adó élmény volt.

Ez a két hét minden szempontból csodálatosan telt el. Mindennapjaimban sok új módszert tudok majd alkalmazni illetve továbbadni kollégáimnak. Továbbra is célom marad baráti és kedves hangulatot biztosítani az óráimon.

A kurzus elnevezése is helytálló volt. Valóban rengeteg új ötlettel gazdagodtunk, melyeket megvalósíthatunk az osztálytermekben. És nagyon lelkesen tértünk haza azt latolgatva, hogy mit és hogyan csinálunk majd másképp az új tanévben. Az égiek is hozzásegítettek a csodához. Bár ahogy azt mindig is tanultuk, esernyőinket állandóan magunkkal hordtuk. De az iskolában az esernyőtartó mindig üres maradt.

A Hegyháti Általános Iskola tanáraként Exeterben vehettem részt a „Better English for teachers” nyelvtanfolyamon 2016.augusztus 8-19-ig az Erasmus+ mobilitási program keretében. Angol nyelvtudásom fejlesztésével a célom, hogy az oktatásban angol nyelvű forrásokat is felhasználhassak, valamint a későbbiekben más képzéseken is részt vehessek.

A tanfolyam kiválasztásánál szerepet játszott, hogy a fogadó iskola, az IPC Exeter a nyelvi képzés mellett jól szervezett kirándulásokat és utazásokat kínál, hogy megismerhessük Exetert és Délnyugat-Angliát. Földrajzosként különösen fontosnak éreztem, hogy az Egyesült Királyságban London mellett más városokat, tájakat is megismerjek. Az iskola többféle szállást is kínált, én a „homestay” szállást választottam. Egy nyugdíjas hölgy volt a szállásadóm, akivel mindig lehetett beszélgetni, segített a programtervezésben, megfelelő busz megtalálásában, taxi rendelésben. A szállásom nyugodt kertvárosi környezetben volt, talán egyetlen hátránya, hogy messze volt a városközponttól. Egy cseh hölgy volt a lakótársam, akivel sokat beszélgettünk, reggelente együtt buszoztunk az IPC-hez.

Az első napon a szállásadóm vitt az iskolába a zökkenőmentes kezdés érdekében. A „diákok” köszöntése után megkezdődtek a tanórák. Kilencen voltunk a tanfolyamon, 3 spanyol, 3 német és 2 olasz csoporttársam volt. Tanárnőnk, Angie jól felkészült, tapasztalt és türelmes pedagógus volt. Első napon felmérte igényeinket, milyen területen szeretnénk leginkább fejlődni, milyen témák érdekelnek minket, és milyen módszereknek örülnénk. Bár az éneklést nem választottuk, mégis több dallal is megismerkedtünk, utólag már nem bántuk az órákat színesítő éneklést. Az igényfelmérést követően ismerkedtünk egymással, a kérdezz-felelek során Angie igyekezett feltérképezni előzetes nyelvtudásunkat is. Az első nap délutánján Exeterrel ismerkedtünk, jártunk a folyóparton, a katedrálisban. A nevezetességek megtekintése mellett arra is ügyelt a vezetőnk, hogy hasznos gyakorlati tanácsokat kapjunk, ajánlott éttermet, könyvesboltot, teázót. A túránk a buszmegállónál ért véget, segítséget kaptunk, hogy szerencsésen eltaláljunk a szállásunkra.

Hogyan zajlottak mindennapjaink az IPC-ben? Minden reggel felkerültek a táblára az aznapi témák, általában 3 téma fért bele a napi 6 tanórába. Szinte mindig pármunkában vagy csoportmunkában dolgoztunk, egy-egy feladat kapcsán általában mindenkivel beszélnünk kellett, így egyre jobban megismerhettük egymást. A feladatok érdekesek voltak, sokszor játékos formában gyakoroltunk akár szavakat, akár nyelvtani témákat. Az órák időtartamát mindig pontosan betartották, ha 5 percet „túlóráztunk”, akkor a következő óra 5 perccel rövidebb volt. Ha esetleg gyorsabbak voltunk a vártnál, akkor mindig előkerült Angie feladatbankjából egy-egy mini feladat.

Nagyon szórakoztatóra sikerültek a „reading” feladatok, egy rövid színdarabot kaptunk, amit természetesen elolvastunk, értelmeztük, még egyszer elolvastuk, majd előadtuk a többieknek. Azt hiszem néhány csoporttársam akár a színpadon is megállná a helyét.

Bár nem nyelvtanár vagyok, de a módszerek mégis érdekesek voltak számomra. Tetszett az egyes feladatok jól felépítettsége, ahogy egy-egy témát alaposan körbejártunk. Az utazás témakör kapcsán elindultunk az utazások típusaitól és eljutottunk a saját utazási irodáig, melyhez plakátot készítettünk, és előadtuk fantasztikus ajánlatunkat a másik két csoportnak.

Kedvenc feladatom - mintaszerű felépítése miatt - „The ghosts of the Tower” lett. A feladat indítása (végig csoportmunkában dolgoztunk): a GHOSTS szó felkerült a táblára függőlegesen, jelentéstartalmában kapcsolódó szavakkal kellett belőle keresztrejtvényt gyártani. Majd egy közös verzió került fel a táblára. Ha már kísértetek, kaptunk 5 rajzot kísértetekről, megbeszéltük milyen a megjelenésük. Majd szöveget hallgatunk a Tower kísérteteiről, a feladat csak annyi volt, hogy tegyük sorba a képeket, és ha lehet, jegyezzük meg a nevüket. Majd kis kártyácskákat kaptunk szavakkal, évszámokkal, számokkal. Az újabb meghallgatás során teendőnk az volt, hogy válogassuk szét az információkat, döntsük el, melyik kísértethez tartoznak. Ami tetszett a feladatban, elindultunk egy keresztrejtvényből, mindannyian néztünk csodálkozva, mi lesz ebből, végül is egy nagyon jó kis listening lett.

Az IPC által szervezett kirándulások előtt az órákon felkészültünk az utazásra néhány feladattal, így a Dartmoor Nemzeti Parkba vagy Tintagelbe már úgy utaztunk, hogy felkészültünk a látnivalókra. Persze remek idegenvezetőnk volt Roger személyében, akinek tudása és humora mindenkit elvarázsolt. Az utazásokon minden IPC-s diák részt vett, így lehetőség volt másokkal is a kapcsolatteremtésre.

Jane Austen rajongóként nagyon örültem a lehetőségnek, hogy vasárnap Bathba kirándultunk. Azokon az utcákon járhattam, amelyek több Jane Austen könyvnek, illetve filmnek a helyszínét adják.

Az utolsó előtti napon Angie új feladatot adott nekünk: a két hét zárásaként prezentációval kell készülnünk, amellyel bemutatjuk, hogy mit tanultunk. Először ijesztőnek tűnt a feladat, de minden csoport szórakoztató produkciókat alkotott. Mi néhány jelenetben bemutattuk hogyan érkeztünk meg anno, hogyan zajlottak az órák az IPC-ben. De ízelítőt kaptunk a homestay szállás előnyeiről, útmutatót arról, hogyan fogyasszuk el a Devon Cream tea-t devoni, illetve cornwalli módra A tanfolyam zárásaként megköszönték a részvételt, majd megkaptuk a kurzus részvételi igazolását.

Mennyiben volt több ez a nyelvtanfolyam, mint egy hazai? Egyetlen magyarként voltam ebben az időpontban Exeterben, így nemcsak az órákon, de az óraközi szünetekben, vagy délutáni közös sétákon is angolul beszélgettünk, hazaérve a szállásadómmal, illetve lakótársammal is angolul társalogtunk. Csoporttársaim szintén tanárok voltak, így mindig volt közös témánk, sokat beszéltünk a munkánkról, családunkról, megismertük egymás iskolarendszerét, új módszereket.

Mivel kénytelen voltam folyamatosan használni a nyelvet, sokkal magabiztosabbá vált a kommunikációm. Amit megtapasztalhattam, hogy nagyon fontos, hogy törekedjünk a helyes, pontos nyelvhasználatra, de a lényeg, hogy ne féljünk megszólalni. Ha megértik a mondandónkat, akkor tulajdonképpen sikeresen kommunikáltunk.

Összegezve a kurzust, élményekkel teli volt ez két hét. Új kultúrát, szimpatikus embereket, szép tájakat ismertem meg, az angol nyelvtudásomat továbbfejlesztettem. Igazi megújulás volt ez a két hét szellemileg és testileg is.

Angol tanároknak szóló technológia kurzuson vettem részt Oxfordban, a British Study Centres-ben, július vége-augusztus elején, két hét időtartamban. Mindössze hatan voltunk a csoportban, négyen Németországból, egy hölgy Spanyolországból és egy fő Magyarországról. Kurzusvezetőnk Paul, aki jó sok technológiai tapasztalattal, humorral és jókedvvel felruházott volt. Minden reggel, amikor megérkezett a terembe, humorral kapcsolódott be a társalgásba.

Az első két napon hangsúlyosan elméleti módszertanokat beszéltünk át, majd utána minden nap Ipaddel a kezünkben dolgoztunk. Megismertünk sok szoftvert, weboldalt, melyek az angol nyelvtanulást és tanítást segítik elő. Minden napra volt valami technológiai és csoport kreativitási próba, melyekkel mélyült az elsajátítás.

Tetszett az iskola szakmai igényessége és kommunikációja. Már a kurzus megkezdése előtt saját tanulás-menedzsment oldalon regisztráltak minket, ami további gazdag lehetőséget biztosított nyelvgyakorlásra, közösségi programokat hirdetett, stb. Ezen a felületen kellett még a kurzus megkezdése előtt otthonról megírnunk egy szintfelmérő tesztet, majd az egy-egy hétvégi értékelő kérdőíveket kellett kitöltenünk.

Az iskola minden nap délutánra közösségi programot hirdetett, amire fel lehetett iratkozni - pl. Pub Tour, de ez csak egy a sokkal érdekesebb kulturális és egyéb programok közül.

Természetesen jól megismerkedtünk az oxfordi sütikkel, kávézókkal, az emeletes buszokkal, a kerékpárkultúrával és a türelmes helyi közlekedéssel. Jómagam családnál szálltam meg, ahol leginkább ugyanilyen státuszban lévő francia kollégával tudtam a legjobbakat beszélgetni.

Ahogyan hirdeti magát a kurzus, főképpen angol nyelvtanároknak hasznos, akik nem riadnak vissza a technika használatától. Jó a kurzus azoknak is, akik nem nyelvszakosok, de saját órájukon szeretik alkalmazni a technológiát, és tényleg tudják az angolt az iskola által kért szinten - nem nyelvkurzus, de kiváló nyelvgyakorlási lehetőség.

Iskola (mh.): Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium

Kurzus: Classroom Skills for Teaching Young Learners

A londoni út minden szempontból az előnyömre vált. A kurzus nagyon hasznos volt számomra, az elvárásaimnak megfelelt.  A tanfolyamtól azt vártam, hogy választékosabban, folyékonyabban tudjam kifejezni magam, és (könnyedén) tudjak válaszolni a gyerekek mindennapi életre vonatkozó kérdéseire, valamint, hogy elsajátíthassam a CLIL és egyéb módszereket és technikákat, amelyeket a tanfolyam kínált.

A csoport mindössze öttagú volt (velem együtt). Felkészült, nagy tudású, nagyszerű tanárom volt. Minden alkalmat beszélgetéssel kezdtünk hétköznapi témákról. Közben a tanár megismertetett minket új szavakkal, kifejezésekkel, ezzel is fejlesztve angol társalgási készségünket, nyelvhasználatunkat. A bevezető beszélgetések után minden alkalommal két-három témában kaptunk új ötleteket, pl.:

- hogyan használhatjuk a „flashcard”-okat, új módszerek

- hogyan szervezhetjük hatékonyabban a tevékenységeket az órán

- hogyan motíválhatjuk hatékonyabban a gyerekeket

- írás-, olvasás-, beszédkészség hatékony fejlesztése, új technikák

- szókincs gyarapításának új technikái

- új játékok, dalok, mondókák, szerepjátékok (dramatizálás) az angol órán

- CLIL és TPR

Csupa nagyszerű ötlet és új ismeret, amelyek segítségével hatékonyabbá tudom tenni az óráimat a jövőben. A tanárunktól rengeteg segédanyagot (handout) is kaptunk, valamint egy mappát, amibe ezeket a segédanyagokat befűzhettük és egy hátizsákot is az iskola (International House) logójával ellátva, továbbá jó néhány linket is kaptunk, amelyeken még számos olyan segédanyaghoz férhetünk hozzá, amelyek további segítséget nyújtanak a munkánkhoz. Most, hogy elvégeztem ezt a tanfolyamot, az ott elsajátított, felfrissített szókincset tudatosan használva választékosabban kifejezhetem magam. Az ott tanultakat hasznosítani tudom majd az óravezetés és az óraterv készítése során is, pl.: hatékonyabbá teszem az időkihasználást az órákon, és hatékonyabb tanulási környezetet tudok majd teremteni, ami motiváló hatású lesz a tanulókra nézve. Korszerűbb autentikus oktatási segédanyagokat használok majd az órákon. A tanfolyamon elsajátított CLIL-módszer(eke)t, valamint gyakorlási technikákat beépítve az óraterveimbe hatékonyabbá tudom tenni a készségtárgyak angol nyelven való tanítását, tanulását. Így át tudom adni mindazt, amit a tanfolyamon tanultam, és ezáltal az órákat érdekesebbé, a gyerekeket motiváltabbá, a tanulást pedig hatékonyabbá tudom tenni.

A szállásom is remek volt: a kertvárosban (Stoke Newington-ban) laktam egy klasszikus angol házban a legfelső emeleten. Nagyon hangulatos szobám volt, a fürdőszoba mindjárt a szobám mellett volt. A szállásadóm egy nagyon kedves egyedülálló hölgy volt, akivel minden reggel és este beszélgettünk egy kicsit. A közlekedés is jó volt onnan: könnyen, gyorsan be lehetett érni a belvárosba és vissza.

Mivel az óráim délután (1/4 2-1/4 5) voltak, így délelőttönként róttam London utcáit, és igyekeztem minél több nevezetességet megnézni, minél több szép helyre elmenni. Szerencsére sikerült elég jól beosztani az időmet, és szinte mindenhova eljutottam, ahova szerettem volna. Fényképeztem rengeteget: több, mint 1000 fotót készítettem. Láttam például:

- a Piccadilly Circust

- a Trafalgar Square-t a Nelson’s Coloumnnal     

- a Big Bent és a Parlamentet                                      

- a Westminster Abbey-t (kívül-belül)

- Madame Tussauds Panoptikumát

- a London Eye-t (fel is szálltam rá)

- a Regent’s Parkot és a London Zoo-t

- a Hyde Parkot

- a Buckingham Palace-t

- a Tower Bridge-t és a Tower of Londont

- a Monumentet (föl is mentem a tetejére: 310 lépcsőfok)

- a Millenium Bridge-t

- a St. Paul’s Cathedralt (kívül-belül)

- a Harrods Áruházat (nagyon drága)

és 3 múzeumban is voltam:

- National Gallery

- British Museum (kétszer is)

- Tate Modern

Egyszóval fantasztikus volt ez a londoni út. Nagyon boldog vagyok, hogy lehetőségem nyílt erre az útra, mert nagyon sokat adott nekem mind szakmailag, mind emberileg. Hiszen e nélkül a lehetőség nélkül soha nem jutottam volna el Londonba, ahova régi vágyam volt elutazni. Fantasztikus élmény volt számomra a valóságban látni azokat a helyeket, London csodálatos nevezetességeit, amiket addig csak fényképeken, vagy filmen láttam.

Rengeteg élménnyel gazdagodva és szakmailag is feltöltődve tértem haza Londonból.

Az iskola munkatársai a Budaörsi Rádiót is értesítették eredményeikről, ide kattintva meghallgatható az erről készült beszámoló. A hírben hivatkozott cikk itt olvasható (megj. tanartovabbkepzes.hu)

Egy csodálatosan szép és tartalmas két hetes kurzuson vehettem részt 2015. július 6-tól 17-ig Máltán.

Elsősorban azért jelentkeztem erre a tanfolyamra, hogy módszertani ismereteimet felfrissítsem, kiegészítsem és új ötletekkel gazdagodjak a tanulói motiváció területén is. Nem titkolt szándékom volt ugyanakkor e titokzatos, és számomra ismeretlen szigetország felfedezése. A hatékony oktatás és az ország kultúrájába való bepillantás remek párosítása valósult meg itt. A képzés helyszíne az ETI volt St.Juliansben, mely amellett, hogy egy igazi tengerparti turista központ, rengeteg nyelviskolával rendelkezett. Fiatalok százai érkeztek ide nyelvtanulási szándékkal. Ez tette a várost oly üdévé és nyüzsgővé.

Az oktatás rendkívül jól felszerelt, légkondicionált termekben folyt, így a nagy hőség nem befolyásolt minket. Az én módszertani csoportomban, középiskolában vagy felnőttoktatásban tanító német, cseh, lengyel és olasz résztvevők voltak. Egyedüli magyarként örültem, hogy teljesen az angolra lehetek utalva. A képzés remek, a tananyag rendkívül változatos és színes volt. Három oktatóval dolgoztunk, egy angol anyanyelvű és két máltai tanárunk volt, akik meglehetősen nagy tapasztalattal és tudással rendelkeztek. A tananyag nemcsak újszerű pedagógiai módszereket vonultatott fel, hanem nagy hangsúlyt fektetett a különböző készségek és kulcspotenciák elsajátítására is. /pl. IKT, érintve ezzel a digitális kompetenciákat, kiemelve a különböző képességekkel rendelkező tanulók bevonását az órai munkába./ Az órákon mindig csoportos műhelymunka folyt. Az új és változatos módszereket azonnal ki is próbáltuk szituációkban, történetírásban, blogok készítésében. Úgy gondolom, a jövőben nagyon jól tudom majd ezeket a munkámban hasznosítani. Csak néhány a témák közül: Get them talking, Using Blogs and Wikis, Interactive Whiteboards,Tell Me a Story, Learner Styles and Multiple Intelligences, Songs and Music and their Learning Potential.

Az oktatás reggel 8:30-tól 14:00-ig tartott, másfél órás foglalkozásokra osztva, 1-1 harminc perces szünettel. A szabadidőnket részben városnézéssel, részben kirándulásokkal töltöttük. Az iskola sok szervezett programot kínált, de fakultatívan is lehetőség volt bárhová ellátogatni, hiszen a távolságok nem voltak olyan nagyok. Olyan csodálatos helyeken jártunk, mint a főváros Valletta, Gozo, az Azúr ablak, Mdina és Rabat, a két középkori város, Comino/a Kék Lagúna/ Sliema, Marsaxlokk egy tüneményes halászfalu és még sorolhatnám. A két hét alatt lépésről lépésre próbáltam megismerni a sokszínű kis országot, kultúráját és a kedves embereket, akik mindig nyitottnak bizonyultak egy kis beszélgetésre. Ebben sokat segített a család, akiknél laktam. Egy igazi temperamentumos máltai család, három felnőtt gyermekkel és több vendéggel, akik között volt szicíliai, francia, lengyel, orosz. Általuk alkalmam volt megismerkedni néhány helyi szokással, ételekkel és a nyelvvel, amely számomra elég furcsa volt. Reggelente a családfővel megvitattuk az éppen aktuális európai híreket, a többiekkel az iskolát, főzést vagy éppen a zenét és filmeket. Ottlétem során lenyűgözött engem az ország sokszínűsége és az emberek kedvessége. Az iskola lehetőséget nyújtott egyfajta multikultúrális közösség megismerésére, eszmecserékre és, ami nagyon fontos, a nyelv gyakorlására. Ugyanakkor alkalmam nyílt sok-sok barátot szerezni Európa különböző országaiból, ami egy életre szóló élmény. Úgy érzem, amellett, hogy sok ötlettel és tanítási módszerrel gazdagon térhettem haza hasznos, számomra pozitív visszajelzéseket kaptam egyéni tapasztalataimat és tudásomat illetően is.

Köszönöm mindazoknak, akik segítettek, hogy e két hét eredményesen teljen, az előkészítésben Véghné Juhász Krisztina, a továbbiakban pedig Sandra Attard-Montalto, az intézmény tanulmányi vezetője.