Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

hétfő, 14 október 2019 18:09

CLIL Oxfordban

Második alkalommal volt lehetőségem CLIL képzésen részt venni az Egyesült Királyságban. A British Study Centre képzését céloztam meg, mivel más kollégák visszajelzései alapján itt bőven van lehetőségem a fejlődésre.

A tanfolyam első három napjában kissé bizonytalanná váltam, mivel sem a képzés, sem a szállás a fogadó családnál nem felelt meg jogos elvárásaimnak. Egyedüli résztvevő voltam CLIL jelentkezőként, mások módszertani vagy felfrissítő képzésre jelentkeztek merőben eltérő szintű angol nyelvtudással. A negyedik napra, mire minden résztvevők igényét felderítették és összegezték, mindkét tanárunk briliáns módon megtalálta a közös metszéspontot mindannyiunk számára, és összeállítottak egy olyan programcsomagot, melynek ezek után minden percét élveztük és már ott a helyszínen kamatoztattuk. 5-en alkottunk egy módszertani, CLIL-el átszőtt (kifejezetten Science területre, mely nekem a leghasznosabb), Teacher Talking workshop csoportot, ahol a kurzusvezető által behozott egyszerű – olykor ismert – feladatot továbbgondoltuk, fejlesztettük, tantárgyakra specializáltuk és kipróbáltuk. Rendkívül felemelő volt megélni különböző kultúrák (angol, izraeli, bolgár, svéd, magyar) összehangolódását a munkaasztal felett, meglátni, hogy a problémák akár azonosak is lehetnek a Föld különböző pontjain lévő osztálytermekben. Olykor csatlakoztak hozzánk a Secondary CLIL és Módszertani képzés résztvevői (lengyel, olasz, bolgár, chilei), akikkel kiegészülve két héten át iskolán kívüli programokon is részt vettünk vagy magunk szerveztünk kulturális utakat (Tolkien tour). A két hét elteltével zárásként egy társasjáték-kávézóba mentünk el egy 3 órás játékra tanárainkkal együtt összesen 10-en.

A szállásproblémám abból fakadt, hogy Oxfordban igen nehéz egyáltalán szállásadó családot találni szabad kapacitással, lévén zsúfolttá válik a város tanulni vágyókkal. Egy indiai családhoz kerültem első ízben, ahol a család elszigetelődve, angol nyelvet alig használva élt. Így semmilyen fejlődési lehetőségem nem kínálkozott azon a helyen. Jelezve ezt a képző intézménynél, azonnal segítettek másik szálláshelyet találni, holott ez szinte lehetetlen volt. Végül már aznap este az új családnál alhattam, és az iskola minden különbözetet, transzfert anyagilag is rendezett. Példásan járt el ez esetben is az iskola.

Nagyon hálás vagyok ezért az útért sok-sok szempontból is:

  • szoros barátságok szövődtek az ott megismert csoporttársakkal,
  • testvérosztályunk lett Svédországban,
  • egyik tanárunk máig tartja velünk a szakmai kapcsolatot és visszajelzéseinkre referál
  • olyan problémás helyzeteket tanultam meg kezelni, melyek úgy véltem eddig meghaladták képességeimet
  • első ízben tarthatok angolul előadást az út kapcsán szerzett tapasztalatokról az Erasmus nap alkalmával iskolánkban szakmai hallgatóság előtt
  • és nem utolsó sorban Anita és Krisztina segítségéért.

A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium disszeminációs oldala itt érhető el. 

Kategória: Angol nyelvterület
csütörtök, 03 október 2019 12:35

Irány Bordeaux, a három „M” városa!

„Utazni kell, hogy a másik emberrel való találkozásban csiszolódjon az elménk.” Montaigne

Franciásként Franciaországba utazni mindig nagy élmény. Ezúttal sem volt másként. Azért esett a választásom Bordeaux-ra a pályázat beadásakor, mert a France Langue nyelvi központ gazdag és igényes módszertani továbbképzési programot állított össze franciatanárok számára, és budapesti kollégám is kiváló képzőközpontként beszélt róla. Persze szerettem volna egy olyan várost és vidéket is megismerni, ahol még nem jártam. Irány Montaigne, Montesquieu és Mauriac városa!

(Fontos tudni, hogy évről évre Budapesten is lehetőség van egy hetes francia nyelvtanári módszertani továbbképzésre az Institut Français és a franciaországi CIEP szervezésében. Ez a képzés idén először a franciaországi nyári egyetemek – BELC – magyar regionális tagja lett. A franciatanárok folyamatos képzésének keretében minden résztvevő a választott modul(ok) hitelesített oktatójává vált.)

Vajon miért érdemes ezután Erasmus-program keretében Franciaországban is továbbképződni a nyári szabadság idején? Természetesen elsősorban a „bain linguistique”, „nyelvi fürdő” miatt. Az élő nyelvi kontextus olyan nyilvánvaló és semmi mással nem helyettesíthető kihívást jelent, amelyre minden idegen nyelvet beszélőnek rendszeresen szüksége van. Jó élő kapcsolatban = dialógusban lenni a nyelvvel! Mindenhol! A reptéri buszon – ahol egy Budapestről hazatérő Bordeaux környéki házaspárral beszélgetve az ő szemükkel is látom szűkebb pátriámat –, az utcán, a boltban, a piacon, a nyelvi központban, a kirándulásokon, az órák alatt és az órák közötti kávészünetben vagy pikniken, a WhatsApp-csoportunkban, ahol a párbeszéd akkor is folytatódik, amikor már rég hazatértünk… Mindig izgalmas beszélgetni a nyelvet használó emberekkel, mindegy, hogy algériai bevándorló gyros-árus vagy török franciatanár, Bordeaux-i születésű vagy Párizsből leköltöző értelmiségi, lengyel kolléga vagy spanyol tanítónő, arcachoni buszsofőr vagy New-York-i gimnáziumi franciatanár – ha ezerféleképpen is, ugyanazt a nyelvet beszéljük. Van, akivel egyik kedves kortárs török szerzőmről is beszélgethetek, és van, akivel azonnal értjük egymást. Van, akivel egyszerre választjuk ugyanazt a francia kortárs regényt a leghíresebb Bordeaux-i könyvesboltban, és van, akinek nem kell elmagyarázni, mik azok a taizéi énekek…

A Bordeaux-i France Langue felsőoktatási magánintézmény, amely nyelvi centrumként működik egész tanéven át, sőt, még nyáron is franciatanárok, francia nyelvű egyetemi képzésre járók – többek között Erasmusos egyetemisták –, valamint szaknyelvi képzést végzők számára.

Minden nyáron kéthetes szakmódszertani továbbképzést szervez franciatanárok számára, rendkívül változatos és igényes tematikát meghirdetve. Francia oktatónk irányításával idén nyáron tizenegy nyelvtanár dolgozott együtt a csoportunkban. Volt köztünk egy olasz, két spanyol, egy holland, egy angol, egy lengyel, egy török, három amerikai nyelvtanár. Mindannyian középiskolában vagy általános

iskolában tanítanak, néhányan egyetemi órákat is adnak. Felmérhetetlen annak a jelentősége, hogy különböző nemzetiségű kollégáimmal nap mint nap beszélgethettünk a szakmánkról, és persze mindarról, amit számunkra a frankofón kultúra jelent.

A módszertani képzés a következő modulokra épült. Minden nap egy nyelvhasználati modullal kezdtünk, amelynek keretében egy-egy nyelvi jelenség módosulását vizsgáltuk meg a beszélt (familiáris) nyelvben a standard nyelvhasználathoz képest. Valamennyi nap külön tematikus egységet képviselt: motivációnövelés eredeti dokumentumok segítségével; kortárs könnyűzene – irodalom – film; aktualitás és politika; frankofón kultúra és nyelv; környezetvédelem és emberi felelősség, „nyers” dokumentumok diadaktizálása; francia nyelvtanulásra és nyelvtanításra alkalmas mobilapplikációk és internetes honlapok; de beszélgettünk az ITK-eszközök nyelvórai alkalmazásáról is. Valamennyi témát az „aktív megközelítés és felhasználás” módszerével jártuk körül kiscsoportban, azaz gyakorlati módon (és egymással „kísérletezve”) azt vizsgáltuk, hogy adott nyelvi szinten lévő konkrét csoport tanítási-tanulási folyamatába hogyan lehetne „beemelni” a választott anyagot, legyen szó Franky Zapata flyboard-os teljesítményéről, Macron elnök latinizmusokat használó beszédéről vagy éppen egy Monoprix-reklámról. A módszertani kérdések mellett a társadalmi és nyelvi jelenségek egymásra hatásának vizsgálata is izgalmas feladatot jelentett számunkra, hiszen meglátásaink és sokféle tapasztalatunk gazdagították a szóban forgó jelenség megértését, értelmezését.

Bordeaux és környékének kulturális-történelmi-földrajzi gazdagsága már az első naptól kalandokat ígért. A legelső délutánon nyakunkba vettük a várost, hogy embereket faggassunk városuk titkairól a több oldalas kérdőív alapján. Kedvességgel, nyitottsággal, rácsodálkozással találkoztunk. Bejártuk az óváros számos fontos pontját a 15. századi Porte Cailhau-tól a Jardin Public-ig, a gótikus Szent András katedrálistól a Garonne partjáig, ahova a Bordeaux-iak esténként táncolni járnak. (Itt minden este egy másik tánc szerelmesei mutatták be szenvedélyes tánctudásukat.). A Musée d’Aquitaine 18. századi kiállításának megtekintése során azt is megtudtuk, milyen ellentmondásokkal teli korszak adott gazdagságot és hírnevet ennek a városnak.

Mi is kipróbáltuk a Bordeaux-i bicajokat, de megfontoltabban, mint a helybéliek, akik elképesztő lendülettel és bravúrral közlekednek mindenhol, pedig egyelőre nincs még bicajos sáv, csak élő gyakorlat. Felfedeztük az „újratölthető” jeggyel használható villamosokat, de legtöbbször gyalog közlekedtünk, hiszen így szinte mindenhova el lehetett jutni. Ha nem sajnáltuk az időt a sétára, a városban legkülönbözőbb pontjain újra meg újra összefutottunk a saját készítésű szuveníreket árusító bicajosra („Bordeaux, c’est gavé bien!”– mondta, amit saját készítésű pólóin is hirdetett). Még magyar kürtös kalácsot árusító helyet is találtunk! Gyakran visszatértünk kedvenc kézműves fagyizónkba a Saint Pierre templom mellett (ahol az egyik pultos lány örömmel újságolta, hogy ő még a Szigeten is fesztiválozott). Felfedeztünk környékbeli portékákat árusító környezettudatos fűszeres-mindenes boltot, ahol saját zacskóba mérik a kenyeret, a zöldséget, a gyümölcsöt, még a magokat is! Órákat töltöttünk

Bordeaux leghíresebb könyvesboltjában, a Mollat-ban, amely egyszerű családi vállalkozásból lett ma az olvasók kedvence. Megismerkedtünk egy madagaszkári gyékénycsodákat árusító asszonnyal a piacon. Örömmel és készségesen adott villáminterjút a portékáiról – milyen jó lesz majd meghallgatni a tanítványinkkal! Felfedeztük, milyen gyönyörűen énekelnek laudest és vesperást a szomszédunkban élő domonkos rendi szerzetesek.

Persze a környéken is kirándultunk, részben közös, részben egyéni szervezésben. Megismertük a környék egyik leghíresebb kisvárosát, Saint-Emiliont, amely nem csak a boráról, de a földalatti sziklába vájt templomáról is híres. Ellátogattunk az egyik leghíresebb helyi pincészetbe, amelynek tulajdonosa kiváló ismerője az egri pincéknek és boroknak.

A csoporttársakkal megélt közös pillanatok, a piknik, a séta, a kirándulás és a sok beszélgetés mellett nekem külön ajándék, hogy tizenöt éves kamasz fiunkat is magammal hoztam, aki – saját költségen – ugyanabban a nyelvi központban vett részt intenzív kurzuson, ahol én a módszertanin. Egy év franciatanulás után rajta is ugyanazokat a jeleket véltem felfedezni már az első héten, amelyek az én egykori lelkesedésemet tükrözték! Mi kettesben mentünk el Arcachonba, Saint-Jean de Luzbe és Pilat-ba, ahol megmásztuk Európa legnagyobb homokdűnéjét, ahonnan pazar kilátás nyílik az Atlanti-óceán türkiz végtelenjére. Íz, illat, fény és szél – ma is, most is itt érzem minden porcikámban.

Köszönet az Erasmusnak, köszönet dr. Furka Ildikó tanárnőnek, a projekt referensének, Förster Anitának, a Hungary-Expert munkatársának, a Bordeaux-i France Langue munkatársainak, valamint munkahelyemnek, az Óbudai Gimnáziumnak, hogy ennek az élménynek részese lehettem.

 

Az Óbudai Gimnázium Erasmus+ oldala itt érhető el.

Kategória: Francia nyelvterület

20 éve tanítok angolt, amiben teljesen véletlenül keveredtem, de még sohase jártam Angliában. Angol nyelvterületen voltam szerencsére korábban, de Anglia nem vonzott. Most azért esett ezen a továbbképzési lehetőségen rá a választásom, mert kezdtem kínosan érezni magam, hogy a fapados járatok idejében angol nyelvtanárként még nem jártam Londonban. Gondoltam, most már itt lenne az ideje, hogy legyen milyen közös témáról beszélni a tanítványaimmal [Szimbólum].  

A képzés tematikája határozta meg számomra a intézmény kiválasztását elsősorban. Az International House intézmény nevét a szakmában is mindenki jól ismeri, a minőségi nyelvoktatás egyik fellegvára, ráadásul anno a budapesti intézetükben kezdtem angolul tanulni. Kicsi a világ. London önmagában is egy külön világ, mindenképpen megtapasztalásra érdemes. 

Engem a nyelvtanulásban és a nyelvtanításban is mindig az érdekelt, milyen gondolatiság húzódik meg a nyelvhasználat mögött, milyen értékrendek kerülnek kifejezésre egy-egy fordulattal. Ezért választottam a Life in Britain: bringing culture into the classroom című képzést módszertani felfrissülésként. Nem bántam meg. 

Amellett, hogy az iskola nagyon nyitottan és segítőkészen fogadott, a képzést vezető tanár felkészültsége, közvetlensége és alkalmazkodóképessége vitathatatlan volt. Remekül tükrözte a tényt, hogy Londonban voltunk, hogy olasz volt, aki 30 éve él és tanít angolt Angliában, saját identitását kevésbé érzi már olasznak, bár angolnak sem. Leginkább Londoniként definiálja magát. 

A kurzus résztémái illeszkedtek a résztvevők érdeklődési köréhez, lefedtek minden aktuális területet, amely egy mai angol (londoni) életében fontos szerepet játszik, de minden foglalkozáson a témához legjobban passzoló feladattípusokat, módszertani ötleteket is átbeszéltük. Tanárunk, Andrea tanítási gyakorlatának kisebb elemeire is gyakran hívta fel a figyelmünket, hogy tapasztalatait velünk megosztva mi is fejlődhessünk. Az egyik ilyen apróság, amire nem árt, ha rendszeresen emlékeztetnek minket, a táblahasználat. Andrea mindig nagyon sok kifejezést felírt a táblára beszélgetéseink közben. Egyszer, amikor le kellett volna törölnie a táblát, hogy a következő kifejezés felférjen, csak félig törölt le egy-egy szót, és mielőtt továbbmentünk volna, ki is kérdezte tőlünk az addig hallott kifejezéseket. Roppant jól szemléltette, hogy egy kis időráfordítással mekkora segítséget tudunk adni diákjainknak az újabb kifejezések elsajátításában. Lehet, hogy nem is a módszer miatt maradt ez meg bennem ennyire, hanem inkább azért, mert megtapasztaltatta velem, hogy mennyire szükség van a külső szemre tanításunkkal kapcsolatban, különben elveszünk a rutin mindennapjaiban. A fenti praktika nem megerőltető, nem helyez nagy terhet a tanárra, nem kap negatív visszajelzést a diák sem, amely a motivációját veszélyeztetné, ha nem emlékszik a kérdéses szóra, mégis remek lehetőség arra, hogy a rövid távú memóriából a hosszú távú területre helyezzük anélkül, hogy diákjaink észrevennék, hogy tanulnak. 

A délutáni módszertani foglalkozásokon kívül a program részeként jártunk London különböző területein és múzeumaiban és kiállításain. Turistáskodtunk a Westminster negyedben a Parlamentnél és a Big Bennél (ami jelenleg felújítás alatt áll a londoniak szerint örökre [Szimbólum], olyan régóta csinálják), bekukkantottunk a Downing utcába hátha arra jár May asszony, pazar kilátásban volt részünk a Sky Garden 35. emeleti kávézójából, érezhettük roppant picinek magunkat a Tower lábánál, és elképzelhettük, milyen lenne minden nap 12 órában táncolni a Királyi Operaház kulisszái mögött. Részt vettünk egy igazi West End musicalen (Rock Suli), meglátogattuk Shakespeare Globe színházát, ahol egy sör ára volt a földszinti nézőtéri helye ára, igaz állni kellett végig, és mivel újra nem engedtek be, ha kiment az ember, kisebb és nagyobb dolgaikat is ugyanúgy a néző téren oldották meg. Kifejezetten szagos előadások voltak ezek akkoriban [Szimbólum]. De jártunk a Királyi Bíróság épületében is, amely azért hasonlít építészetileg egy templomra, mert tervezője azt vallotta, hogy az igazság és az igazságszolgáltatás Istentől való, és a bírói ítéletek helye egy templom kell, hogy legyen. De volt lazább kulturális esemény is a programban, hiszen a péntek esti sörözés a kollégákkal szinte kötelező londoni hagyomány, így az iskola diákjai is kipróbálták ezt egy kis turisztikai kvíz társaságában. 

A programon kívül, de iskolai szervezésben a hétvégét is hasznosan tudtuk eltölteni. Én szombaton Brithonba utaztam és a környék természetvédelmi nevezetességeit és farmjait látogattam meg szakképzett idegenvezető segítségével, vasárnap pedig irány volt Windsor, Stonehenge és Bath. Windsor Harry herceg tavalyi esküvője miatt volt fontos számomra, Stonehenge azért, mert hihetetlen erőfeszítést örökít meg és roppant kíváncsi lennék, mit gondoltak akkoriban az arra járó, odainduló embereke, Bath városát pedig minden Jane Austen rajongónak látnia kell egyszer. Természetesen egyik helyet sem lehet ennyi idő alatt végigjárni, inkább csak ízelítőt kapott az ember abból, ami rá várna, ha több napra ott tudna maradni, de irodalmi művekből, illetve dokumentumfilmekből vagy napi hírekből ismert helyeken járni így is nagyon izgalmas volt. 

A legjobban az tükrözte, milyen London, hogy az iskolán keresztül tudtam egy családnál lakni, akik ír származásúak voltak, egy pakisztáni muzulmán közösség mecsetje mellett kellet mindennap elmennem a metróhoz, minden nap más nyelven beszélő emberekkel utaztam a metrón, és a metró aluljárókban minden nap más zenész játszott más-más szakaszon másfajta műfajt. 

A szuvenír itt is minden boltban ugyanaz, csak nem mindegy hogy hol, mert ugyanaz lehet egy font vagy 5 is. (és bár nem ellenőriztem, de biztos, hogy made in China [Szimbólum]). 

A kávé egyáltalán nem rossz (régebben ezt híresztelték nekem Angliáról), de a Costa testvérek jelenléte miatt (sem) lehet az már. 

Rengeteg helyen lehet frissen készült (meleg) ennivalót kapni, még az olyan elvárásokkal is, mint a glutén-, cukor- és szénhidrátmentes étrend. 

Szinte senki nem öltözik fel rendesen a tél ellenére, mert annyira nincs hideg, vagy ki lehet bírni az otthontól a metróig – ahol jó meleg van – majd az irodáig – ahol szintén jó meleg van. Ha meg esik a hó, úgy is mindenki menekül haza idő előtt, mert leáll a metró, a teljes közlekedés, és rengeteg baleset van. Mert ugye évi egy hóesés miatt miért is kéne téli gumi???? Nyárival meg azért simán lehet szánkózni abban a lutyokban. Azt mondjuk nem tudtam mire vélni, hogy a reptereken se szórtak semmit a kifutókra azért, hogy az esetleges fagyást megelőzzék, így számos helyet lezártak pár órára. Még a Heathrown is egy csomó járatot töröltek (bár házi asszonyom szerint ez csak a British Airways járataira szokott igaz lenni, a többiek mernek repülni minden időben [Szimbólum]). 

A legtöbb boltban nagyon erős akcentusú alkalmazottal találkoztam, akikről viszont lerítt, hogy régóta élnek ott, és nagyon jól ismerik a szakmájukat, csak éppen a kiejtésük nem fog soha jobban közelíteni a helyihez. De ez senkit nem zavar. 

A metró tényleg egy cső (Tube), még a szerelvények belső kialakítása is, így viszont akik utolsó pillanatban ugranak fel/tömörülnek be, félig hajtott háttal kell, hogy álljanak az ajtóknál, mert nem elég magas a szerelvény számukra. Az egész nagyon fura, mert az angolok az én fejemben nem kifejezetten kistermetűek, de ezekben a járművekben csak középen lehet egyenes háttal állni. Úgy hogy az állandó MIND THE GAP felhívás mellett én még a MIND YOUR HEAD szlogent is legalább annyiszor bemondatnám. 

Itt a reggeli add-tovább-újság a Metro, este pedig az Evening Standard. Amíg utazol, elolvasol benne egy cikket, majd magad után otthagyod a széken, hogy valaki más is megnézhesse. És bár nem fog Pulitzer díjat kapni, nem is a legolcsóbb, legigénytelenebb szennylap a hírességekről szóló részek ellenére sem. 

Összességében remekül éreztem magam, elég jó képet kaptam arról, hogy a mai londoniak hogyan élnek, mik az értékeik, mik számukra a fontosak. Mindemellett módszertani témakörökben is bővültek az ismereteim, mint például a videóklippek és film trailerek használatának lehetőségei, vagy a nyelvtani elemek tanítása, mint olyan helyzet, amikor csinálunk valamit a nyelvvel, nemcsak a szabályokat alkalmazzuk monotonon, gondolkodás nélkül. Meleg szívvel ajánlom az International House London Life in Britain című kulturális módszertani továbbképzését. 

dr. Furka Ildikó 

2019. február 10.

Ezen a linken az Óbudai Gimnázium Erasmus+ oldalát böngészhetik: http://obudaierasmus.wixsite.com/obudaierasmus2016

Kategória: Angol nyelvterület

ERASMUS+ Key Action 1
Creativity in the classroom
Dunfermline, Skócia

(2018.08.25-09.02)    

 
            A 2018-as Erasmus+ pályázat keretein belül egy módszertani képzésen vehettem részt a nyár folyamán Skócia egy romantikus kis városában, a Fife megyében található Dunfermline-ben. A kurzus kimondottan általános iskolás, angol nyelvet tanító pedagógusok számára indult, ami eredetileg 2 hetes tematikát ölelt fel, én azonban csak az első felében vettem részt, ami a metodológiai egységekre fókuszált.      
             Hogyan lehet az idegen nyelv tanítását kreatív úton megközelíteni? Milyen módszerek alkalmazása teszi élvezetessé és egyben hasznossá az órákat? És legfőképpen, miféle feladattípusok teszik az angol nyelven működő kommunikációt élvezhetővé? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat kiutazásom előtt, remélve, hogy odakint megkapom majd a  kulcsfeleletet mindegyikre. Az út ugyan sem oda, sem vissza nem zajlott zökkenőmentesen, mégis életem legnagyobb kalandjaként éltem meg. Minden nehézség közepette eszembe jutott nagymamám riadt kérdése, mellyel útnak indított: ˝És mit fogsz tenni, ha eltévedsz, vagy ha valami bajod lesz?˝ Ekkor bevillant szilárd és magabiztos válaszom: ˝Amíg a nyelvem a helyén, nincs gond. ˝ És valóban. Szeretném ezt az érzetet felépíteni a diákokban is. A magyar iskolarendszerű nyelvoktatás még most is ˝nyelvtan-magoló˝ központú, így ennek köszönhetően  a diákok kommunikációs kompetenciája a leggyengébb. Egy jól működő oktatásban az elsajátított ismeretet annak alkalmazása követi. Így kérdezem én: Mégis mit ér az a megszerzett tudás - legyen az bármennyi- , amit nem hasznosítunk? 6 olasz társammal próbáltuk keresni a közös nevezőket saját társadalmunk idegen nyelvi oktatásában, azonban nem sikerült találnunk szinte egyet sem. Az ő módszertani megközelítésük sokkal jobban hasonlít az északi országokéhoz, így pl. a beszédkészség fejlesztése, kialakítása elsődleges szempont számukra.  Szerencsémre Jeremy, a tanárunk különös figyelmet fordított azokra az eljárásokra, feladatokra, amik előrébb vittek a kérdéseimben. Az IKT eszközök, tantárgyi koncentráció, művészetek bevonása folyton jelen volt minden foglalkozás során, és úgy érzem ezek azok, amik a mi óráinkból ilyen komplex módon hiányoznak.       
             A játékos módszertani feladatok mellett az első hét tematikájában szerepelt egy országismereti óra is egy skót hölgy( Rita Adam) vezetésével, aki, mint megtudtuk, a híres William Adam építész leszármazottja. Emellett volt lehetőségünk megismerkedni a skót kultúra minden apró szegmensével, köszönhetően Edinburgh-ban és Dunfermline-ben tett idegenvezetővel történő túráinknak.             
            Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen fiatalon egy ekkora élmény részese lehettem, hogy már első tanítási éveimben ilyen szakmai fejlődést segítő kurzuson vehettem részt. S habár a pedagógus énem hajtott a kurzus egésze alatt, a legnagyobb impulzus a belső személyemet érte. Egy ilyen utazás során az ember magára talál, vagy legalábbis egy kicsit közelebb kerül önmagához.. :) Külön köszönet John-nak és Hélene-nek a mindennapos fáradozásukért, a rendkívüli étkekért, a jó tanácsokért, a szarkasztikus viccekért, melyek feldobták a napjaimat és a gondoskodó figyelmükért. Ilyen melegszívű családot kívánok minden kiutazónak!

Kategória: Angol nyelvterület
csütörtök, 25 október 2018 18:42

Nyelvi és módszertani feltöltődés Regensburgban

Iskolánk, a Szegedi Szakképzési Centrum Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma első alkalommal nyert KA1 tanári mobilitási pályázaton. A szakmódszertani, digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztése a Vasváriban című projektben 13 kollégámmal együtt volt lehetőségem részt venni.

A projekt keretében kéthetes (nyelvtanároknak szóló) nyelvi és módszertani felfrissítő kurzuson vettem részt Regensburgban, a Horizonte nyelviskolában. A németekről ismert sztereotípiák igaznak bizonyultak: precíz, pontos tanfolyamszervezéssel, felkészült, alapos, igényes tanítási órákkal szembesültem. Már a kiutazásom hetében megkaptam a nyelviskolától a kéthetes képzési programot. A kurzus felépítése a következő volt: délelőttönként nyelvi felfrissítő óráink voltak C1-C2-es szinten. A délutáni blokkban pedig a csoport igényeihez igazított módszertani képzésen vehettünk részt. A délelőtti időszakban különböző aktuális témák mentén frissítettük nyelvtudásunkat (oktatásügy, politika, gazdaság, művészetek stb). A délutáni képzés során mozgásos-játékos nyelvtanítás és országismereti játékok kipróbálására volt lehetőségünk. A két hét alatt megismerkedtünk a német iskolarendszer szövevényes szerkezetével, hangképzési/intonációs órán vettünk részt és ötleteket kaptunk az irodalom, a zene és a nyelvtanítás összekapcsolására is. Ez a gazdag szakmai program késő délutánonként színes fakultatív kulturális programokkal egészült ki. Bejártuk a várost és környékét, sétáltunk a Duna-parton, felmásztunk a Walhallához, elhajóztunk Weltenburgba, ellátogattunk Passauba. Bepillantottunk egy országos hírű hegedűkészítő műhelyébe és láttuk, hogyan épül fel egy BMW a gyárban. A képzés utolsó napján pedig volt szerencsénk együtt ebédelni a nyelviskola vezetőjével egy tradícionális bajor Biergartenben. A csoportunk 5 nemzet képviselőiből állt össze: skót, francia, lengyel, cseh, szlovák és 2 magyar tanárnő alkotta. Chris, a délelőtti órák vezetője meleg szívű, segítőkész, figyelmes ember, és maximalista, munkájára nagyon igényes, ugyanakkor nagyon kreatív és kezdeményező tanár is.

A képzést, a nyelviskolát és persze a középkori műemlékekkel teli modern bajor várost jó szívvel ajánlom minden német módszertani felfrissülésre vágyó kollégának.

Kategória: Német nyelvterület
csütörtök, 25 október 2018 16:47

Dráma Cannes-ban

2018. július 29.és augusztus 3. között lehetőségem volt részt venni az Erasmus+ mobilitási program keretében egy francia pedagógusképzésen a Campus International de Cannes nyelviskolában. A képzés témája „A művészeti alkotások pedagógiai és didaktikai célú felhasználása a francia nyelv tanításában”. Csoportvezetőnk, Marie a francia mint idegen nyelv (fle) tanításában ismert szakember, több nyelvkönyv szerzője, a francia nyelvvizsgáztatási keretrendszer egyik kidolgozója.

A képzésen az fl’art azaz a ’francia nyelv tanítása művészi alkotások segítségével’ módszer lényegével ismertetett meg minket. A szemlélet alapelvei a drámapedagógiáéihoz hasonlatosak: a facilitátor szerepben megjelenő tanár az órán a szabad gondolkodásra, önkifejezésre, együttműködésre és egymás elfogadására ösztönzi a tanulókat. A módszer újszerűsége abban rejlik, hogy ennek a nyitott, aktív állapotnak az eléréséhez különböző műalkotásokat, a művészet sokféle, sőt bármilyen megjelenési formáját hívja segítségül. A témából adódóan – az elméleti alapozást követően – leginkább gyakorlati foglalkozásokon vettünk részt, ezáltal rengeteg gyakorlati tapasztalatra tettünk szert. Sok tanórán használható módszert próbáltunk ki a csoport amerikai, észt, magyar, norvég, olasz, orosz, osztrák és spanyol tagjaival. Használtunk például fotókat a nyelvi órák színesítéséhez, hallgattunk és írtunk slamet. A színpadon állva pedig a tánc, a színpadi mozgás nem-verbális kifejezőeszközeivel, majd a verbális (ön)kifejezési lehetőségeivel élve tapasztaltuk magunkon, hogy az új ismeretek megszerzése nem könnyű, de hálás feladat. A clown-szerep, a maszk magunkra öltésével pedig az ön-és társismeret (hagyományos tanórákon kevéssé szem előtt tartott) célját is elérve sok új módszerrel, játékkal gyarapítottuk tanári eszköztárunkat.

A képzés során szerzett ismereteket mind nagyon izgalmasnak találtuk, és hazatérve tanóráinkon is jól használhatónak ítéltük, a legnagyobb élményt mégis maga a tanulás folyamata adta: magunkon tapasztalhattuk, hogy a kreativitás hogy kapcsolható be a tanulási folyamatba. Tanóráinkon nem csak tanárunktól, egymástól is tanultunk, ugyanis sok tanári módszerünket osztottuk meg egymással, szívesen hallgattuk egymás ötleteit. Emellett pedig nemcsak kollégát, hanem embert, barátot is megismerhettünk a másikban. Tanárunk pozitív hozzáállása és a csoport tagjainak nyitottsága is segített minket abban, hogy igazi csapattá váljunk, így több közös programot is szerveztünk a Campus nyújtotta kirándulásokon kívül, sokszor szabadidőnket is együtt töltöttük.

Kategória: Francia nyelvterület

Az Erasmus+ tanár mobilitási program keretében 2018 július 16-27 között két hetet tölthettem el a napfényes Brightonban.

Nagy izgalommal készültem az utazásra, mivel korábban még nem volt alkalmam ilyen jellegű tanár mobilitási pályázatban részt venni. Angol nyelvtanárként olyan két hetes kurzusra jelentkeztem, ahol a különböző nyelvi készségeket új módszertani elemekkel, kreatív eszközökkel, a film, zene, irodalom világának segítségével fejleszthetjük. A kurzusom helyszíne a brightoni The English Language Centre (ELC Brighton) volt, és az utazásom előtt a honlapjukon keresztül igyekeztem minél inkább megismerni a fogadó iskolát, a kurzusom órarendjét, az iskola által felkínált délutáni és esti programlehetőségeket. Minden nagyon érdekesnek ígérkezett és az angol nyelvi központtal való előzetes kapcsolatfelvétel után hamarosan elérkezett a kiutazás napja.

A két hetes kurzus első napja főként az ismerkedéssel telt. Ismerkedés az iskola tanáraival, a többi tanár kollégával, a saját csoportom tagjaival és ismerkedés az iskola patinás épületével. Edward Russel, a tanár továbbképzés vezetője nagyon kedvesen fogadott bennünket – azt a közel 60 tanárt, akik egyszerre érkeztünk Európa számos országából, sőt Argentínából is, hogy részt vegyünk az előttünk álló két hetes kurzusokon. Nagyon jó hangulatban, játékos feladatokon keresztül próbáltuk megtanulni egymás nevét és találgattuk, hogy ki honnan jött.

A kurzusomnak a címe: Aspects of Teaching English volt és e mögött a meglehetősen általános cím mögött egy nagyon jól felépített, változatos, naprakész tananyag állt. Gondolattérképeket rajzoltunk egy műanyag figurákkal, térképpel modellezett angol történelemórához, színes rudakkal raktuk ki az új nyelvtani anyagot. Vicces rajzokat készítettünk a passzív szerkezetek tanításához, körbejártunk és szerepjátékokat játszottunk a beszédfejlesztés órán. Összegyűrt majd újra széthajtogatott papírlapokon folytattuk a másik ember által elkezdett történet megírását, saját életünkből vett történeteken keresztül bővítettük egymás szókincsét és hasznos ötleteket kaptunk arra is, hogy a dalokat, a zenét hogyan építhetjük be az angol óráinkba. Nagyon sokat játszottunk és eközben állandóan tanultunk. Az óráinkat egy nagyszerű tanárnő Jade Blue vezette, aki motivált, lelkes, igazi tanáregyéniség és rengeteget tanultunk tőle. A csoportomat sokféle nemzetiségű tanár kolléga alkotta: észt, örmény, cseh, olasz, spanyol, svéd és argentin. Én voltam az egyedüli magyar a csoportban így magától értetődő volt, hogy végig angolul beszélgettem a csoporttársaimmal, ami nagyon hasznos volt a számomra. De úgy érzem, hogy nem csak a beszédkészségem, hallott szöveg értésem és a szókincsem fejlődött a két hetes kurzus alatt. Szakmailag is nagyon sokat kaptam és az ott megismert játékos feladatokat, kreatív tanítási ötleteket biztosan alkalmazni fogom az angol óráimon.

A csoportomban rendkívül elfogadó, barátságos, kommunikatív és kreatív tanár kollégák voltak, akikkel jó volt együtt dolgozni, és akikkel szívesen osztottuk meg egymással a tanítási tapasztalatainkat. A második hétre egy összecsiszolódott, vidám, jó közösséggé váltunk és az utolsó napon szomorú volt a búcsúzás. Az iskola sokféle délutáni és esti programot szervezett a kurzusok résztvevőinek, és a tanár kollégákkal közösen örömmel vettünk részt egy brightoni városi sétán, ellátogattunk a Royal Pavilionba, ami IV. György király egykori rezidenciája volt és az egyik este igazi angol pubban folyattuk a nap közben elkezdett beszélgetéseket. Mindez csak néhány volt az ELC Brighton sokféle programkínálata közül.                

 A szállásom nem a fogadó iskola által szervezett kollégiumban vagy vendéglátó családnál volt. Magamnak foglaltam szállást a városban, ami elég messze volt az iskolától, de nem bántam. Minden reggel 25 perces sétával érkeztem meg az iskolába, így volt alkalmam nézelődni Brighton belvárosában. Sokat sétáltam a tengerparton, megnéztem a híres mólót, láttam felülről a várost a tengerparti British Airways i360 kilátóból és rendszeresen találkoztam a város állandó lakóival a sirályokkal is. A két hét alatt igyekeztem minél többet megismerni ennek a gyönyörű országnak a kultúrájából, történelméből, ezért az egyik délután felkerestem a Brightonhoz közel fekvő kis falut Lewest ahol megcsodáltam VIII. Henrik negyedik feleségének Anne of Clevesnek a házát és az 1000 éves normann várat. Jártam a Brighton melletti Seven Sisters nevet viselő fehér szikláknál, egy napot eltöltöttem Londonban és egy szervezett buszos kirándulás keretében ellátogattam a meseszép Isle of Wight, azaz Wight szigetére.

Nagyon különleges volt számomra ez a Brightonban eltöltött két hét. Úgy érzem, hogy a módszertani kurzuson nagyon sokat gazdagodtam szakmai ismeretekben és ezt a tudást szeretném felhasználni az angol óráimon és megosztani az itthoni kollégáimmal is.

Hálásan köszönöm a lehetőséget mindazoknak, akik segítettek, hogy részt vehessek ebben az Erasmus+ pályázatban és hogy ez az utazás számomra létrejöhetett. Felejthetetlen élmény marad!

Kategória: Angol nyelvterület
csütörtök, 25 október 2018 14:37

Nyelvi felfrissülés Regensburg-ban

Az Erasmus+ KA1 tanári mobilitási program keretében vettem részt 2018 nyarán Németországban, Regensburgban városában, a Horizonte Nyelviskola némettanárok számára szervezett kéthetes továbbképzésén.

A képzés alapvető célkitűzései voltak:

  • a nyelvtudás felfrissítése, aktualizálása
  • az országismereti tudásanyag bővítése
  • módszertani, didaktikai ismeretek szerzése a német mint idegen nyelv tanítása terén
  • a modern, kommunikációorientált tanítási módszerek gyakorlása
  • tapasztalatok cseréje egy nemzetközi összetételű tanulócsoportban

Az első órákon pillanatok alatt oldott, derűs légkör alakult ki.

A csoportot angol, brazil, cseh, görög, lengyel, magyar és olasz kollégák alkották, tanárnőnk pedig baráti légkörű foglalkozásokkal járult hozzá szakmai gyarapodásunkhoz.

A képzés három fő tartalmi részből állt. Az órák kétharmadában a nyelvi kompetenciánkat fejleszthettük, a harmadik harmadban módszertani és országismereti tudásunkat gazdagíthattuk.

Az általános nyelvi órákon intenzív szókincsbővítés történt aktuális társadalmi témájú újságcikkek, napi hírek, modern irodalmi szövegek, kulturális érdekességekről vagy helyi (bajor) sajátosságokról szóló más írások feldolgozásával. Tanárunk a mai modern nyelvhasználat jellegzetességeit előtérbe helyezve, illetve egyéni igényeinket figyelembe véve válogatta össze a készségeink fejlesztéséhez felhasznált nyelvi alapanyagot.  A német nyelv különleges vonása a sok dialektus jelenléte, ezek közül a képző intézmény helyszínéből adódóan közelebbről a bajor nyelvváltozatot ismerhettük meg.

Beszédkészségünk és -értésünk fejlődése garantált volt, hiszen a soknyelvű csoportban folyamatosan a célnyelven dolgoztunk, és a szabadidőnket is egymás társaságában töltöttük.

Délutánonként avatott szakemberek segítségével országismereti és módszertani foglakozások keretében megismertünk Regensburg történelmi és kulturális nevezetességeit, a bajor iskolarendszert, a mai fiatal generáció nyelvhasználatának jellegzetes szókincsét, a német nyelv fonetikai sarokpontjait, mozgásos, zenés és játékos tanórai tanulási formákat.
Az iskola rendkívül gazdag szabadidős kínálatot nyújtott a kulturális élményszerzés jegyében. Részt vettünk két városnéző sétán Regensburgban, értő és valódi élményszámba menő vezetéssel tekintettük meg a Kepler Múzeumot, a Thurn und Taxis kastélyt, a Kneitinger sörfőzdét, a BMW gyárat, a Walhallát és Bamberget.

Különleges meglepetés volt a szabadtéri operaelőadás: Donizetti Don Pasqualé-ja.

A vasárnapot az egy órányi vonatozásra fekvő Nürnberg felfedezésével töltöttük.

A nyelviskola igazgatója az utolsó napon búcsúvacsorára hívta meg a csoportot, ahol a bajor specialitások ízlelgetése közben kötetlenül megbeszélhettük a tapasztalatainkat.

Gazdag képzési programunk elmélyült feldolgozása a napi események rendkívüli gazdagsága miatt csak a hazaérkezés után következhet. Sok írott anyagot és linkajánlókat kapunk, amiket a munkánk során hasznosítani tudunk majd.

Kategória: Német nyelvterület
hétfő, 10 szeptember 2018 07:25

Egy hét Scarboroughban

Felejthetetlen és nagyon hasznos öt napot töltöttem az Erasmus+ ösztöndíj támogatásával 2018. augusztus 20-24. között Scarborough-ban, az Anglolang - Academy of English nyelviskola, Languange & Methodology for Teachers of English című kurzusán.

Az Anglolang nyelviskola épülete többféle kurzusnak adott helyet akkor is, mikor én ott voltam - a tantermek mindegyike smart táblával felszerelt volt és egyéni tanulásunkat egy teljes számítógép szoba is segítette.

Kurzusomra Európa több országából érkeztünk - 2 lengyel, 1 bolgár, 1 cseh, 1 olasz, 2 spanyol, 1 német, 2 szlovák és egyedül én Magyarországról. A tanfolyam idejében is mutatkozott különbség: 4-en egy hétre érkeztünk, a többiek a két hetes kurzust választották, amit az iskola nagy tapasztalattal és igen rugalmasan kezelt.

Az óráink reggel 9-től délután 4-ig tartottak, egy hosszabb ebédszünettel és két rövidebb kávészünettel. A délelőtti órákon a nyelvfejlesztés volt a központi feladat, melyen mindannyian együtt voltunk. Délutánra 3-felé szakadt a csoport, ki a szuper intenzív angolra ment, néhányan CLIL-re, öten maradtunk a Methodology-n.

Tanáraink az első pár percben felmérték a csoport igényét, hiszen széles skálán mozgott, ki melyik korosztályban tanít - volt felnőtteknek közgazdaságtant, gimnazistáknak és felsősöknek angol nyelvet illetve különféle tantárgyat tanító kolléga, egy igazgatónő, aki inkább nyelvtanítási tapasztalatszerzésen volt s jómagam az alsó tagozatról.

Délelőtti óráinkon a modern angol nyelv szókincsét fejlesztettük két nagyszerűen felkészült, vidám és energikus tanárnővel - Lindával és Michellel. Minden napra jutott különleges kihívás: először az új szavak keletkezésének módjait néztük át gyakorlati példákon keresztül. Aztán a boldogságról beszélgettünk kiscsoportban, majd egymásnak mutattuk be a társunkat, végül egy hosszú listát kaptunk ABC sorrendbe szedett kifejezésekkel - természetesen a boldogságról. Nem maradhatott ki a szókincs gyarapításból egy hosszú Phrasal Verb játék sem. A szövegből hiányzó szavak keresésére is megismertünk egy izgalmas, a saját óráinkon is felhasználható verziót, mely szinte minden korosztálynál alkalmazható.

Érdekes feladatként rövid videót néztünk Judi Dench-ről, mint „nemzeti kincsről”, majd saját országunk nemzeti kincsét kellett bemutatni egy pár perces kiselőadásban.

A munkaformák is változatosak voltak: páros, kiscsoportos, villám kiselőadás - mindkét tanárnő pergette az órákat, s mi nagyon igyekeztünk megfelelni az újabb és újabb kihívásoknak. Természetesen a megtanult szókincset csak úgy tudjuk használni, ha be is épül, így igazi iskolások módjára kaptunk kisebb-nagyobb házi feladatokat is. A másnapi ráhangoló gyakorlatokban köszönt vissza az előző napi anyag, soha sem teszt, inkább páros vagy kiscsoportos munkában.

Délutáni óráinkon a motiváció több féle lehetőségéről, a szövegfeldolgozás „kétnyelvű” módjáról, a hallás utáni szövegértés játékos fejlesztésére láttunk izgalmas feladatokat.

Egyik délután a Smart tábla használatát ismertük meg és gyakoroltuk - bár mindannyian kezdők voltunk, megragadott minket a felhasználás sokszínűsége, a feladatok megszerkesztésének és bemutatásának sokféle lehetősége.

Tanórák után még volt időnk Scarborough szépségeit is megismerni - első nap az iskola szervezésében jártuk be a legszebb kilátást nyújtó helyeket, a hét többi napján egyénileg mentünk felfedezni a várost. Egyik este pedig belekóstoltunk egy amatőr színház - YMCA - nagyon színvonalas Grease produkciójába, másnap ír zenét hallgattunk egy pub-ban.

Az 5 napos tanfolyam idejére még egy teljes napos kirándulást is beszervezett az iskola, végtelenül humoros és felkészült idegenvezetővel, aki szinte minden településhez tudott egy anekdotát. Hol az arisztokráciáról, ha a Castle Howard-ot készültünk megnézni, hol a vásárok hangulatáról, mikor Helmsley-t értük el, vagy a legöregebb vasútállomás történetéről, mikor Pickeringhez közeledtünk. Ez a kedves, virágos állomásépület a működő gőzmozdonyával a Harry Potter sorozat első részében is feltűnik - itt kell nekifutásból áthaladni a 9 és ¾-ik vágánynál főhősünknek.

Mind a tanórákon, a szünetekben és a szabadidős programjainkon is rengeteg lehetőségünk volt gyakorolni a nyelvet, amit igyekeztünk ki is használni. Ebben nagy segítségünkre volt, hogy csak az angolt használtuk, senki sem beszélt az anyanyelvén az együtt töltött időben.

Az öt nap gyorsan elrepült, sok-sok új tapasztalattal gazdagodtunk, e-mail címeket cseréltünk s már indult is vissza a vonatom Leeds-be.

Nagyon hálás vagyok az életre szóló élményekért és tapasztalatokért - mely az Eramus+ pályázat ösztöndíjának támogatásával és az iskola pályázatíró csapatának remek munkájával valósult meg. Évek óta nagy segítségünk a pályázásban Anita és Krisztina, köszönjük szépen!

A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium disszeminációs oldala itt érhető el. 

 

Kategória: Angol nyelvterület
szerda, 22 augusztus 2018 09:45

Technology in the Classroom

British Study Centres - Technology in the Classroom (2018.07.30.-2018.08.10.)

Oxfordban a British Study Centres által tartott Technology in the Classroom című két hetes kurzuson vettem részt. Bár a repülőtársaság az indulás előtt kevesebb, mint négy órával törölte a járatomat, a kurzusra megérkeztem, a késés pedig inkább részvétet váltott ki a szervezőkből, tanáromból, csoporttársamból, mintsem hogy problémaként kezeljék azt.

A kurzus mobilalkalmazások iskolai használati kereteiről, lehetőségeiről szólt. Interaktív kurzusról lévén szó, a tanultakat azonnal ki is próbáltuk a gyakorlatban, gyakorlatilag így tanultunk meg őket használni. A kinti oktatási rendszer, és így jelen tanárképzés is (valamint a kurzuson részt vevő osztrák kollégák is) számukra magától értetődő módon Apple rendszereket használtak. Ez azonban nem okozott problémát, mert a megismert alkalmazások jelentős része platformfüggetlen volt, illetve ahol nem, ott oktatónk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Andoird alapú hasonló alkalmazást mutasson számunkra. Alkalmazások széles körét ismertük meg, a blogkészítő alkalmazásoktól kezdve (Pl. Spark Pages), a videó vágó, és játékos tudásfejlesztő alkalmazásokon keresztül egészen a tudást tesztelő alkalmazásokig (pl. Kahoot). Használtunk, megismertünk VLE (Virtuális tanulókörnyezet) és AR (kiterjesztett valóság) technikákat is. Elmélyedtünk az edutainment és a gamifikáció itthon még csak gyerekcipőben járó módszertani lehetőségeiben. Anglia nagyvárosai pezsgő multikulturális környezetet biztosítanak, így az emberek nyitottabbak, elfogadóbbak, ugyanakkor megfontoltabbak is, talán ez lehet az egyik oka, hogy oktatás terén tapasztalat felkészültségük, a kor technikai lehetőségeinek naprakész kihasználásával, messze meghaladják az itthon tapasztalhatóakat. Tanulócsoportunk is nemzetközi volt, tagjai között akadtak osztrákok, magyarok, sőt volt Réunion szigetéről is kollégánk. Ezáltal jelentősen fejlődtek nyelvi kompetenciáim, nem csak az angol, de szerencsésen a német nyelv területén is. Fejlődtek szervezési, digitális, szociális kompetenciáim. Szaktudományos, szakmódszertani kompetenciáim ily mértékű fejlesztése másképp nem lett volna lehetséges. Olyan technikai, módszertani felkészültségre tettem szert, amely legalább 5 évvel megelőzi az itthoni lehetőségeket.

A kurzus szervezői rengeteg szabadidős tevékenységet biztosítottak a számunkra: volt idegenvezetéses városnéző túra, több szempont szerint több is, meglátogattuk Oxford méltán híres füvészkertjét, ahol sajnos nem láthattuk a Tolkient inspiráló nagy fát, mert az már korábban kidőlt, ledöntve ezzel a Lewis Carrollt inspiráló falat, amelyet azonban szerencsére helyreállítottak. Oxford méltán híres különböző College-airól, ezekből láttunk többet is (pl. Christ Church, Magdalen College), s így láthattuk a Harry Potter filmekből jól ismert hatalmas étkező valóban működő mását, amely alapján a díszlet is készült. Részt vettünk egy esti istentiszteleten (evensong) is. A hétvégén meglátogattuk Shakespeare szülővárosát, és az I. Vilmos angol király által építtetett Warvick kastélyt is. Oxford több múzeumában járva láthattuk az Einstein utolsó ott tartott előadásának sorait őrző táblát is. Egyik este Oxford várának udvarán láthattunk a Rómeó és Júlia című színdarabot.

Szállásunk a képzőhely által felajánlottak egyike volt, az iskolától busszal kb. 20 percnyi távolságban, saját szobával, fürdőszobával jellemzően 5-6 fő számára közös konyhával, mosási lehetőséggel.

Köszönöm pályázatíró, valamint a szervezésben, lebonyolításban részt vevő kollégáim, továbbá Tanártovábbképzés munkatársainak segítségét.

Kategória: Angol nyelvterület
1. oldal / 2