Elemek megjelenítése címkék szerint: Firenze
Két hét Toszkána szívében
ZUBOR- KOLOZSI RÉKA
FIRENZE
EUROPASS TEACHERS ACADEMY: JÁTSZD EL, RAKD KI, ÉPÍTSD FEL… – MATEMATIKA AZ ALSÓ TAGOZATBAN – 1-2. OSZTÁLYOS TANÍTÓKNAK
HTTPS://MEIXNERISKOLA.HU//ERASMUS-MOBILITY
2021. 08.02-08.13
A Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítójaként a 2019-es Erasmus+ pályázat keretein belül lehetőségem nyílt arra, hogy Olaszországba utazzak egy kéthetes mobilitásra. A választott kurzuson, matematikai továbbképzésen vettem részt, melynek a neve: Játszd el, rakd ki, építsd fel… – Matematika az alsó tagozatban – 1-2. osztályos tanítóknak az Europass Teacher Academy szervezésében.
2. osztályos matematikát is tanító pedagógusként rendkívül fontosnak tartom a játszva tanulás elvét, így nagyon örültem ennek a 2 hetes mobilitásnak, ahol tudásomat elmélyíthettem, valamint új ötletekkel lehettem gazdagabb. A matematikai kurzus magyar nyelven zajlott, így a hozzá kapcsolódó angol tanfolyamot is nagyon hasznosnak találtam.
A matematika órák 8:00-9:30 ig, az angol pedig minden nap 9:45-11:30-ig tartott. A matematikai szemlélet, amit az oktatónk képviselt, már ismert volt számomra, hiszen jómagam is a Varga féle szemléletrendszerben tanítom a matematikát. A kifejezetten erre a módszerre épülő matematika könyv, amit -a tanfolyamon tanító oktató is írt- pedig alap felszereltség a tanóráimon.
A matematika feladatok, játékok nagy többsége egyszerű, bármikor elkészíthető, könnyen beszerezhető eszközökön alapszik, aminek a mozgatórugója a tevékenykedtetés. A tudást pedig mi magunk is tevékenységgel sajátítottuk el. Rengeteg játékot, feladatot eljátszottunk, magunk is tapasztaltuk a velük járó nehézségeket, vagy éppen a differenciálási lehetőségeket.
Külön kiemelnék néhány játékot, amit a matematika órák hasznos részei lehetnek:
Tenzi
2 játékos játssza a játékot. 10 db dobókockára van szüksége minden játékosnak. Egyszerre dob a két játékos mindkét kockával. Amikor dobtak a kockákkal, gyorsan kiválasztják azt a számot, amiből a legtöbbet dobták. Ezeket a kockákat a játékterület szélére rakják, és a maradék kockákkal újra dobnak. Ez mindaddig folytatódik, amíg mind a 10 kockájuk nem ugyanazt a számot mutatja. Ha valakinek mind a 10 kockáján ugyan az a szám található, bekiabálja, hogy Tenzi. Ekkor véget ér a játék.
Rontó játék
Kirakunk néhány dolgot. Az egyik játékos mond róluk egy igaz állítást. Ezután a következő játékos valahogyan módosít a kitett elemeken úgy, hogy az előbbi állítás már ne legyen igaz. Ezután a változtató játékos megfogalmaz egy újabb igaz állítást. Már elhangzott állítást ismételni nem lehet. Így megy ez addig, amíg tudják folytatni
Latolgató
6 db kört rajzolunk egy lapra, majd beleírunk minden körbe egy számot 1-6.
A játékosok célja: megszabadulni a gyufaszálaiktól. Aki elsőként teszi le az utolsó gyufaszálát a játéktábla valamelyik mezőjére, az lesz a győztes. Minden körben a játékos dönti el, hogy egyszer, kétszer vagy háromszor dob-e a dobókockával. (Nem kell elő[1]re eldönteni, bármikor meg lehet állni. Egyszer dobni azonban kötelező.) Egy dobás után, ha a dobott számnak megfelelő mező üres, akkor rá lehet helyezni egy gyufaszálat. (Megszabaduljunk egy gyufaszáltól.) Viszont, ha a dobott számnak megfelelő mezőn már van egy gyufaszál, akkor azt fel kell venni „kézbe”. (Kapunk egy gyufaszálat.) Kivétel ez alól a 6-os mező, ugyanis az „kút”, onnan sosem kell felvenni, gyűlhetnek benne a gyufaszálak. (Végleg megszabadulunk egy gyufaszáltól.)
Az angol kurzus is nagyon pozitív volt számomra. Életem folyamán mindig olyan angol csoportokba jártam, ahol kevésbé volt sikerélményem, és a szóbeli kommunikáció sokszor félelmet keltett bennem. A tanfolyam egy szóbeli szintfelméréssel kezdődött, ahol hétköznapi témákról kellett beszélgetnünk vetésforgó szerűen egymással. A felmérés után az erősebb csoportba soroltak. A képzést egy amerikai fiatal lány tartotta, aki rendkívül kedves és segítőkész volt. A szokásos félelmem hamar elmúlt, így élveztem és nagyon hasznosnak találtam az itt töltött időt. Az elején egy közvéleménykutatást végzett az oktató, hogy ki miről szeretne tanulni a 2 hét alatt. A többség nyelvtant, művészeteket valamint kommunikációt szeretett volna tanulni, így a két hetünk nagyjából erre a három részre tagolódott. Mivel Firenze a művészetek városa, így egy angol idegenvezetésen vettünk részt, ahol nagyon jó és érdekes dolgokat tudhattunk meg a városról az olasz művészekről, valamint az ott élőkről. Az utolsó napon búcsúzóul egy nagyon hasznos és szórakoztató telefonról játszható játékot játszottunk, amelynek a neve: GooseChase. A telefonra felrakható alkalmazás segítségével csapatokra bontottak minket, és Firenzében kellett különböző dolgokat keresnünk, majd lefényképezni és feltölteni azokat. A játék időre ment, és a végén pontokat kaptunk a feltöltött képek alapján. Ez a program nem csupán nagyon szórakoztató, de hasznos is volt nyelvtanulás szempontjából, valamint nagyon jól összekovácsolta a végére a csapatokat.
Az angolképzés után általában a nyakunkba vettük a várost, és próbáltunk minél több érdekességet, látnivalót megnézni. A kötelező látványosságok, gyönyörű templomok és festmények között azonban igyekeztünk a Toszkán vidék természeti kincseit is magunkénak tudni, így Firenze környezetében Fiesole-t valamint az agglomerációban található kis parkokat is megnéztük, ahol a nagyváros zajától távol kicsit elcsendesedhettünk. Hétvégén egy irányított buszos utazáson vettünk részt, ahol Pisa-t, San Gimiano-t valamint Sienna-t is megnéztük. Ezen kívül egy borkóstolón és egy olasz ebéden is részt vettünk, ahol maradandó emlékekkel lettünk gazdagabbak.
Összességében a Firenzében töltött két hét nagyon hasznos és élményekkel teli kikapcsolódás volt. A matematikai játékok és tevékenységen alapuló cselekvő tapasztalatszerzés mellett az angol tudásom is sokkal magabiztosabb lett. Mivel az oktatás nem húzódott el nagyon sokáig, volt időnk a várost is megismerni, valamint felfedezni a környék nyújtotta lehetőségeket. A problémamegoldó képességre folyamatosan szükség volt, valamint sok-sok új, értékes emberrel ismerkedtem meg az út során.
Firenzei álom
A hír hallatán, hogy iskolánkból távozó kolléga helyett én vehetek részt egy mobilitáson, vegyes érzések vettek erőt rajtam. Egyrészt örültem és nagy megtiszteltetés volt számomra, másrészt kissé megijedtem, mert nagy kihívásnak éreztem.
A kolléga által választott eredeti helyszín Verona lett volna, ám sok töprengés után végül Firenzére esett a választásom. A kurzus változatlanul az Europass szervezésében „ICT as a Tool for a Student-Centered Classroom”. A vírushelyzetre való tekintettel sokáig bizonytalan volt a megszervezése. Naponta figyeltem a schooldrive üzeneteket, reménykedve, hogy visszaigazolják.
Közben sikerült jó áron szállást találni, és mivel az érkezés napjának délelőttjéig ingyenesen lemondható volt, lefoglaltam. Nem bántam meg, kellemes, tiszta szobát kaptam, bőséges, finom reggelivel. Naponta takarítottak és cserélték az ágyneműt, törölközőt. Az iskolába 15-20 percnyi sétával jutottam el, és szinte minden gyalogosan is könnyen megközelíthető volt.
A bizonytalanságban töltött várakozási idő alatt több megbeszélés is volt, ahol a koordinátortól kapott információkból próbáltam összerakni a képet. Minden új volt számomra, és olyan kaotikus, hogy nem tudtam, képes leszek-e egyedül megszervezni mindent.
Végre megtört a jég: lesz kurzus. Innentől indult a lavina. A tanfolyamhoz szorosan kapcsolódó ügyintézés, dokumentáció elkészítése mellett Revolut számla, repjegyfoglalás, biztosítások, uniós védettségi igazolvány letöltése, beutazási nyilatkozat kitöltése. Már mást se láttam magam körül, mint „kitöltés”, „letöltés”, „betöltés”.
Életem legnagyobb kalandja volt. Ennyi idősen először így, egyedül idegen országba, ismeretlen helyre, repülővel. Ha kihívás, hát legyen kihívás!- ennek égisze alatt nem kértem reptéri transzfert. Első két nap nem működött a mobilnetem. Erre nem számítottam, de jó szolgálatot tettek az előre kinyomtatott útvonaltervek, így viszonylag könnyen jutottam el tömegközlekedéssel a szállásra.
Kánikulából a kellemes hűvös szobába lépve végre fellélegeztem: igazából minden simán ment, nem is tudom, mitől aggódtam annyira. Talán az ismeretlentől.
Frissítő zuhany és rövid pihenés után elindultam felderíteni a terepet. Kezemben a szállodai recepciós hölgytől kapott térképpel, amin bejelölte a fontosabb pontokat, egész jól boldogultam. Lévén vasárnap, kellemes hangulat uralkodott mindenfelé kedélyesen beszélgető, borozgató vagy éppen ráérősen vacsorázó emberekkel, térzenével. Aznap csak az iskoláig merészkedtem el, majd hagytam magam elmerülni ebben az édes semmittevésben. Próbáltam magamba szívni ezt a laza, életvidám hangulatot.
Másnap reggel az iskolában derült ki, hogy a mi csoportunknak első 3 nap délután van a kurzus, így elindultam a Dóm tér felé, ami az iskolától pár percnyi gyaloglással elérhető. Képeket nézegetve, adatok ismeretében nem élhettem át azt a leírhatatlan érzést, amivel a valóság negtapasztalása árasztott el. A szűk utcákon áthaladva egyszercsak ott állt előttem teljes életnagyságában az a monumentális épület, melyről gyerekkorom művészettörténet óráin annyit hallottam. Ez volt az első, de nem az egyetlen ilyen megélésem a városban. Az Uffizi Képtár szobor- és festménygyűjteménye, a Szépművészeti Akadémia a Dávid szoborral, a Ponte Vecchio, a Palazzo vecchio, a Michelangelo tér, a Dantet kívülről szavaló utcai mutatványos, a templomok, az utcák, a táj – egyszerűen minden lenyűgözött. Több mint száz kilométert gyalogoltam az ott töltött idő alatt. Bármennyire fáradtan is tértem haza a szállásra, még az esti órákban is újra és újra kimentem és térképpel a kezemben róttam az utcákat, majd minden utcasarkon rácsodálkozva valamire.
Félelmem, hogy a nyelvi tökéletlenségem miatt nem fogom érteni a tanultakat, a kurzus első napján szertefoszlott. Minden résztvevő a „saját nyelvén” beszélt angolul, észrevehető volt az akcentus. Talán éppen ez adott elég lendületet és bátorságot, hogy gátlások nélkül merjek megszólalni. A kurzus nyelvezete teljesen érthető és követhető volt számomra.
A három litván kolléga egy intézményből érkezett, ugyanígy a négy román is, így ők már csoportban voltak. Én egy horvát és egy spanyol kollégával kerültem közelebbi kapcsolatba, csoportmunkában is együtt dolgoztunk. Ők is egyedül jöttek, akárcsak én. Örültem, hogy nem ismerős kollégákkal vagyok, akkor valószínű nem nyitottunk volna ennyire az új ismeretségek felé, és egy nagy tapasztalattal szegényebb lennék.
Az órák jó hangulatban teltek. Sok új információt szereztem, ezek egy részét igyekszem beépíteni a tanítási gyakorlatomba. Új programokat, platformokat, munkamódszereket ismertünk meg.
Az utolsó kurzusnap, szombat volt a hét fénypontja. A kurzus részét képező egésznapos toszkánai kirándulás idegenvezetéssel felejthetetlen, ugyanúgy, mint az általam választott szabad programok, vagy csak egyszerűen a csellengés Firenze utcáin.
A képtárak látogatása vasárnapra maradt. Ezután még gyorsan végigjártam a szívemnek legkedvesebb helyeket.
Vasárnap délelőtt úgy indultam a reptérre, mint aki tündérmeséből ébred. Bécsben 4 óra átszállási időm lett volna, de kiderült, hogy a járatot törölték és csak másnap reggel indul a legközelebbi. Mivel nem értesítettek, kaptam egy gyönyörű szobát büfévacsorával és svédasztalos reggelivel. Így késő este helyett másnap délelőtt kipihenten érkeztem Budapestre.
Nagy tapasztalat volt számomra. Ha tehetem, máskor is szívesen veszek részt Erasmus kurzuson, és erre bátorítok mindenkit.
Kommunikációs kurzus Firenzében
Sikeres intézményi pályázat eredményeképpen utaztam Firenzébe az angol nyelvű Konfliktuskezelés, érzelmi intelligencia és a zaklatás megelőzése című képzésre.
A kurzussal az volt a célom, hogy a kommunikációval, azon belül is a konfliktuskezeléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudásomat bővítsem és kompetenciáimat fejlesszem. A hatnapos (igen intenzív kurzus, valójában inkább műhelymunka) az alábbi főbb területeket foglalta magába:
- A társak megismerésének különleges lehetőségei
- A csoportdinamika sajátosságai, a konfliktus, az agresszió, a zaklatás jellemzői
- A csoportkohézió fejlesztése, egy „csapat” létrehozásának lehetőségei
- Hogyan tekinthetünk úgy egy konfliktusra, mint fejlődésre, lehetőségre?
- Az empátia, az aktív hallgatás, a szerepjáték alkalmazása
- Társas mediálás, módszerek a feszültség oldására
- A saját személyiség megismerése, fejlesztése, jövőkép ábrázolása
Kulturális programok is szerepeltek a kínálatban: firenzei városnézés különös tekintettel a történelmi eseményekre és a középkori ember mindennapi életére, valamint toszkánai kirándulás városnézésekkel olyan csodás helyekre, mint Pisa, San Gimignano és Siena.
A képzés minden elvárásomat teljesítette. A tanárnő, Susan Gagliano, kiváló érzékkel nyúlt a témákhoz. Az Europass ügyintézése a Covid járvány ellenére gördülékeny és rugalmas volt, Firenze és Toszkána pedig magával ragadó. Örülök, hogy a mobilitás egy év csúszással, de megvalósulhatott.
Széleskörű disszeminációt tervezünk: az iskolánkban, valamint tanári rendezvényeken és külföldön is megosztjuk a képzés tapasztalatait, illetve a megszerzett tudást, amelynek az iskolai munkámban is nagy hasznát veszem majd.
Köszönöm az Erasmus+ koordinátorunk, Kaján Klára munkáját, és a Hungary Expert munkatársainak, Förster Anitának és Véghné Juhász Krisztinának a sok segítséget. (Rajtuk keresztül elértek, ha bővebb információt szeretnétek a kurzusról és Firenzéről.)
A mobilitás főbb adatai
- A mobilitás célországa: Olaszország
- A választott továbbképző kurzus helyszíne: Europass Teachers Academy, Firenze
- A mobilitás keretében elvégzett kurzus neve: Conflict Management, Emotional Intelligence and Bullying Prevention (Konfliktuskezelés, érzelmi intelligencia és a zaklatás megelőzése)
- A mobilitás időtartama: 2021. augusztus 30. – szeptember 4.
- A blogom, ahol a képzésről és Firenzéről olvashattok: https://zuboramartafirenze.blogspot.com/
- Az iskolánk neve és címe: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1022 Budapest, Marczibányi tér 1
- A projektünk címe: Hatékony kommunikáció az együttműködés érdekében és a Kodály Iskola nemzetköziesítése
- A projektjeinkről itt olvashattok: http://www.kodaly-bp.sulinet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=281&Itemid=540
Firenzei továbbképzés
Második alkalommal adódott lehetőségem részt venni az Erasmus+ továbbképzésen. Sajnos a járványhelyzet miatt egy évet csúszott a továbbképzés, és az eredetileg tervezett helyszín is változott, Dublin helyett Firenzébe utaztam, immár másodjára, mivel az első továbbképzésem helyszíne is ugyanitt volt. A kurzus két hétig tartott viszonylag kis létszámú csoportokban, családias légkörben. A kéthetes időtartam lehetővé tette, hogy az anyagot kényelmes tempóban dolgozzuk fel, így nem volt annyira megterhelő, mint az egyhetes kurzus. A képzés témája a Játszd el, rakd ki! című Varga Tamás és C. Neményi Eszter nevéhez fűződő matematika tanítási módszerén nyugvó, a mai kor követelményeihez igazodó, tehát az új NAT-hoz igazított módszertana volt. A másik része a képzésnek pedig angol nyelvi kommunikációs gyakorlat volt, mely során az angol nyelvtudás fejlesztésére, különösen a szóbeli kifejezőkészségre fektették a hangsúlyt.
Egyszerre több magyar nyelvű képzés is folyt az Europass Teachers épületében, de voltak magyarok, akik angol nyelvű képzésen vettek részt ugyanebben az időben. Az angolosokat is további csoportokra bontották tudásuk szerint. Habár az ország különböző területeiről érkeztek a kollégák, mégis létrejött egy összetartó közösség, akikkel naponta beszélgettünk, közös programokat szerveztünk, fontos tudnivalókat osztottunk meg egymás között, segítettük egymást. Már a képzést megelőzően közös Messenger csoportban sorakoztunk fel, ahol nagyszerűen tudtunk tájékoztatást adni és kapni, de a későbbiekben gyakorlatias szempontból tematika szerinti csoportok is létrejöttek, hiszen csoportbontásban történtek az órák is. Ide felkerültek hasznos jegyzetek, fotók az órákról, fontos információk, videók, amiket a későbbiek során bármikor újra és újra átböngészhetünk felelevenítendő a továbbképzésen tanultakat.
Mindkét tárgyból kitűnő tanáraink voltak, akik nemcsak tudásukkal, hanem személyiségükkel is hozzájárultak a továbbképzés sikeréhez, eredményességéhez. Lelkesedésük és szakmai elköteleződésük áthatotta a mondanivalójukat, így hitelesen képviselték saját tárgyukat.
A matematika órákat Dr. Kivovicsné Horváth Ágnes gyakorlott előadó tartotta, aki már Finnországban is tartott előadás sorozatokat a Varga-féle módszerről, mely nem csak gyakorlatokat és érdekes feladatokat mutat be, hanem egy az egész alsó tagozat matematikatanítás egészét átszövő szemléletről szól. Természetesen rengeteg gyakorlatot és játékos feladatot is kipróbáltunk, eljátszottunk, és rengeteg segítséget kaptunk az életkori sajátosságokhoz igazodó módszertanhoz, melynek alapja a tapasztalati úton való tanulás, a valósághoz köthető feladatok megoldása, mely kihagyhatatlan a számországban való jártasság és biztos tudás elsajátításának folyamatában.
Az angol nyelvtanulás az Erasmus program sarkalatos pontja, mert angol nyelvtudással a lehetőségek is tágulnak, hiszen rengeteg angol nyelvű rendkívül hasznos és érdekfeszítő továbbképzés közül lehet válogatni, míg nyelvtudás nélkül igencsak leszűkülnek a lehetőségek. Ezért is örültem, hogy a matematika mellett az angol nyelv is porondra került. Mivel itt a kommunikatív nyelvi kompetenciákra fektették a hangsúlyt, ezért nem csak a tanteremben tanultunk, hanem a való életben is, úgymond terepen gyakoroltuk az idegen nyelvű kommunikációt, és több ízben vettünk részt városnézésen is, ahol angol nyelven hallgathattuk az idegenvezető előadását olyan helyekről és rejtett érdekességekről, melyet csak itt hallhattunk a városról, emberekről, szokásokról, kultúráról. És el is érkeztem a szavakkal leírni lehetetlen csodálatos Firenzéhez, melyet nem elég egyszer látni. Annyi szépség, annyi történelem, annyi művészet, annyi dráma bújik itt meg, hogy tátva marad a szánk, és próbáljuk magunkba szívni a kultúrát, a szépséget, feltöltekezvén a következő ilyen lehetőségig, amit (számomra) talán csak az Erasmus program tud nyújtani.
„The 4 C-s” Firenzében
Az Erasmus+ program keretében 2019. november 25-től 30-ig egy tartalmas, az Europass iskolájában szervezett, angol nyelvű általános módszertani tanártovábbképzésen vehettem részt és tölthettem egy csodálatos hetet Olaszországban, Firenzében.
A kurzus címe, "The 4Cs: Creativity, Critical Thinking, Communication and Collaboration in Schools", azaz szó szerinti fordításban Kommunikáció, Kollaboráció (együttműködés), Kreativitás és Kritikus gondolkodás az iskolában, - melyeket magyarul inkább 4 K-nak lehetne nevezni,- s melyek az alapkészségek elsajátítására (írás, olvasás, számolás) építve fejlesztik a tanulók képességeit és személyiségét, 21. századi tanulási módszerekkel az általános iskolás korosztálytól a felsőoktatásig, felnőttoktatásig.
Az elmélet mellett nagyon sok példát és feladatot kaptunk ezeknek a részterületeknek az elsajátítására, sok videó anyaggal, jó gyakorlatokkal voltak ezek alátámasztva.
A feladatok között volt sok közösségformáló, vidám, drámapedagógiai jellegű feladat is.
Nagyon ajánlom ezt a kurzust azoknak, akik nyitottak az új módszerek, illetve a tanulóközpontú nézőpont elsajátítására. Valamint azoknak, akik csupán szeretnék módszertanukat érdekes feladatokkal bővíteni, tanári kreativitásukat fejleszteni, vagy azoknak, akiknek iskolájuk a Komplex Alapprogramban vesz részt.
Példák a módszertani és szemléletmódbeli gazdagságból: csoportmunka, projektmunka, sztori gyártás, kreatív rajzolás, versírás, értő hallgatás, nonverbális kommunikáció, stb..
A tanárunk nagy empátiája és a csoporttagok, a magyar, török, spanyol, görög, román és holland csoporttársak nyitottsága miatt nagyon jó közösség alakult ki, tehát összességében nagyon szerencsésnek mondhatom magam a képzést illetően. Az iskola adminisztratív dolgozói is készségesen és gyorsan segítettek minden kérdésben és intéznivalóban.
Ezt már itthonról is egy nagy szervezőmunka és gyors kommunikáció, segítőkészség előzte meg a magyar munkatársak oldaláról is az időpont módosítások miatt.
A szállásadómmal is nagyon jól megértettük egymást.
Firenze pedig már november végén a kellemes késő őszi időben is adventi, karácsonyi fényekben pompázott, - így a városi sétáink és múzeumlátogatásaink is különleges hangulatúak voltak.
Egy betegség miatt kellett nyárról erre az időpontra halasztanom a mobilitást, de maga a képzés is és a város a maga sokszínűségével egy felejthetetlen élménnyel kárpótolt, mely számomra igazi rekreáció is volt egyben.
A karácsondi Gönczy Pál Katolikus Általános Iskola lelkes kis csapatával ez az első Erasmus+ pályázatunk.
Iskolánk honlapjának Erasmus oldala: http://gonczy-karacsond.sulinet.hu/erasmus/
Saját blogom: https://sklarikafirenze19erasmus.blogspot.com/
Szoft készségek erős tanároknak
2019 augusztusában az Erasmus+ Mobilitás pályázat keretében vettem részt egy egyhetes képzésen Firenzében. Amikor az intézményvezető arról kérdezte a tantestületet, hogy ki szeretne részt venni egy ilyen pályázaton, szinte elsőként jelentkeztem. Nem is gondolkodtam semmin, nem az ezzel járó feladatokat láttam, hanem csak a lehetőséget valami új, valami izgalmas megélésére. Később persze rádöbbentem, hogy az angolom nullához konvertál, s ha nem találok magyar nyelvű képzést, akkor vissza kell táncolnom. Szoft készségek erős tanároknak. Ez volt az a cím, ami az egy hetes képzést és nyaralást biztosította számomra Firenzében. Szoft készségek erős tanároknak. A szavakat külön értettem, de nem igazán tudtam mire jelentkezem. Alig vártam az indulás napját, pedig féltem egyedül nekivágni a világnak. Busszal utaztam, s már a buszon megismerkedtem néhány kollégával, akik szintén ugyanoda tartottak. Ez segített a komfortzóna átlépésében, segített a félelmek leküzdésében. Megérkezvén a városba, olyan volt, mintha időutazáson lennék. Egyszerre nyüzsgő és megnyugató volt minden. A szállás elfoglalása után elindultam feltérképezni a várost. Évekkel ezelőtt már jártam itt, így tudtam, hogy nem tévedek el. Órákon át sétáltam és szívtam magamba Firenze minden ízét, zamatát. A város annyira gazdag látnivalókban! Elterveztem, hogy melyik nap melyik templomba, múzeumba fogok bemenni; meglátogattam kedvenc helyeimet és pihenésképp beültem egy templomba a San Marco téren. Kórus gyakorolt épp, ami egyszerűen csodálatos volt! Tudtam, hogy jó helyen vagyok. A képzésre 16-an jelentkeztük, mindannyian magyarok, s a város szívében egy igazán szép épületben töltöttük a délelőttöket. A jégtörő játék és bemutatkozás során kiderült, hogy többen több szálon is kapcsolódunk egymáshoz, és lehetett sejteni, hogy jó kis csapat leszünk. A trénerünk felkészült és lelkes volt. Minden napot játékkal kezdtünk és játékkal zártunk. Igazán élményalapú és kooperatív foglalkozásaink voltak. Motivácót erősítő és kreativitás fejlesztő gyakorlatokkal, stressz- és konfliktuskezelési technikákkal foglalkoztunk. Az önismereti játékok során nagyon jó volt "mélyre menni magunkban", s az is tetszett, hogy mindent megosztottunk és ütköztettünk egymással. Folyamatosan olyan hétköznapi helyzetekben építgettük szoft készségeinket, melyek közül jónéhányat átéltünk már tanári pályánk során. Itt viszont nem volt tét, nem voltak éles szituációk. Tudtuk látni kívülről önmagunkat, tudtunk fejlődni egymás véleménye által. Figyelhettük, hogy kiből mi vált ki stresszt, ki hogyan lát egy adott problémát, s kinek milyen jó módszerei vannak bizonyos helyzetek megoldására. A hét közepére mindannyian megéreztük (igen megÉreztük), hogy mik azok a szoft készségek. A délutánokat kisebb-nagyobb csoportokban együtt töltöttük. Közösen ebédeltünk, sétáltunk, beszélgettünk. Az utolsó napon meghívtuk ebédre a trénerünket és megköszöntük neki a munkáját. Mindannyian úgy gondoltuk, hogy ez a minimum, amit adhatunk neki, hisz mi is annyi mindent kaptunk tőle. Még azt is megfogalmaztuk, hogy jó lenne mindezt folytatni. Ha lenne egy szoft 2. képzés, biztosan jelentkeznénk rá mindannyian. Az öt nap alatt nagyon sokat tanulunk egymástól, mindenki szívvel-lélekkel jelen volt. Tulajdonképpen minden ismeretet magunk fedeztünk fel és tapasztaltunk meg. A trénerünk minden tanítás végén megkérdezi tőlünk, hogy ma mit viszel haza magaddal. Én tudom, hogy a sok játékot és feladatot viszem haza, és már előre játszom a gondolattal, hogy milyen hatása lesz ennek az osztályomban.
Olaszország, Firenze, Művészetterápia
ERASMUS+ pályázatERASMUS+ pályázatOlaszország, Firenze2019“Art as therapy: Self-expression and special needs in art education”
Részt vettem az intézmény ERASMUS+ Mobilitási Pályázatában, amit sikeresenmegnyertünk, így lehetőségem volt egy hetet eltölteni Firenzében 2019. július 14-21. között.Választott kurzusom egy művészetterápiával foglalkozó angol nyelvű képzés, amelykörbejárta a művészet, mint terápia lehetőségeit az önkifejezés során és a sajátos igényekesetében a művészeti oktatás keretein belül. 15-19.-e között tartott maga a kurzus, amit egyegész napos toszkánai kirándulással zártunk szombaton (ellátogattunk San Gimignanoba,Sienaba és a Chianti borvidékre).
Az elvárt tanulási eredmények meghatározása a mobilitás tervezési szakaszában:
Megismerek művészetterápiás módszereket és eljárásokat.Az adott korcsoport számára kiválasztom a megfelelő művészetterápiás eljárást.Felismerem a módszerek alkalmazási lehetőségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében.A helyzetnek megfelelő művészetterápiás módszereket alkalmazok.
A kurzuson tizenöten vettünk részt, Finnországból, Hollandiából, Csehországból,Lengyelországból, Németországból, Spanyolországból és Magyarországból érkeztünk, igazi multikulturális közösséget alkotva. Olasz pszichológus oktatónk remekül összefogta atársaságot és jó érzékkel mérte fel, hogy mikor érdemes kerekasztal beszélgetéstkezdeményeznie, frontálisan előadnia vagy alkotói tevékenységbe vonnia bennünket, holegyéni, hol páros, hol csoportos munkában.A képzés részben elméleti részekből állt, de főképp a gyakorlati elemek voltak ahangsúlyosak, amik a taglalt témákhoz kapcsolódtak. Körbejártuk, mi a művészet és választkerestünk arra, hogy mi a művészetterápia és a művészet, mint terápia közötti különbség.Művészet, mint eszköz és nem csak mint eredmény, Gestalt-elmélet a művészetben - afolyamat sokkal fontosabb, mint a végeredmény, a tudatosságnak kulcsszerepe vanéletünkben. Feltártuk a “handicap” eredeti jelentését, a hátrányok kompenzálási lehetőségeit,és megvitattuk a környezet és társadalom jelentőségét a sajátos nevelési igényű tanulókesetében.“Pattern method” megismerése - ismétlődő formák, minták, különböző léptékbenmegjelenítve, terepmunka során. Izgalmas volt minták után kutatni a városban, a végére márakkor is mintákat észleltünk, amikor már aktívan mással foglalkoztunk.Kielemeztük, kivel és mivel, hogy osztunk meg magunkról információt, hogyan és mitfejezünk ki magunkról, ezen felül mi a kapcsolat a szorongás és “oversharing” (túlzottmegosztás) között. Mi az üzenetünk és hogy lehet dekódolni? Feltètelezèsek és hibáskövetkeztetések szerepe a kommunikációban."A kedvenc színem a narancssárga, ennyit mondok. Ebben benne van az számomra, hogygyerekkorom óta a kedvenc színem, és boldoggá tesz, hogy ezt megoszthatom Veletek. Te neakarj más üzenetet, mögöttes tartalmat megfejteni hozzá, hiszen csak annyit mondtam, ez akedvenc színem. Csak kifejeztem magam."Tananyagunk számottevő részét a mindfulness bemutatása és alkotás során alkalmazható technikái tették ki. A tudattalan, ösztönös alkotás adta művészeti és terápiás lehetőségek jelentőségéről is elbeszélgettünk, majd ezt követően intuitív rajzolás következett csukott szemmel, először önállóan, majd párban közös lapra. El kellett nevezni, mert oktatónk szerinta cím mindig ad egy keretet, egy értelmezési tartományt. A közös intuitív rajzolás eredménye nagyon tetszett nekünk német párommal - nem csak a hozzánk közel eső részén rajzoltunk csukott szemmel a közös lapra, hanem bátran áttértünk a másik "térfelére" is.Változatos eszközökkel dolgoztunk, rajzoltunk tollal és filctollal, festettünk, gyurmáztunk,fonallal ábrázoltunk életpályát, fényképeztünk mintákat keresve, minden napra jutott legalábbegy kreatív feladat. Olykor elhagytuk az iskolát, és a város különböző pontjain tartott előadást oktatónk, vagy a környezethez kapcsolódó témán kellett dolgoznunk.Kifejezetten tanulságos és inspiráló volt, hogy minden résztvevő prezentált és bemutattuk magunkat, az iskolánkat és a munkát, amit végzünk. Érdekes volt végre egy finn tanártó lhallani a nevezetes finn módszerről, és a saját prezentációm is nagy sikert aratott tanulóimlátványos alkotásaival és művészetterápiás, érzékenyítő törekvéseimmel. A tudásmegosztást folytatva, egyik délután összeültünk páran a szállásomon (mivel az iskola mellett laktam, ezkézenfekvő helyszínnek bizonyult) ötletbörzézni. Beszélgettünk az országunk edukációjáról,lehetőségeinkről, mint tanár és megosztottunk ötleteket rajzórákhoz, alkotásokhoz. Izgalmasvolt összevetni a munkásságunkat, meglepő hasonlóságok és különbségek vannak a különféleuniós országok módszerei között. Létrehoztunk egy levelezőlistát, hogy a későbbiekben istudjunk ötleteket megosztani egymással - azóta folyamatosan gyarapodik a linkgyűjteményünk és jó gyakorlataink száma.
A tanulási eredmények értékelése a mobilitás után:
A megismert módszereket össze tudom kapcsolni és alkalmazni a gyakorlatban a tanórákon,művészeti iskolai foglalkozásokon. Igény szerint alakítható technikákkal ismertettek meg,amiket sikeresen beemelhetek a diákokkal való munkámba. A mindfulness, mint pedagógiai eszköz gyakorlati lehetősége és alkalmazása, kiemelt jelentőséggel az önismereti témáknál.Hogyan alkalmazhatóak a mobilitás során megszerzett tanulási eredmények a sajátmunkámban, illetve a küldő intézmény gyakorlatában?A rajzórai kereteken belül beépítem a művészet, mint terápia adta lehetőségeket, kiemeltfigyelemmel az önismeretet illető feladatoknál. Kooperatív munka során empátia és kommunikáció fejlesztése.Szakmai műhelymunka során művészeti munkatársaimmal és a fejlesztő pedagógusokkal megosztom a megszerzett tudást és közös ötletbörzét tartunk az alkalmazást illetően. Azoktatótól kapott “mindful workbook” megosztom kollégáimmal és gyakorlatban alkalmazom a gyerekekkel.
Pozitív pszichológia Firenzében
Október végén csodás hetet töltöttem Firenzében, igazi feltöltődés volt. A kurzusom: Finnish approach to pupil’s wellbeing: how to bring more activity, fun and joy to classroom, leginkább a pozitív pszichológiáról, a mindfulnessről és a csapatmunkáról szólt. Az egész nagyon gyakorlatias volt, szinte mindent ki is próbáltunk, nem csak beszéltünk róla.
A tanárom Finnországból érkezett, Mirijami, a 11 fős csoportunkban pedig 4-en franciák, 4-en finnek, egy szlovén lány, és ketten voltunk magyarok. Csak ketten voltunk szaktanárok, a többiek között volt: fejlesztő pedagógus, pszichológus, óvodai asszisztens, tanítónő, és óvónők. Hétfőtől szerdáig 9-14 óráig, csütörtök, pénteken pedig 14-19 óráig tartott a képzés. Délutánonként szerencsére bőven jutott idő Firenze felfedezésére, szombaton pedig ellátogattam Sienába.
A kurzuson rengeteg videót néztünk a fő témákban és sokat beszélt róla a tanár, hogy mennyire fontos a pozitív dolgokra való fókuszálás, az erősségekre, a jó tanácsokra, tippekre, a lehetőségekre és nagyon fontos a figyelem, a meghallgatás. Azt tanácsolják a finnek, hogy minden gyerek szüleinek mondjuk el miben jó a gyermeke. Minden reggel ébredéskor tegyük fel a „pozitív szemüveget”, és a nap vagy hét végén összegezzük magunkban, mi ment jól!
A felnőtteknél igaz az állítás, hogy a boldogságot magunkban kell megtalálnunk, de a gyerekeknél még fontosabb a külső megerősítés. Rengeteg olyan dolog van, amit gyakrabban kellene mondanunk őszintén, pl.: Köszönöm; Elnézést; Sajnálom; Igazad van; Meg tudod csinálni; Kérlek; Minden rendben lesz; vagy bármi szépet, stb. Megtanultuk, hogy a jelenlétünkkel, a létezésünkkel tanítunk, nevelünk. Ezért saját magunkkal kell kezdenünk a változást. Mindfulness attitűdök: bizalom, türelem, nyitottság, pozitív szemlélet, a csendben maradás képessége, a hallgatás képessége, nem kritikus, barátságban van önmagával, képes elengedni dolgokat, rugalmas, elfogadja és értékeli, hogy a dolgok jönnek és mennek, stb.
Mit ad a mindfulness? jobb érzelmi szabályozás; fokozott önértékelés; csökkentett aggodalom; szociális készségek fejlesztése; jobb hangulat; koncentráció fejlesztése; jobb testkép; jobb döntéshozatal; fokozott empátiakészség; öntudat; technikák az elme nyugtatására és az összpontosításra; figyelmes kommunikáció; éberség; kevesebb stressz, szorongás, depresszió; növekszik a boldogság, az optimizmus és a jól-lét szintje
Milyen a mindful tanár? javítja a figyelmet és a tudatosságot; jobb a megfigyelési képessége; javítja a diákok igényeihez való alkalmazkodóképességet; növeli az ellenállóképességet; elősegíti az érzelmi egyensúlyt; csökkenti a kiégést és a stresszt; támogatja az általános jól-létet; javítja az osztálytermi irányítás képességét; hatékonyabbá teszi (az osztályteremben); javítja a kapcsolatokat
A fentiek érdekében én mindenképpen ajánlom minden pedagógusnak egy ilyen tanfolyam elvégzését, különösen egy ilyen szép helyen, mint Olaszország.
Nagyon jó stratégiákat tanultam
Iskolánk pályázott az ERASMUS+ program KA1 mobilitására, 4 pedagógus összesen 7 mobilitáson vehetett részt. Ennek a pályázatának a keretében lehetőségem volt augusztus 05-től 11-ig egyhetes kurzuson részt venni Firenzében, amelynek címe: A Satisfying School Experience: Strategies and Skills for Teachers. Az óráink általában délután voltak. Vagyis a legnagyobb hőségben voltunk a légkondicionált osztályteremben. Ez nagyon jó volt. Különösen azért, mert a szállásomon sem volt légkondi. De minden más szempontból nagyon jó apartmant kaptam ismét. Közel volt az iskolához, nagyon jó volt a lakás elrendezése, három lakóra két fürdőszoba, három szoba, tágas nappali és jól felszerelt konyha, egy pici terasz.
A kurzus vezetője ismét Davide Bassano volt, aki az előző kurzusomat is vezette. Ő klinikai gestal pszichológus, aki megint hihetetlen érzékkel és gyorsasággal varázsolt csoportot az öt országból érkező 12 tanár résztvevőből. A csoportunkban volt 5 férfi és 7 nő, igazgatók, helyettesek és beosztott tanárok is. Rögtön, valahol a kurzus első napján jött a kérdés: Te miért vagy itt? Na, ez, illetve az erre adott válaszok voltak igazán izgalmasak. A kurzus elején mindenki bemutatta az iskoláját, és beszélt saját pedagógusi munkájáról. Sokféle iskolából jöttünk: állami általános és közép-, egyházi- és magán iskola. Ebből is gondolható - és valóban így volt -, hogy ezerféle problémára kerestük a válaszokat ezen a tanfolyamon.
A tanfolyam során megismerkedtünk az alapérzelmekkel, a stressz és kezelése lehetőségeivel, néhány alapvető relaxációs technikával, emellett foglalkoztunk a „kiégés-szindrómával”, hallottunk PIPPI-ről, egy prevenciós gyermek programról is, és elemeztük ezek szerepét az oktató-nevelő munka során. A kurzus tapasztalatai megerősítettek abban, hogy a „mindfulness” egyszerű, de nem könnyű; gyakorolható és fejleszthető. Dolgoztunk párban, kis csoportokban, szituációs/drámajátékokat végeztünk. A hét napjai pörögtek … nagyon hamar lett vége!
A ráadás a hatodik napon, szombaton az iskola egy egész napos, felejthetetlen Toszkán kirándulást is szervezett nekünk.
Egy hét Firenzében
Egy hét Firenzében
- augusztus 4-11. között az ERASMUS+ KA1 program keretében Firenzében vettem részt egy magyar nyelvű továbbképzésen. A pályázatra való jelentkezésben tapasztalt koordinátorom, Hudacsek Éva mindenben segített és ellátott tanácsokkal.
Az Europass Teacher Academy firenzei továbbképzésén a szoft készségek rejtelmeiben mélyedtünk el 5 napon keresztül. Egy kolozsvári fiatal, ámde tapasztalt tanárnő, Lidia Matei vezetésével csoportmunkák, érdekes játékok, olykor-olykor önismereti és személyiségfejlesztő tréningekre emlékeztető gyakorlatokon keresztül vezetett be és rá minket különböző iskolában, de a magánéletben is nagyon jól hasznosítható technikákra. Mit is jelent a továbbképzés címe: Szoft készségek erős tanárok számára? Olyan készségek összességét jelenti, melyek a kollégákkal és tanulókkal való kapcsolataink minőségére, a tanulási folyamat irányításának javítására, a kreativitás és motiváció fejlesztésére fektetik a hangsúlyt, valamint központi téma volt még a csapatmunka, a stressz- és konfliktuskezelés.
A csoportban 16-an voltunk. Mindannyian magyarok Magyarországról. Ez roppantmód megkönnyítette a dolgomat, hiszen már a kiutazást megelőzően fel tudtam venni majdnem mindenkivel a kapcsolatot, Facebook csoportot hoztunk létre, és megosztottuk egymással tapasztalatainkat, ki hol tart a szervezésben, milyen tennivalók várnak ránk, és mikor és hol találkozunk. Természetesen egy Facebook csoportban és Messengeren, illetve e-mailen folytatott kapcsolattartás és ismerkedés nem helyettesíthet egy személyes találkozást és beszélgetést. Firenzében mindenki megismert mindenkit. Hamarosan kialakultak a szálláshelyek és a szimpátiák szerinti baráti csoportok. A képzést vezető tanár azonban mindig kényesen figyelt arra, hogy a csoportmunkákban ne mindig ugyanazok a személyek dolgozzanak együtt. Az iskola minden nap 14 óráig tartott, a helyszín Firenze központjában, egy hangulatos épület negyedik emeleti légkondicionált, iskolára egyáltalán nem emlékeztető elegáns apartmanja volt, ahol szünetekben nagyon kedves olasz munkatársak szolgáltak fel nekünk kávét és hozzá különböző olasz süteményeket, édességeket. A képzést vezető tanárnő akkurátus időbeosztásának köszönhetően minden nap 14 óra 00 perckor aztán nyakunkba vehettük a várost, és elvegyültünk a nyüzsgő firenzei utcák áradatában. Firenzét, a kb. 350 ezer fős várost évente kb. 16 millió turista keresi fel, (és ebbe most én is beletartoztam) akik élvezni akarják a reneszánsz szülőhelye által nyújtott művészeti értékeket, a szűk macskaköves utcákat, a gyertyafényben úszó kápolnákat valamint a toszkán konyhát és tájat. Firenze az UNESCO Világörökség részeként nyilvántartott belváros kis sétával bejárható, hiszen minden fontosabb látványosság kb. 2 km-es sugarú körben helyezkedik el. Hamar beszippantott minket a kultúra, a hangulat, az életigenlés. És mi hagytuk magunkat, és sodródtunk a város lüktető áramlásával. Estére persze lejártuk a lábunkat. Nem tudtunk betelni a város szépségével. Másnap pedig újult erővel indultunk együtt a képzésre.
Nehéz volt a búcsú pillanata. Hamar eltelt a hét. De úgy gondolom és hiszem, hogy minden résztvevő feltöltődve, újabb tudással és tapasztalattal gazdagabban tért haza. Bővült a látókörünk, kinyílt a világ, és ez mindenképp hozzátett valamit a személyiségünkhöz, mellyel az iskola életét gazdagíthatjuk, megelőzve az elfásulás és kiégés jelenségét.
Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal